Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
HÉTKÖZNAPIUNK Mint a mókus fenn a fán Egyre gyakoribbak gyerekeink kártevő és életveszélyes játékai, de azok a nyakukat behúzó felnőttek is, akik a vandálkodásokra nem figyelmeztetik a szülőket. A háztömbök időnként megvaduló gyerekserege fölött olyan ritka a tiltás szava, akár a fehér holló, azonban az olyan bokszmeccsízű biztatás a különböző ablakokból, mint a rúgd meg, ne hagyd magad, harapd vissza — egyáltalán nem. Kevesebb szülői könny hullana, ha a szabad és a nem szabad önvédelmet is jelentő, reflexszerűen beidegződött kontrollja gyerekeink első lépéseiben rögzítődnék. Munkáljunk tudatosabban eljövendő emberi magatartásuk alapozásán. Sok keserves példa bizonyítja, hogy később kárba vész minden igyekezet, ha a szemünk fénye világéletében azt szokta: neki mindent szabad. A bíróságon zokogó szülők látványa arra int, szeressünk józanul, nehogy a jövendőnk örömteli életét felelőtlenségünk juttassa majdan zátonyra. Nevelési kérdésekben nem lehetünk nagyvonalúak. * A felnőtt fantáziáját kötik józan esze korlátái, önfeledten játszani csak a gyerek tud, azért olyan csodálatos felnőttként is a gyerekkorunk, még akkor is, ha az bizonyítottan sanyarú volt; örökre úgy fényeskedik emlékeinkben, amilyenre gyerekszemünk varázsolta. A gyereknek a képzelete alkotta játéka az igazi, ez a képzelet meg nem ismer lehetetlent. Kisfiú nyar- galászik a pocsolyában berregve, kezében arasznyi hajó. Akárki láthatja, ez a nagy forgalom nem egyéb, mint megy a hajó a vizen. — öcsi! — mondom neki — elázik a cipőd, mit szól majd anyuka? — Megszívleli, a hajó partra pöfög, lehúzza cipőit, aztán dudál, és zokniban ismét tengerre száll. A gyerek nem játszik, éli azt, amit csinál. Nem is lelné benne örömét máskülönben. Ezért nem érzi a veszélyt, mint ahogy azt sem, hogy kárt okoz. Elég durvaságot lát, ne adjunk kezébe szuny- nyadó agresszivitását ébreszt- gető játékszert. A legbiztonságosabb autóherék A Dunlop cég konstruktőrei olyan- biztonsági autókereket kísérleteztek ki, amelynek a gumiköpenye hirtelen bekövetkezett levegőveszteség után sem fordul le a tárcsáról. A kísérletek során a 80 km óránkénti sebességgel haladó gépkocsi még leeresztett gumival is jókora távolságot tett meg. A gumiköpeny olyan erős, megfelelően rugalmas szerkezetű, hogy belső túlnyomás nélkül is elbírja a reá jutó terhelést, a tárcsáról való lefordulást pedig a magas perem akadályozza meg. E peremet csavarokkal illesztik össze, a gumiköpeny fölhelyezése után. A »Denovo« nevű biztonsági kerékről azt mondják, hogy világraszóló találmány, hiszen a problémát mind ez ideig senkinek sem sikerült megoldáni. Pedig az országutakon száguldó gépkocsik hirtelen defektjei sok emberéletbe kerülnek. Nyolcvan országba eljut Két óidat - Sanogyországrál Belföldön kevés olvasóhoz jut el a Magyar Hírek, a Magyarok Világszövetségének kéthetenként megjelenő, képes lapja. A határon túl azonban sokan olvassák, mert 200 ezer példányban nyomját, s eljut öt világrész 80 országába. A külföldön élő magyarok népszerű lapja november végén megjelent számában — a Magyar megyék sorozatban — két oldalt közölt a Magyar- ország dunántúli felének déli részén elterülő Somogyország- ról. A kitűnő újságíró trió: Baráti Géza, Ruffy Péter és Kristóf Attila bemutatta az olvasóknak az ország egyik legérdekesebb tájegységét. Az egész megyét bemutató bevezető után A virágos város című írás a megyeszékhelyről, Kaposvárról szól. Bemutatja az egy évvel ezelőtt megnyitott Dorottya szállodát, a híres ruhagyárat. Színesen leírja, hogyan lett az egykori »makkot sütögető-« somogyi parasztság fiatalabb korosztályaiból ipari munkás. A gumiváros a Balaton fővárosának tisztelt Siófokról szóL Ugyanis lakossága ősztől tavaszig húszezer ember, kora nyártól k'éső őszig viszont megsokszorozódik. Budapest után az ország második legfelkapottabb magyar üdülő- és idegenforgalmi központja, kétezer szállodai hellyel és tízezer egyéb szálláshellyel. A faluváros: Nagyatád, a megye legfiatalabb városa. Rohamosan iparosodó helység, ahova naponta húsz környező községből 1400 ember jár be dolgozni. Ez szükségszerűen megnöveli a közlekedési igényeket. Földgázvezeték, szálloda, bölcsőde, diákotthon, 500 ágyas kórház és a gyógyterá- piás fürdő bizonyítja a három évtizedes előrelépést. A Somogy megyéről készült két oldalt ifj. Novotta Ferenc 15 szép fényképfelvétele illusztrálja, többek között a Sió Áruházról, a nagyatádi kórházról, a Kaposvári Ruhagyárról s a megyeszékhely legnagyobb lakóházáról. P. R. A szülők megrökönyödésére hányszor szórakozik a játékkal körülrakott gyerekük egy üres dobozzal is. Ne vessük meg a kacatjait, több fantázia rejlik azokban, mint a legrafináltabb játékszerben. A játékszer befejezett tény, a kisautó is csak egyfélét tud unásig, hozzáadni alig lehet, de sikeresen szétszedni igen. Ez a legtöbb játék sorsa a szülői szívek keservére. Minden játékot megun, ha csak passzív szemlélője lehet. Ezért lett a vicclapok hálás témája a villanyvasúttal játszadozó papa. A felnőtt játéka csupán szórakozás, a gyereké életszükséglet, mint a levegő. Olyan lelki sérült felnőtt is akad, akinek csak annyi a baja, hogy hosszas betegsége miatt nem játszhatott eleget annak idején. Játszik a kismacska is, nekünk mulatságos, pedig csak az izmait gyakorolja; ön- tudatlanul készül a sikeres vadászatokra. Játsszék hát gyerekünk akár elmélyülten, akár zajosan, de tudjunk időben közbe is lépni, mert felelősek vagyunk a játékaiért is. Az ép érzékű kisgyerek mindig hasznosítja az okos tiltást. Honnan tudhatna még a közösségi élet kötelezettségeiről, de annyit meg lehet értetni vele, hogy miért nyugodjék időnként a síp, a dob, a trombita, hiszen minden házban akad éjjeli műszakos felnőtt és nyugalmat kívánó öregember. Mihályi Margit Törökvilág Somogybán Vár az erdők között - Lak Korszerű vasúti jelzőberendezések Az angol vasutaknál a vonatok jelzőberendezésed jelenleg csupán, lengő és fényjelzésből állnak. Hogy a vezérlő-ellenőrző automata megbízhatóbb legyen, új információtovábbító berendezésekre van szükség. A közönséges — vezeték nélküli — rádió például nem képes kapcsolatot teremteni a földalatti megállókkal és alagutakkal. így a jelek továbbítására speciális áteresztő kábelt kell használni. A terv szerint a vágány mentén fektetett kábelvezetéken alacsony frekvenciájú rádiójelzéseket sugároznak, s ezek a jelzések a vonat vezetőfülkéjében antennával fölfoghatok. Kísérleteznek a két vágány között futó csupasz kábellel is, ez azonban gyakran »átüt« — zárlatos lesz —, ezenkívül túlságosan energiaigényes. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban szerzett, »Varkucs Tamás idejébe lőtt csaták Egörből« című versében így írt: »Buda vala feje Magyarországnak, Ki kezébe esék terek császárnak, Most végháza ím a Törökországnak. * * * Ö kerüle sok magyar végház vagyon: Sziget, Babolcsa, Kaposújvár 'vagyon, Korokna, Lak, Somogyvár, Tihan vagyon...« 1548-ban tehát még sok magyar vár állott Somogy megye földjén, és közöttük a neves Lak vára, a mai öreglak területén. Jelentősebb létszámú őrség állomásozhatott itt, ha a vándor költő a fontosabb várakkal együtt említette meg. A laki várkastély 1464-ben Thusz Jánosé volt, ekkor említették először. Mátyás király halála után fogadott fiáé, Corvin Jánosé lett, majd különböző tulajdonosoké, végül 1522 után Bakith Pálé. Veszekedés támadt közötte és az akkor már híres nágyúr, Török Bálint között. Az utóbbi ostrom alá vetette Lak várát, amely »erős és megtakart vár vala« írja Martonfalvay Imre deák, akinek emlékiratai becses sörök azon idők történetéről. Az ostrom abbamaradt, mert midőn Török Bálint bányászai — nyilván aknászai — »az kőfal aló rakták vala az puskaport«, a várbeliek megijedtek, és feladták a várat. Martonfalvay deák 1543- ból írja, hogy a felesége »az terek elöl Lak várába szaia- dott«. Lak várkastélya, miután eléggé eldugott helyen volt, sűrű erdőség fogta körül, valahogyan elkerülte a Szigetvár elfoglalása után erre por- tyázó kisebb török csapatok figyelmét. Pedig a különböző bégek, agák, hogy vitézi nevet vívjanak ki maguknak, sorra támadták a magyar várakat, elfoglalták, visszavették tőlük, de Lak egészen 1600-ig magyar kézen maradt. Hihetőleg erős építmény volt. Sajnos, semmiféle közelebbi leírásunk nem ismeretes arról, milyen épületek álltak a kőfalak között. Itt csak a helye bizonyos, a mai, 1815 táján épült templom áll a helyén, és annak keleti oldalán ma is látszanak 7—8 méter mély és széles körítő árok maradványai. Az 1600. évi nagy török hadjárat során, amikor Ibrahim nagyvezér elfoglalta Kanizsát, Lak vára is török kézbe került és maradt is a török kiszorításáig. A török azonnal komoly erőt helyezett itt el. Előbb 138 emberből állőtt az őrsége, majd 20 évvel I akarván menni, az Bálatoron később 11 müsztahfiz (várőrző katona), 9 topcsi (tüzér), 39 szpáhi (lovas), 23 azáb (zsoldos gyalogos) és 11 martalosz (rác szerb határőr), vagyis 93 katonája volt. A bécsi hadilevéltárból került elő az a 1601-ből származó térkép, amelynek részletét itt bemutatom. Ritka térkép, rajta húzódik a magyar—török határ (Türkische Gränt- zen felírással). Somogy megyéből csak a félholddal jelzett és mocsárral körülvett Kanizsa és a térkép jobb szélén Lak vára van feltüntetve. A határvonal fölött Klein Co- mar névvel Komár vára, majd Cestel = Keszthely és Thyan — Tihany vára látható. Ér, dekes a tó neve: Balathon La- cus. A ma már nádas Kis- Balaton akkor még élő víz volt. Lak várát is állandóan támadták a magyar végvári vitézek. Példa erre az az, ösz- szecsapás, amelyről Bessenyey István komári kapitány tett jelentést 1637. szeptember 16rán Batthyány főkapitánynak: »Akarom azért Nagyságodnak értésére adni, hogy az elmúlt szombaton Sümegi Kelemen Tamás Kálauzságul (vezetőnek) adván magát, legényeket innét, amonnét fölszedett és másfél század magával által ment az Balatonon kötött hajókon és a kapóst és laki törökök is csatára túl találkoztak össze és ott egymással szemben szállván, az mint értésemre esett, az kaposi és laki törökökben ugyan sok esett és veszett el, de mennyi legény (mármint a magyarokból) mivel bizonyos számát nem tudom, Nagyságodnak meg nem írhatom.« Így zajlottak a harcok a végvárak vitézei között, váltakozó szerencsével. A komáromi várból’ származó levelekben sokszor találkoztam még a laki törökök nevével. Közel voltak, béke idején sem szünetelt a harc, a sarcolás. a lesvetés, a vásárok »megüté- se«. Zsoldot alig kapott a magyar katona, ott szerzett pénzt és zsákmányt, ahol tudott, legtöbbször a török területen. De ez nem mindig sikerült, és sok jó katona feje száradt a török várak karóin. Mégis a végváriak kitartó vitézsége törte meg végül a török gerincét, és mire a nagy felszabadító háború megkezdődött, már nem az volt a török, mint Szigetvár elfoglalásának idején. Ha keresztülmegyünk öreglakon, a templom mellett elhaladva, láthatjuk a várárok megmaradt darabját. Álljunk meg itt egy percre, és gondoljunk azokra a magyar vitézekre, akik ott haltak meg a laki vár falai alatt, hazájukért, népükért és szabadságukért. Záhonyi Ferenc Óceánkufató robot Az Egyesült Államokban a massachusetts-i technológiai intézet hallgatói professzoraik vezetésével robotgépet készítettek egy kb. 200 évvel ezelőtt elsüllyedt hajó roncsainak felkutatására. A robotot — amely 2,40 m hosszú és kb. 125 kg súlyú — dalformájúra képezték ki; kívülről alumíniumlemez borítja, orra és farka nagy nyomást is elviselő üvegből készült. 200 m Halászat — fénnyel A tengeri halászok évszáza- j hoz tartozó Kuril-szigetek ha- 1 Van, ahol kis lámpások ezrei dók óta jól tudják, hogy azo- j lászai ősszel nagy zsákmányra i másutt több ezer wattos kon a részeken a leggazda- j tesznek szert; akkor vonul j gabb a halzsákmány, ahol a j ugyanis az ízletes húsú hal, ’ különféle tengeráramlatok ta- j a szajra, amelyet holdfény lálkoznak egymással. Egy ilyen j nekiüli éjszakákon fénnyel »ütközőpont« a Csendes-óceán északi része, ahol a Kuroshio-áramlás a Kuril-áramlat- tal érintkezik. A Szovjetuniócsalogatnak a halászhajókhoz. A fénnyel való halászatnak nagy hagyományai vannak. fényszórókkal világítják meg a tenger felszínét, mire a halak tömegesen odasereglenek. Egy-egy reflektor — egyetlen éjszaka — 200—250 múzsa halat is a hálók közelébe vonzhat mélyre képes a víz alá süly- lyedni. Mozgását és munkáját számítógép irányítja, mindenkori helyzetét elektronikus érzékelőberendezés regisztrálja. Mozgásának iránya és sebessége előre programozott. 25 kg súlyú tudományos műszerparkot vihet magával (filmfelve- vőgépet, sugárzásmérőt, világító berendezést stb.). Számítógépe a robotgép által gyűjtött információkat arra az anyahajóra továbbítja, amely- lyel a robotgép állandó összeköttetésben áll. A szakemberek szerint egy ilyen robotgép — amely viszonylag egyszerű és olcsó — sokféle óceánkutatói feladat ellátására alkalmas. Townobil Egy ausztráliai konstruktőr a »Townobil« nevet adta legújabb találmányának. A 116 embert befogadó townobil — »városi autó« — próbaüzemeltetésének előkészületei már befejezéshez közelednek. A szükséges energiát itt két egy- tonnás — görgőkre szerelt — akkurp u Iá torelem szolgáltatja (ezeknek a cseréje 2—3 perc j alatt elvégezhető). A townobil I óránként 60 km-es sebesség- ] gél 3—4 órán keresztül üzemeltethető, de a kidolgozás alatt álló új típusú akkumulátorokkal ez az idő több mint ötszörösére növelhető. A kényelmes ülésekkel fölszerelt, nagy befogadóképességű townobil legfőbb előnye: nem szennyezi a levegőt és szinte hangtalanul közlekedik. Lámpafényes »bevetésre« induló halászhajók a Kuril-szigetek egyik öblében.. II III
