Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
Tokajba, Pécsre szállítanak I Naponta 5590 liter borpárlat A megyei tanács határozata nyomán Az ellátás javítása közügy A barcsi szeszgyár külső képe — eléggé elhanyagolt — mutatja, hogy ez a gyár több évitizede üzemel. Belül azonban meglepően korszerű üzemet találunk. A gyár a Szabadegyházi Szeszipari Vállalathoz tartozik. Az elmúlt évek során több millió forintos beruházással korszerűsítették. Másfél évtiziede még nehéz fizikai munkát végeztek az itt dolgozók: zsáikoliták az árpáit, a rozsot, s falkádakból vödrökkel merték át a tartályokba a szeszit. A huszonnégy dolgozó feladata ma lényegesen köny- nyebb. Az üzemeltetés időszakában 2200 liter szesz cirkulál dolgoznak fel, szállítószalag továbbítja a nyersanyagot. A számításig tizenkét, egyenként 130 hektoliteres tartályban tárolják az elkészült szeszt, illetve a borpárlatot, mert az utóbbi években főként azt készítenek. Kitűnő minőségi borpárlat készült a barcsi szeszgyárban. Az Országos Borminősítő Intézet szakvéleménye a legutóbbi mintát kiválónak minősítette. A Tokaji Állami Gazdaság borkombinátjának, a Mecsékvidéki Állami Pince- gazdaságnak, a Kunfehértoi Állami Gazdaságnak is a barcsi szeszgyár készíti a borpárlatot. Egy-egy nap 5500 liter borpárlatot szállítanak el vagonokban a megrendelőiknek. Még tavaly márciusban tárgyalt a megyei tanács a falun, illetve a városi peremes külterületeken, kis településeken élő lakosság ellátásáról. A tanácsülés határozatai alapján átfogó intézkedési terv készült, s ezt a megyei tanács vb' elfogadta. Ez célul tűzte, hogy javítsák, magasabb színvonalra emeljék a lakosság ellátását e helyeken. Kedvező tapasztalatok Pápa Jánostól, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől érdeklődtünk a tanácsülés határozatának, az intézkedési tervnek a végrehajtásáról. — Az intézkedési terv nemcsak a helyi és a járási ta- nácsWivatalok feladatait határozta meg. Felkérte egyúttal a MÉSZÖV, a KISZ, a Hazafias Népfront megyei elnökségét, valamint a Vöröskeresztet is, hogy a maguk sajátos eszközeivel nyújtsanak segítséget, hogy megteremtsük az ellátás javításának, a korszerűbb, egészségesebb táplálkozásnak a feltételeit. Több szövetkezet és vállalat vezetőit beszámoltattuk már — a helyi és a járási tanácshivatalok vezetőinek jelenlétében — s ezt a jövőben rendszeressé tesszük. Az érintett területeken helyszíni ellenőrzésekkel győződünk meg az intézkedések hatásáról. Noha tapasztalataink kedvezőek, nem lehetünk elégedettek, ezt a munkát az eddiginél is gyorsabb ütemben kell folytatni. Megszűnt a háromnaponkénti kenyérszáliítás A legkedvezőbb, hogy a sütőipari vállalat belső szervezéssel elérte: ma már a megye egyetlen településére sem szállítanak háromnaponta kenyeret — mint korábban —. s a kétnaponkénti szállítás is csak ritkán fordul elő. A vállalat nagyobb gondot fordíthatna azonban a minőség javítására. A kadarkúti vevők dicsérik, jó minőségűnek tartják, a lábodi vásárlók viszont panaszkodnak a feketére égett, ellapult, szinte ehetetlen kenyérre. Csoko- nyivosontán pedig azt kifogásolják, hogy nem kapják meg a kpra reggeli órákban a kenyeret és a péksüteményt — a 17-es szövetkezeti boltban még fél tízkor sem volt —, miért kell emiatt dologidőben órákat várakozással eltölteni.' Kiemelkedő volt a választék a barcsi 3-as számú szövetkezeti boltban: 12 féle péksüteményt kínáltak! A sütőipari vállalatón kívül segíthetnének e téren a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek is, ha a tagok ellátására üzemi sütődét létesítenének, ahol erre lehetőség van. | , Több tej és tejtermék örvendetesen emelkedik a tej és tejtermék fogyasztása — az intézkedési terv szerint 10—15 százalékos növekedést kell elérni —, s ez elsősorban az üzletekben kínált nagyobb választék eredménye. Január 12-én, hétfőn jártunk a nagyatádi és a barcsi járás több üzletében, habodon, a 30-as számú áfész- üzletben kakaó, tej, tejföl, kefir, 6—8 féle sajt volt. Megfelelő választékot találtunk az áfész kadarkúti, mikei, cso- konyavisontai és barcsi üzleteiben. Az áfész 3-as barcsi üzletében — a tejeladás után jutalékot kapnak — tavaly egy negyedév alatt 3000 literrel több tej fogyott el, mint az előző év hasonló időszakában. A megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársai több helyen tapasztalták a tej és tejtermék megfelelő választékát, így például az öreglaki 11-es számú élelmiszerboltban, a hódosháti vegyesboltban. Nemcsak a kaposvári vendéglátóhelyeken, hanem a tabi és a csurgói áfész több egységében szintén árusítanak vasárnap, illetve ünnepnapokon zacskós tejet. Több üzletben,' így a böhö- nyei 12-es és a buzsáki I2-es élelmiszerboltban, a buzsáki 9-es vegyesboltban a tejtermékellátás megfelelő, ám a tej kínálatával már baj volt. A gyugyi 72-es vegyesboltban hiányos az ellátás tejből és tejtermékből, s ezt tapasza talták a pusztakovácsi 60-as Szakképesítés egyéni tanulással (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV elnöksége a múlt óv decemberében ' tárgyalta a fogyasztási szövetkezeteik ötéves oktatási tervét, a 'továbbképzés feladatait. Gyakori, hogy a kisközségek, puszták egyszemélyes baltj aimak eladói — mivel az üzleteket nem lehet egész napra zárva tartani — nem vehettek részt a továbbképzésen, amelyek Kaposváron, Barcson, Nagyatádon, Marcaliban, Siófokon és Tabán vannak. A gyermekgondozási segélyen levő anyák — a boltok, vendéglátóüzletek alkalma- ziottai — sem tudják hosszabb időre otthagyni gyermekeiket. Ezek a körülmények tettek szükségessé, hogy változtassanak az oktatás módján. A szakképesítés megszerzése érdekében bevezetik ez egyéni tanulás módszerét. A terv szerint megfelelő könyvekkel, jegyzetekkel látják el a kismamákat, boltosokat, akik havonta vagy kéthavonta konzultáción vesznek részt. Egyéves egyéni tanulással és a konzultációkkal fel lehet készülni a szakmunkásvizsgára. Somogybán az áfész-ek fölmérést végeztek. Több mint 130-an választották az egyéni tanulásnak ezt a formáját. A vizsga ez év novemberében lesz. a csövekben. Ha árpát, rozsot Olvasó város Könyvtár másfél kilométerenként vegyesboltban is. Szalad László (Folytatjuk.) Lesz-e autóbusz-pályaudvar Siótokon? Á közművelődési mimika következetes javítását tavaly vitatta meg egyik ülésén a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Most a részterületek közül a kaposvári fiókkönyvtárak helyzetét, az olvasóvá nevelést tűzték napirendre ezen a fórumon. Olvasó város — jellemezhetjük megyeszékhelyünk könyv iránti szeretetét. A jelző ugyan sok mindent mond, de bőven vannak még feladatok Kaposváron az olvasóvá nevelés terén. A kaposvári hálózat tizenkét fiókkönyvtárral rendelkezik, így a városban másfél kilométerenként nyitott ajtó várja az olvasókat. Ezek a fiókkönyvtárak a lakókörzetek igényét csakis a megyei könyvtárral, a szakszervezeti és az iskolai könyvtárakkal közösen képesek kielégíteni. A lakosok számában egyre gyarapodó megyeszékhelyen ugyan épültek szép, korszerű — és kevésbé ilyén — fiókkönyvtárak: a cse: ri városrészben, a Ságvári utcában és a nem könyvtár céljára épült helyiségekben is vonzó a Petőfi-emlékkönyv- tár. De a donneri, a Pázmány utcai, a toponári, a töröcskei oly mértékben elavult, hogy a könyveket rövid idő alatt elemészti a nedvesség. 446 négyzetméterről 516-ra emelkedett a fiókkönyvtárak alapterülete, de messze elmarad a kívánalomtól, az 1800 négyzetmétertől. A fejlesztés feladata tehát adott: javulást hozhat a Béke- Füredi tömbben épülő új városi könyvtár központ és könyvtár, a toponári városrész fiókkönyvtárának méltóbb elhelyezése és arról is szó van, hogy bibliobuszt szerez be a város a peremkerületek jobb ellátása végett. A város fiókkönyvtáraiban a IV. ötéves tervben 73 611 könyv állt az olvasók rendelkezésére, 319 folyóirat közül válogathattak. A város 1000 lakosára 1131 könyv jutott, a beiratkozott olvasókra nyilván ennél is több. A beiratkozott 5581 olvasóból 2415 tizennégy éven aluli, az idősebbek — tizennyolc éven felüliek — csaknem 31 százaléka munkás. Ha figyelembe vesszük a városba települő új lakókat, akkor a legfontosabb követelményként a munkásolvasók számának a további fokozását állíthatjuk a fiókkönyvtárak elé. Az olvasó város szép eredményeiről ennél is több beszédes szám hangzott el a végrehajtó bizottság ülésén Hotter István városi könyv- tárközpont-igazgató jelentése alapján, De érdemes a gondokról is beszélnünk, hiszen ezek megszüntetése hozhat újabb munkasikereket a hálózatnak és gazdagabb életet, műveltséget a város lakosainak. A fiókkönyvtár dolgozói között kevés a szakképzett könyvtáros. Pedig hogy milyen nagy szükség lenne a magasabb képzettségű könyvtárosokra, azt nemcsak a nagy olvasólétszám mutatja, hanem a könyvtári munka mellett egyre inkább tért hódító‘klubvezetés is. A fiókkönyvtárak egy része a művelődési házak szerepét is igyekszik betölteni. Kilencvenkilenc rendezvényt tartottak, s egyről hátra emelkedett a könyvtárakban működő klubok száma egy év elteltével. 1972-ben 4900 volt a városi fiókkönyvtárak létszámterve, öttel teljesítették túl, egy év múlva ugyanezt a tervet négygyei .,. Két éve nem teljesítettek. Csak 1975-ben sikerült jelentősebb eredményt elérni. 4710 olvasó helyett 5581 olvasót írtak be. Ehhez jobb tartalmi munkára volt szükség. A közművelődésber nagy szerepük van a fiókkönyvtáraknak. Fontos most az, hogy a tartalmi munkára nagyobb gondot fordítsanak, s a köz- művelődés szolgálatában ösz- szehangoltabban, jobb felkészültséggel dolgozzanak. A szocialista brigádokkal való szorosabb együttműködés vezethet az eddigieknél még előbbre, Horányi Barna A város közlekedéséről tárgyalt a szállítási bizottság Siófoknak- sajátos helyzete van a megye településszerkezetében. Érről tanúskodik egyebek között, hogy a város közlekedésének fejlesztésében — oly sok egyeztető tárgyalás és elkészült terv után — sem sikerült eddig egységes és megnyugtató döntésre jutni. Bár az utóbbi években elhatározták a vasúti teherpályaudvar kitelepítését, készülnek az autópálya siófoki csomópontjának és bevezető útjának tervei, a tervezőasztalon van a kétszintű közúti—vasúti átjáró, folyik még egész sereg út szélesítése, korszerűsítése. Ezek mind a város nyári — néha elviselhetetlenül zsúfolt közlekedésének helyzetét javítják majd. Van azonban még egy terület, melyet a változások nem érintettek. Ez a siófoki autóbusz-pályaudvar. Legyen vagy ne legyen? Ezen folyik immár hosszú évek óta a vita. Lapunkban 1974. december 7-én számoltunk be arról a Végleges megoldást sejtető határozatról, amely Siófokon született. A határozatot a közlekedési ágazatok vezető képviselői hozták. A város- központban nem épül költséges autóbusz-pályaudvar — mondták ki, hanem a város legforgalmasabb területeitől távol úgynevezett decentru- mokat létesítenek. Itt fordulnának meg a buszok. Erre, a döntésre alapozott a városi tanács, amikor felhasználva az Országos Idegenforgalmi Tanács támogatását, lebontatta a régi tejüzemet, s a helyén parkolót létesítették. Tavaly nyáron még a régi — szűk és kicsiny — pályaudvarra futottak be a távolsági és a helyi járatok, a pályaudvar mellett pedig a magánkocsik parkoltak. Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi pályaudvar mind kevésbé alkalmas a nyári forgalom zökkenőmentes lebonyolítására. A szomszédos vasúti pályaudvarról csúcsidőben a Somogyi Néplap A műhely felhördült Ahhoz; hogy az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső- gyárában zökkenőmentes legyen a tranzisztorgyártás, legalább másfél évvel előbb meg kell rendelni a nyugatnémet grafit sablonokat. Raktáron is volt mintegy 3 600 000 forint értékű, mikor a piacon újfajta, Planár tranzisztorokat kerestek a vevők. A korábban készített hagyományos tranzisztorokat nem igényelték. Szeptember 1-én a gyár igazgatója pályázatot hirdetett a hagyományos grafit sablonok átalakítására. A legjobb pályázatért 20 000 forintos díjat helyezett kilátásba. Hamarosan három pályázat érkezett: Boti István szerszámkészítőé, Smelka István technológiai osztályvezetőé közösen Gál Sándor technológussal és a tranzisztorüzem vezetőéé: Balogh Béláé. Mikor az újítások sárga kartonjába pillantottam, érdekes fölfedezésre jutottam: az üzemvezető véleményezte a technológusok újítását, s azok fordítva, az üzemvezetőét A szerszámkészítőét véleményezte az érintett üzemvezető, számos hibát felsorolva. De páratlan bírálatra is akadtam: Bor Lajoséra, aki a műszaki tanács tagja, a sajtoló- és szerszámgépgyártás vezetője. A szakmunkás újításához ezt fűzte: »Az újítást jónak, kivitelezhetőnek tartom, elfogadását javaslom.-« A technológusok újításáról hiányzik a véleménye, de az üzemvezető újításáról így ír: »Az újító által javasolt műszaki megoldást, habár kissé bonyolult, jónak tartom. Problémát látok a felső kazetta fél hosszirányú elvágásában. Teljesen távolállónak és nem elfogadhatónak tartom azt az utat, ahogy az újító, mint a tranzisztorüzem vezetője, á gyárvezetésből kikényszerítette a pályázat kiírását műszaki megoldásra. Mint üzemvezetőnek, feladata lett volna közölni a megoldást saját készlete csökkentésére. Ezt a kollektíva érdeke így i kívánta volna meg. Az újítás elfogadását a fentiek miatt nem javaslom«. Boti István füzetet tesz elém: az üzemvezető kifogásait jegyezte föl benne. Minden egyes pontra megvan a válasza. És ami döntőbb, a fúrósablon is a kezében van, melyet az üzemvezető nem látott, s amely élő cáfolata véleményének. — Minden újítási megbeszélésre meghívtak, csak éppen arra nem, amelyikben döntöttek — mondja —, de Bor Lajost nem hiányolták arról a megbeszélésről. Utólag értesítettek, hogy Balogh Béla nyerte a pályázatot. Indoklás: az ő sablonjával már dolgoznak az üzemében, az pedig, hogy az enyém gyártásba kerüljön, sok időt venne igénybe. 12 ezer forintot kapott, a Smelka—Gál páros ötöt, és meg háromezerét. De nem ez érdekel. Csak az igázságtalanság. A helyettes főmérnökünk meg is érezte, mert lejött hozzám a műhelybe és vigasztalt: adjam be »nagy jelentőségű újításként« újból, hiszen ezzel Magyar- országon teljesen megoldható a grafitsáblongyártás. Marosi Ernő műszaki fejlesztési osztályvezető gyári, belső adatokat nem akar a nyilvánosság elé tárni, mindössze annyit , jegyez meg, hogy »ez bizony kényes téma«, s rám bízza az újítási dossziékat. Az üggyel kapcsolatban nehéz szóra bírni az embereket. Ha valaki szól, társa óvatosságra inti. , Mégis: Köcski Lajos műszaki tanácsadó erkölcstelenséget emleget. Mészáros Lajos pártvezetőségi tag, a sajtolóüzem vezetője ugyancsak rossz véleménnyel van a történtekről. Máté József, a szerszámüzem munkása, az ottani pártalapszerve- zet vezetőségi tagja: — Az egész műhely felhördült: Simkó Antal gyárigazgató és Vas Ferenc főkönyvelő pedig keserűen legyint: — Az újítási díjakat kifizettük, azután most mégsem kell a kereskedelemnek az újfajta tranzisztor. Ami miatt az egész történt. Gombos Jolán 1 több mint 10 ezer ember áramlik a várakozó autóbuszok felé, s a 20 percenként induló járatokon évről évre 15—22- százalékkal növekszik a forgalom. Tavaly csúcsidőben 11 ezer utasnál is többet szállítottak naponta, így nem volt ritka a zsúfoltság és kényelmetlenség. Ezenfelül a siófoki »pályaudvarinak nincs semmiféle fogadóépülete, szociális létesítménye: az utasok a vasútállomásra szaladnak, ha esik az eső, vagy egyéb teendőjük akad ... Az állomásépület pedig egyébként is népesebb a kelleténél, kiszolgáló létesítményeire így háromszoros teher nehezedik. Miért nem épülnek akkor a városszéleken a tervezett autófordulók? Mert közben kiderült: a decentrumok drágábbak egy központi pályaudvarnál, s kevésbé alkalmasak a zökkenőmentes forgalom lebonyolítására. Legalábbis ezt mondják a Volán 13. sz. Vállalatának a képviselői. Mégiscsak új pályaudvarra lenne szükség. A Volán kapja’ meg a jelenleg parkolónak használt üres területet, s haladéktalanul kezdje meg az építést. Igen ám, de a parkolót az idegen- forgalmi tanács pénzén alakították ki... Mit lehet termi? A megyei szállítási bizottság ülésén, . ahol a siófoki közlekedés helyzetét tárgyalták, Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese úgy foglalt állást, hogy a megyének nincs hatásköre egy ilyen, önmagában szakmai kérdés eldöntésére. A helyzet azonban sürgető. Ezért az autóbusz-pályaudvar építésének ügyében kavargó vitákat február végéig le kell zárni, s végképp el kell dönteni, hogy a közlekedési és Városrendezési szakemberek melyik megoldást látják jobbnak. Ezért márciusban össze kell hívni őket, hogy a siófoki közlekedési koncepció leglényegesebb alapelveit végleg meghatározzák. Aki egyszer is végigutazott nyáron a közlekedési dugókkal, veszett tülköléssel teli balatoni városban, csak egyetérthet ezzel. Csupor Tibor
