Somogyi Néplap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Az összes Dutrát egy helyen javítják (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaság gépműhelyében »teljes erőbe­dobással« javítják a gépeket. A gépműhelyben, illetve a te­lephelyen áll 10 John Deere kombájn, 4 John Deere trak­tor a hozzájuk tartozó ekék­kel és vetőgépekkel együtt. A gazdaság tehergépkocsijait —- ZIL, IFA, Csepel —, vala­mint a személygépkocsikat és egyéb gépeket ugyancsak ja­vítják, ellenőrzik. A műszaki vizsgára való előkészítés lelkiismeretes mun­kát kíván. Ennek biztosítéka a jó szakembergárda, a korsze­rű fő- és szervizműhely, vala­mint a jónak mondható alkat­részellátás. Két anyagbeszer­ző szinte állandóan úton van, hogy a szükséges alkatrésze­ket beszerezze. Somogybán a gazdasághoz jön szervizre az összes Dutra-gép, a Vörös Csillag gépgyárral kötött meg­állapodás alapján. A javítást általában az üzemekben, a helyszínen végzik. Csak akkor viszik a központi műhelybe a gépeket, ha nagy a hiba. Területfejlesztés 1 m ázár György miniszter- I elnök tavaly az ország­gyűlés szeptemberi j ülésszakán a következőket j mondta a kormány munka- j programjának területfejlesz- j tésre vonatkozó részéről: »A ! településhálózatot úgy kíván­juk fejleszteni, hogy a követ­kező öt esztendőben érzékel- j hetően tovább javuljanak j mind a < városi, mind a falusi lakosság életkörülményei.« Ebbe a meghatározásba sok minden tartozik: jobb munka az üzemekben, gyárakban, s az ipar arányának növelése ott. ahol az szükséges. Ide tartozik az üzlethálózat bőví- I tése és a szolgáltatások javí- j tása is. ! A terület (településhálózat) fejlesztésének számtalan ösz- I szetevője van. Ezek egymás­sal bonyolult kapcsolatban [ állnak; Ahogy növekszik a j gépek mellett dolgozók szá- ! ma, s egyre jobban elterjed- j nek a korszerű agrotechnikai J módszerek, ahogy mind több I pénzt találnak a somogyiall [fizetésnapon a borítékban, úgy növekszik a vásárlóerő, emel­kednek az igények is. Kom­fortosabb lakás, kényelmesebb közlekedés, nagyobb választék a kereskedelemben, gyarapo­dó kereslet a szolgáltatások 1 iránt. Mindezeknek meg kell keresni és teremteni a felté­teleit. Üj^ üzletekre, szolgál­tató egységekre, vendéglátó­ipari létesítményekre, laká­sokra, iskolákra. óvodákra van szükség. Ezenfelül rugal­masabb kereskedelmi munká­ra, gyorsabb és szakszerűbb tevékenységre 'a szolgáltatá­sokban, s igénylik az utas­áramláshoz jobban igazodó menetrendszervezést is. Ma az országban még ér­zékelhető — bár korántsem olyan éles, mint 10—20 évvel ezelőtt — ellentétek vannak egyes területek fejlettsége kö­zött. Ezek a különbségek még megyénk határain belül is felismerhetők. Az elmaradott területeket a többieknél na­gyobb ütemben kell fejlesz­teni. Az alapelv humánus: a végzett munka minőségét. ,s ennek értékét nem az hatá­rozhatja meg. . hol végzik ezt a munkát: Berzencén vagy Kaposváron. A különbségek felszámolá­sát segítő, nagy fontosságú határozat látott napvilágot a közelmúltban. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénz­ügyminiszter, az építési és városfejlesztési miniszter együttesen rendelkezett a köz­ponti területfejlesztési alap felhasználásáról. Kijelölték a megyéket, melyek az ötödik ötéves tervidőszakban terület- fejlesztési célokra támogatást kapnak. E megyék között van Somogy is. Megyénkben Bar­csot jelölték ki további ipar- telepítésre és támogatásra a központi fejlesztési alapból. A határozatban igen nagy Ráduplázott a TVK [súlyt fektetnek a tervszerű- ! ségre és a szervezettségre. Kimondják, hogy a megyék | vezetői tervszerűen, megfoa- | toltan intézkedjenek a létesí­tendő termelőegységek mun­kaerő-ellátásáról, elősegítve ezzel a helyi és a népgazda­sági törekvések összhangját. Az eddigi tárgyalások, dön- | tések példamutatóak. Kapos-r \ váron például, ahol a Csepel j Művek létesít világszínvonalú | termékeket előállító gyárat, a ! szakmunkásképzést mar az idén megkezdik, s elsőnek ! tanműhelyt létesítenek. A ter- |melőmunka pedig csak a terv- j időszak végén indul meg. Ugyanez mondható el Marca- 1 liról — ahol hetek múlva el­készül a Május 1. Ruhagyár helyi gyáregysége — s Barcs­ról is, ahol javában folyik az épülő Chemical gyáregység munkásainak felkészítése, szervezése. A területfejlesztés rendkívül felelősségteljes munka. Külö­nösen az most, mikor az új gyárak felépítése szorosan ösz- szefonódik a takarékossággal és a hatékonysággal. Ilyen kö­rülmények között szorosabb együttműködésre van szükség a helyi tanácsok és a vállala- i tok között. A tanácsok na­gyobb figyelmet fordítanak a gondos előkészí tésre: arra, j hogy a beruházási erőforrá- | sok és az építőipari kapacitá- ! sok ne forgácsolódjcnak szét. 1 a megyék, a városok és a ll falvak tervszerű, ará- nyos fejlesztése a párt Központi Bizottságának más­fél évtizede hozott határoza­tán alapul. S hogy ez a — történelmi mértékekkel mérve — rövid időszak máris milyen sikereket, nagy változást ho­zott, arról nemcsak a statisz­tikák vallanak. Árulkodik a megváltozott táj, Somogy me­gye arculata is. Cs. T. MAI KOMMENTÁRUNK A vita kötelesség A Magyar Ifjúságban ja­nuár 30-án jelent meg a KISZ kb kongresszusi levele. Terveket, elképzeléseket, fel­adatokat tartalmaz ez a do­kumentum. és az egyes feje­zetek végén a központi bi­zottság kérdéseket tesz föl, amelyek minden KlSZ-tag- hoz szólnak. A IX. KISZ-kongresszusra való felkészülés az »admi­nisztrációs-- feladatokon kí­vül lehetőséget ad a vitára, eszmecserére is: hogyan to­vább? Ez a vita azonban nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A levélben meghatározták az alapelve­ket. az ifjúkommunisták fon­tos feladatait. Most az alap­szervezeteken. a tagságon a sor, hozzá kell szólniuk a gazdasági, a társadalmi, a művelődési és más kérdések­hez. Új gondok kerülhetnek előtérbe, eredményekre, jó példákra figyelhetünk föl. Ha a kis közösségek valóban felelősségteljesen, komolyan válaszolnak a levélre, meg­könnyíthetik a kongresszus munkáját. A dokumentum rengeteg tényt, gondot, tennivalót so­rol föl. Ez azonban nem je­lenti. hogy a sor teljes, pon­tos és kiegészíthetetlen. Az ifjúkommunistáknak épp az a feladatuk, hogy megtalál­ják a maguk kis közösségé­nek szűkebb hazájuknak a gondjait benne, és saját ta­pasztalataik alapján taná­csot adjanak a nagy közös­ségnek, az egész ifjúságnak. A viták legfontosabb fóru­mai az alapszervezetek má­sodik taggyűlései lesznek. Fi­gyelni kell tehát arra. hogy ne sikkadjon el a valódi vé­leménynyilvánítás. Ne legyen sablonos, bólogató beszélge­tés a levél vitája! Ha a fia­talok figyelmesen elolvassák a leírtakat, nem is fenye­gethet ez a veszély. Kinek ne lenne ötlete például a ta­karékosságról, a munkaszer­vezésről ? El kell kerülni, hogy az alapszervezetek egy-egy részt jelöljenek ki maguk­nak a levélből aszerint, hogy dolgoznak avagy tanulnak. A munkások is adhatnak ötle­teket a tanuló fiataloknak és a gimnazisták, egyetemisták is segíthetnek dolgozó kor- társaiknák. A nyolcadik fe­jezet erre külön felhívja a figyelmet, ott szó van az osz­tályok, rétegek közeledéséről. Több tanácskozáson, ta­pasztalatcserén hangzott el a somogyi KlSZ-alapszerveze- tekröl. hogy sajnos van több közösség, ahol lustaságból vagy ki tudja, milyen okból, a fiatalok nem nyilvánítanak véleményt. Több tanácsko­záson, tehát többféle szem­pontot figyelembe véve, többféle témáról... Most itt a lehetőség, hogy a fiatalok megcáfolják ezeket az állí­tásokat, vagy feledtessék a régebbi hibákat. A KISZ-bi- zottságok munkatársai el­mennek a sok alapszervezet gyűlésére, ők is akkor tá­voznak elégedetten, ha nem tudnak beszélni, mert az ot­tani fiatalok nem hagyják őket szóhoz jutni. A vita kötelesség. A kong­resszusi levél végén a/ köz­ponti bizottság közös alkotó­munkára hívja föl a magyar fiatalokat. Az ifjúkommunis­ták minden egyes javaslattal segíthetnek az ország többi KISZ-esének, így önmaguk­nak is. L. P. Új gyárakat telepítenek Atomerőmű épül Kalinyinban Pártértekezlet testvérvárosunkban A Tiszai Vegyi Kombinát termelése több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt évben. Megváltozott a termékek aránya is. Míg 1970-ben a termelés több mint hatvan százaléka műtrágya volt, ennek aránya 1975-ig huszonhét százalékra esett vissza. Az öt év alatt a müanyagfeldolgozás viszont több mint négyszeresére, a festék- és a polietiléngyártás két­szeresére nőtt. A FEJLŐDÉS MÉRETE, az ezt kifejező számok nagy­sága meghökkentő. Elsősor­ban azért, mert testvér me­gyénk csaknem akkora, mint Magyarország. A Felső-Vol- ga-vidék gyarapodása ma már nálunk sem ismeretlen, hiszen egyre több somogyi jut el Kalinyinba és környékére. Különösen feltűnik az épít­kezések gyorsasága, a városok arculatának állandó változása azoknak, akik néhány évvel ezelőtt és a közelmúltban is jártak a testvérmegyében. Ibsen Nóráját játsizotta a Vörös Csillag mozi Babaház címmel. A siker ugyancsak mérsékelt volt — jelezték ezt az üresen tátongó széksorok is. A filmadaptácjó a rende­zés módját és a két főszerep­lő játékstílusát tekintve is el­hibázott. Talán maga a téma is időszerűségét vesztette vol­na? Nóra a múlt század vé­gén lépett ki az otthpn szűk keretei közül, hogy megte­remthesse anyagi és erkölcsi függetlenségét, megalkossa saját véleményét a világról, és megkeresse helyét a tái-sada- lomban, A nő. mint önálló személyiség Ibsen művében jelent meg először Európa színpadain, s új típusnak adott életet az irodalomban. »A modern társadalom nem az emberek, csakis a férfiak társadalma« — írja a norvég szerző 1879 nyarán a darab­hoz készített vázlatban, bizo­nyítva. hogy Európa-szerte té­ma volt már akkortájt a nő­kérd ás. A huszadik század utolsó harmadából visszate- . kintivé Nóra problémája egy kissé avítt. Nem szabad azon­ban jelentéktelennek ítélnünk, mert az egyenjogúsítás kezde­te mégiscsak a legfájdalma- salbban szorító korlátok szét­feszítése, az otthon, a család kényszerítő és visszahúzó ere­jével való szembefordulás volt. S vajon elmondhatjuk-e, hogy napjainkban környeze­tünkben már minden Nóra megvívta a maga egyszemé­lyes forradalmát, és tökélete­Nem er a nevem sen pgyenrangú fél az otthon keretei között? Nincs szó a volt patriarchátus (apajogú társadalom) helyett a még ré­gebben volt matriarcháiusért (anyajogú társadalom) való áhítozásról. Arról sem, hogy a nő mint anya többet vagy kevesebbet ad-e a társada- lomnak az új generációk vi­lágra hozásával és fölnevelé­sével az alkotó munkánál. Ez hamis vágányra veszetne, s a témakört valamiféle »ne­mek harcává« szűkítené, amely rosszizű és nem is igaz. A tény, hogy a nőkre há­ruló feladat nemcsak ma­gasztos és emelkedett, ha­nem sokszor súlyos és nehéz gondokkal is jár, nem szorul bizonyításra. Ez legtöbbször a nők nemzetközi éve kap­csán kapott hangot. Nem vol­na helyes a t»mát lezárni az­zal. hogy az ünneplés éve és vele együtt a témakör is be­zárult. Taglalásakor nem se­gítenek a kiugró és rendha­gyó példák, mint Madame Cu- rie-e. aki két gyermeket szült és két Nobel-díjat kapott.. . Bárki mondhatná: akinél? olyan férje volt, mint Pierre Curie, s olyan veje, mint Fré­déric Joliot-Curie, annak még a lápya. Iréné is könnyen vi­het haza Nobel-díjat. S ez in­dulati töltéstől függően érv is. ellenérv is lehet, de igaznak [ mindenképpen igaz. Ahol az [emberi közösség legkisebb sejtjében, a családban teljes , az összhang, ott tökéletes har • mániában alkot az ember, le gyen akár férfi, akár nő. De térjünk vissza minden napjainkhoz, ahol a hétköz­napok apró vitái és egyenet­lenségei sokszor elfedik a lé­nyeget. Messzire vezetne ke­resni a gyökereit annak a be­idegződésnek. hogy a fiatal nők nagy része még ma is elsősorban -né akar lenni. Vagyis feleség, s csak másod­sorban orvos. szakmunkás, pedagógus, adminisztrátor. A férfiak annak tudatában, hogy a házasság számukra valami­féle korlátozást jelent (ahogy mondani szokás: »oda a sza­badság"). kialakítanak egv alapállást, melvben a fért' nevet ad a házasságkötéskor s bizonyos anyagi, erkölcs' felelősséget is vállal jövendő családjáért. A férjes nő ki­mond va-kimon da tlanul egy kicsit úgy érzi, hogy »nem ér a nevem...U< mint a rég1' gyermekjátékban, miikor a kí­vülállást akarta kifejezni, va­lahogy érvénytelenítve ezzel a rá háruló, élet adta nehéz­ségeket. »Nem ér a nevem.,..« — a férjem nem engedi; a férjem helyesnek tartja, ha; az uram­| nak az a véleménye, hogy: csupa gyakran ismételt, una- i lomig hallott mondat. Mind 1 azt fejezi ki, hogy valaki va­lakit korlátoz, ellenőriz, oktat és irányít. Ez az. alárendelt szerep bizonyos értelemben kellemesen felelőtlen: fölment még a véleményalkotás alól is. Gondoljuk csak végig, vajon nincsenek ma már olyan Nórák, akiknek elsőrendű feladatuk hízelegve kikedves­kedni a karácsonyi költőpénzt marcona férjüktől, akik az. otthon védettségéért cserébe. még a levélszekrény kulcsé- [ n,ak birtoklásáról is lemonda­nak? Ibsen hősnője így bú- j csúzik a darab végén, amikor elindul a védett babaházbó! | az életbe: -Te nem úgy gon­dolkodói és nem úgy be­szélsz, mint az az ember, aki­hez én társul szegődtem". Társul — ez itt a kulcsszó. Aki társ, az egyenlő — ez azonban mindkét féltől egy­aránt függ. A társsá váláshoz, az egyenrangúsághoz sok min­den szükséges. Talán nem lé­nyegtelen az sem. ha mielőbb elfelejtik a régi gyermekjáté­kot, s vele együtt búcsút mon­danak a régi beidegződésnek is. Felelőtlenségre késztet a mondat: »nem ér a nevem...!" Bedő Ildikó A kulinyin! terület üzemei­ben szocialista munka verseny bontakozott ki az SZKP XXV. kongresszusának tiszteletére. Ennek eredményeképpen már december 9-re teljesítették a IX. ötéves tervet. Kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy kétszáztízmillió rubel értékű termékkel többet adtak az or­szágnak a tervezettnél. Az ipar, a mezőgazdaság, a területfejlesztés ^ötéves ered­ményeit összegezte a XXI. te­rületi pártértekezlet január 15-én és 16-án az SZKP Ka- linyin területi Bizottságának nagytermében. A küldöttek a Felsö-Volga-vidék száznegy­venkétezer kommunistáját képviselték, az ő nevükben számoltak be a XXIV. kong­resszus határozatainak végre­hajtásáról, s fejezték ki egyet­értésüket a XXV. kongresszus alapvető irányelveinek terve­zetével a szovjet népgazdaság 1976—1980 közötti fejlesztésé­ről. Olvasmánynak is érdekesek voltak testvérlapunk most ér­kezett számai, amelyek beszá­moltak e fontos fórumról. A híradásokból megtudtuk, hogy hatvan gyár. továbbá új Sor­házak, iskolák, művelődési in­tézmények, üzletházak, ven­déglátóhelyek, szolgáltatóköz­pontok sokasága épült a test­vérmegyében. A lakásépítés nagyságát tükrözi, hogy 2,4 millió négyzetméternyi lakóte­rület készült el — a Szovjet­unióban ezt az adatot hasz­nálják — az öt évben. A terület mezőgazdasága nagy szerepet játszik Moszk­va, Leningrad ellátásában is. A tavalyi termésátlagok pél­dául minden eddigit felül­múltak. A kolhozok és szov- hozok 175 ezer tonna gabonát, több mint 300 ezer tonna bur­gonyát, 150 ezer tonna húst, 323 millió tojást értékesítettek. A Kalinyin szovhozban fel­épült ötvenezer négyzetméter nagyságú üvegház egész év­ben friss zöldséget küld a ke­reskedelemnek. A X. ötéves tervben még nagyobb lesz az előrelépés testvérmegyénkben. A pártér­tekezlet megerősítette a terü­leti irányelveket. Folytatódik a kalinyini atomerőmű építé­se, a gépipar termelése — új gyárak építése, a régiek fel­újítása révén — a jelenlegi­nek másfélszeresére nő 1980- ra. Farostlemezgyár épül Makszatyihban, televíziós erő­sí tőállomlás a Nyugati Drinán. Megkezdődik a kalinyini, a visnyijvolocsoki pamutfonó­ipari kombinát, a Vagzsanov textilgyár felújítása. Négy- négy lenfeldolgozó-, tejüzem, három kenyérgyár, egy kon­zervüzem építése szerepel a tervekben. Kalinyint már ed­dig is kis Lipcsének hívták fejlett nvomdaipara miatt, s most még egy nagy nyomda- kombi nát épül. A bologojei vasútállomás átépítése a nem­zetközi forgalom szempontjá­ból is fontos, még a Moszk­va—^Leningrad .között szágul­dó expresszvonatok is megáll­nak ott. A mezőgazdaság szakosodá­sával és a termelés központo­sításával függ össze, hogy ki­lencezer család a kisebbekről elköltözik a nagyobb telepü­lésekre. A mostani tervidő­szakban ötvenezer fiatal áll munkába a kolhozokban és a szovhozokban. Minden terüle­ten kapós lesz a tanult ember: az utánpótlást szolgálja a fő­iskolákon és a szakközépis­kolákban kiképzendő ötven­ezer. s a szakmunkásképzőt eLvégző hetvenezer fiatal. KALINYIN TERÜLET fej­lődéséről az SZKP XXV. kong­resszusán is szó lesz. A párt­értekezlet ötvenkét küldöttet választott a szovjet kommu­nisták nagy jelentőségű fóru­mára. L. G. Somogyi Néplap a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom