Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
A közlekedésrendészet számvetése Eletre-harácsra 1975 nyarán a kővetkező táviratot kapta B. E., szüleinél időző kaposvári tanítónő: »Azonnal jelenjen meg lakásán Várkonyi Sándor ügyében. Kimaradása esetén lakását feltörik és a katonai ügyészség eljárást indít.« Aláírás: nincs. A postai nagykönyvben ez áll: Garábi Ernő. Mi dolga lehet a nyári szabadságát töltő tanítónőnek a katonai hatóságokkal? Semmi. S ki az a táviratban emlegetett Várkonyi Sándor? »Uniformis«, biztos fellépés, ősz haj, szíjas, barna arc. Tündöklésének, s tragikomikus hullásának hiteles története a következő: Az év elején szomorú hírt kapott Mihályiné Major Erzsébet kaposvári lakos. Legnagyobb fia, az egyik dunántúli munkaterápiás intézet lakója, ásóval leütötte egyik társát, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Az asszonynak főtt a feje: hogyan segíthetne gyermekén? Amint az intézet halijában várakozott, a portás fölhívta a figyelmét egy férfira: — Ö segíthet magának. Határőr ezredes! S még annyit hozzátett: — A fia is mellette dolgozott. Ezzel eldöntetett. A kis eldugott intézetből viharos gyorsasággal kezdtek kibontakozni az események. Mihályi- né írt az »ezredesnek«, azaz Várkonyi Sándornak: segítsen fia ügyében! És, Várkonyi válaszolt, jött, majd az elváltán élő asszony társasházi lakásába költözött. — Ott lakott nálunk, igen. Házasságot ígért. Beleegyeztem, de megmondtam: csak úgy, mint Szűz Mária és Szent József. Csak úgy... Közben Várkonyi tartós berendezkedésre készült. Fürge szemével fölmérte, melyek a gyenge pontok, amelyeket frontális támadással bevehet. A házat konok ellentét osztotta meg: a lakók kisebbik része Major Ilonát (Mihályi - né testvére), a telek régi tulajdonosát — most egyszerű lakót — akarta gondnoknak. A népesebb tábornak azonban nem kellett a régi tulajdonos. S ekkor jött Várkonyi. Összeköttetésekre hivatkozva fenyegetőzött. A két Majornak megígérte, hogy a rendőrséggel viteti el a rivális gondnokot. Garábiéknak eskü- dözött: elintézi, hogy a tanács ne sajátíthassa ki a ház udvarából azt a nadrágsgíjnyi parcellát, amelyért Garábi Ernő fűhöz-fához futkosott, hiába. Az ősz »ezredes« elbeszéléseibe miniszterek, kormányférfiak nevét szőtte — s állandóan valami ködös és misztikus titkosszolgálat megbízottjának adta ki magát. Ehhez pedig készséggel falazott — hívő vagy kétkedő lélekkel, nem tudni — szállásadója is. Tengerészkék ruhát (uniformishoz hasonlót) vett neki a Somogy Áruházban, majd bemutatta a házbelieknek Sándort, aki »most kapta meg a katonai ügyészségen az új egyenruháját«. Miből táplálkozott Várkonyi újsütetű, rohamosan emelkedő hatalma? Túl egyszerű volna csak annyit mondani: az emberi hiszékenységből. Várkonyitól mindenki várt valamit! Hogy bosszút áll, hogy elintéz ezt, azt. A várakozást bújtotta fel az emberekben, igaz vagy igaztalan — de mindenképpen el nem intézett — ügyeik megoldásának reményét. Csak a házban lakó B. E. tanítónő sejtette meg először: Várkonyi épülő műve Potem- kin-falu lesz. Földerítette az »uniformis« eredetét és Várkonyi kisebb hazugságait. S mégis hitt neki... Eljött a tárgyalás ideje. Mihályiné számára szörnyű tanulsággal. Kiderült, hogy a »széles körű összeköttetésekkel« rendelkező hódító Várkonyi egyszerű börtöntöltelék. Sok évet ült, és már csaknem tucatszor ítélték el szélhámosságért. S ekkor Mihályiné kiadta az ősz szélhámos útját. Levitte az állomásra, felrakta a vonatra, s visszaküldte, ahonnan jött. Ügy látszik, örökre eltűnik Kaposvárról. De nem. A köldökzsinórt, amely ide fűzte, nem vágták el. Gará- biék és a tanítónő ezután is látogatták az intézetben. Etették, itatták, sőt pénzelték is. S egy május eleji napon Várkonyi diadalittasan visz- szatért — most már az egyedül élő tanítónőhöz. ^Megteszek a kisszobádban is, csak engedj ... hiszen beteg vagyok, lelkileg tönkrementem, senkim sincs o világon, s engem mindenki kihasznált« — írta Kaposvárra Az »uniformis« helyett most már az elnyűtt, pecsétes kabátját kapva magára, észrevehetően részvétet és szánalmat akaj-t kelteni. Könnyű volt az egyedül élő nőt levenni a lábáról. Köny- nyű volt, hiszen a vén szélhámos a szomszédok — a legszűkebb ismeretségi kör — előtt még változatlan hitelre talált. B. E. dosztojevszkiji jellem. Tudta, érezte a bajt, mégis magához vette Várko- nyit. Sőt, két hét múlva már karikagyűrű csillogott az ujjúkon ... Az egyedüllét szorongattatásaitól gyötört nőnek is elég volt öt hét ahhoz, hogy elviselhetetlennek érezze az életet — vele, mellette. De kirakni nem tudta. Ha kizárta a lakásából, Várkonyi betörte az ablakot, s bemászott rajta. S bizony, a hatóság sem segített a tanítónőnek ebben. Csak a véletlen. A nyűgös, szüntelen betegségére hivatkozó, sőt azzal környezetét zsaroló Várkonyit mentőkkel a kórházba vitette. S mire az ősz szélhámos »gyógyultan« távozott, már zárva találta a tanítónő ajtaját. S ekkor a szomszédban Garábiék fogadták be. Ott lakott náluk, két hónapig. Milyen lehetett etetni, ellátni a beszállásolt »ezredest«? Csak sejthetjük Vár- konyiról akkor már minden kiderült. E sorok írója mégis hiába mondta Garábi Ernő szemébe: — Ember, kakukkfiókát rejteget! — Az konokul a fejét rázta: — Nem Ezt kérem nem hiszem el! — S inkább a postára ment, feladni azt a táviratot... Az ember azt gondolná, hogy létezik valamiféle szolidaritás: a többszörösen becsapott áldozatoknak önnön körüket szorosra záró reflexe. De nem. Erről itt szó se lehetett. Mihályiné a bírósághoz fordult, s 1700 forintot követelt a tanítónőn. Az »uniformis« árát. Amikor tavasz- szal a férfinak megmondta: kívül tágasabb, a ruhát visz- szatartotta. Májusban azután Garábiné kérte el az asszonytól az öltönyt, s elhozta a tanítónőnél lakó »Sándornak«. S most mégis Garábiné tanúsította a bíróságon: a követelés jogos. S Mihályiné ezt meg is írta: »Figyelmeztetlek, a tanúk vallani fognak.« S nem is számítottak rosz- szul. A tanítónő idegei nemvoltak acélból. Nem bírta elviselni, hogy a bíróságon újból és újból felhánytorgassák az eseményeket. Inkább kifizette a pénzt Csak hagyják már békén. Sosem tudja befészkelni magát Várkonyi e szép és modem társasházba, ha nem tenyészik itt buján valami sajátságos, mindenkit besározó szellem. A vacak kis tyúk- pereikkel unos-untalan a bíróságra szaladgáló asszonyok, az álszemérmes szemforgatás (»Csak úgy, mint Szűz Mária és Szent József, csak úgy...«), J a bosszút dédelgető, kisebb- ’ ségben maradt régi tulajdonos gőgje, a sóvár anyagiasság. S ez a szellem most mégis győzedelmeskedett. — Mindenben nekik lett igazuk! — mondja kesernyésen a tanítónő. S valóban, csak ő veszített a kakukkfióka beszállásolá- san* Csupor Tibor Csökkent a balesetek száma Minden harmadik szerencsétlenség oka a gyorshajtás A somogyi balesetekről készült év végi számvetés ismét előrelépésről tanúskodik: 1975- ben a megyében 10,7 százalékkal kevesebb közúti szerencsétlenség történt, mint 1974-ben. A hatszáznegyvenegy baleset közül negyvenhat halállal, kétszázkilencvenöt súlyos, háromszáz pedig könnyű sérüléssel végződött. Tavaly tízzel kevesebben haltak meg a megye útjain, mint egy esztendővel korábban. A siófoki járásban 4,2 százalékkal nőtt a balesetek száma, s elérte a százkilencve- net. Itt hárommal több volt a halálos tragédia, mint korábban, és tizenhéttel magasabb lett a súlyos szerencsétlenségek száma is. A marcali járásban viszont a csökkenés meghaladta a huszonhat százalékot, s kevesebb a halálos tragédia is. Ennek ellenére a marcali járásban változatlanul sok a halálos és a súlyos szerencsétlenség. A barcsi járás 13,2 százalékos csökkenéssel dicsekedhetne, csakhogy itt egyről négyre emelkedett a halálos balesetek száma, s ez természetesen sokat elvesz a balesetmegelőzés eredményeinek értékéből. A tizenhat százalékos csökkenés ellenére nem megnyugtató a helyzet a megyeszékhelyen, ahol az 1974-es háromról négyre emelkedett a tragédiák száma, s mindössze eggyel kevesebb — így negyvenhárom lett — a súlyos baleset. A nagyatádi járásiban a korábbinak az egyharmadára — háromra — csökkent a halálos szerencsétlenségek sora, kilenccel kevesebb lett a köny- nyű sérüléssel járó baleset, viszont harmindkettőről harmincnégyre emelkedett a súlyos baleseteik száma. A kaposvári járásban a csökkenés 4,5 százalékos, de még így is kilencen meghaltak, negyvenhetén súlyosan, hetvenen pedig könnyebben megsérültek a- járásban. Somogybán tavaly minden harmadik baleset oka a gyorshajtás volt, gondatlan vezetés miatt száznyolc szerencsétlenség következett be. A baleseti okok sorrendjében a harmadik a gyalogosok figyelmetlensége, a negyedik az elsőbbségi jog meg nem adása, azután pedig a szabálytalan kanyarodás és a szabálytalan előzés következik. A szerencsétlenséget előidézők közűi százhuszonötén ittasak voltak. Ittasan legtöbben — negyvenket- tan — a siófoki járásban, huszonötén a marcali járásban, tizenkilencen pedig a kaposvári járásban karamboloztak. A karambolok száma a legnagyobb augusztusiban volt, ezt követi a július, az október és a június. A »legcsöndesebb« hónap a január volt, ekkor huszonnégy közúti szerencsétlenséget jelentettek. A legnagyobb figyelemre délután néfcy és hat óra között, valamint dél és két óra között van szükség. A Somogy megyed Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának táblázatai szerint tavaly két és fél millió forinttal emelkedett a közúti balesetekből származó kár, amelynek összege meghaladja a nyolcmillió-nyolcszázezer forintot. A rendőrség folytatja a baleseti statisztika adatainak értékelését. Ez a munka a Somogy megyei Közlekedésbiztonsági Tanács legfontosabb tennivalóinak a meghatározásához is nélkülözhetetlen. P. D. Különböző határidőkkel Kötelező lesz a biztonsági öv, a tükör és a tartalék izzó A közúti közlekedés január 1-e óta érvényes új szabályaival változtak a közúti járművek előírásai is. Ezt figyelembe véve a közlekedés- és postaügyi miniszter — a kohó- cs gépipari miniszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről. ,A rendelet a közúti közlekedés biztonságának növelését és a környezet fokozottabb védelmét szolgálja. A korábbi rendelkezésekkel szemben bizonyos gépjárműtartozékok kötelező fölszerelését írja elő, egységesíti a járművek világító- és jelzőberendezéseinek Növényvédelmi tájékoztató Az őszi gabonavetések ellenőrzése Az ősz folyamán megkésett vetések a lehűlt talajban vontatottan keltek, és a növényállomány mindeddig nem tudott kellőképpen megerősödni. Ezért fokozott gondosságot igényel a gabonavetések ápolása és védelme. Az őszi változékony időjárás nem kedvezett ugyan a csócsároló kora őszi kártételének, de a gyengén fejlett állományban már a viszonylag 'kis egyed- szám is súlyos tőpusztulást okozhat, s még a felfagyás veszélye is bekövetkezhet a hótakaró nélküli vetéseken. A csócsároló kártételére az enyhe, plusz 4 fok feletti hőmérsékleten számítani kell, ezért rendszeresen ellenőrizzük, figyeljük gabonavetéseinket, és a fertőzés, illetve károsítás észlelésekor a védekezést azonnal hajtsuk végre: az Élőerőn 50 WP, Rovlinka 50 WP, Ditrifon 50 WP 2 kiló hektáronként (350—400 liter vízben kijuttatva), valamint a Wofatox porozó 20 kiló hektáronként, Ditrifon—5 és Rovlinka—3 251 kiló hektáronként dózisú szerek valamelyikével. A mezeipocokkal fertőzött gócok száma a szokatlanul enyhe téli időjárás hatására nem változott. Az enyhe idő elsősorban a mezeipocok táplálkozási körülményeit segíti, a kártevő intenzív élettevékenységet folytat. Ha az enyhe idő tovább tart, várható, hogy egyedszámuk (a fertőzés erőssége) még tovább nő, és a pillangós területeken súlyos károkat okozhatnak. A fertőzés elsősorban a pillangósterületeken erős, azonban az őszi gabonára, valamint a rétekre, legelőkre is átterjedhet. A károsító megyénk egész területén fertőz, de a legveszélyeztetettebb körzetek a nagyatádi, kaposvári, siófoki, valamint a marcali járás területén vannak. Felhívjuk a termelők figyelmét a védekezések hatékony elvégzésére, mert a fertőzést csak úgy tudják megállítani és az esetleges tavaszi károkat megelőzni. A levegőből hull a műtrágya A januári napsütés mindenfajta mezőgazdasági munkának kedvező. Behozhatják a gazdaságok az őszi lemaradást, és korábban nekiláthatnak a tavaszi munkáknak. Ezekben a napokban mindenütt dolgoznak a műtrágya- szórók. Egyre inkább terjed — ahol a körülmények engedik — a repülőgépes műtrágyázás. Kilenc gazdaság üzemelteti azt a repülőt, amellyel Igái határában találkoztunk. A gép a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság tátompusztai kerületében dolgozott. A két, erre a célra átalakított, traktorra szerelt homlokrakodó 12 mázsa műtrágyát pakol be néhány pillanat alatt a repülő tartályába. Ennek kiszórásához 5—7 percre van szüksége a lengyel gyártmányú gépnek. Napi teljesítménye 300 hektár. Természetesen ez a teljesítmény nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Erre azonban most nincs panaszuk a pilótáknak, hiszen • ideális repülőidőben dolgozhatnak. Amint ezen a területen befejezték a munkákat, átköltöznek a kaposújlaki részre. számét, színét, meghatározza l a biztonsági és a környezetvédelmi követelményeket. Mindezeket figyelembe véve a járművekkel kapcsolatos követelményeket, műszaki előírásokat a korábbihoz képest megszigorították. A rendelet egészében január 1-én hatályba lépett, egész sor fontos, új előírásának végrehajtásra azonban — fígye^ lembe véve, hogy a hozzá szükséges feltételek is csak folyamatosan teremthetők meg — különféle határidőket állapítottak meg. Már január 1. óta érvényes az az új rendelkezés, amely a környezetvédelem érdekében előírja, hogy az Ottó-rendszerű motorok kipufogógáza _ — üresjáratban és a maximális fordulatszám 60 százalékánál — 4,5 térfogatszázaléknál több szénsmonoxidot, a Diesel-rendszerű motorok kipufogógáza köbméterenként 550 milligrammnál több kormot nem tartalmazhat. Ugyancsak kötelező ellátni a motoros járműveket olyan zavarszűrő berendezéssel, amely megakadályozza, hogy az elektromos egységek a meghatározott értéknél nagyobb rádiófrekvenciás sugárzást bocsássanak ki. A motoros járművek megengedett legnagyobb zajszintjére vonatkozó előírások viszont csak a január 1-től újonnan forgalomba állított járművekre vonatkoznak. A lényegesebb változások életbe lépésének következő határideje július 1. Ettől az időponttól valamennyi újonnan forgalomba állított személy gépkocsinál megkövetelik a két visszapillantó tükröt, az első két ülésen a három ponton rögzített biztonsági övét, és a rendeletben meghatározott lámpák mindenfajta izzóiból legalább egy tartalékot. Ugyancsak július 1-től minden gépjárművön — a személygépkocsikon, a mezőgazdasági vontatókon és a pótkocsikon is — csak a rendeletben előirt színű és számú világító- és fényjelző- berendezés lehet. Egész sor új előírás alkalmazását követelik meg 1977. január 1-től, így például akkor már minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsit el kell látni kiegészítő sár védővel és ablakmosó berendezéssel, a motQrkerékpá- rokat az előírt visszajelző lámpákkal. A gyermekszálií-u. tásra alkalmassá tett kerékpárokon megkövetelik a lábtartót és a kapaszkodót is. Ettől az időponttól valameny- nyí gépjárművön csak az úgynevezett európai aszimmetrikus fényszórók használhatók, s csak borostyámsárga színű irányjelző lehet valamennyi gépjárművön. Akkortól már minden személygépkocsin kötelező lesz két, minden motorkerékpáron egy visszapillantó tükör. Űjabb határidők: 1977. július 1-től minden személygépkocsi első két ülésénél ott kell lennie a három pontos biztonsági övnek — attól kezdve megkövetelik használatát, is —, 1978. január 1-től minden motorkerékpárt és pótkocsiját föl kell szerelni féklámpával, a gépkocsik vezető üléseit pedig napellenzővel. A mostani rendelet minden előírását lényegében 1979. január 1-től érvényesítik. A Magyar Közlöny 1975. évi 90. számában megjelent miniszteri rendelet természetesen nemcsak ezeket a legfontosabb változásokat, újdonságokat tartalmazza. A rendelet részletesen foglalkozik a járművek forgalomba helyezésének egyéb követelményeivel, meghatározza például a járművek méretét és súlyát, az általános biztonsági és kömye- .. zetvédelmi követelményeket, a fékekre, a kormányműre és a futóműre vonatkozó előírásokat, foglalkozik a mezőgazdasági járművekre, a vontatókra, a segédmotorokra, a villamoskocsikra stb. vonatkozó rendelkezésekkel is. Műkincsrablás Pannonhalmán Lakat alá kerültek a tettesek A Gvőr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói bravúros nyomozással lelepleztek egy nem mindennapi bűnügyet. 1975. december 21-én a pannonhalmi főapátságtól bejelentés érkezett a rendőrségre, hogy 16-án délután 4 óra és másnap reggel 7 óra között nagy értékű műkincsek tűntek el a várból. A tetteseket viszonylag rövid idő alatt elfogták. A műkincsek egy részét Volkswagenbe elrejtve Hegyeshalmon keresztül akarták külföldre csempészni, a többit pedig egy hegyi búvóhelyen rejtették el. A rendőrség az eset kapcsán két külföldi (holland) és három magyar állampolgárt vett őrizetbe. A részletek kiderítéséire a nyomozás tovább folyik. /