Somogyi Néplap, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Nagy emberek tévedései HÉT VÉGI rálóczi Horváth Adóm Somogybán Vttgy Frigyes császárnál megjelent egyszer egy német tudós, aki előállt javaslatával, mely szerint az Angliában feltalált gőzgép segítségével a Havel folyó vizét föl lehetne szivattyúzni a közeli Rui- nenbergre. Onann Potsdamba történő vezetése már »gyerekjáték-“ lenne. — Aki ilyet állít, az szamár! — intézte el röviden az uralkodó, s többé e tervről beszélni sem engedett Napóleonnak is volt hasonló melléfogása. Két angol tudós, Fulton és Watt előter-, jesztette, hogy a gőz energiájának segítségével miként lehetne tengeralattjárót és torpedót készíteni. Napóleon azonban kinevette a tudósokat, tervüket őrültségnek tartotta és utópiának nevezte. Gúnyt űzött belőlük, karikatúrákat rajzoltatott róluk. Watt számításokkal igazolta, hogy a gőzlokomotíwal a postakocsi sebességének kétszeresét lehet elérni. Mégis, amikor szóba került a bérűn—potsdami vasút építése, III. Frigyes ezzel utasította el a tervet: »Semmi szükségét nem látom annak, hogy az emberek fele idő alatt érjenek oda.« Hasonlóan járt Edison Is, amikor a párizsi akadémián bemutatta fonográfját. »Hasbeszélő kóklernek« nevezték. Lehetetlennek tartották, hogy egy kis fém tű hűen vissza tudja adni az emberi hangot. Az elfelejtett nagyhajóim sír Szórakozásra négyezer nap Franciák által összeállított statisztikákból Vettük az alábbi adatokat. Egy átlagember életének első ötven esztendejében ötezer napot alszik, ennél ezerötszázzal többet dolgozik, nyolcszáz napot jár, négyezer napot szórakozik, ezerötszáz napot eszik, négyszáz napot iszik és ugyaneny- nyit betegeskedik. Ezalatt elfogyaszt 8500 kiló kenyeret, 8000 kiló húst, 2300 kiló főzeléket, tojást és halat, 2000 hektoliter folyadékot. Fúrósziget az Északi-tengeren A tengeri olajfúrószigetek egyre mélyebb és veszélyesebb vizekre települnek, hogy mindenütt hozzáférhetővé tegyék — az emberiség számára — a készletek egyhatodát kitevő, víz alatti olajkincset. Olajkutatás és -kitermelés szempontjából az Északi-tenger egyike a legnehezebb területeknek. A konstruktőröknek 20—30 méteres hullámokkal és 100—200 km/óra sebességű viharos szelekkel is számolniuk kell a mesterséges tengeri szigetek megtervezésekor. A tengeri fúrószigeteknek két alaptípusa van: kilencven méteres vízmélységig három vagy több lábon állókat telepítenek a tengerre, nagyobb tengermélységben viszont már csak az úszó fúrószigetek felelnek meg a célnak. Ez utóbbiak lehorgonyzása, elsodró- dástól való megóvása nagyon nehéz feladat. A képen látható fúrószigetnél — amely norvég megrendelésre készült és egyike a legnagyobbaknak — a lehorgonyzást úgy oldják meg, hogy robbanótöltettel a drótkötélszálak megfogására szolgáló speciális horgonyokat lőnek be a tengerfenékbe. Így kb. 600 méteres vízmélységig lehet fúrásokat végezni a mesterséges szigetről. Az éj királynője A kaktuszok téli álma Téli álmukat alusszák a kaktuszok, csak néhány különleges fajtájuk virágzik, mint a kaktuszgyűjtők által különösen kedvelt karácsonyi kaktusz. Rokona, az óriás kaktusz, az arizonai sivatagban él, 15 méter magasra is megnő. A szélsőségesen száraz éghajlat alatt a tűzifát, építőanyagot és élelmet szolgáltató egyetlen növény. Ehető fajtáinak termését újabban cukrozva hozzák forgalomba. A peytolnak vagy pálinkás butykosnak nevezett kaktuszt már a mexikói indiánok is ismerték. Mágikus hatalmat tulajdonítottak neki, mert fogyasztása beteges bódulatot idéz elő. Hatóanyaga az orvosok kezében szívbetegek életmentője lehet. Az éj királynője hatalmas virágú, erősen illatos, a késő esti órákban nyílik, éjféltájban fehér és aranybama színben játszó szirmai becsukódnak. Konyhasómérgezés A New England Journal of Medicine egyedülálló esetről közöl beszámolót: két 14 hónapos iker leány sómérgezést szenvedett annak következte- 1 ben, hogy a bátyjuk »játékból« 3/4 kg konyhasót etetett meg velük... A gyermekeket két nap múlva vitték kórházba általános mérgezési tünetekkel: bágyadtság, hőemelkedés, az orr- és szájnyálkahár- tya enyhe belövelltsége, étvágytalanság, vizelet hiánya. A diagnózist a szérumnát- riumszint extrén nagyságának a megállapítását követő »nyomozás« során sikerült tisztázni. A gyermekek a megfelelő infúziós terápia hatására hamarosan meggyógyultak. »Indulj Musám! kettöztessd mindaddig lépésedet, Míg meglátod a Balaton kies partján Füredet, Azt mihelyt meglátod, köszöntsd még messzire Horváthot, Mellyre Tihany kősziklája zengedezzen vivátot.« A fenti részlet egy verses levélből való, amelyet Csokonai Vitéz Mihály írt 1792. szeptember 8-án Balatonfüred- re. Addig személyesen nem ismerte Hogváthot, s éppen verses levélével akarta magát ismertté tenni. Udvariasságból hivatkozik Horváth tihanyi tárgyú verseire, amelyek akkor jelentek meg, és emlegetésük bizonyára jólesett az idősebb költőtársnak. Horváth Ádám ekkor már Füreden lakott, ahol első feleségének, Oroszy Juliannának birtoka volt. Ez a házasság azonban nem sikerült, békésen elváltak. Horváth 1793 szeptemberében már második feleségével élt Füreden. Sárközy Jusztina Sárközy Gábor zalai alispán unokahúga volt. A házasság- kötés után 1797-ben a Somogy megyei Nagybajomba költözött. De második feleségével sem tudott kijönni. Jusztina < asszony igen költekező volt. Tetézte a bajt, hogy 1800-ban a franciák ellen összegyűjtött nemesi önkéntesek részegen kifosztották Horváth nagybajomi házát. Szegény ember lett belőle. 1808-ban ettől a feleségétől is elvált, egy készülő épületben húzta meg magát. A szerencsétlen házasságok mellett csak a költészet volt vigasztalója. Örömet csak a verselés és a régi dalok, dallamok gyűjtése szerzett neki. Még bajomi tartózkodása során nagyrészt elkészült gyűjtésével. A költőt táblabíróvá választották Somogy megyében. Részt vett a gyűléseken, bizottságokban, igazi közéleti ember volt. Elveiből soha sem engedett. Hajlíthatatlan magyarságáról a legérdekesebb történetet Kazinzcy Ferenc mesélte el Dessewffy Józsefhez írt levélében. Horváthot f. Ferenc császárhoz rendelték föl kifogásolt versei miatt, kihallgatásra. Magyar ruhájában — miután a németes módit mindig megvetette — a lépcsőn találkozott Ferdinand herceggel. Az odavetette neki a kérdést: »Du, ist Franz oben?* (Te. fent van Ferenc?), mert azt hitte, hogy a bajuszos, tarso- i lyos ember valakinek a szolgálattevő hajdúja. Horváth megsértődve a letegezésen, a legnagyobb nyugalommal válaszolta: »Ich vas nicht, vas das du* (Nem tudom, mi az a te). És a legnagyobb nyugalommal meghajlás nélkül ment tovább. »Elképzelheted A szántódi rév látképe. — írja Kazinczy —, a német mint tsudálta ezt a mennykő eggy embert.* 1812-ig élt Nagybajomban. Második felesége előbb meghalt, de újabb házasságra már csak élete végén adta a fejét. A Zala megyei Petrike- resztúrra költözött 1812-ben, mint írja »Nagy-Bajomi pos- ványos lakásomat ott hagytam: már tsak innen-távolról gazdálkodom, erőltetés nélkül.* Átjárt tehát még oda gazdasági dolgait intézni. Göcsejen nősült meg harmadszor. Gyámleányát, Kazinczy Klárát (nem rokona Kazinczy Ferencnek) vette el, aki kitartott az öregedő költő mellett haláláig. A véget közeledni érezvén, még Nagybajomba vitette magát, s ott hunyt el csendesen 1820. január 28-án. Életében nem kapott elismerést, halála után tüntették ki a Marczibányi- díjjal. A 100 arany forintot már özvegy felesége vette föl, de nem készíttetett belőle férje sírjára emlékoszlopot — amint mindenki várta. Ez az egyik oka, hogy ma sem tudjuk, hol is nyugszik valójában. Petrikeresztúron a temetőben mutogatnak egy sírt hármas faoszloppal, de ez nem biztos, hogy az övé. A nagybajomiak magukénak vallják, de sírjának nyoma veszett. Amint írásaiból kitűnik, Somogy megyét, ahol férfikora jó részét eltöltötte, igen szerette. Meghalni is ide tért vissza. Záhonyi Ferenc Nincs új a nap alatt Az ember azt hinné, hogy a ma technikai találmányainak többsége egészen újkeletű. Ezzel szemben közülük nem egyet már másodszor kellett »feltalálni«, mivel az időközben feledésbe merült. A forráskutatókat szinte valamennyi ókori hadseregben ismerték. A rómaiak, akik gyakran harcoltak Afrikában, nekik is köszönhették sikereiket E kutatók — egykorú feljegyzések szerint — még kétszáz méter mélységbe is le tudtak fúrni. Sok, ma is létező oázis ebből az időből való. Egy Paramelle nevű francia szerzetesről följegyezték, hogy hagyatékában 10 275 vizet rejtő helyet jelölt meg. Ennek alapján indult el egy kutatócsoport több évszázaddal később, és bebizonyosodott, hogy a pap nem sokat tévedett Térképe alapján kiÉjszaka a szállodában Az alábbi történetet megbízható, szavahihető forrásból hallottam. Igyekszem híven tolmácsolni. Az egyik fővárosi üzem képviseletében, két hivatalos küldött utazott le L. vidéki városkába. A csinos, vonzó külsejű Edit és a rokonszenves András: mindketten a gyár műszaki vezető gárdájához tartoznak. A két ifjú ember jó barátságban volt egymással, de semmi több. Amikor elindultak, úgy tervezték, hogy reggel megérkeznek L.-be, délután hatkor végeznek a tárgyalásokkal és a 8 óra 20-as vonattal visszautaznak a fővárosba. De a tárgyalásokon különböző problémák merültek föl és emiatt másnapra kellett ha- lasztaniuk a visszatérést. így hát egy éjszakára megszálltak ■ a városka egyetlen szállodájában. Edit az első emelet 37-ben kapott egy kétágyas szobát, a férfi pedig egy háromágyast, a második emelet 21-ben. A portás sajnálkozva jegyezte meg, hogy a hölgy kétágyas szobájában már van egy lakó: halk szavú, csendes állatorvosnő. Edit és András magukhoz vették a kulcsokat, s bementek az étterembe vacsorázni. Megittak egy üveg tokajit, azután jó éjszakát kívánva, mindketten fölmentek a szobájukba. András már pizsamában volt és fogat mosott, amikor valaki kétségbeesetten dörömbölt az ajtón. Edit volt. Szinte beesett a szobába, ledobta magát egy székre és felindultan így szólt: — Képzelje, a szobatársam ... — Te jó ég! Csak nem egy férfi? — érdeklődött András. — Rosszabb. Egy nő, aki horkol. Mit horkol.'? Ügy szól, mint egy hajókürt. Képtelen vagyok mellette pihenni. — Kedves Edit, ha nincs más megoldás, szépen itt marad nálam. Remélem, megbízik bennem. — Természetesen. De az emberek félreértenék, ha egy férfival egy szobában tölte- ném az éjszakát — mondta gondterhelten Edit. — Csacsiság. Felnőtt emberek vagyunk. Magának pihennie kell. Válasszon: vagy ez a szoba, vagy a hajókürt. Edit még tétovázott egy kicsit — illendőségből —, aztán bólintott: — Itt maradok. — Okos kislány. Most kimegyek a folyosóra. Gyorsan bújjon a másik ágyába, aztán kiáltson, ha szabad a gazda. Edit már kényelmesen elhelyezkedett az ágyikóban és állig magára húzta a takarót. Két perc múlva András bejött, eloltotta a villanyt, és lefeküdt a fal melletti he- verőre. Nyitott szemmel bámultak a sötétbe, aztán András megszólalt: — Nézze, Edit, modern emberek vagyunk... — Figyelmeztetem, ha egy lépést közeledni mer, így, ahogy vagyok, kiszaladok a folyosóra — harsogta Edit szigorúan. — Csak azt akartam mondani, \ modern emberek vagyunk, kultúremberek vagyunk, legyen nyugodt, nem élek vissza a helyzettel. De azért egy kicsit elbeszélgethetne velem. — Jó, egy kis beszélgetésben benne vagyok — felelte Edit engedékenyen. Már éjfél is jóval elmúlt és a sötét szállodai szobában a két munkatárs, alig három méterre, zenéről, irodalomról társalgott. — Mi a véleménye a tizenkilencedik századi impresszionista festők hatásáról a mai képzőművészetre? — kérdezte kíváncsian András, de nem kapott választ. András felült a sötétben: — Alszik? — Nem alszom. De ne gondolja, hogy engem félre lehet vezetni. Kulturális problémákról fecseg, közben arra gondol, hogy itt van maga mellett egy csinos, fiatal nő, akit könnyűszerrel el lehet csábítani. — Könyörgöm, higgyen nekem! Magában nem a nőt nézem, csak a kollégát. Be akarom bizonyítani, hogy ilyen helyzetben is tisztességesen, korrekten viselkedem és betartom a két lépés távolságot. — Utoljára figyelmeztetem: átlátok magán! Az is gyanús, hogy nem kísérletezik, nem próbál közeledni. Emögött valami trükköt sejtek. — Semmiféle csalafinta Ságot ne képzeljen rólam. Sőt, hogy teljesen bízzék bennem, most elköszönök és alszunk Jóéjszakát! — mondta a férfi és az oldalára fordult. — Köszönöm. Igazi lovagként viselkedett — mondta reggel csendesen Edit. András mintha egy csipetnyi gúnyt is érzett volna a hangjában. A portásnál mindketten kifizették a szobaszámlájukat. A portás előzékenyen fordult Edithez: — Örülök, hogy a kisasz- szony nyugodtan alhatott. És egyedül. Az állatorvosnő csak ma délután érkezik... András a szálloda halijában függő tükörbe nézett és halkan csak ennyit mondott: »Nagy marha vagy, öregem .. .* Galambos Szilveszter lencezer helyen sikerült vizet találni. A villamosságot már az antik világban is felhasználták gyógyítás céljára. Akinek kínzó fejfájása volt, ahhoz villamos ráját érintettek. Ez a hal áramütéssel kábítja el áldozatait. Megfelelő erősségű áramütés esetén a beteg nemcsak elkábult, hanem a fejfájása is megszűnt. A monoklit nem az új kor divatja alkotta. Néró császárról föl jegyezték, hogy a gladiátorok küzdelmét egy remekbe csiszolt smaragdon keresztül szemlélte. Ezután több évszázad múlt el, míg 1730- ban egy német utazó Rómában az angol követ kabátján »megdöbbenve« fedezett föl egy kerek üvegecskét, amely aranyláncon függött. A következőket jegyezte naplójába: »Keysler követ úr nyilván szégyellte birkaszemét, és ezért egy kerek üveg mögé rejtette. Szemhéj^ és arcbőre már úgy megszokták ezt az üveget, hogy valósággal körülnőtték, és szorosan tartják anélkül, hogy kezével is támogatni kellene.« Könnyez 5 k-e a krokodil us ? Különös merénylet történt a londoni állatkertben. A krokodilok téli szálláshelyén könnygázbomba robbant. A hatás tökéletes volt, valamennyi ott tartózkodó személy sűrűn hullatta könnyeit. A bomba csak a krokodilokra nem volt hatással. Pedig a merénylő fiatalembernek éppen ez volt a célja. Mint letartóztatása után elmondotta, már régóta tanulmányozta a krokodilusokat, de soha nem látta őket könnyezni, holott sokat olvasott a krokodilus- könnyekről, s ő erre volt kíváncsi. Most meggyőződhetett arról, hogy az egész nem egyéb üres szólásnál. Nos, ha a fiatalember nem is látott ilyen könnyeket, annál inkább az ügyben ítéletet hozó bíróság: az elítélt szeméből patakzott, amikor kihirdették a merényletért kiszabott két hónap börtönbüntetést.
