Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
PÁRIZSI EMLÉKEK ' Malevil A Rambouillet'ben rendezett találkozó és Franco halála a párizsi lapok első oldalán. ySHGA»« I .... , /' — A hat tőkésország vezetőinek találkozója Rambou- illet-ban politikai demonstráció volt. A legfontosabbnak annak bizonyítását tekintették, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is leültek egymással tanácskozni — fogalmazta meg véleményét a találkozóról beszélgetésünk közben Jacques de Bonis, a France Nouvelle szerkesztője. — Mindenre lehet megoldást találni! A Rambouillet- ban megtartott tanácskozás legfontosabb eredménye szá- munkra, hogy sikerült a dollárt stabilizálni. Most 1 dollár 4,44 frank, s ez segítheti a kedvezőbb külkereskedelmi tevékenységet > — vélekedett Patrice Drouin, a Le Nouvelle Économiste főmunkatársa. A csúcstalálkozó után hasonlóan oszlottak meg a vélemények az egész francia sajtóban. Nem keltett illúziókat, hogy orvoslást találtak volna az egész tőkésvilágot 6újtó válságra. A sajtókommentárok arra mutattak rá hogy a pénzügyekben, a kereskedelmi kapcsolatokban, az energiaárak további emelkedésének megakadályozásában, a fizetési mérlegek deficitjének csökkentésében, a munkanélküliség növekedésének megakadályozásában csak a kívánságok felsorolására került sor, de az igazi megoldásra nem adtak választ. A Le Figaro a tanácskozás befejezése után első oldalon közölt karikatúrájában az infláció megakadályozására kötött egyezségeket kártyavárhoz hasonlította. A tárgyalások igazi céljára és lényegére a L’ Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja mutatott rá, amikor a következőket írta: «►Az imperialista hatalmak megpróbálják elsimítani ellentéteiket, hogy újabb támadást ; indíthassanak a dolgozók érdekei ellen, hogy újabb terheket kényszerítsenek rájuk.« Párizsi tartózkodásom idején érkezett a francia fővárosba a hír Franco haláláról. A lapok természetesen első oldalon foglalkoztak a spanyol diktátor távozásával az élők sorából, képeket, összeállítá- i sokat közöltek János királyról, az utódról. Kétségtelen, hogy az egyik legközelebbi szomszéd ország sorsa egyaránt foglalkoztatta a politikusokat és a gazdasági élet vezető urait. Milyen lesz Spanyolország jövője? — erre igyekeztek választ adni. A kérdés fontosságát egyrészt a sokoldalú francia—spanyol gazdasági kapcsolatokkal magyarázták, másrészt az országban levő nagyszámú és különböző felfogású spanyol emigTervszerübb támogatást Több szemléltető eszközt használnak A Nagyatádi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a járás tíz iskolájában tartott vizsgálatot annak megállapítására, hogyan voltak ellátva az iskolák szemléltető eszközökkel az 1973/1975-ös években. A helyzet jelentősen javult A községi tanácsok esetenként — átcsoportosítás útján — pótelőirányzatok felhasználását is lehetővé tették. A megyei művelődésügyi osztály évenkénti, jelentős értékű támogatása sokat javított az iskolák alapellátottságán, de gondot dkozott a tervszerűt- lenség. Az igényeket ugyanis nem mindenütt mérték föl. így például a segesdi iskola — kérés nélkül — 1973-ban két kosárlabda paiánkot kapott, amelyet azóta sem tudnak kihasználni. Kirívó az inkei iskola példája: teljes tornatermi felszerelést küldtek ide, holott tornatermük sincs. A vizsgálatban réBzt vett népi ellenőrök véleménye szerint a megyei művelődésügyi osztálynak körültekintőbben keli elosztania az eszközöket, figyelembe véve a járási művelődésügyi osztályok javaslatait. Az iskolákat a Tanért látja el. Az intézmények időben feladják megrendeléseiket,, s a vállalat hiánytalanul szállít. Előfordul azonban, hogy egyes eszközök hibásan érkeznek meg. A csurgói I. sz. iskolának küldött négy darab episzkóp közül kettő törött volt A reklamációt a Tanért nem fogadta el, így az iskolát több ezer forint károsodás érte. Gondot okoz az is, hogy a különböző eszközökhöz (például diavetítőhöz) a szállító vállalat nem tud megfelelő alkatrészt biztosítani, s ezek beszerzése a kereskedelemben szinte lehetetlen. Ilyen és hasonló nehézségek miatt sok ezer forint értékű eszközt nem lehet használni. A vizsgált intézmények tantestületei jónak ítélik meg a szaktantárgyak eszközellátott- ságát, amelynek eredményeként egyre eredményesebb a szaktanterem-rendszerű oktatás. Nagyobb lehetőséget teremt a tanulók ismereteinek bővítésére. Ennek jó hatása a tanulmányi eredményeken is lemérhető. A szaktantermi oktatás feltételei azonban teljes mértékben csak a lábodi iskolánál biztosítottak. A többinél tanteremhiány akadályozza az ilyen, törekvést. A csurgói I. sz. iskolánál az órák 80 százalékát tudják szaktanteremben tartani, a ku- tasi és a segesdi iskolánál is csak részben vannak meg a feltételek. Ennek ellenére a nevelők maximálisan kihasználják a szemléltető eszközök nyújtotta lehetőségeket. Általános gond, hogy a nagyobb értékű berendezések és fölszerelések javítását a Gel- ka, a Fotó-Optikai Vállalat és számítástechnikai intézetének a Finommechanikai Vállalat nem vállalja, emiatt azok hosz- szabb ideig használhatatlanok. Ilyen nehézségek megoldására követendő lehet az inkei iskola példája: a posta egyik szocialista brigádja vállalta az elektromos készülékek rendszeres karbantartását. G. I. Ami a franciákat érdekli Pusztulásról — derűsen ránsok jelenléte foglalkoztatta őket. A spanyol emigráció megoszlására jellemző volt, hogy a metró aluljáróinak falain egyaránt olvashattam Francót éltető és elítélő feliratokat. Jacques de Borús az eseményekkel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy Spanyolországban, ha mérsékelten is, de változásoknak kell bekövetkezniük, nem a rendszer lényegében, hanem egy szabadabb légkör megteremtésével, amely biztosíthatja " a tőkés országokhoz való fokozatos közeledésüket. Ezt segíti a francia politikai magatartás is az utódrendszer iránt. Patrice Dourin határozottan kijelentette beszélgetésünkkor, hogy Spanyolországnak fokozatosan közelednie kell a Közös Piachoz. Ami pedig a két ország gazdasági kapcsolatait illeti, nem várt különösebb változást, abból kiindulva, hogy az utóbbi években export—import kapcsolatai már kiszélesedtek. Nem kevesebb érdeklődést tapasztaltam a Német Szövetségi Köztársaság iránt, hiszen ez az ország szintén jelentős szerepet tölt be Franciaország külgazdasági kapcsolataiban. A hasonlítgatá- sokban elsősorban arra mutattak rá, hogy a gazdasági pangás, a kezdeményezőkészség visszafejlődése az NSZK- ban nagyobb arányú volt, mint Franciaországban, de az új hírek, gazdasági elemzések már a javuló tendenciákról számolnak be. Franciaország közvéleményét a gazdasági nehézségek, az infláció, a drágulás, a munkanélküliség, a tőkés országokkal való együttműkö-1 désben támadó szakadékok foglalkoztatják. Annak ellenére. hogy a jobboldali lapok meghamisítják, elhallgatják mindazt, ami a szocialista országokban történik, mind na-, gyobb az érdeklődés, hogy Keleten miként tudnak úrrá lenni a kedvezőtlen tendenciákon, mi a titka a gazdasági élet fejlődésének, a lét- biztonság megteremtésének. Ezért is keltett érdeklődést Jacques de Borús interjúkötete Aczél György elvtárssal, amely éppen ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni. Mitzkí Ervin »►Katasztrófairodalomnak« hívják ezt a műfajt. S bár tetemesebb részük gyenge, »►termék« szintű alkotás, a »►katasztrófa« szó nem minőségjelző ebben az esetben, hanem a tematikát jelenti. E művek ugyanis a veszélyhelyzetbe került emberiség magatartásformáit igyekeznek több-kevesebb sikerrel ábrázolni. »Virágzásuk« idejének kezdete tulajdonképpen — úgy gondolom — az atombomba ledobása utánra, a hidegháború korszakára tehető. J Robert Merle Malevil című regénye csúcsnak tűnik: igaz író felelősségétől áthatott művének. S mivel a könyv jóval az említett korszak után született — 1972-ben —, az író bizonyos felülnézétéből, mondhatni: derűvel és kiegyensúlyozottsággal beszél a témáról. Miről van szó az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott regényben? Francia- ország egy — szándékosan vagy véletlenül — ledobott (leejtett) lítiumbombától elpusztul. Kevesen élik túl a katasztrófát. A könyv hősei, például egy XII —XIII. századi várkastély pincéjében. Merle regénye arról szól, hogyan sikerül újra életet kezdeni a pusztulás tájain. A derűs humanizmus legjellemzőbb a könyvre, amely rendkívüli olvasmányosságával túltesz az eddigi összes .művén. Csoportlélektani, csoportszociológiai »előtanulmányok« nélkül természetesen nem jöhetett volna létre. Ami, az irodalmat ezek fölé emeli, az az ábrázoló erő. »Nem vagyok megrögzött pacifista, nem vagyok az erőszakmentesség híve, s úgy vélem, az igazságtalanság ellen nincs más eszköz, mint az erő' szak« — mondta az író egy interjúban. A Malevil című regény tulajdonképpen e tömör megfogalmazású szemléletnek is bővebb, illusztratívabb kifejtése. Aggasztja a történelem menete, nem nyugodt, de nem is reményvesztett, ami az emberiség jövőjét illeti. Műve tulajdonképpen csoportos robin- zonád, sziget nélkül, a talán teljesen csupasszá vált földgolyón. Legnagyobb erénye, hogy kétségbeejtés-érzet nélkül késztet gondolkodásra, önmagunkban a felelősség fontos tulajdonságának a fejlesztésére. Végiggondolva életművének eddigi sorát, világos, hogy a Malevil is beillik könyvei közé. Robert Merle politikus alkat, antifasiszta, s rokonszenve mindig is a baloldalé volt. Magas rendű humanitása példa. Ezt igazolja a Két nap az élet, a Mesterségem a halál, a Sziget, a Moncada, az Állati el" mék, az Üvegfal mögött című regénye is. Mindent tud, amit a legjobb írók tudnak. Nem törekszik megnehezíteni az olvasó »munkáját«; közérthetően ír. Ritkán olvastam nagyobb élvezettel könyvet. Végre egy mű. melynek szereplőiért — mert igazi, emberek, nem papírmasék! — tudunk izgulni, örülni és bánkódni sorsuk rosszabbra fordulásakor. S bár vaskos kötet, alig tudjuk letenni, »egy szuszra« szeretnénk végigolvasni. A jól sikerült fordítás Görög Lí~ via munkája. ' ____ L. L. Változó életforma Nőklub a könyvtárban A Tóth Árpád utca Kaposvár egyik peremkerületében, a textilművek tőszomszédságában van. Két éve laknak csak ebben az utcában: a beköltözők többsége ezután veszi csak birtokba új otthonát. Ennek a városrésznek a családi házainál idősebb a klubkönyvtár., amely a Ságvári utcában működik. 1975 tavaszán vette át vezetését Kormon Gézáné, s eredményes működését jól - mutatja két szám: száznyolcvankettőről négyszáztizenegyre »tornászta föl« az olvasók számát, • — Hogyan? — Házalva . 11 A Ságvári utcai klubkönyvtárban 1975 decemberétől nőklub működik. — A könyvtár olvasottságának a fokozása volt az első feladat, de ettől elválaszthatatdési otthona« is. És egyre inkább az lesz — ahogy sikerül növelni az olvasók ■ létszámát. — Az olvasókból szerveztem a decemberben alakult nőklub alapítóit. — Célja? — Az önművelés elősegítése; a könyvtárban felfedeztetni a »művelődési otthont«. Ezt úgy érhetjük el, hogy nemcsak a kölcsönzésre, hanem más munkára is gondot fordítunk. — Miért éppen nőklübot szerveztek az olvasókból? változott élet új szokásainak kialakításában. — Mit végzett eddig a nőklub? — December elején alákítotlannak tekintettem a nőklub megszervezését. A Ságvári utcai klubkönyv- 1 tár egyben a környék »művelő-“ — A mi városrészünk lakóinak többsége faluról költözött a városba. Az átalakuló életforma a jellemző itt, s a nőkre jobban lehet számítani a megtuk meg húsz taggal, s tagjai nyomban beiratkoztak a múzeumbaráti körbe, ahol az első összejövetelen dr. Bakay KorKérdezni tudni kell Régi igazság: kérdezni tudni kell. Dőreség például a villanyüzletben azt kérdezni: — Kilencvoltos elem -van? Mert az eladó, ha egyáltalán válaszol, ezt mondja: — Nincs. Ha netán bőbeszédű: — Mért? Látott valahol? Hibás volt tehát a kérdés. Nem kevésbé rossz így folytatni: — Miért nincs? Ez illetlenség is, butaság is, ha ugyan nem rosszabb. Az eladó pedig, ha egyáltalán válaszol, ezt mondja: — Mit tudom én. Nem én gyártom. Ebben igaza is van. Ugyancsak hibás a kérdés: — Mikor lesz? Mert az eladó, ha egyáltalán válaszol, ezt mondja: — Amikor szállítanak. ■ S ha netán valaki meggondolatlanul azt is megkérdezné, mikor szállítanak, az eladó, ha egyáltalán válaszol, ezt mondja: — Mit tudom én. Nem vagyok én Volán. S ebben megint igaza van. Bejön viszont valaki, aki tudja, hogyan kell kérdezni. Megáll az eladó előtt, nézi, nézi egy ideig, azután hirtelen fölemeli az ujját, ici-pici mosollyal azt kérdi: — Hol is találkoztunk mi legutóbb? Majd hirtelen összehúzza a szemét, az ujját leereszti, hogy épp az elpAóra mutasson, a hangját meg fölemeli: — Nem, nem, ne szólaljon meg! Majd én! Az eladó, akinek eddig semmi szándéka nem volt megszólalni, most csekély érdeklődéssel ránéz, mintha olyasmi futna át rajta: Jé, egy majom... De amaz most földerülő arccal újra emeli a kezét, csettint: — Megvan! Velence! Várakozásteli pillanat, kilencvoltos csönd. Az eladó unottan fordulna el: — Velence! Ugyan. Járok én Olaszba? De a válasz kész:— Hát én járok? Én a tóra gondoltam, a nyárra. A szépségversenyen maga volt... az első! Az érdeklődés növekszik. — Nem voltam Velencén sem. — Akkor a Balaton? Csönd. — Vagy a Római? A közöny enyhül. — Maga mindig Olaszra gondol? Mért ne? Egyszer igazán odamehetnénk, nem? — kérdi, aki tudja, hogyan kell kérdezni, a többes számmal épp csak sejtetve, hogy akár együtt is mehetnének. Lehet-e ezt visszautasítani? Mindenesetre elutasításra nem marad idő. — A Rómain találkoztunk. Igen, most már emlékszem. Napozott, én meg labdáztam egy haverommal, és odagurult magához a labda. Emlékszik? Kivel nem történt meg ilyesmi? Az eladó most tehát nem válaszol, csak mosolyog: Nincs szünet. — Küldtem magának egy dalt a hangszórón, emlékszik ... Itt a neve a nyelvem hegyén... — s mintha mondaná is, az eladó meg beugrik: — Mari... — Mari, hát, még virágot is küldtem a kapuból egy sráccal, odaadta? Aki tudja, hogyan kell kérdezni, azt is tudja, hogy. erre a kérdésre nem kell felelni. Válasz nélkül hagyni nem lehet, így hát most az eladó kérdez: — Csak nem azért jött, hogy ezt megkérdezze? — Dehogynem — mondja az, mert hazudni is tudni kell —, megláttam a kirakaton át, rögtön fölismertem, bejöttem, pedig rohanok. A nyáron megint megyünk a Rómaira? Vagy inkább Rómába? Az eladó nevet. — Majd tavasszal megbeszéljük. — Tavasszal? A jövő héten. Hétfőn, vagy kedden bejövök, jó? — Jó — hagyja rá az eladó, s elfogadja a felé nyújtott kezet. Kézcsók. Most kell visszafordulni: — Ha már itt vagyok, megkérdezem: kilencvoltos elem... A hangsúly nem kérdő. Következésképp válasz sincs. Az eladó elővesz egy kis zacskót és odaszól a pénztárba: — Nyolcötven. Zay nél, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója tartott előadást. A második foglalkozást a könyvtár klubszobájában rendeztük, ennek a témája a korszerű konyha volt. A Kapos étterem főszakácsa és Vámosi Lajos felszolgáló tartott ételbemutatót. A nőklub tervei egyre inkább a közművelődést szolgálják. Bár terveznek kozmetikai tanácsadást is, mindinkább a látókör bővítését tekintik fő feladatnak. A régészeti előadás fölkeltette a klub tagjainak figyelmét, s elhatározták, hogy közösen megtekintik a somogy- vári ásatásokat. Emellett igényt tartanak egy szabó—varró-tanfolyamra is. A könyvtár tavaly jelentős anyagi támogatás révén technikai eszközökkel; lemezjátszóval, vetítőgéppel is gazdagodott. — A lemezjátszónak a zenei ismeretterjesztésben fontos szerepe lesz — mondta Kormon Gázáné. A nőklub most húsz taggal működik, de a városrész igényét számba véve — azt hiszem — ez a létszám még tovább nő. S ha a könyvtár nőklubja színvonalas foglalkozásokat rendez, hamarosan számíthatnak a fiatalok érdeklődésére is. Horányi Bar -
