Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-28 / 23. szám
r(jazteJ± SzarítiztőijLq- ! Szolár József csurgói lakos január 17-i levelére az alábbiakban válaszolok. A csurgói Kossuth utcát, valamint a bares—csurgó— iharosberényi országos közutat a mi beruházásunkban korszerűsítették; a kivitelező a Kaposvári Közúti Építő Vállalat volt. A kocsibehajtók, útcsatlakozásók átépítéséről a munkákkal összhangban szoktunk az ingatlantulajdonosoknak határozatot kiadni, melyben kötelezzük őket a kocsibehajtó. az útárokban levő áteresz elbontására, és saját költségen egy új, a műszaki előírásoknak megtelelő építésére. A kivitelező vállalat helyi vezetője szóban valamennyi ingatlantulajdonos figyelmét felhívta az átereszek felbontására, eltávolítására. A levélíró is felhasználhatta volna az új kocsibehajtó megépítéséhez az áteresz anyagát. Értesítettük, hogy a birtokunkba került anyagból a szükséges mennyiségű betoncsövet a rendelkezésére bocsátjuk. Kocsibejáróját így megépítheti. Tisztelettel: Szélet <rJ)ttte igazgató, KPM Közúti Igazgatóság, Kaposvár Tisztelt Szerkesztőség! Spaczér Ferenc segesd-lászlómajori lakos január 10-cn megjelent panaszát megvizsgáltuk, tájékoztatásul az alábbiakat közlöm: Lászlómajor—Böhönye között a tanuló-havibérlet ára 22 forint, Lászlómajor—Segesd—Böhönye útvonalon pedig 58 forint. Az alacsonyabb értékű bérletjeggyel csak közvetlen járaton vagy a laszlómajori elágazóban történő átszállással lehet utazni. A lászlómajori általános iskolások Segesdre járása miatt a járat reggel először Segesdre megy. ott megfordul, majd folytatja útját Böhönyén át Kaposvárra. Mivel a panaszos gyermekei nem a körze- tesitett iskolában tanulnak, és nem is átszállással utaznak Böhönyére. hanem igénybe veszik a járatot Lászlómajor— Segesd—Böhönye útvonalon, ezért a bérletjegyük ára 58 forint. Ugyanígy határozzuk meg az egyéb utasok menet- díját is. Tisztelettel: 'dCungady Szabóiéi osztályvezető XXXTT. évfolvam, 33. szám. Szerda, 1976. január 28. Arborétum Kaposdadán Somogy legújabb természetvédelmi területe Fél kilométerre a vasúttól A beilleszkedés gondjai Tegnap délelőtt 32 ifjú ag- | rárszakember — valameny- nyien a megye mezőgazdasági üzemeinek gyakornokai — gyűlt össze tapasztalatcserére a megyei KISZ-bizottságon. A rendező szervek — a termelő- szövetkezetek területi szövetsége, valamint a megyei KISZ-bizottság — célja elsősorban az volt. hogy képet kapjanak: milyen körülmények között dolgoznak a kezdő szakemberek, mennyire segítik őket a tsz-vezetők a beilleszkedésben. Pfeiffer Elemér, a tsz-szö- vetség titkárhelyettese, a IV. ötéves tervidőszak alatt végzett munkát értékelte, majd szólt az V. ötéves terv során megvalósításra váró feladatokról. Ezt a fiatalok hozzászólásai követték. Tizenhatan mondták el véleményüket a gazdálkodásról és arról a közösségről, melyben dolgoznak. Sok jó és rossz példa hangzott el. Csengetés helyett villogás Ez a tapasztalatcsere azzal, hogy a legégetőbb problémákat felszínre hozta, tájékoztatja a megyei szerveket, hol intézkedjenek a fiatalok érdekében. Egy dán cég -Callux-“ né- ! ven ötletes kiegészítő berendezést hoz forgalomba a telefonkészülékekhez. A készülé- j kék alá helyezhető kis doboz j elülső részén egy — -hálózat- j ról táplált — villanyégő van. 1 amely a telefon csengetésével egyidejűleg — beállítható sza- porasággal 1— fölvillan. ■ mégpedig úgy. hogy nem vezetékes. hanem induktív kapcso- l lat hozza működésbe az íze» í- ä kapcsolóját, A fényjelek addig tartanak, amíg föl nem emelik a kagylót. A »Callux« elsősorban nagyothallók részére készül, akik nem hallják a magas frekvenciájú telefon-csengést. Persze olyan üzemekben is jó hasznát vehetik, ahol a magas zajszint elnyomja a csengőhangot (pl. szövödékben, Ro- vácsműhelyekben stb.). Sokan látták a Hazatérni jó című riportfilmet Somogyi Jánosról, az egykori partizánról. Ennek egy részét az ő kapós - dadai arborétumán forgatták, így az egész ország megismerhette a szép területet. A gyűjtemény nagyon ^érdekes. s ma már mintegy nyolcvan hazai és egzotikus, örökzöld fajból, negyven lombos fajból áll. A szakszerűen kezelt gyűjteményt mesterséges tavacska színesíti. A fafajok között botanikai ritkaságok is vannak, ez különösen értékessé teszi tudományos szempontból is a gyűjteményt. A megvei tanács végrehajtó bizottsága tegnap védetté Tánczene és naqyothallás Arra voltak kíváncsiak a floridai egyetem kutatói, hogy a hangos tánczene okoz-e halláskárosodást. E célból mérték fiatalok egy csoportjának a hallásérzékenységét. mielőtt táncolni mentek, és akkor is. amikor lelhagyták a tánchelyiséget. Méréseik szerint átmenetileg valamennyinek csökkent a hallása, átlagosan 10 decibellel, de akadt egy olyan fiatal is. akinek a halléscsökkenése . 35 decibelt tett ki. Különösen a nagy rezgésszáma (magas) hangokkal szemben tompult a hallásuk, vagyis áz öregkori nagyothal- láshoz hasonló tünetek léptek föl náluk. A foglalkozással járó zajártalmak! vizsgálatából ismeretes: a 86 decibelnél nagyobb hangerősség állandó hatására nagyothallóé alakul ki. Az említett kutatócsoport vizsgálatokat végzett a tánchelyiségekben is. Közvetlenül a zenekar előtt 120 decibel. a tánchelyiség közepén 106— 108 decibel hangerősséget mértek. Csak a tánchelyiségtől 30 méternyire csökkent a hangerősség 90 decibelre, a zajszint tehát még ott is a károsodás! küszöb fölött volt. Megvizsgálták az egyik zenekart tagjait is. Bár ötük közül a legidősebb is csak 23 »éves volt. már valamennyinek tarosodon a hallása. nyilvánította az egy hektár 5850 négyzetméter területű arborétumot, s természetvédelmi kezelésével a tulajdonost bízta meg. A döntés alapján az arborétum két határvonalán elhelyezik a természetvédelmi területet jelző táblát. A védelmi előírások szériát az ottani fákat, cserjéket nem szabad kivágni, kiszedni, elpusztítani, a zöld gallyat és a magot gyűjteni, hiszen az arborétum egyik célja: bemutatni az értékes fafajokat, cserjéket, növényeket. A kaposdadai arborétum a vasúttól, az országúttól is fél kilométernyi gyalogútra van.1 Egész biztos, hogy sokan lesz- j nek kíváncsiak a megnyitott természetvédelmi területre. i Telefonbarkochba Változnak az idők, változnak a kérdések. Már ugyanis azok, amelyeket egy-egy telefonálás idején a vonal túlsó végén jelentkező föltesz nekem. Táf>bedmagammal mél- tatlanlamtam hajdan az újság hasábjain is amiatt a »káde- rezés-" miatt, hogy *■honnan tetszik keresni«. Ha nem volt talpraesett a nyilatkozat, várhattam akkoriban, hogy kapcsolják a főnököt. Ügy veszem észre, hogy ezen a korszakon már túljutottunk. Egyre nagyobb riadalmat okoz bennem, hogy egy ennél nehezebb időszak köszöntött ránk. Az első, a második eset még nem tűnt fel, a huszadik, a harmincadik már zavart,, sőt olyan feszültséget keltett bennem, mint a hajdani matematikaóra. Egyre jobban remeg a kezem, amikor fölveszem a kagylót, s nekilátok a tárcsázásnak. Amikor jelentkezik a HANG a vonat túlsó végén, s bemondom név és beosztás szerint, hogy kit keresek, keresztkérdésekkel ostromol. Csak a lélekjelenlétemnek köszönhettem eddig, hogy mindig jól válaszoltam. Ne tartsanak szerénytelennek, de minden telefonálásra napokig készültem. Így azután somolyogtam a mindenhol föltett első kérdés hallatán: nálunk dolgozik? Már fújtam is, hogy mióta. Amikor azzal folytatta a HANG, hogy melyik osztályon, én nagy ravaszul a vele egy szobában Mai tv-ajánlatunk t A fekete macska Asztalos István drámája, a Fekete macska, a Viegyvener években született. A romániai magyar, irodalom mestere veretesen' szép magyar nyelven olyan általános emberi tragédiákat, ol.V’an jellemeket és összeütközéseket állít elénk, amelyek minden nemzet irodalmában megjelenhetnének minden nemzet irodalmának .díszeként. A fekete macska — jelkép. A »kisleán«, Iduka számára játék, de az anyós el akarja pusztítani, mert balszerencsét hoz. Ida meg éppen a szerencséjét várja tőle. Jelképek előítéletek, babonák, szokások teszik nagyon emberivé ezt a drámát, amelynek a ballada' közelítés mégis örökérvényű- séget ad. A szereposztásból néhány név: Ida: Csomós Mari, Pál Lukács: Iglódi István, Ka- tusné. az anyja: Horváth Teri, Maríné: Pártos Erzsi, Kre- kuc bíró: Szirtes Ádám, Mihály: Piróth Gyula. A rendező: Harag György, a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője. (A tévéjátékot 20.05-lijr sugározz^ a televízió.) dolgozókat is felsoroltam. A döbbent csend idején azzal buzdítottam magam, csak így tovább, még a ki mit tűdig is eljuthatok ezzel a színvonalas barkochbázással. Arra külön büszke vagyok, hogy még akkor sem hoztak zavarba, amikor egy-egy igazgató nevének említésekor kérdezték meg hanyag eleganciával. hogy ugyan náluk dolgozik-e. Már jó előre informálódtam, hogy nem volt vezetőváltozás a vállalatnál. A sikerek sem jogosítanak fel arra, hogy a babérjaimon megpihenjek, állandóan készülök minden telefonhívásra. Egy dolog azonban szorongással tölt él: mi lesz, ha egyszer nem készülök fel százszázalékosan abból a vállalatból, ahova éppen »távrecsegöz- \om-x kell?! U G. í j termék a betontálca Hetvenen dolgoznak a pusz- taszemesi Üj Kalász Tsz kere- ki üzemében. A múlt esztendőben ennek a kis üzemnek a bevétele elérte a nyolcmillió forintot. Legtöbb munkásuk — negyvenen — reszelő felújításával, új reszelő készítésével foglalkozik, összesen 400 ezer darabot újítottak fel, illetve 200 ezer darab készült újonnan, 4,7 millió forint értékben. Tűzoltókészülékek ellenőrzését éá javítását is vállalják, tavaly e munkájúk értéke elérte a 750 ezer forintot. Tekercselnek villanymotorokat, egy Kaposváron dolgozó csoportjuk pedig érintésvédelmi berendezéseket ellenőriz. Kísérletképpen most kezdték el gyártani az úgynevezett beton tálcákat, ezeket erdészeti vállalatoknak. gazdaságoknak készítik. Egyélőre 500 darab gyártását tervezik; ha a munka sikerül, akkor megkezdik a folyamatos gyártást TARKA SOROK. Becsületszó — VaJld be, Martin, apád segített megcsinálni a házi feladatot? — Nem, tanár úr. — Hajlandó vagy a becsületszavad adni erre? — Becsületszavamra, apám nem segített. Az egészet maga írta! A néma csodáló Jean Paul írót egy alkalommal bejelentés nélkül felkereste egy hölgy és valóságos szóáradattal borította el a házigazdát. Jean Paul több ízben megpróbálta félbeszakítani látogatóját^ de ez jó- ideig hiábavaló fáradozásnak bizonyult. Amikor végre a hölgy első alkalommal lélegzetet vett, Jean Paul megkérdezte: — Nagyságos asszonyom, miben lehetek szolgálatára? — Igen tisztelt mestér — válaszolta a látogató —, be kell vallanom személyesen önnek, hogy régóta néma csodálója va- >gyok műveinek. — Nagyságos 1 asszonyom, én is vallomással tartozom — válaszolta rendkívül udvariasan Jean Paul. — Eddig egészen más fogalmaim voltak a néma csodálóróL Döntés Késő éjszaka két, kissé italos bánót lép ki a kocsmából. Vitatkoznak, hogy a Hold vagy a Nap világi t-e. Döntés végett egy harmadik késői járókelőhöz fordulnak. Az kicsit gondolkodik, majd megkérdi: — Arra gondoltok, amelyik az ég jobb oldalán, vagy arra, amelyik a bal oldalán, világít? Vendéglőben Egy vendég beszélgetése a pincérrel: — Csirke van? — Sajnos már elfogyott. — Kacsa? — Az sincs. . — Talán pulyka? — Sajnos azt ma nem is főztünk. — És véletlenül fácán? — Az nem is volt. — Esetleg valami más szárnyas? — Éppen most hoztak galambot. — Nagyon jó! Kérem, hozzon egy szál tollat, hogy kitisztítsam a pipámat! , Látásmód Két légy beszélget: — Milyen ostobák az emberek — mondja az egyik. — Óriási összegeket költenek mennyezetek építésére — és nem is hasz nálják őket! $3M§& Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-51?. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk; meg és nem küldünk vissza; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. I* . Felelős vezető: íarkas Béla igazgat^
