Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Egyenletes feladatnövekedés Egy vállalat az ivóvízért Közösen a békéért Szovjet delegáció Kaposváron Mező Imre Vendégeket fogadott tegnap [ HNF megyei bizottsága élne* a Hazafias Népfront Somogy | kének és Varga Károlynak, a megyei Bizottsága. Szovjet de- ; HNF megyei titkárának — a ... ... . . . , , ... .....,[ íesáöió érkezett amelynek: legtöbb kérdést az ifjúságról A negyedik öteves terv «1-1 szlnvonal-enaelest habunk i y ;jf Ku/rjav. >és a nevelésükkel foglalkozó vegre úgy, hogy a nyereséget | cgu a s7j0vjetu(1ió Legfelsőbb pedagógusokról tettek föl. Ér a Szovjet | deklödésük kiterjedt a somo só évében új vállalat alakult I Kaposváron. A Dél-dunántúli | is körülbelül tízmillió forint- Vízügvi és Közműépítő Válla- | tál sikerült ^növelni, lat négy megyére kiterjedő j szervezeti rendszerének kiépí- i Mind a négy negyedévben tésével párhuzamosan növelte kapacitását, s vállalt mind na­gyobb részt e térség csator­názással, törpevízmű-építéssel kapcsolatos ' feladataiból. A Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye településeinek egészséges ivóvízzel való ellá­tására készített terv megvaló­sulását a korábbi években a kivitelezői kapacitáshiány is nehezítette. Az új vállalat alapítása tehát hiányt pótolt. A nyereség növekedésében természetesen a termelésemel­kedés, a takarékos költséggaz­dálkodás, valamint a jobb gép- és járműkihasználás is szerepet játszik. És döntő ré­sze van az eredményekben az egyenletes, folyamatos mun­Drejer, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Keleti Irodalom Szerkesztőségének főszerkesztője és Jevgenyij Alexandrovics Szorokin, a szocialista országok referense is. A vendégeket elkísérte Ka- . [ posvórra Dinnyés Ignác, a Ha ka végzésnek. Az ev - a víz- zafias Népfront Országos Ta Tanácsának tagja, . Szolidaritási Bizottság alelnö- j gyi könyvtárhálózatra, az ói­ké, az Izvesztyija politikai j vasok számára, a politikai szémleírója volt. Vele együtt felvilágosító munka megszer- érkezett Konsztantinovics vezésére, az oktatásra is. Mint dr. Horváth Sándor hangsúlyozta, az eddigi ta­pasztalatok szerint a pedagó­gusok a politikailag legkép­zettebb értelmiségiek közétar­toznak, s a párt propagandis­táinak többsége is pedagógus, ök azok, akik közvetlenül fi­építő iparban is — négy ne­gyedévből áll. Igaz, hogy az munkatársa. első es utolso hónapban az | A órákban nács nemzetközi osztályának fogadta a A nagy munkák Miként felel meg feladatai­nak jelenleg a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Válla­lat? A számok egyenletes fej­lődésről, nyugodt, kiegyensú­lyozott gazdálkodásról tanús­kodnak. Ebben az évben 40— 45 millió forint értékű mun­kával végeztek többet, mint tavaly. Ez 18—20 százalékos termelésnövekedésnek felel meg. A nagyobb somogyi lé­tesítmények közül még az idén befejezik a sántosi víz­műtelep bővítését Kaposváron, átadják a nyugat-balatoni re­gionális vízműrendszer újabb szakaszát. Nagyatádon elké­szült a szennyvíztisztító telep és a cérnagyár közművesítése, Kaposváron pedig a Béke és a Füredi utca által határolt lakásépítési terület, valamint a Buzsáki utcai KlSZ-lakóte- lep előközművesítése. A me­gye területén öt törpe vízmü­vet adtak át és má6ik négy építését megkezdték, t A termelésnövekedést — amely a vállalat alapítása óta minden évben körülbelül azo­nos mértékű — nagyrészt a termelékenység emelésével érték-el. Ebben az évben pél­dául az egy munkásra jutó termelés 35 ezer forinttal — 17—18 százalékkal — emelke­dett. Gépek és emberek — A termelékenység növe­lését — sok egyéb mellett — szükségessé tettp az is, hogy a vállalat a munkáslétszá­mot a tervezettnél kisebb mértékben tudta növelni —: mondta Hall Lajos igazgató. — Vízépítési szakmunkásokat az országban sehol sem ké­peznek. Szakmai ismeretek nélkül viszont ezt a munkát sem lehet jól végezni. Ezért döntött úgy a vállalat, hogy évről évre megrendezi a szak­mai tanfolyamokat. Évente 50—60 ember szerzett itt olyan bizonyítványt, mely a vízügyi építőiparban szakmai végzettségnek felel meg. A tanulás és ezzel együtt a ma­gasabb kereset lehetősége az egyik oka annak, hogy a munkásvándorlás a vállalat­nál valamivel alacsonyabb az építőipar átlagánál. Nálunk a dolgozóknak körülbelül 30 százaléka lép ki évente. Akik maradnak, azok a döntésnél figyelembe veszik azt is, hogy évről évre javulnak a munkahelyi körülmények, jobb a közlekedés, kényelme­sebben utaznak. A munkás- szállítás javítása érdekében két autóbuszt vettünk az idén. Az év végén, vagy a jövő év elején még egyet vá­runk. Az alapítás óta sokat vál­toztak a munkavégzés körül­ményei is. A vízépítés nehéz munka. Árkot kell ásni, csö­veket fektetni és földet tömö­ríteni. A vállalat alapításakor lehetőséget kapott arra, hogy korszerű gépeket vásároljon. A termelőberendezések kor­szerűsítése azonban napjaink­ban is, jelentős feladat. Az idén például három kotrógé­pet vettünk. Ezeknek a nagy értékű, termelékeny gépeknekj a kihasználása rendkívül fon­tos: alapos szervezést, jó elő­készítést követel. Az erőfeszí­tések eredménye viszont nem marad el: a nagyobb feladato­kat kevesebb túlórával sike­rült megoldani. Ez azonban nem járt jövedelemcsökkenés­sel, hiszen a bérszínvonal- fejlesztés lehetőségeit teljesen kihasználta a vállalat. Ebben az évben hatszázalékos bér­.dőjárás miatt nehezebb kö- : d€legaci0t Tanai Imre. a Ma rülmények között kell dolgoz- j gyar Szocialista Munkáspárt ni; jó munkaszervezéssel, a | Somogy megyei Bizottságának munkahelyi körülmények ja- | titkába. vitásával azonban elérték,; _* ^ szolidaritás lényege: h ogy — néhány rendkívül hi- j megosztani azt, amink van! deg hetet kivéve — ilyenkor jgy fogalmazta meg Vlagyi- se álljon a termelés. mjr Kudrjavcev annak a ba­Az egészséges ivóvízellátás | ráti és kötetlen beszélgetésnek jelenleg még nagy gondjának megoldása szép, de nehéz program. A feladatok üteme­sen növekednek: a vállalat termelőkapacitása jövőre már eléri a 320 millió forintot. Ez ötvenmillió forinttal na­gyobb az ideinél: a tanácsok­tól a vállalatoktól sorra fut­nak be a megrendelések. En­nek alapján mondják: a ter­melőkapacitás kihasználására megvan minden lehetőség. Dr. Kercza Imre a tanulságát, amely tegnap volt a Hazafias Népfront me­gyei titkárságán. A szolidaritás, a békéért folytatott küzdelem egész né­peket fog át, s csak a közös múnka hozhat közös sikert. A szolidaritás alapja: az em­berek fejlett tudata. A szovjet delegáció tagjai vendéglátóiknak — dr. Hor­váth Sándornak, a megye: g.velemmel kísérik a fiatalo­kat, s irányítják az egyre sza­porodó ifjúsági klubok mun­káját, amelyek egyre inkább a politikai nevelés eszközeivé is válnak. A szolidaritási munkában, a békéért folytatott állandó és következetes harcban rész vevők legfontosabb feladata: a széles tömegek elé tárni a világot meghatározó esemé­nyeket, arra nevelni az em­bereket, hogy túllépjenek a nemzeti gondolkodás keretein. internaciona1 istává váljanak mert a siker titka a közös tu­dáson alapuló kölcsönös meg­értés. A délelőtti program után fogadta a szovjet küldöttsé get Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Ezt kö vetően a Vendégek városnéző sétán vettek részt, majd a pártbizottság propaganda- és j Rippl-’Rónai Múzeumba és a művelődési osztálya vezetője- j megyei könyvtárba látogattak, nek, Kocsis Lászlónak, a I M. A. Segítenek a tanácsok Összefogás a nőkért Sokat tesznek a tanácsok a ] sa. Elég, ha megemlítjük, nőpolitikái határozat megva- I hogy négy-öt évvel - ezelőtt lósításáért. Az igények és a 300—35Ö gyereket nem tudtak lehetőségék természetesen | fölvenni óvodába a megye­nem mindig esnek egybe, s í székhelyen, ma pedig az óvp- vannak még tartalékok is | dás korúak kilencven száza- minden területen. Éppen ezért j lékáról gondoskodnak, mivel fontos, ha rendszeresen meg- í 73Q óvodaihely épült a .IV* vizsgálják egy-egy városban, I Ötéves tervben, tervezett 580 járásban a helyzetet A me- Helyett. Sem a barcsi járás­gyei tanács most ilyen ösztön- ( ban, sem Kaposváron nem le- zést ad a nők; gazdasági és | hét azonban megállni a fej- szociális helyzetének javításé- | lesztésben — a reális lehető­ről 1 szóló kormányhatározat j ségeket figyelembe véve —, végrehajtásának. Somogy par- j hiszen az igények egyre na- J téseket tesznek a nők segité­lamentje jövőre napirendre j gyobbak. Az utazás, a keres- j séért. A társadalmi munkát, gyermekek elhelyezése, a na­gyobbak étkeztetése, a gyer­mekintézmények nyitva tar­tásának helyes meghatározá­sa. a háztartási munka idejét csökkentő mirelit, félkész, készételek széles körű árusí­tása és; még sok minden szük­séges. ' ’Ennek megvalósulásá­ban sokat vállaltak eddig is a tanácsok, s amint a kapos­vári, a barcsi járásbeli terve­ket hallottuk a következő öt­éves tervben további erőfeszí­tűzi a nőpolitikái határozat j kedelmi ellátás összefüggés­végreihajtását. Noha még több mint fél év van e téma meg­tárgyalásáig, már megkezdőd­tek a beszámoltatások. Első­nek a Kaposvári Városi Ta- 'nács és a Barcsi Járási Hiva­tal tevékenységét értékelték a megyei tanács elnökhelyet­tesénél megtartott beszámo­lón. Ezt- követik más váro­sok, járások számadásai is. Ezek a beszélgetések sokat segítenek abban, hogy ponto­sabb összkép alakuljon ki. ösztönző elképzelések adjanak szárnyat a munkának. Egy-egy testület döntése ak­kor megalapozott, ha minden érdekelt tapasztalata, véle­ménye kifejeződik benne. A megyei tanács jövő évi ülésé­nek előkészítéseként e beszá­molókon kívül helyszíni tájé-i ............. kozódást is terveznek. Meg- : indult a nagyatádi jarasban alakul egy munkabizottság, j 's- Sokáig vitatott volt, tagjai a gyárakban, szövetke- I 1944. december 12-e vagy ben van a nők egész élettevé­kenységével, mert az eltöltött idő, a fölöslegesen elhaszná­lódott energia az amúgy is el­foglalt nők szabad idejéből vesz el. Amikor arról beszélünk, hogy a nők miért nem tanul­nak. miért nem vesznek részt a közéletben, nem mindig gondolunk arra, hogy ehhez a összefogást például a gyer­mekintézmények fejlesztésére összpontosítják a mo6t ké­szülő tervek alapján. A már elért eredmények megsokszorozhatok, ha sike­rül a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek, a lakosság ere­jét összehangoltan a legfon­tosabb feladatok megoldására összpontosítani. Lajos Géza Űttörőházat avattak Lábodon Most lenne 70 éves, de<már 19 éve halott. Testi-lelki ere­jének teljében ölte meg az ellen forradalmárok golyója. Korai halála azoktól az évek­től fosztotta meg, amelyek­ben szocialista hazája gazda­sági, politikai, kulturális vi­rágzásának és ebben saját munkája, harcai gyümölcsé­nek Örülhetett volna. Még­sem mondhatjuk, hogy élete csonka maradt, mert amit gyermekkorától, ifjú éveiben és férfikorában tett, kimeríti a teljes élet fogalmát. Életútján rendkívüli akarat­ereje, bátorsága és optimiz­musa vezette, oly biztonság­gal, hogy soha nem tévesz­tett irányt és nem torpant meg semmilyen nehézség előtt Akaratereje győzedel­meskedett, amikor tizenhat éves korában, cselédsorban tanult meg írni-olvasni, ami­kor a szabómesterségben se­gédlevelet szerzett, amikor emigráns létére Belgiumban nyelveket és marxizmust ta­nult; amikor kifejlesztette szervezői képességét, mert szükség volt rá, hogy a ki­vándorolt magyar munkáso­kat tanulásra összefogja. De a spanyol szabadság- harc lett nagy. iskolája. Ez edzette meg bátorságát, tette rendíthetetlenné a kommu­nizmusba vetett hitét. Spanyolország népének hő­si szabadságharcában a nem­zetközi önkéntesek jó politi­kai iskolát jártak. Élő kap­csolatba kerültek az egysé­gért, a népfront győzelméért és védelméért foly küzdelem­mel, annak katonai és poli­tikai nehézségeivel, szembe­kerültek a népek szabadságá­nak, Spanyolország függet­lenségének ellenségeivel. Megismerhették a spanyol reakció természetét, a német és olasz fasisztákat. A politi­kai életben jól tájékozódó ember számára, amilyen Me­ző Imre volt, csaknem kime­ríthetetlen lehetőségek nyíl­tak a munkásmozgalmon be­lüli ellentmondásos erők ta­nulmányozására is: az anar­chizmus, a trockizmus, a szo- ciáldemokratizmus megisme­résére. Mindez fölkészítette Mező Imrét arra a politikai pályá­ra, amelyre hazatérése nap­ján lépett, és amelyen veze­tő posztra került. A nép­Százhetven négyzetmcfer boldogság front Spanyolországában ki­alakult egy új típusú állam, mely a világháború utáni né­pi demokratikus államok elő­futárának tekinthető. Nagy gyakorlati értéke volt tehát mindannak a tapasztalatnak, amelyet Mező Imre magával hozott Magyarországra. De ez nem volt minden. Mező Imre a spanyol fronto­kon többször is megsebesült, majd egy dél-franciaországi koncentrációs tábor viszon­tagságait is ki kellett bírnia. Mégis, ezek után új feladato­kat vállalt. A Francia Kom­munista Párt hívására részt vett azokban a harcokban, amelyeket 1943—44-ben a francia hazafiak oldalán a volt »-spanyolosok« Francia- ország teljes felszabadulá­sáért, a Hitler-csapatók ki­űzéséért folytattak. Mező Imrét gazdag tapasz­talatai, szervezői tehetsége, rendíthetetlen hűsége és sok év munkájával szerzett poli­tikai tudása tette alkalmassá arra, hogy Párizsban az el­lenállás nemzeti csoportjai- • nak csúcsszervében felelős munkát végezzen. Eljött végre az idő, ami­kor a sokat küzdött harcosok hazájukba visszatérhettek. Mező Imre az elsők között indult útnak, hogy itthon, 18 évi távoliét után, részt ve­gyen az új, szocialista Ma­gyarország építésében. Nagy feladatok előtt állt az alig negyvenéves, szerény kom­munista. Képességeit felis­merve, a budapesti pártbi­zottság titkárává választot­ták, és a nagyüzemi pártszer­vezetek irányítását bízták rá. Tanította, nevelte munka­társait. Magyarázta nekik, hogy okosan, megértőén és türelmesen foglalkozzanak a munkásokkal. Életének vég­ső, drámai szakaszában, 1956- ban hősi halált halt a Köz­társaság téri pártház védel­mében. »Mező Imre •— írta Kádár János a Mező-életrajzhoz fű­zött előszavában — eszével, szívével, két kezével vette ki résziét népünk szocialista vív­mányainak létrehozásából, és azok védelméért adta életét«. Élete bővelkedik tanulsá­gokban a mai nemzedék szá­mára. De ne csak nemes éle­téből okuljunk, hanem halála okainak felismeréséből is. Komját Irén Harmincegy évvel ezelőtt. 1944. december 12-én feisza­lójától, Szabó Krisztinától | februárban költözhettünk hallottam. Beszélgetésünkre véglegesen az új épületbe. A | egy kedves esemény adott al- régi iskolát lebontották, de kaimat: tegnap délután úttö- egy épületet sikerült meg- rőházat avattak Lábodon, az , mentenünk, azt, amelyben a zetekben, intézményekben be j 14-e a felszabadulás napja, I iskola szomszédságában. j tornaterem volt. Szükségünk szélgetnek a lányokkal és az 1 hisz a falu eg>'ik végéből Az előzményekre Kovács ' volt rá, hisz az osztályokban asszonyokkal. Tőlük kérdezik december 14-re sikerült; Sándor igazgató így emlék- körülményes volt az órai és meg, mit tapasztaltak, ja- : kiűzni a fasiszta csapatokat. . szik vissza: I rajfoglalkozások megtartása, vult-e a helyzetük, mi okoz ! Mindezt a Lábodi Általános! — 1974. november 6-án ad- 1 A gyerekek társadalmi mun­londot nekik, s milyen intéz Iskola egyik hetedikes tanú-í ták át iskolánkat, bár csak ' ká'ja, a felnőttek segítése nyo- ■ —1._, —t----1. A váltala- ! ... k edéseket várnak, tok vezetőivel elsősorban arról tanácskoznak majd. hogy a következő ötéves terv­ben mit tesznek a nők érde­kében, a készülő kollektív szerződésekben hogyan rögzí­tik a tanulásukat, vezetői posztra való alkalmassá téte­lük ösztönzését és egyebeket. A két tanács beszámolója alapján néhány fontos felada­tot is meg lehetett határozni az egész megyére vonatkozó an. A tanácsok közvetlenül és közvetve is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy még könnyebb legyen a dolgozó nők helyze­te. Kaposváron például a nők élet- és munkakörülményeit jelentősen megváltoztatta a kereskedelmi hálózat, a szol­gáltatás bővítése, a közleke­dés javítása, a gyermekintéz­mények helyeinek gyarapítá­man, a lebontott épületek anyagának felhasználásával sikerült átalakítanunk az egy­kori tornatermet. Még nagyon sok munka hátravan: a kör­nyéket kell rendbe tenni, az úttörőházat kívülről is csino­sítani. Benn egy rajszoba, két őrsi terem, egy csapatvezetői szo­ba és egy mindenes »raktár« van az úttörők felszerelései­nek. A falak még csupaszak, ennek okát Bognár Erzsitől tudtam meg: — A csapattanács ötlete nyomán minden raj kap egy falat, amelyet ő fog díszíteni. — Hány falatok van? — Tizenhét. — És hány raj? — Tizenhárom. — Ezek szerint négy fal üresen marad ? — Nem, azokat közösen fog­juk díszíteni. Hogy mi kerül majd a falakra? Oklevelek, őrsi alapító okmányok, zász­lók, képeslapok... A hetedikes Kovács Sanyi büszkén mesélte: az ő falu­kon egy »arany fakanál« is lesz, amelyet tavaly nyertek a szakácsversenyen. Tőle hal­lottam azt is, hogy tanítás után mindenki segített a kő­műveseknek. Büszkék az úttö­rőházukra, hisz eddig ilyet csak a televízióban láttak. Somogybán az első kezde­ményezők között vannak a lábodiak, példájukra érdemes felfigyelni. Minden külső se­gítség nélkül hozták létre út- törőházukat, hisz az iskolához már nagyon sok támogatást kaptak ... Most. hogy elké­szült a ház, rájöttek: segítség nélkül nem tudják berendez­ni a szobákat. A tsz egyik brigádjának tagjai már je­lentkeztek, vaspolcokat szerel­nek föl az egyik teremben. A lábodi úttörőház csupán százhetven négyzetméter alap- területű. A község felszabadu­lásának évfordulóján kapott ajándék mégis nagy örömet jelent a lábodi. a nagykor­pád! és a rinyabesenyői gye­rekeknek. Nagy Jenő Somogyi Néplap a

Next

/
Oldalképek
Tartalom