Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

v A szárszói áfész terveiből Jobb ellátás, korszerűbb szolgáltatás Egy szövetkezet csak akkor tudja következetesen elérni üzletpolitikai céljait, ha tár­gyilagosan elemzi munkáját, s a tapasztalatokat megfelelően hasznosítva határozza meg a feladatokat. Tizenkét községben mintegy 12 ezer ember ellátásáról kell gondoskodnia a balatonszár- szói áfász-nak. Most nemisak a tavalyi évet, hanem az előb­bi tervidőszakot is értékelik üzleteik nagyobb választékot, jobb ellátást tudnak biztosíta­ni. Ez nem csupán a szövetke­zet érdeme: mindenkor együtt­működtek a helyi tanácsokkal, s a törzsgárdához tartozó dol­gozóikból, a szocialista brigá­dok vezetőiből egy tanácsadó testületet szerveztek. Ez jól is­merd a lakosság igényeit: ja­vaslataik alapján fejlesztik kereskedelmi és vendéglátó- hálózatukat. A Balatonszárszó és Vidéke Áfész elnöke, Elek Sándor a IV. ötéves terv értékelésekor a tervekről is szólt. Sajátos, kettős feladata van ennek a szövetkezetnek: négy olyan, Balaton-parti község van a működési területén, ahol nya­ranta több tízezer üdülő is megfordul. Működnek üzle­teik olyan kis településeken is, ahol a lakosság száma 300— 600 között van. A III. ötéves terv végén 42 millió forintos kiskereskedelmi forgalmával a szövetkezet a megye áfész-ei között a tizenegyedik helyen volt, 1970-ben forgalmuk el­érte a 95,5 milliót, tavaly pe­dig a 167 milliót. Ezzel már a szövetkezetek között az ötödik helyre került. Jó ütemben épül, s a nyáron megnyílik a földvári új áruház. Közérthetőség és üzemi demokrácia Vaskos dokumentum he­ver előttem: azoknak a fóru­moknak a működését elemzi, melyeken az üzemi demokrá­cia érvényesülhet. Készült a Kaposvári Húskombinátban. Szavakba, mondatokba foglal­va nagyrészt mindaz, ami a húskombinát dolgozóinak mindennapos jó közérzetét, hozzáállását a munkához, tu­lajdonosi tudatát, közéletiségét meghatározza. Üzemi és műhelyértekezle­tek, termelési tanácskozások, szocialista brigádok megbe­szélései, brigádvezetők válla­lati szintű tanácskozásai, if­júsági és nőparlamentek, újí­tók tanácskozásai: mind­mind olyan fórumok, amelye­ken hangot lehet adni a mun­kagépek mellett dolgozók leg­főbb érdekeinek. Elmondhat­ják véleményüket, kifogásol­hatják a szociális ellátást, a munkahelyi légkört, az állás­időt, az elvesztegetett értékes perceket, szóvá tehetik a ter­meléssel, az általános üzemi­gyári légkörrel összefüggő dolgokat. A dokumentumot lapozgat­va elsőre a szemembe ötlik: -A vezető köteles az értekez­let témáit közérthető megfo- jalmazásban ismertetni.« Ilyen Eormában még sehol sem ta- j álkoztam a közérthetőség gényének megfogalmazásával. | Sokat beszélünk arról, hogy az | üzemi demokrácia alapja a jó | is pontos információ. Hogyan i mondhatja el véleményét az a j munkás, tmk-s, technikus, ha j i műszaki konferenciákon, , vagy — sokkal inkább — a ermelési tanácskozásokon íem tudja fölmérni, hogy mit követelnek tőle. A feladatokat, i tervszámokat ismertető izemvezetők, osztályvezetők alán éppen a teljesség rosz- zul értelmezett igénye miatt ninden lehetséges adatot, :zámot belezsúfolnak beszá­molójukba. S az egészet nyá­ron öntik valami lehetetlen, műszaki és a közgazdasági sargonból származó szósszal. Slső olvasásra nem ritkán még a szakembernek is sok mindez. Nem érti. Hogyar értené akkor az, akinek égési évi tennivalóit meghatározzál' az ott elhangzottak? Elem érdeke volna, hogy értse. S hé csak halványan pedzi, hogj miről is van szó, elveszti ér­deklődését a téma iránt. A hiba gyökeréig nyúl visz- l sza tehát a húskombiná' [megfogalmazása: közérthe­tően ! Igen, ezt is meg kell ta­nulni. Nyelvi-szociológia vizsgálatok nélkül is nyugod­tan kijelenthetjük: az embei csak azt,érti meg, csak ahhos tud közel kerülni, amit a nyel­vi közvetítés számára az ért­hetőség szintjére emel. így egy-egy beszámoló egészen bi­zonyos, hogy nem akkor lesz a legteljesebb, a valósághoz leginkább hű, ha minden adal számszakilag kimunkálva benne van. Nem. A beszámo­lónak testre (közönségre) sza­bottnak kell lennie. Elkészí­tésének egyik szempontja le­gyen a stilisztika, a másik a szónoklástan. Maximalizmus ? Nem. A siker alapvető felté­telei. Lapozzuk tovább a doku­mentumot. Egy helyen azt ol­vasom: » .. .a dolgozók terme­lési tapasztalatainak hasznosí­tása a vezetésben«. Ez cseppet sem egyszerű dolog. S már valóban az üzemi demokrácia fejlettségének fokmérője. A fórumokon ugyanis nemegy­szer rengeteg kérdés, fölvetés hangzik el. Egészen kis jelen­tőségű, személyes gondoktól kezdve a gyár elevenjébe vá­gó kérdésekig. Vannak olyan javaslatok, amelyekre azon­nal, helyben megadható a vá­lasz. Mások hordereje olyan nagy, hogy a válaszadással várni kell. Az üzem- vagy osztályvezetőnek előbb szük­séges kikérnie az igazgató Növényvédelmi tájékoztató Védekezés a takácsatka ellen A takácsatkák tavaly nem okoztak túl nagy gondot me­gyénk almásadban, mert a vál­tozékony időjárás hatására csak késői időszákban, augusz­tus végén és szeptemberben alakult ki erősebb elszaporo­dás Somogy minden részén, így a termést lényegesen nem csökkentették. Átterelésük — tartós, kemény fagyok hiányá­ban — várhatóan zavartalan lesz, ezért a lárváik elleni ko­ra tavaszi Védekezésre, vala­mint az áttelelő tojások gyérí­tésére föl kell készülni. A tojások gyérítésére 5 szá­zalékos töménységű gyümölcs­faolajjal permetezzük alma­fáinkat, de csak altkor, ha a szert az előző két évben nem használtuk. Ellenkező esetben, illetve barack-, cseresznye-, meggy- és szilvafáinlkat 2 szá­zalékos Novenda vagy 0,8—0,9 százalékos töménységű Kre- zonit E oldatával permetezzük (fagymentes napokon). A ta­vaszi védekezés sikere a ta­kácsatkáknál a későbbiekre is kihat, ugyanis a növényvédő szerre érzékeny lárvák vi­szonylag egy tömegben, egy­szerre jelennek meg (több éves tapasztalat alapján ápri­lis első napjaiban várható a lárvakelés kezdete), később vi­szont folyamatos, elhúzódó a megjelenésük. A tavaszi vé­dekezésekre tehát gondosan föl kell készülni. A védekezés időzítésért a lárvakelés megfi­gyelésére kell alapozni. Az amerikai fehér szövő­lepkénél az idén az éveik óta tartó folyamatos létszámnöve­kedés további fokozódása vár­ható, különösen ott, ahol 1975- ben a legnagyobb mértékű volt az elszaporodás (Balaton­part, kaposvári, nagyatádi, barcsi járás). Az időjárás miatt elhúzódó rajzás és a vontatott lárvakelés a véde­kezések többszöri megismétlé­sét is szükségessé teheti. A tervszerű, körültekintő hálózatfejlesztésnek, a rugal­mas üzletpolitikának az ered­ménye ez. Az elmúlt tervidő­szakban saját erőből, valamint különböző hitelek igénybevé­telével, a tanácsok segítségé­vel 17,8 millió forintot költöt­tek hálózatfejlesztésre, első­sorban a kiskereskedelmi egy­ségek létesítésére, illetve a meglevők bővítésére. Űj ABC- áruházakat, tejboltokat, hús- boltokat, mezőgazdasági szak- üzleteket, vas—műszaki és ve­gyes boltokat létesítettek, ter­ven felül pedig pavilonokat és büféket. A munkákat saját építőrészlegük végezte, s így jóval kevesebbe került a lé­tesítmény. Az idén is több új üzlet épí­tését tervezi a szövetkezet. Az elavult két Tüzép-telep he­lyett egy korszerűt építenék, A hálózat fejlesztésében nem­csak saját erejükre támaszkod­nak, hanem a tanácsokéra is. A szemesi szolgáltatóházukhoz több százezer forint támoga­tást kapnak a balatonszárszóS, a földvári és más tanácsoktól. Bővítik a szolgáltatásaikat is: tizenegy községben felvevőhá" lózatot alakítanak ki, s gép­kocsival szállítják szemesi szolgáltatóházukhoz, majd vissza a községekbe, a javítás­ra szoruló háztartási gépeket, tévéket, rádiókit. Tavaly 2500 négyzetméter fóliasátrat adtak a háztáji gazdaságoknak. Az idén is tervezik ezt — hogy ja­vítsák a Balaton-parti és a belső községek zöldség-, gyü­mölcsellátását — Egyenletesen kívánjuk növelni kiskereskedelmi for­galmunkat, az idei tervünk 185 millió forint Az utóbbi években Végrehajtott beruhá­zások következtében eredmé­nyességi tervünket tavaly csak 75 százalékra sikerült teljesí­teni. Most az a célunk, hagyj helyes árpolitikával, takaréko­sabb gazdálkodással, a ren­delkezésünkre álló eszközök jobb kihasználásával egyenle­tesen növeljük forgalmunkat — mondta Elek Sándor. Szalai László vagy a főmérnök véleményét is. Az elhangzott észrevételek kérdések továbbjuttatásának ez az egyik csatornája. De mi történik akkor, ha a beszá­moló üzemvezető úgynevezett »kellemetlen-« kérdést kap, s az észrevételek esetleg saját munkájára vetnek rossz fényt? A csatorna ilyenkor eldugul, s a felszólalás pusz­tába kiáltott szó marad. Az idézett dokumentumban pró­bálnak segíteni mindezen: »A tanácskozáson elhangzott észrevételeket, javaslatokat a gazdasági vezető az e célra rendszeresített naplóban kö­teles rögzíteni, s köteles 15 napon belül a dolgozókat a javaslatok elbírálásáról érte­síteni és az elintézésről tájé­koztatást adni.« A kérdés ezután most már csak az, hogy milyen fontosságot tanúsítanak a húskombinátnál (és a többi vállalatnál) az üzemi demok­rácia kérdésének Mert ha ki- teljesítését valóban fontosnak, a fejlődés egyik motorjának tartják, akkor a javaslatok »felfelé áramlásának« még több csatornáját kutatják fel, s a fórumok ügyrendjéhez pontosan tartják magukat Sajno6, igen sok példa bizo­nyította eddig is, hogy a pa­pírra fektetett legszebb-leg- jobb elvek, szabályok érvé­nyesülését mindig is az szabta meg, hogy hol található ez a papír: a vezető kezeügyében, vagy legalul az íróasztal fiók­jában. Egyébként a húskombinát­nál január 1-től a főosztály- vezetői értekezleteken négy, az üzemekben megválasztott munkás vesz részt. Cs. T. Ösztönzés a tanulásra Az édánd—balatonszabadi November 7. Termelőszövet­kezet állattenyésztése gyakran a figyelem középpontjába ke­rül. Tapasztalatcseréket, be­mutatókat tartanak itt. Tavaly az OMÉK-en tenyésztői nagy­díjat kapott kiállított juhcso- portjuk, és sertéseik minőségét is figyelembe vették, amikor a Ka—Hyb vállalkozás díjat ka­pott. Francz Gyula személy­zeti vezetővel arról beszélget­tünk, hogy a szövetkezet össz­termelésében milyen szerepe van az állattenyésztésinek és hogyan dolgoznak az állat- gondozók. — Kétszáz kocás sertéste­lepünk van Balatonszabadi- ban és 352 férőhelyes tehené­szeti telepünk. Számottevő a hízómarhatelep termelése és a sertéshízlialás is. Tavaly 1942 hízott sertést, 265 tenyész­kant, 430 hízómiarhát, 74 te­nyészkost és 550 bárányt ad­tunk el. Nálunk a termelési értéknek mintegy 45 százalé­kát az állattenyésztési főága­zat adja. A múlt évben a csaknem 28 millió forint bevé­telbői 8,8 millió a sertésága­zaté volt Leltámszerű felsorolás ez, még a zárszámadás előtt — A sertéstenyésztés soha­sem volt veszteséges. Rekonst­rukció folytán új sertéstelepet alakítottunk ki, modem eilie- tővel, maiacnevelővel, hizlaló­val. Ezen a telepen még a jelenleginél is többet tudnánk termelni, s az eredmények nö­velését a szakember-ellátott­ság is lehetővé teszi. Húszán dolgoznak ennél az ágazatnál, közülük tizennyol­cán sertésgondozók. Mindössze hatnak nincs csak szakmun­kás-bizonyítványa, de az idén ősszel ők* is megszerezhetik. A korszerűséget, az igények ki­elégítésére való törekvést jel­zi, hogy a telepen öltözővel, hideg-meleg vizes mosdóval fölszerelt szociális épület van. Előnyös együttműködés ABC-t, társasházat építenek A Fonyódi Építőipari Ktsz tavaly 28 millió forint értékű munkát végzett. Eredményei­ket nagyrészt a kooperációnak köszönhetik, hiszen a szövet­kezetek egymásra utaltak. Mindenfajta tevékenységre nem tudnák berendezkedni, egy-egy részfeladatra viszont igen. Nekik például tizennyolc dolgozóból álló lakatosrészle­gük, festő-, építő- és külön­féle szakipari brigádjaik van­nak, fűtésszerelésre viszont a környező szövetkezetek közül csak a kaposmérőiek vállal­kozhatnak. A kaposmérőin kí­vül az iregszemcsei szövetke­zettel is gyümölcsöző az együttműködés, sőt még a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnak is »bese­gítenek« Balaton környéki munkák vállalásával. Id. Cseh László: — Sohasem árt, amit az ember tud. A bérezési forma itt alapos megfontolás után alakult ki: bevezették az alapmunkadíjon felüli ösztönző, anyagi érde­keltségen alapuló, kiegészítő juttatást is. A szakmunkások havi fizetésének alapösszege magába foglalja a tízszázalé­kos »plusz fizetést« is, ehhez — ugyancsak havonta — hoz­zászámolják például a malac- szaporulat, a leválasztás, a súlygyarapodás, az eladott ál­latok utáni járandóságot. Az eredmények növelését tehát úgy segítik, hogy a tagok a jobb munkában anyagilag is megtalálják számításukat. A 18 sertésgondozó egyike id. Cseh László. Alapmunka- bére tavaly megközelítette á 39 ezer forintot, s ehhez jött majdnem 17 ezer forint plusz. — ötvennyolctól hatvamki- lencig fogatos voltam a tsz-» ben, aztán vállaltam a sertés- gondozást. Sokat voltam kint hideg időben, reumát kaptam, ezért változtattam munkahe­lyet — mondja. Most ötven felé jár, s hogy a munkakö­rülmények változásáról kér­dezem, így beszél: — Annáik idején hordóval hordtuk a vi­zet az állatoknak, vödrökkel cipeltük eléjük az innivalót. Most az éleséget gombnyo­mással kapja a jószág. Mit mondjak? Igencsak másféle muníka ez... Én tenyészkan süldőket gondozok; volt úgy, hagy kétszáz állatot is rám bíztak. A bérezés igazságos... Az ő esetében minden el­adott süldő után 40 forintot fizet a tsz — az alapmuníka- bérén feliül. Ezt az összeget azok után a kanok után is megkapja, ameíyaket rajta kívül álló ok miatt kellett ki­selejtezni, tehát nem lehetett eladni. — Van olyan hónap, hogy alig megy el néhány süldő. Akkor természetesen kevesebb a kiegészítő pénz. De voll olyan is, — ez kiét éve történt —, s ez volt tőlem az eddig a legtöbb, hogy kilencvenet szál­lított a szövetkezet a Szovjet­unióba. Egésizen Záhonyig kí­sértem a gondjaimra bízott állatokat... Idős fejjel szánta rá magái a tanulásra. 1974-ben szerezte meg — a tsz-ben rendezett tanfolyamon — a szakmun- kásbizonyítványt. — Sohasem ‘árt, amit az em­ber tud. És persze az a havi 250—280 forint is jól jön, amit azért kapok, mert szakmun­kás vagyok. A szövetkezet sertéstenyész­tési ágazatának további fejlő­dése jórészt id. Cseh László­tól és társaitól függ. S úgy látszik, lehet építeni a mun­kájukra. Ezért tűzte ki célul a szövetkezet az újabb szak­munkásképzést. Hernesz Ferenc Bala­társasnyaralót építenek tonfenyvesen. Januárban ugyan még csak terveznek a ktsz vezetői, de főbb vállalásaik már tisztázot­tak. Balatonföldváron 12 mil­lió forint értékű munkájuk lesz: öt, egyenként hatlaká­sos társasházat építenek, Fo­nyódon négy és fél millióért egy tizennégy lakásos házat, hárommillióért pedig ABC- áruházat. Jelenleg ennek ala­pozásánál tartanak és szeret­nék július 1-én átadni. Az építőipari szövetkezet nemcsak másoknak, hanem saját magának is épít: tavaly négy hónap alatt készüli: el a két és fél milliót érő üzem­csarnokuk és szociális létesít­ményük. Miután dolgozóik je­lentős társadalmi munkát ajánlottak fel, 56 ezer forintot sikerült megtakarítaniuk. Az Portálok készülnek a lakatosműhelyben. Legjelentősebb megbízatá­suk tavaly a fonyódi szak­munkásképző és a leilei könyvtár építése volt. Földvá­ron a DÉDÁSZ-székházat is ők építették az iregszemcsei ktsz segítségével, mo6t pedig a lengyeltóti tüdőgondozó vil­lanyszerelését ők, fűtésszerelé­sét pedig a kaposmérői ktsz dolgozói végzik. A marcali i ktsz-szel közösen 64 lakásos új csarnokban a tizennyolc lakatos portálokat, ablakokat, ajtókat készít. Időnként sza­bad kapacitásuk is van. Ennek lekötésére kirakatépítést vál­lalnak a kaposvári áfész-nek, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnak. Az Alumínium- ipari Vállalat és a Mezőgép Vállalat részére egyéb munká­kat végeznek. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom