Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
Felüljáró épül Siófokon és a Desedán 'A nagy családok érdekében A szfaltszönyeg 400 kilométeren Északi tehermentesítő út Kaposváron Nemcsak akartak lettek is Korszerűsítik Kaposvár és Siófok közúthálózatát az új ötéves tervben. Aszfaltszőnyeggel pedig mintegy 400— 450 kilométer hosszú utat látnak el a megyében. A negyedik ötéves terv építési és korszerűsítési programjának eredménye, hogy; minden kétszáz lakosnál nagyobb somogyi településre szilárd burkolatú út vezet, s a megye 1640 kilométer hosszú közúthálózatából 630 kilométert már aszfaltszőnyeggel is elláttak. Az aszfaltozás egyúttal szélesítést is jelent. Aszfaltozásra az idén 70 millió forintot költenek a megyében, és megkezdik azoknak az utaknak a szélesítését, amelyeket később látnak el szilárd burkolattal. A tervidőszak végére valamennyi főútvonal, alsóbbrendű út és néhány Kaposvár környéki bekötő út aszfaltszőnyeget kap. A tavasszal tovább folytatják a szántódi út felújítását az igali sportpályáig. Elkészül a szigetvári út városból kivezette szakaszának korszerűsítése, a kaposvári vasúti felüljáró pedig aszfalt- szőnyeget kap a jelenlegi kockakövek helyett. Tovább folytatják a 67-es út Kaposvárról kivezető szakaszának építését. A munkák az Arany János utcai kereszteződésnél kezdődnek. Az új berr zinkútig négy nyomsáv szélességűre építik ki ezt a fontos útvonalat. A múlt évben megkezdődött az északi tehermentesítő út építése is: a 3,5 kilométeres első szakaszt — mely a taszári útelágazástól az! északkeleti ipartelepig vezet — az év első felében átadják. Ezt követően készül el a Mező Imre úti csomópont. A tervek szerint az ötödik ötéves terv végére a tüskevári vasúti átjáróig jutnak el az építők. Az idén elkészül az új híd a Desedán. Az építkezés megkezdése előtt ideiglenes utat készítenek, azután megemelik a töltést. A három nyílású híd építésének költségeit 12 millió forintban állapították meg. A balatonszentgyörgyi vasúti felüljáró építése javában folyik már. Ezzel a 23 millió forintos munkával valószínűleg augusztusra végeznek az építők. A mostani ötéves tervben alapvetően megváltozik Siófok úthálózata is. Tervezik már azt a felüljárót, mely a 7-es út és a vasút fölött, a sportpálya mellett bonyolítja le a forgalmat. A város parti része e felüljáró révén közvetlenül kapcsolódik majd az autóúthoz. A nagy forgalmú Balaton-parti település első korszerű felüljárója elsősorban a szállodák és a nyaralók vendégeinek teszi egyszerűbbé a közlekedést. A tervek szerint a jelenlegi Sió-híd mellé még másik kettő épül. Az egyik a vasút és a hajóállomás között ível majd át a Sió fölött, s elsősorban a város parti részének forgalmát teszi könnyebbé. A másik híd a kórház és a tanácsszékház irányában épül a Sión, s a város belső részének forgalmát vezeti a 65-ös számú szekszárdi útra. — A két város közlekedési gondjának enyhítése mellett kiemelt feladatunk az új ötéves tervben a megye úthálózatának a korszerűsítése — mondta Széles Péter, a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságának a vezetője. — Ez nemcsak új burkolatot jelent, hanem a mai forgalom igényeinek megfelelőbb, szélesebb utakat is. A megye közúthálózatából a hat méternél szélesebb utak hossza jelenleg 796 kilométert tesz ki. Az átlagos szélesség azonban még csak 5,15 méter. Az országos adatokat is figyelembe véve ez a szélesség megfelel az átlagnak, a forgalom biztonságának növelése azonban megköveteli, hogy — anyagi lehetőségeinket figyelembe véve — minél több utat szélesítsünk legalább hat méteresre. Dr. K. I. A legtöbben egy kezükön meg tudják számolni: hány három- vagy több gyerekes ] ismerősük van. Pedig -Somogybán nem is kevés az ilyen családok száma. A megyei tanács vb ülésén tegnap tárgyalták a sokgyerekes családok helyzetét. A jelentésből kiderül, hogy a megye 103 ezer családjából 8 ezer nagycsalád. Ebből 5 ezer a tanácsok állapdó gondoskodására szorul. Két évvel ezelőtt, 1973 novemberében határozta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy milyen feladatokat kell megoldani a sok- gyermekes családok életkörülményeinek javítása érdekében. Helyi adottságok A legnagyobb gond . a megfelelő lakás biztosítása volt. A lakótelepeken általában 51 négyzetméter alapterületű lakások készülnek. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora lakásba egy négygyermekes család nem költözhet be. Számolnak ezzel az illetékesek is. Az egyik tervezővállalat fiataljai hét olyan lakástípust terveztek, amelyben kényelmesen ' elférnek a nagy családok is. Az ötödik ötéves tervben pedig már a panellakások építésénél is figyelembe veszik ezeket az igényeket. Ez azonban a jövő, kisebb mértékben a jelen gyakorlata. Mi volt eddig? Nézzük a tényeket. Kapos- i váron az elmúlt két év alatt | 118 nagy családot juttattak I lakáshoz. (Az 1973 decembe- ! rében ismert 71 igénylővel szemben.) A megye városaiban, nagyközségeiben az ilyen lakásigények kielégítését ki- j emelt jeladatként kezelték. Legtöbb tanács az építkezni akaró nagy családosok részére olcsón vagy ingyen biztosított telket. Van azonban kivétel is. A ] megyei tanács vezetői a járásoktól bekérték a jelentéseket: mit tettek a nagy családosok érdekében. A Siófokról érkezettet nem fogadták el. Csak példaként: a városban a 32 nagy családos igénylőből eddig csupán nyolcat elégítettek ki, »helyi adottságokra« hivatkozva. A beküldött jelentések szerint Siófokon és Csurgón az is akadályozza az igények kielégítését, hogy kevés a tanácsi értékesítésű lakás. Nyilván szerepet játszik ebben a telek ára is. A legnagyobb eredmény Az elmúlt két év következetes munkájának és erőfeszítéseinek eredményeként a szemlélet megváltozása a legnagyobb eredmény. Ez különösen a községi tanácsok vezetőinél szembetűnő, akik nemcsak akartak tenni, de — magukénak érezve a feladatot és a nagy családosok gondjait — tettek is helyzetük megjavításáért, könnyítéséért. Örvendetes ez, mivel a nagy családosok jelentős része a falvakban lakik. A meglévő gondok ma már nem feltétlenül anyagi jellegűek. A nagy családosok egy főre jutó átlagjövedelme a megyében 860 forint. Az ösz- szeg nem sok, de számos segély és támogatás révén nagyobb a reálértéke. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt is vannak még tartalékok. A két évvel ezelőtt hozott határozat az intézményeket és a vállalatokat is felelőssé tette a nagy családosok helyzetének javításáért, a jobb munkához azonban hatékonyabb koordinációra lenne szükség. A lakás és az anyagi körülmények mellett a legtöbb [ nagy családban szóba kerülnek [ a bölcsődék és az óvodák is. Ez természetes, hisz az ilyen családok 53 százalékában há- ! rom, 26 százalékában négy ] gyerek van. A tanácsok a j bölcsődei és az óvodai, az Í6- I kólái napközi otthoni és kollégiumi felvételeknél előny- j ben részesítik a nagy családosok gyermekeit. Legtöbb he- . lyen a térítési díjakat az is- | kólák és az intézmények — a tanácsok útján — magukra vállalják. 1974-ben 165 óvoda volt a megyében, a helyek száma pedig 8405, csaknem 130 százaléka az 1970. évinek. A bővítés, a szakképzett nevelőgárda biztosítása nagy erőfeszítésébe került a megyének, azonban még így is 19 kisgyerek jut egy óvónőre. Hogyan tovább? Beköltözés előtt A tavalyinál több műtrágya lesz az idén A növénytermesztésben mine nagyobb szerepe van a műtrágyának. Az idén — az Agro- tröszt tájékoztatása szerint — a nagyüzemek és a kisgazdaságok a tavalyinál több talajerőpótló anyaghoz jutnak; 8 százalékkal nagyobb mennyiségű műtrágyát használhatnak fel, hatóanyagban számolva összesen 1,6 millió tonnányit. Az ellátás lehetővé teszi a műtrágya- adagok növelését; az egy hektár művelt területre jutó hatóanyag 1976-ban eléri a 235 kilogrammot. A különféle műtrágyák aránya idén minden eddiginél jobban alkalmazkodik az igényekhez, így például káli-műtrágyábó többet vásárolhatnak. Elkészült a tabi Camplngcfkk Vállalat mintegy tízmillió f< rintos költséggel épült új háromszintes épülete. A gép( beszerelését nemsokára megkezdik, azután rövidesen megii dúl a termelés. Küzdelem az életért A z orvos kartonlapokat vett elő. Nem olvastam él őket, a részletek csak őrá tartoznak. Azt mondta: „Ez egy élet regénye ...” A műtét eredményesnek játszott, de nem sokkal ezután a test másik részén támadott a rák. A beteg járni sem tudott már, iszonyú kínokat élt át. Sokan lemondtak róla, titokban etbúcsúztatták. Az orvos azonban nem adta föl a harcot. Küzdelemre lépett a kóros sejtekkel. A halállal. Győzött. Az az embar. akinél!? az onkológián írták meg élete reglényét, hat éve munkaképes, dolgozik, életerős, és semmi panasza sincs. Nem ő az egyetlen ... Azért fogtam tol'at, hogy segítsek elűzni a hiedelmeket. Azért hívtam segítségül dr. Molnár Lajos onkológus főorvost, hogy beszéljünk az ijesztő, a rettegést keltő betegségről. amely elhatalmasodik a civilizált világban, és látszólag kérlelhetetlenül szedi az áldozatait. Félünk tőle, okunk is van rá. De nem gyógyíthatatlan a rák! Akkor sem az. ha „győzelmeink” nincsenek arányban a szándékkal és erőfeszítéssel. az orvosi felkészültséggel és odaadással, az anyagi áldozattal és a megbetegedések számával. Küzd a tudomány^ őri ás i kutatóintézetek, a különböző társadalmi rendszerű országok legkiválóbb tudósai együtt kutatják a daganatos megbetegedések keletkezésének titkait, s a kór ellenszerét. Nem eredménytelenül. A közvélemény mégis nyugtalan. Pedig a statisztikák szerint ma már a rákos betegek 30—40 százaléka meggyógyul, s a tudományos kutatás részeredményei is megteremtik a rák megelőzésinek lehetőségét. De most nem a nagyvilágról, hanem a somogyi tapasztalatokról szeretnék beszélni orvosi segédlettel, tanulmányok sokaságának ismeretében. Anélkül, hogy lebecsülnénk a veszélyt, nem árt tudni, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedés ugyanolyan élettani rendellenesség, mint a többi. Azelőtt a tüdőbaj, a fertőző megbetegedések szedték az áldozataikat. Népbetegségeknek neveztük őket. hol vannak már? A tudomány, az orvosok kiváló módszerekkel és gyógyszerekkel visszaszorították őket. A régiek helyébe újak, az érrendszeri és a daganatos betegségek lépték. Ez utóbbiak egy része ugyanúgy gyógyítható, mint más betegség. Hadd idézzek két somogyi adatot: a bőrrákos betegek csaknem száz-, az időben fölfedezett méhnyakrákosok 86 százaléka már meggyógyult! Óriási eredmény. Furcsa „félelemoszlatás”, tudom: több olyan betegség van, amely gyógyíthatatlan, s ezek mégsem okoznak olyan lszjanyú rettegést, mint a rák. Somogyi helyzetkép? A méh- nyakrákos megbetegedések száma csökkent, de nőtt a bőr-, a tüdő és az emlőrákosok aránya. A hatvanas évék vége táján évente 6—700 daganatos megbetegedést tartottak nyilván ; most Somogy 365 000 lakójából három ezrelékre, 900— 1000-re tehető az évente fölfedezett új daganatos betegek száma. A növekedést azonban nem szabad csak a környezeti ártalmakból levezetni. Többen — és időben — fordulnak orvoshoz: javult az ellátás, á műszerezettség, a megelőzés. Ennek bizonyítására elég elmondanom: 1967-ben három es fél, négyezer volt a megyei onkológia betegforgalma; Wöben 14 200. J avult az egészségügyi felvilágosítás, néha azonban a jó szándékú propaganda is a visszájára fordulhat. Téves fölfogás például az, hogy ha onkológiai vizsgálatra megyek, akikor megelőzöm a daganatos megbetegedést. Nem! De időben fölfedezhetik a betegségemet, s ilyenkor jóval nagyobb a gyógyulás esélye. Ezért jó, hogy az üzemek és az intézmények sokasága küldi már szűrésre dolgozóit. Talán félelemkeltő a megfogalmazás is. A „rosszindulatú” daganatból csak arra következtetnek az emberek: a beteg menthetetlen. Nem igaz! Bevezető példánk és sok más eset is az ellenkezőjét bizonyítja. Amikor a gyógyulás arányából beszéltem, a „rosszindulatú daganatosok” gyógyulásáról és teljes fölépüléséről volt szó. Ki kell már irtani a hiedelmeket köztudatunkból. Nem úgy, hogy lebecsüljük a rákot — talán mondhatom: korunk, a civilizált társadalmak népbetegségét —, hanem úgy, hogy a tudomány, és az orvosok, az egészségügyi ellátás szándéka mellé szegődve féltsük és őrizzük önmagunk egészségét. Már 1960-ban 391 000 szűrővizsgálatot végeztek az ország onkológiai intézményei. Hatásúkra javult a gyógyulás aránya. De sokkal jobb lehetne, ha idejében fölismerhetnénk a kórt, ha valamennyien lehetővé tennénk, hogy „belénk lássanak” az orvosok; hogy mindenfajta fájdalom, rosszullét és közérzet okozta aggodalom nélkül is bizalommal forduljunk azokhoz, akik meghoszabbíthatják az életünket. Hivatástudatból teszik; egyre kevésbé a statisztikai adatok miatt. Pedig „rózsaszínűvé ■ varázsolhatnák” mindennapi munkájukat; időnként talán jobban meg is becsülnék őket. ha megszépítenék a valóságot. Ez is az „átmeneti korszak" ellentmondásai közé tartozik. Én hiszek az orvosokban: látom áldozatos munkájukat az időnként előforduló emberi hibák ellenére is. És nem tántorítanak meg a mélységesen rosszindulatú „észrevételek” sem. Amikor a közelmúltban megjelent egy orvosokról szóló — ha úgy tetszik pozitív, ha úgy tetszik valósághű és joggal elismerő — jegyzetem, egvre- másra csengett a telefon: „Talán beteg vagy? Szükséged van rájuk?” A hitványságot nem szoktam más kifejezéssel helyettesíteni .Ha babonás lennék, lekopognám: huszonegy éve dolgozom, s még nem voltam táppénzen. Nem valamiféle „hálapénzt” helyettesítenek az elismerő szavak. Csak szeretném, ha mindenütt becsülnék a jót, ha elismernék az értékeket. Nem jobban, mint amennyire megérdemli az ember E lőször időszámításunk előtt 2000-ben, egy indiai tanulmány említette a daganatos megbetegedéseket. Azóta Hippokratész, Galenus és Avicenna, az 1500-as években Páré és mások foglalkoztak e témával; de beszélhetnék hazánkfiáról. Szent-Györgyi professzorról és másokról is. Nem vállalkozható!» történeti áttekintésre. Legközelebb azokról szeretnék írni,^akik itt Somogybán küzdenek értünk: s azokról a betegekről — vagy előrelátó, egészséges emberekről —, akik személyes élményeikből tudják, hogy kikre és mire számíthatnak. Jávori Béla A tervezettnél több gabonatáro’ó épült A gabonaraktározási gondok fokozatos felszámolására 1973-ban kormányhatározat született. A programot — mely a tárolóépítkezések meggyorsítását tűzte ki célul — a Gabonatröszt vállalatainál jó! szervezett munkával sikerült túlteljesíteni. Ez főképp azért jelentős, mert a nem megfelelő tárolás a korábbi években raktározási veszteségeket okozott. A negyedik ötéves terv időszakára összesen 55 200 vagon befogadóképességű tárolótér kialakítását irányozták elő. A tervet 2200 tonnával túlteljesítették, összesen tehát 57 400 l vagon gabona korszerű raktározását tették lehetővé új vasbeton és fémsilókban. A tervidőszak utolsó évében, 1975-ben, összesen 9 ezer vagon befogadóképességű vasbeton silók és 7800 vagonos fémsilók építését irányozták elő, ezt a programot is sikerült teljesíteni. A beruházási programot az ötödik ötéves tervben is folytatják. miután az űj létesítmények — a termésátlagok nöyekedése folytán — csak részben enyhítettek a tárolási gondokon. Meghallgatják a javaslatokat Új klub, új lehetőségek A KISZ-esek kongresszusra készülnek. A jelenlegi munka egyik alapelve: nincs szükség fényes külsőségekre. Gál László, a kaposvári Táncsics gimnázium KISZ-titkára, ennek szellemében beszélt a diákok terveiről. — Tevékenységünk mindig valamilyen kapcsolatban van a kongresszussal, de a munka ugyanolyan, mint máskor. Talán »-csak« abban különbözik ez az időszak az előzőektől, hogy megpróbálunk még jobban dolgozni. 1976-ban a legfontosabb célunk: javítani kell a vezetési módszereket. — Miért volt hullámvölgyben az iskolai KISZ-élet? — A tavalyi nagyon jó vezetőség »kiöregedett«, mind negyedikesek voltak. Nem tudtuk pótolni őket. Most már beletanultunk a vezetésbe, ismerjük a »taktikát«, ha- tározottabbak lettünk. A második félévi terveinkből arra lehet következtetni, hogy jobban sikerül minden. Elkészül a klubunk, sok új ötletet kaptunk. Hetenként 3—4 klubna- j pót tartunk, 3(1—40 diák mindig ott lesz. Üjjászervezzük az iskolarádiót, fiatalos, kemény . hangú műsorokat akarunk szerkeszteni. A hagyományos rendezvények — például a KISZ-nap — új köntöst kapnak. A KISZ-tagok véleménye szerint is jó lenne valami újat bevezetni ... — Milyen -csatornáitok« vannak, hogyan jut el hozzátok a »többség akarata«? — A folyosón, az osztályokban sokan mondják el véleményüket. Nyitott füllel járunk. Ha meghallunk valamit, 1 udvariasan érdeklődünk, ki mit szeretne? Van sok társunk, aki kérés nélkül megszólít, elmondja, hogy véleménye szerint mit kell tenni. A vezetőségi üléseken megbeszéljük a hallottakat. Ha mindenki azt látja: megvalósult, amit szeretne, bizonyára senki sem marad otthon, hanem eljön, és együtt dolgozik velünk. L. P. A jövőnkről van szó. Az elmúlt két év eredményei biz- ! tatóak, megnyugtatóak. Számos területen azonban — mint például az iskolai- nevelés, a lemorzsolódások csökkentése, a három gyermek eszményének elfogadtatása, a tudatformálás eszközeinek és módszereinek javítása, vagy a nagy családosok háztartásának gépesítése — sok még a tennivaló. Mészáros Attila