Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
nr r AKARATERŐ ES BOLDOGULÁS Elhangzottak az éjfélt jelző óraütések, felcsendült a Himnusz dallama, és mi ott állunk jókedvű barátok, önfeledten szórakozó ismerősök, szolidan ünneplő családtagok körében, vigyázzba merevedve, néhány percnyi hallgatással adózva az évek váltásának. Közben arra gondolunk: ' mit hoz az új év: sikerül-e megvalósítani tervünket, elérjük-e kitűzött célunkat. Elhatározások, szándékok, fogadkozások hangzanak el, vagy csak magunkban fogalmazzuk meg őket. Hogy miről? A káros szenvedély elhagyásáról, rendszeresebb önképzésről, nyelvtanulásról, szigorúbb ' időbeosztásról, egészségesebb életrendről, ■ a családi bevétel gondosabb fel- használásáról, a munkahelyi magatartás megváltoztatásáról. De nem sorolom tovább. Ki-ki tudja, hogy az új év Köszöntésekor milyen elhatá- iwaások alakultak ki benne, mivel tartozik önmagának, és ebből mi esedékes erre az esztendőre. Az emberben eredendően ott munkál a jóra, illetve jobbra törekvés, a többre vágyás, ugyanakkor mindig is jelen voltak olyan visszahúzó erők, mint a restség, a kényelmesség, a szokások fogva tartó szövedéke. Ezeken úrrá lenni, a kötelékeket széttépni nem pusztán elhatározásra, hanem tudatosan fejlesztett akaraterőre van szükség. Arra | a képességre, amely nélkül J nem bontakozhatnak ki az j egyéniség elemei, a jellem vo- i násai. És amely nélkül aligha ! mozdulna előbbre a világ. Hi- , szén a tudósoknak, a feltalálóknak, a politikusoÄpk, az íróknak nemcsak tehetségre van szükségük, hanem arra is, hogy a bennük levő értékeket felszínre hozzák, közkinccsé tegyék. Ez pedig kitartás, önfegyelem, következetesség nélkül elképzelhetetlen. De a vasesztergályosnak, a könyvelőnek, a pedagógusnak, a segédmunkásnak nincs szüksége akaraterőre? Legalább úgy, mint bárki másnak. Hogy többet tudjon adni önmagából — önmagáért, környezetéért, társaiért. Igaz, a mi korunk tele van kísértésekkel. - melyeknek nehéz ellenállni. Esetenként könnyen engedünk a tv csábításának egy-egy nehezebben megemészthető szakkönyv, politikai irodalom rovására, és a hétvégeken is a könnyed szórakozás, a kikapcsolódás gazdag lehetősége kínálkozik, fiaj ez? Egyáltalán nem, és a felsorolásával is csupán azt szeretném bizonyítani, hogy mennyi, önmagában természetesen nem káros, sőt kifejezetten hasznos, de esetenként mégsem kívánatos vonzásnak kell ellenállni egy-egy magasabb rendű cél elérése érdekében. Az agyat, idegrendszert pihentető — vagy éppenséggel elandalító — szellemi erőfeszítést nem igénylő időtöltés mindig erősebben hat. És ha még a baráti kör, a család is erre ösztönöz — igénytelenségével, bizonyos körülmények alakításával, mindennap nehezebb tenni valamit a magunk elhatározásáért, szigorúbban számon tartani a nagyon is megszámlált perceket, okosabban gazdálkodni szellemi és testi erőnkkel. Hogyan segít mindebben a munkahely? Miért támogatják a hivatásban társak az egyén erőfeszítéseit? (Természetesen itt is — mint általában — kizárólag a közösség érdekeivel összhangban megnyilvánuló törekvésekre gondolok!) A válaszadást kissé korábban, az iskolával, a szülői házzal kell kezdeni. A gyermekkor e színterein ugyanis lépten-nyomon találkozunk az akaraterő edzettségének hiányával. A létbiztosság az oka? Az elkényeztetés? Bizonyára közrejátszanak e tényezők is. Hiszen maga az a tény, hogy jóformán minden általános iskolát végzett fiatal tovább tanulhat valamiEgyre több a megbeszélés Beszámoló taggyűlés előtt Másfél évvel ezelőtt három vállalatra vált szét a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. Ez az átszervezés természetesein a pártéletre is kihatott. A Gáz- és Olajszállító Vállalatnál 1974. szeptember 5-én alakult meg a pártszervezet. Az azóta megtett útról, az eredményekről és a gondokról először számolt be a vezetőség átfogóan a tagságnak. — A mi helyzetünk éppen az átszervezés miatt eltér a többi siófoki pártszervezetétől — mondja Banai Tibor párt- titkár. — A megalákuláskor negyvennyolc tagunk volt, most pedig hetven van. öt párttagot vettünk fel, a többi kommunista máshonnan jött hozzánk. Februárban nem volt veaetősógválasztás nálunk, csak kiegészítettük az öttagú vezetőséget héttagúra. Ekkor került a vezetőségbe egy fizikai dolgozó és egy nő. — Mi okozza a legnagyobb gondot? — Elsősorban az, hogy elég nagy az alapsaervezet, a párttagok a központban, valamint még öt helyen találhatók. Ez megnehezíti a folyamatos pártmunkát. Éppen az első félév tapasztalatai alapján a másodikban már minden párttagnak megküldtük a stenci- lezett munkaterviét. A taggyűlések időpontján nem változtatunk, így mindenki eleget tud tenni a kötelességének, még a Szolnokon dolgozó négy párttagunk is. A pártvezetőség tagjai között van tapasztalt és kevésbé tapasztalt is. Egyikük tagja a városi párt-vb-nak is. A közös gondolkodás révén ^került például a Balaton-parti város különböző pontjain dolgozó kommunistákat jobban bevonni a pártmunkába. — A szervezeti élet javításában nagy szerepük van a pártcsoportoknak. A kezdetben négy, most pedig már hat pártcsoport tevékenykedik a területünkön. Űj módszernek számít nálunk, hogy a második félévtől munkatervet is készítettek. Havonta kétszer ül össze a pártvezetőség. Bevezettük, hogy az úgynevezett második ülésre meghívjuk a pá rt csoport bizalm iaka t. Ez sokat segít a gyors tájékozódásban. Most már elmondhatjuk, hogy a taggyűlésen érződik a pártcsoportok előzetes beszélgetése, vitája is. — A beszámoló taggyűlés előtt milyen feladatot kaptak e csoportok? — Először a vezetőség, majd a taggyűlés tárgyalt a pártcsoportok munkájáról. Az egyik pártcsoportbizalmi ösz- szegeste a tapasztalatokat. Ez inkább fölmérés volt, mint értékelés. Néhány fontos következtetést azonban levontunk. Kiderült, hogy a párttagok 80—85 százalékának van állandó és rendszeres megbízatása. Ez jó arány. A szóródás természetesen nagy: van ugyanis olyan párttag, akinek hat-hét megbízatás nyomja a vállát, másnak pedig egy sincs. Most majd igazságosan elosztjuk a feladatokat. Minden pártcsoport mérlegre teszi a párttagok munkáját, magatartását, megbízatásának a teljesítését a január 29-i be számoló taggyűlés előtt. A vezetőség tagjai, a gazdaságpolitikai, a pártépítési munkacsoport, az oktatási bizottság már készítik a részanyagokat a beszámolóhoz. r — Ma is tartottunk egy kis J megbeszélést néhány vezető- j ségi taggal arról, hogyan épít- | sük fel a beszámolót. Ezek a : beszélgetések egyre sűrűbbek lesznek. Egyetlen gondunk, hogy nincs párthelyiségünk. Ez a nagyterem, ahol mo6t vagyunk, ad otthont minden kis és nagy rendezvénynek. — Mit állítanak a beszámo- | ló középpontjába? . i — Az már kialakult. Elsősorban a pártfegyelmet szeretnénk . erősíteni, azután a pártirányítást és a pártellenőrzést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy magasabb szintű legyen a gazdasági munka tervezése a vállalatunknál. Ebben nagy szerep hárul a pártszervezetre, minden kommunistára. Sajátságos a helyzetünk olyan szempontból, hogy még tíz pártszervezet tevékenykedik az ország különböző részein. Ezek a területi elv szerint az ottani pártbizottságokhoz tartoznak. A vállalati ügyek miatt azonban egyre nő az igényük, hogy tájékozottabbak legyenek, a mi pártszervezetünk helyesen éljen az úgynevezett koordinációs jogával és kötelességével. Erről szintén fontosnak tartjuk az alapos elemzést. Jó volt az a módszer, amikor e pártszervezetek is véleményt formáltak a takarékossági terv végrehajtásáról, mielőtt taggyűlésen tárgyaltuk. Ezt mindenképpen szeretnénk továbbfejleszteni. A személyes találkozások is szaporodnak, s ez jó hatású. Még csaknem egy hónap áll a vezetőség rendelkezésére a taggyűlésig. Ez elég arra, hogy kidolgozzák azt az elképzelésüket is, mint lehetne két pártszervezetié szervezni a jelenlegi egyet a színvonalasabb munka érdekében. Lajos Géza lyen formában, függetlenül bizonyítványa minőségétől — a szellemi eltunyulás egyik táplálója. A szakmunkástanulók sem nagyon törik magukat a jobb eredményekért — bár ennek arányában ösztöndíjuk is magasabb —, hiszen I amire szükségük van, amúgy is megkapják a szüleiktől. Amikor pedig a bizonyítványt megszerzik, annak minősegétől függetlenül, szinte csalogatják őket a munkáltatók. É6 ez a tudat később, felnőtt -korukban is gyakran ott munkál magatartásuk mozgatói között. Szerencsére azonban jó né- hányan vannak, akik ifjúként céltudatosan tanulnak, akik | felnőttfejjel, családanya vagy apaként évekig tartó, kemény munkát igénylő szakma- vagy diplomaszerző tanulmányokba kezdenek, politikai iskolába járnak; ennek rendelik alá életmódjukat, napirendjüket, lemondva korábban megszokott szórakozásukról, időtöité- áükről. Ok azok, akik gyakorlattá váltják elhatározásukat, és akaraterejük segíti át őket a buktatókon, őrzi meg attól, hogy föladják a küzdelmet. Talán túl sok szót vesztegettem a tanulásra, a képzésre, pedig kétségkívül nemcsak itt keresendő az akarat próbája. A magánélet, a munkahely, a társadalmi tevékenység naponta szolgai lehetőséggel ahhoz, hogy önmagunk teljesítőképességét. fokozzuk, a pozitív vonásokat erősítsük, a káros tulajdonságaiéit 'visszaszorítsuk. Az. elhatározás a jobb, pontosabb munkára, a következetesebb magatartásra, önmagunk es mások iránt tanúsított igényességre, a célszerűbb életrendre — hogy ismét csak néhány példával éljek — gyorsan és könnyen megfogalmazható. Valóra váltása az akarat szilárdságától, a minden akadályon átsegítő keménységtől függ. Érdemes az új esztendő indulásakor ebből a szempontból is vizsgálni, értékelni magatartásunkat. A boldogság, amelyet oly sokszor emlegetünk ezekben a napokban a jókívánságok között — nem tőlünk függetlenül valósul meg, hanem az egyének céltudatos, a helyes elhatározásért következetesen munkálkodó magatartása, tevékenysége által. így boldogul a közösség és benne az egyes ember. Paál László 1971-ben kezdett üzemelni a balalonboglári borkombinát. 340 dolgozót foglalkoztat a 135 milliós költséggel épült üzem. Palackozó gépsorát — ezt ábrázolja képünk — óránként hatezer 0,7 literes palack hagyja el. A kombinát az idén túlteljesítette tervét. 19,5 millió palackot töltöttek meg borral, pontosan 130 ezerrel többet a tervezettnél. Az idén elszállított áru értéke 287 millió forint, tízmillióval több » tervezettnél. Négyszáz embernek ad munkát az a 23 millió forintos költséggel épülő kötőüzem, amelyet decemberben avattak fel Barcson. A Fővárosi Kézműipari Vállalat új üzemét három hónappal a határidő előtt adta át a Barcsi TÖVÄL. A Dráva parti település korszerű üzeme — mintegy 40 millió forint értékben — 90—120 tonna terméket állít elő. Fiatalok vetélkedője fiatalokról Nem csökken a fiátalok vetélkedő kedve — ezt bizonyítják az ifjúsági klubok tapasztalatai. S a megyei klubtanács újabb vetélkedősorozatot hirdet számukra jövőre Mi világunk címmel. A sorozat, amelyben minden ifjúsági klub részt vehet, egész évben tart. A klubtanács úgy állította össze a feladatot, az ismeretszerzési ■ lehetőségeket, hogy azokból minden időszakra jusson. A téma: a fiatalság — politikában, irodalomban, művészetben, sportban. Emellett a szakmai tudásban Tájékoztató Egyszerűsítik a külföldi fizetőeszközök forintárfolyamát is összemérik erejüket az Indulók. A sorozat három fordulós lesz. Az elsőben a klub történetét kell megírni és három példányban elküldeni a megyei klubtanácshoz, február 5-ig. Ebben az időszakban kell megkezdeni a klub életét bemutató kiállítás anyagának gyűjtését. A második forduló a felkészülés időszaka. Igénybe veve j a szakirodalmat, ebben az időben tartják a különböző I gyakorlati foglalkozásokat, I előadásokat, találkozókat 'a művészekkel, fiatal közéleti | emberekkel, sportolókkal. Feladatuk még egymás szakmájának megismerése, cikkgyűjtés az ifjúsági sajtóból, kapcsolatteremtés más klubokkal és saját közösségük minél jobb megszervezése. Erről az októberig tartó, folyamatos munkáról naplót vezetnek a fiatalok. A klubtanács ezeket a naplókat is várja. A harmadik periódusban a közösségek kijelölt csapatai vetélkednek egymással. Ekkpr minden klub bemutatja kiállítását, a legjobbakét pedig másutt is bemutatják. Ugyanígy a legjobb foglalkozásokkal is megismertetik a járások különböző klubjait. A pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny 1975. dec einfl Május 1. Ruhagyár üzeme Marcaliban Befejeződött a műszaki átadás, elvégezték a hiánypótlást, és január első napjaiban megkezdi a termelést a budapesti Május 1. Ruhagyár negyedik és legnagyobb somogyi üzeme Marcaliban. 23 millió forintért két — egyenként 364 négyzetméter alapterületű — munkacsarnokot, szociális helyiségeket építettek itt. Egy kooperációs szerződés alapján az egyik nyugatnémet cég szállította a gépeket. Ezek többsége nem új ugyan, de még mindig a legmodernebb technológiát képviselik az iparban. Az együttműködési szerződés alapján nemcsak a A Május 1. Ruhagyár marcali üzemének építését a megyei tanács — iparfejlesztési alapjából — nyolcmillió forinttal támogatta. A gyár , négyszáz emíbert foglalkoztat. termelőberendezéseket ad j a a nyugatnémet cég, hanem a gyártástechnológiát is előírja. Ennek fejében viszont, az új gyár kapacitását teljesen leköti. A szerződés — amelyet 1975-ben kötöttek — egy évre szól: ennek a kísérleti esztendőnek a tapasztalatait felhasználva kívánják majd újabb öt évre megkötni. Később úgy bővítik ezt az üzemet, hogy nyolcszáz munkásnőnek adjon kereseti lehetőséget. % Az építkezés ideje alatt — egy felvonulási épületben — már dolgozott Marcaliban a Május 1. Ruhagyár. Két műszakban hatvan ember tanulta itt a szakmát, s ügyességüket, rátermettségüket bizonyítja, hogy az apró üzemben készült termékek külföldre is eljutottak. Eddig azonban csak varrtak itt. Az új csarnokok és gépek üzembe állítása után viszont a szabástól a vasalásig minden munkaműveletet elvégeznek. bér 31-i számában megjelent rendelete alapján a Magyar Nemzeti Bánik 1976. január 1-től megváltoztatja —- egyszerűsíti — árfolyamjegyzését. A változás szerint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat jegyez, s elhagyja az elszámolásokban egyébként nem használt alapárfolyamok jegyzését. A nem kereskedelmi árfolyamok használatára — az eddigiekhez hasonlóan — elsősorban a lakosságot érintő elszámolásokban kerül sor. így ezen az árfolyamon történik a külföldi fizetőeszközök vétele és eladása az idegenforgalomban, a rokoni látogatások, a tiszteletidijak és egyéb hasonló fizetések elszámolása. A kéreskedelmi árfolyamokat a vállalatok külkereskedelmi tevékenységével, összefüggő elszámolásoknál fogják alkalmazni. Egyidejűleg meg szűnnek az ebben a körben alkalmazott külkereskedelmi árszorzók. A Magyar Nemzeti Bank az 1976. január 1-től érvényes j árfolyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták árfolyamai megváltoztak. A konvertibilis valutáknál a kiigazításokra a külföldön érvényesülő árfolyamarányok figyelembevételével került sor. A változások a nem kereskedelmi árfolyamok körében a forint átlagosan mintegy 3 százalékos fölértékelését je lentik. A kereskedelmi árfolyamok esetében a forint föl- értékelésének mértéke ennél nagyobb. A valuták forintárfolyamá ról a valutakiszolgáltató és j -beváltó helyek adnak felvilágosítást.
