Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 3. szám

Színes cserepekből Érdekes szenvedélynek hódol a kaposvári Soóky Miklós: szabad idejében színes cserepekből mozaikképeket készít. Legkedvesebb témája az emberábrázolás és a különféle mese fignrák. Az irodalom múzeumában A „Nem tudhatom"' költője Bár korán meghalt,, örökké él verseiben — és az emlé­kezetben — Radnóti Miklós. Ki ne ismerné — ha esetleg többet nem is — legalább azokat a költeményeit, ame­lyekben a fasizmus ellen pro­testált? A Nem tudhatom- ban a hazáról írt vallomását, az Oly korban éltem én ke" serü összegezését. És a Hete-1 dik ecloga fájdalomtól jeges sorait: »Búró otthoni táj! Ú, megvan-e még az otthon? ... 1909-ben született Buda­pesten. Ikertestvére és anyja halt meg nem sokkal világra- jötte után. Brózai műve — legszebb alkotásainak egyike — erről is vall (Ikrek hava). A kiállításon láthattuk gyer­mekkori próbálkozásainak do­kumentumait, amelyek kéz­iratban maradtak. Diáklap­.ítéletidő Hyugat-Európában ítéletidő pusztított saombat- •a virradóan a brit szigete­ién. Hurrikán-erősségű — melyenként 180 kilométeres sebességű — szelek fújtak; tíz amber életét vesztette, több tucat, a sebesültek száma. Az anyagi károk értéke több százezer angol fontot tesz­nek ki. A viharos széllökések háza­kat döntöttek romokba, kira­katokat zúztak be. Sok ház tetejét leszakította a szél, és gépkocsikat sodort el az or- szágutakról. Szpmbaton reg­gel több britanniai országos főútvonal járhatatlan volt — az összetorlódott autók vagy az úttesten heverő fatörzsek, roncsok miatt. Több ezer la­kás maradt villanyáram nél­kül. A vasúti közlekedés csak­nem megbénult. Sok vonat leállásra kényszerült, a nyílt vágányon, s az utasok ese­tenként hat órán át voltak a kocsik foglyai. Heves orkán pusztított Nyu- gat-Németországban is. Fákat csavart ki, háztetőket sodort el, utakat tett járhatatlanná. Több országutat és autópá­lyát lezártak emiatt. Kölnben és Wuppertalban a városban is leállt a forga­lom. Hamburgban a tűzoltó­kat riadókészültségbe helyez­ték, mert árvíz fenyeget. A katasztrófának egy halá­los áldozata van: egy zuhanó fa rácsapódott egy országúton haladó gépkocsira, s az egyik utas szörnyethalt. ban, antológiában szerepelt, s ezekből példányokat mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeum gazdag anyagú kiállításának felkészült rendezői, szervezői, kivitelezői. — Baráti Dezső, dr. Boreczky Lászíó, Kerényi Béla nevét említhetjük itt. Fényképek, naplórészletek, grafikák »sorakoztak föl-« az ember és költő bemutatására. A szegedi egyetemi évek »bi­zonylatai« és verses kötetek. A harmóniatalálás dokumen­tumai: Fani és ő — fényké­pen. Az alapvető élmény: Párizs. Útjának emlékét is versek őrzik. S aztán: kép a lágerről, megrázó dokumen­tumok az embertelenségről. Az »erőltetett menet« Ab­da közelében ért véget. Rad­nóti költészete, emberi példá­ja azonban tovább világol — a kővetkező századokban is. VZ HSZHP SOMOCY NEGYEI OIZOTTSAcAnAK LAPJA XXXII. évfolyam, 3. szám. Vasárnap, 1936. január 4. A szökőév „titkai” Készül a naptár reformja is Szökőév az idei — tehát 366 napig tart. Erre azért van szükség,, mert az az idő, amíg a Föld megkerüli a Napot nem pontosan 365, hanem megközelítőleg 365 és egyne­gyed nap. Az így megmaradt és naptárban el nem köny­velhető órák összeadva négy- évenként — kis eltéréssel — 24 órára kerekednek, s ebből lesz a szökőév éggyei több napja. Mivel viszont így né­mi »késése« lesz a 'naptárnak, ezért 400 évenként három szö­kőnapot kiiktatnak; a század- fordulók évei közül csak azok a 366 naposak, amelyek 400- zal is oszthatok. Századfordu­lón legutóbb 1600-ban volt és legközelebb 2000-ben lesz szö­kőév. Kevésbé ismeretes, hogy' a szökőnap — a logikát felbo­rítva — nem február 29-e, ha­nem február 24-e. Ennek oka a régebbi időkben keresendő. A rómaiak ugyanis — tartva az istenek haragjától — »el­rejtették« a több letn apót, s február 23-a után »23-a más­napját« számolták, a hónap így látszólag megmaradt 28 naposnak... Ez a »manőver« a mai naptár készítésén is nyomot hagyott. A szökőévek-' ben — így 1976-ban is — feb­ruár 24-e szökőnap, ezért ettől á naptol a hónap végéig meg­változnak a névnapok kötött dátumai. Míg más években a Mátyások február 24-én ünne­pelnek, addig szökőévben 25-e az ő névnapjuk. Egy-egy nap­pal később ünnepük névnap­jukat a Gézák, az Ákosok és az Elemérek is. A szökőévek naptárai egyébként 28 évenként »tér­nek vissza«, így legközelebb 2004-ben használhatnánk 1976-os naptárunkat. Ezt azonban már csak azért sem érdemes eltenni akkora, mert —" mint Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizs­gáló igazgatója elmondotta — az ENSZ külön e célra alakult bizottsága már évek óta fog­lalkozik a naptárreformmal. Eddig 260 tervezetet vizs­gáltak meg. Legtöbb támoga­tója annak a világnaptár-ter- vezetnek van, amely szerint az év 364 napból állna. Füstgázok veszélye a vadállományra Német kutatók tapasztalatai szerint nagy iparvidékek kö­zeiében. a rosszul szellőzött medencékben elsősorban a szélcsendes, felhős időben a szennyezett levegőtől rendkí­vül sokat szenved a vad. A károsodás külsőleg a bőrfelü- ietet éri, belsőleg belégzés útján az idegrendszert érinti. A tapasztalatok szerint a kén­dioxid kisebb kárt okoz, vi­szont a toxikus por az emész­tőrendszerben mérgezéseket idézhet elő. Az ólomoxid a májat támadja meg. A fáraók fogazata Például a II. Ramszesz... A mibiaiak fogazatát és ko­ponyaalkatát vizsgálja néhány fogászprofessaor. Az antropo­lógusokkal együtt sok rönt­genfelvételt készítettek, azok­ról az évezredekkel ezelőtt el­halt núbiaiakról is, akiknek sírját az asszuáni gát építése idején tárták fpl. Az egyipto­mi kormány engedélyt adott nemrég arra is, hogy — ami­re még nem volt példa — röntgenfelvételeket készítse­nek a Kairóban féltve őrzött faraomúmiák koponyáiról. A felvételeket radioaktív ytterbiummal működő, hor­dozható készülékekkel készi tették — többnyire a múmiá­kat őrző tölgyfa- és üveg- szekrényeken keresztül. Ezek a felvételek újabb bizonyíté­kok: három-három és fél ezer évvel ezelőtt az emberek ugyanolyan fogbajokkal küsz­ködtek, mint manapság. II. Ramszesz például súlyos íny­sorvadásban szenvedett, több táiyogos foggyökere is volt I. Ámenhotep és I. Szett foga zata rendellenesen zárt volt. Sok szúvas fogat is kimutat­tak a röntgenfelvételek. Meddig élnek a növények? Az áfonya 25 évig él. a hanga 40-ig, a rhododendron bokor 90, a szőlő tő 130. a kör­te- és a cseresznyefa 300 évet is túlhaladhat. A hildesheimi dómban levő »ezeréves rózsa- tő« korát több, mint 400 évre becsülik ... A különböző fenyőfák 300— 400, a boróka 500, a hárs és bükk 900, a tölgy 1000. az olí- vaolajía 2000 évet érhet el. Kalifornia mamutfenyőinek és Ausztrália eukaliptuszfáinak korát 4000—5000 évre becsü­lik, az oaxai (Mexiko) híres víziciprusokét 6000 évre. A föld legöregebb fái a szágó- fák, amelyeknek életikora 12— 15 ezer év. Mai tv-ajánlatunk Napraforgó Magyar—olasz film Krúdy regényéből «Nők, vidámságok, röpke élvek amúgyis elhagyogatják az embert, mint a kopott ru­hák. Lássuk, mi marad meg az embernek az életből, ami­kor már bölcsnek, higgadtnak, szenvedélymentesnek véli ma­gát!« — írja Krúdy Gyula re­gényének »beköszöntőjében«. S a regény három alakban is megtestesíti így megfogalma­zott elveit. Mindig vágyott a szerelem­re és mikor elérte, szertefosz­lott, eltűnt az elképzelt álom­kép ... Ezekről a bonyolult, sok szálon szőtt szerelmékről szól a Krúdy-regény alapján készített tv-film, a Naprafor­gó, amelynek főhőse, a java7 korabeli, hajdan korhely, szoknyavadász, az életet, is­méid es élni tudó Pistoly. Az olasz—magyar kopro­dukció« film főszerepeit Paola Pitagora, Mario Maran- zana, Darvas Iván és Máthe Éva játssza. (Ma 20 óra 10 perces kéz' dettel kerül a tévé képernyő­jére.) A majom és a macska Egy jelenet a Napraforgó című tv-fflmból. Az »ártatlanság kora* ma­napság — nem tudom, meg­figyelték-e? — hamarabb véget ér, mint régebben,. Mielőtt pirultukban a szemü­két is behunynák a továbbiak, előtt, sietek kijelenteni: nem valami tragikus dologra gon­dolok. Nem! Csak arra, hogy a gyerekek jóval előbb kez­denek gondolkodni, mint mi. Jóval korábban felvilágosul­nak arról, hogy — marad­junk a közelmúlt ünnepeinél — az ajándékot nem az hoz­za, akit a nagyi emleget, amikor szaggat a dereka. Te­hát szó sincs tragiédiáról. Csupán — alighanem — csi­szoltabb eszű gyerekek lesz­nek, mint mi voltunk. S eb­ben nagy segítségükre van a televízió. Közhely: a tnlágol hozza be a szobába. Bizonyos vagyok benne. hogy nagyobbik csemetém a tévében látott — állatokról szóló — dokumentumok ha­lasara dobta félre a legfris­sebb képes hetilapot, amikor egy képét ■ mutattam neki. A képen egy majom volt látha­tó, amint egy cicával csóko- lózik. Ezt közölte az aláírás is. Mire gyermekem: — Ugyan, apu! Tudhatnád, hogy a majom fojtogatja a cicát! L.L. A legújabb: Akusztikai mikroszkóp A Stamford Egyetem (Egye­sült Államok) három munka­társa akusztikai mikroszkó­pot szerkesztett. A mikrosz­kóp fény, illetve elektronok helyett hanghullámokkal dol­gozik. A mikroszkóp rezgő­kristály segítségével az elek­tromágneses hullámokat akusztikai energiává alakítja át, s ezeket a vizsgálandó tárgyra összpontosítja. Miután a hanghullámok áthaladtak a tárgyon, egy receptor ismét elektromos hullámokká ala­kítja őket. Ezeket a hullámo­kat azután katódcső teszi lát­hatóvá az emberi szem szá­mára. Az akusztikai m&ro&zkop a tárgyakat tehát rugalmassá­guk függvényeben teszi lát­hatóvá — ellentétben az op­tikai mikroszkóppal, amely az anyagnak ezt a tulajdonságát nem érzékelteti. Nagy előnye az is, hogy az élő sejtek meg­figyelését teszi lehetővé. Ál­talában biológiai kutatásokra igen jó kisegítő eszköz a fény- és az elektronmikrosz­kóp mellett. Kiválóan alkal­mazható izomrostok összehú- zódási képességének vizsgála­tára, valamint sejtosztódáskor a citoplazma viselkedésének megfigyelésére. A kutatók az akusztikai mikroszkópnak eddig négy prototípusát hoz­ták létra. TARKA SOROK Filmforgatáson Szerelmi jelenetet for­gatnak a televíziósok. A hősnő — teljesen ruhát­lanul — átmegy a szobán és befekszik egy baldachi- nos ágyba. A szerelme mellé. A felvétel után valaki megkérdi a színésznőt: — Nem szégyenkezik ennyi filmes előtt levet­kőzni ? — Miért szégyenkeznék? — hangzik a válasz. — Azok is csak férfiak... Óvatos ember — Kedves asszonyom, itthon van a férje? — Igen. Pomogács úr. — Köszönöm. Akkor inkább máskor nézek be. ... így érthető — A kislánya már tényleg az ötödik hege­dűjén játszik? — Igen. Az előző né gyét összetörtem... Baleset — Jenő a kórházban fekszik. — Mindig tudtam, hogy egyszer ráfizet az autóz- ga tásra! —•' Nem arról van szó. Most történetesen gyalog ment. Másvalaki hajtott gyorsan. I Rosszmájúság Szilveszter éjjelén, kok- teiozás közben így szól a társaság tagjaihoz a ké­nyeskedéseiről híres asz- szony: —• Állandóan kísért a gondolat, hogy fiatalon halok meg. — Azt hiszem, asszo­nyom — szólal meg vala­ki —, efelöl már teljesen nyugodt lehet... Papucsférj — Mi volt az a nagy kiabálás tegnap este nála­tok? — Alaposan megmond­tam a magamét a felesé­gemnek! — Már visszajött az üdülésből ? — Még nem . i: Skót vicc A skot labdarugó-válo­gatott új edzője az első edzőmérkőzésen taktikai megbeszélést tart, s nyo­matékosan figyelmezteti a fiúkat: — A legfőbb dolog, hogy sohase tévesszétek szem elől a labdat! — Az csak természetes — feleli a csapatkapitány —, hiszen ilyen labda leg­alább három fontba ke­rül ... SsmgglMpIap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja« Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latínc» Sándor u- 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. »Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sandoi? utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg és nem küldünk visszál Terjeszti a Magyar Po3ta. Előfizethető a helyi postahiva-« tatoknál és postáskézbesitőknél* Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda.«* ipari Vállalat kaposvári üzemében, íiaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelős vezető: Sarkas Béla igazgatta -

Next

/
Oldalképek
Tartalom