Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
?1IAG PROLETÁR Ml, EGYES ÖLJETEK? Aitn 80 fillér XXXI. évfolyam 291. szám 1975. december 12., péntek fi szakszervezetek XXIII. kongresszusa lolytatta munkáiét Csütörtök reszel fél kilenckor, az Építők Rózsa l»‘renc Művelődési Házában a beszámolók és az írásos dokumentumok feletti vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A csütörtöki ülésen az el- I tanácsának titkára nyitotta: nöklő Huszti Györgyné, a Be- j meS, . Elsőként Timmer József, a loiannisz Hiradastechmkai , SZOT ti;kara emelkedett szóGyár vállalati szakszervezeti lásra. Timmer József fi dolgozók érdekei a különböző társadalmi rendszerű országokban is azonos Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről számolt be. Hangsúlyozta, hogy ennek az internacionalizmus szellemében végzett munkának megfelelő hátteréül szolgálnak szocializmust építő népünk és a magyar szakszervezetek sikerei. A világban végbe ment kedvező változások jótékonyan befolyásolták nemzetközi kapcsolataik fejlesztését. Világszerte erősödtek a dolgozók és szakszervezeteik nemzeti és nemzetközi egy- »égtörekvései. Az akcióegység útját kereső erők kezdemé- nyezően léptek fel, s a mun- k;isérd ekek képviseletének kölcsönös elismerése alapján párbeszéd kezdődött a korábban szembenálló szakszervezetek között is, ami tanúsítja, hogy lehetséges a közeledés. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban erősödik az a felismerés, hogy a , dolgozók alapvető érdekei a különböző társadalmi rendszerű országokban is azonosak. Az együttes fellépés tehát valóban közös feladatot és felelősséget ró a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra. E közös munkásérdekeik szolgálatában és internacionalista elkötelezettségük tudatában munkálkodtak az elmúlt négy évben a magyar szakszervezetek is. A magyar szakszervezetek a nemzetközi kapcsolatokban elsődleges feladatuknak tekintik a szocialista országok testvérszervezeteivel és mindenekelőtt a nagy tapasztalatokkal rendelkező szovjet szakszervezetekkel folytatott baráti együttműködés erősítését. Szoros munkakapcsolattá fejlődött ez az együttműködés, amelyből minden résztvevő szakszervezet értékes tapasztalatokat, segítséget kapott munkájának javításához. A nemzetközi fórumokon összehangolt állásfoglalást terjesztenek elő. s ezzel hatékonyabban segítik a dolgozók érdekeiért vívott harcot, a párbeszédet a véleménycserét, a kapcsolatok kiépítését a más irányzatokhoz és központokhoz tartozó szakszervezetekkel is. A magyar szakszervezeteknek szilárd elhatározása, hogy ezt az őszinte, és a dolgozók egyetemes érdekeit szolgáló közeledési politikát valósítják meg a jövőben is, a kétes a többoldalú kapcsolatokban egyaránt. A magyar dolgozók és szak- szervezeteik a Szakszervezeti Világszövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken és a nemzetközi szakmai szakszervezetek konferenciáin ismételten kifejezésre juttatták, hogy tevékenv munkával se gítik az SZVSZ programjának végrehajtását és a VIII. szak- szervezeti világkongresszuson meghatározott feladatok megvalósítását. A magyar szakszervezetek az utóbbi években újabb erőfeszítéseket tettek azért, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a fejlődő országok szakszervezeteivel. A proletár-internacionalizmus elvének gyakorlati megvalósításában nagy elismerés illeti a magyar dolgozók millióit, az ország üzemeit, intézményeit, megyéit azokért a felajánlásokért a szolidaritási alapba küldött összegekért és sokoldalú segítségükért, amit a fasiszta diktatúrák, a reals, ciós erők és a ki zsákmány o lók ellen nehéz küzdelmet vívó osztálytestvéreinknek juttattak. így nyújthattak segítséget a inagyar szakszervezetek a vietnami hazafiaknak, a chilei fasiszta elnyomás ellen küzdőknek, a jogfosztott spanyol munkásoknak, a bátran küzdő portugál szakszervezeteknek, a fajüldőzés, az izraeli agresszió és az arab reakció ellen harcoló szakszervezeteknek. A magyar szakszervezetek nagy figyelmet fordítottak arra, hogy megfelelő kapcsolatokat alakítsanak ki a fejlett tőkés országok szociáldemokrata, keresztény és autonóm irányzatú szakszervezeteivel is. Az egyetértés alapján megvalósítható közös fellépés és cselekvés lehetőségeinek felkutatása, az együttműködés, az akcióegység lehetséges útjainak keresése volt a cél. Ezért a SZOT és a szakmai szakszervezetek a kétoldalú kapcsolatok létrehozása során kezdeményezték a párbeszédet, a véleménycserét, a kölcsönösen elfogadható álláspontok kialakítását. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban számolni kell azonban visszahúzó erőkkel is, amelyek a hidegháború időszakának kommunista- és szovjetell enességében megrekedve minden fórumon folytatják egységbontó tevékenységüket. Ezzel zavarják, fékezhetik ugyan a szakszervezeti kapcsolatok fejlesztései, de nem állhatják útját, mert bomlasztó törekvéseikkel már a legtöbb tőkés ország szak- szervezeti mozgalma sem ért egyet. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fejlődésében Európában következett be a legjelentősebb előrehaladás. Az európai szakszervezeti vezetőknek 1974 januárjábán megrendezett genfi találkozójával új szakasz, kezdődőit a kontinens szakszervezeti/ kapcsolataiban, s az egységtörekvések következő fontos állomása volt ez év fíébruár végén az ugyancsak Genfben megrendezett európai szak- szervezeti konferencia. E találkozó alapján már a gyakorlatban is megkezdődött az együttműködés a kontinens dolgozóinak érdekvédelmében. Az európai biztonsági és együttműködési konferenciának Helsinkiben aláírt záró- - okmánya kedvező feltételeket nyújt a nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok fejlesztéséhez. A magyar szakszervezeti mozgalom a testvéri szocialista országok szakszervezeteivel vállvetve és az együttműködésre hajlandó valamennyi szakszervezettel közösen munkálkodni az egyetemes munkásérdekekért, a tartós békéért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért; a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért Dr. Varga -József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, a tanácsok és a szakszervezetek együttműködését azért is fontosnak tartotta, mert a lakóhelyi és a munkahelyi közérzetnek közös eredője van, egyik sem választható el a másiktól. A tanácstörvény megvalósításánál éppen ezen a téren sikerült a legtöbbet tenni; a tanácsi és a szakszervezeti kapcsolatok javultak, ami egyebek között abban mutatkozik meg, hogy az üzemi kollektívák, szocialista brigade.',. hozzájárulásával a telepítés-fejlesztési társadalmi munka értéke idén elérte a kétmilliárd forintot. Ezután azzal foglalkozott, hogy a szocialista demokrácia szélesítése a tanácsi munkában azért lényeges, mert a tanácsi döntések csakis akkor lehetnek jók, ha az előkészítésbe széles körűen bevonják a lakosságot. Helyes, ha a településfejlesztési terveket az érintett körzetben levő üzemek dolgozói részletesen ismerik, így az egész vállalkozást magukénak érzik, és aktívan részt vesznek a programok megvalósításában. Az üzemi munkások rendszeresebben ellenőrizhetnék azt is. hogyan intézik a tanácsok a lakossági bejelentéseket. Ezután Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek termelést segítő munkájának továbbfejlesztésével összefüggő feladatokról szólt. Hangsúlyozta, hogy szocializmust építő társadalmunkban dialektikus összefüggés érvényesül a termelést segítő és az érdekvédelmi munka között. Ennél fogva a termelékenyebb. a gazdaságosabb munka, hazánk gazdasági bázisának növelése teremti meg a lehetőséget a dolgozók igényeinek, érdekeinek kielégítésére és ugyanakkor az elégedett, a vágyainak teljesülését látó dolgozók még aktívabban, tudatosabban válik az országépítő, a társadalomformáló munka részesévé. Egyértelmű tehát, hogy a szakszervezetek termelést segítő tevékenysége nagyon fontos, mondhatni, a legfontosabb érdekvédelmi munka. A nehézségek leküzdésében tehát a dolgozók alkotó tenni akarására kell építeni. A fontos népgazdasági célok elérésének gazdag forrása a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom. A pártkongresszusi és a felszabadulási munkaverseny méreteiben és eredményeiben minden eddigit túlszárnyalt, színesebbé sokrétűbbé vált a szocialista brigádmozgalom, s túlzás nélkül megállapítható, hogy előnyösen változott a versenyszervező és irányító munka is. Azonban önkritikusan kell megjegyezni azt is, hogy most bizonyos visszaesés tapasztalható az. aktivitásban, amit nem írhatunk a szocialista brigádok' rovására, javítani kell az irányítást, széles körűen tájékoztatni a feladatokról a szocialista brigádokat, kollektívákat, s kezdeményező erejüket, aktivitásukat azokon a területeken kell hasznosítani, amelyeken a legtöbbet tehetnek az üzem, a vállalat és a társadalom céljainak megvalósítása érdekében. Kulcsár Edit, a Szegedi Ruhagyár varrónője, szakszervezeti bizalmi, saját példája alapján a fiatal, »kezdő« szak- szervezeti tisztségviselők örömteli gondjairól, tennivalóiról beszélt. Kérte, hogy a fiatal tisztségviselők lelkes tenniakarását jobban használják ki. Gulyás János, a Vasutasok Szakszervezetének titkára, a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltése, ezen belül a munkahelyi sport és testnevelés gondjairól, feladatairól beszélt. Ranódy László filmrendező, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezeté(Folytatás a 2. oldalon) Tonécstmzfk < LEMP ktutgretsrasa A munkabizottságok jelentéseit vitatták meg A LEMP VTI. kongresszusa csütörtökön délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját Az elnöki tisztet ezúttal Henryk Jablonski, a párt pb-tagja, az államtanács elnöke látta el. A tizenhét munkabizottság szerdai egésznapos vitájáról írásban terjesztették elő a jelentéseket. A csütörtöki tanácskozáson elsőként Jerzy Lukaszewicz, a központi bizottság titkára szólalt fel. Részletesen elemezte a LEMP eszmei-politikai és agitációs-propaganda munkájának eredményeit és feladatait, és különös erővel húzta alá az ideológiai munka offenzív jellege fokozásának szükségességét. J. Lukaszewicz megállapította, hogy a párt VI. kongresszusán elfogadott program sikeres végrehajtását, a lengyel társadalom és gazdaság eddig soha nem tapasztalt gyors fejlődését döntően a párttagok és párton kívüliek millióinaik odaadó munkája biztosította. Közben a LEMP szakadatlanul erősítette tö- megkapcsolataát, tovább szilárdította vezető szerepét és növelte tekintélyét. — A két kongresszus közötti időszakban az ideológiai kérdések és az eszmei-politikai nevelőmunka a politikai bi-' zottság és a központi bizottság titkársága figyelmének központjában álltak. El mondhat- I juk, hogy az eszmei nevelő- munkából a régebbinél job- han kivette részét a sajtó, a rádió és a televízió. A tömegtájékoztatás tökéletesítéséhez jelentősen hozzájárultak Edward Gierek elvtársnak, valamint a politikai bizottság és a központi bizottság titkársága tagjainak rendszeres sajtókonferenciái — állapította meg Lukaszewicz. A tizenhét probléma bizottság munkájáról készített írásos jelentések összterjedelme meghaladja a 150 oldalt. Terjedelmes anyaguk felelősség- teljesen, reálisan és mélyrehatóan tárgyalja az ország szocialista építőmunkájának kérdéséit. A küldöttek itt elsősorban a problémákról szóltak és azok megoldásának útját- módját keresték. A beruházási probléma bizottság vitájának részvevői emlékeztettek arra, hogy a következő ötéves időszakban több mint kétbillió hatszáz milliárd zlotyt ruháznak be a népgazdaságba, vagyis mintegy 700 milliárddal többet, rrtin/t 1971—1975 között. Így a beruházási ciklusok további lerövidítése kulcsfontosságú teendő. Az intenzív beruházási tevékenység fontos eleme az aktív hitelpolitika. 1971—1974 között Lengyelország mintegy 21 milliárd dollár értékű áruforgalmat bonyolított le a fejlett tőkés országokkal, s ez 3,8—4,00 milliárd dolláros lengyel deficittel zárult. A lakásépítési bizottság tagjai helyesléssel fogadták, hogy 1976—1980 között több mint másfél millió új lakás építését tervezik. A többá bizottságban főként a szocialista társadalmi viszonyok továbbfejlesztésének, a családok helyzete további anyagi, erkölcsi és jogi megerősítésének, az eszmei-politikai nevelő munka offenzív jellege fokozásának, a kulturális dolgozók és alkotó művészek elkötelezettségének, a szocialista demokrácia további terjesztésének, a LEMP vezető- szerepe és tekintélye növelésének szükségességét emelték ki a felszólalók. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének üdvözletét Voja Szrzentics, a pártélnökség végrehajtó bizottságának titkára tolmácsolta. A Vietnami Dolgozók Pártja nevében Ha Huy Giap kb- tag szólalt fel. Aláhúzta, hogy Lengyelország mindig értékes támogatást nyújtott a vietnami népnek, és a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság tagjaként aktívan hozzájárult a genfi és a párizsi szerződések végrehajtásához. Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a koreai delegáció vezetője felszólalásában hangoztatta: »Őszintén örülünk a baráti Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép nagy eredményeinek, és tiszta szívből újabb, még nagyobb sikereket kívánunk szocialista építőmunkájukhoz. A délelőtti ülésen Kazimierz Barcikowski, a LEMP PB póttagja, földművelésügyi miniszter részletesen beszámolt az ország mezőgazdaságának helyzetéről és a fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Kiemelte, hogy 1971 és 1975 között a lengyel mezőgazdaság kiemelkedő sikereket ért el: összes termelését 22 százalékkal növelte. A soron levő legfőbb feladatként a gabona- és takarmányprobléma végleges megoldását és az állattenyésztés fokozott ütemű fejlesztését jelölte meg. A többi között rámutatott, hogy jelenleg körülbelül 2,5 millió hektár termőföldet a közepesnél gyengébben művelnek meg. E területek színvonalas megmunkálásával a gabonaimportot évente legkevesebb 1,1 millió tonnával lehetne csökkenteni. A csütörtöki plenáris ülés vitája közel 12 órán át tarr tott. Szót kaptak az <vszág különböző vidékeinek és társadalmi rétegeinek képviselői. Egyöntetű támogatásukról biztosították a fő referátumokban lefektetett programot. Állást foglaltak a párt eddigi dinamikus társadalom- és gazdaságfejlesztési politikájának következetes folytatása mellett. Késő este a kongresszus zárt ülést tartott. A LEMP legmagasabb fóruma pénteken délután befejezi munkáját. (MTI) Sztrájkfelhívás Spanyolországban Lj összetételű kormányt várnak A spanyol illegális ellenzék csütörtökön országos általános sztrájkfelhívást intézett a dolgozókhoz a demokratikus reformokkal kapcsolatos követelések alátámasztására, és a francoizmus folytatása elleni tiltakozásul. Mint ismeretes, a tegnapi nap folyamán részleges sztrájkok keretében sok ezer dolgozó szüntette be a munkát Spanyolország számos nagyvárosában. Ellenzéki források szerint Madridban százezer építőipari munkás lépett sztrájkba. Sok egyetemen a diákok is akciókat kezdeményeztek. Közben Arias Navarro miniszterelnök, akit János Károly király a múlt héten erősített meg e tisztségében, folytatja erőfeszítéseit az új kormány megalakítására. Jólértesült körökből származó értesülések szerint várható, hogy a pénteki nap folyamán a miniszterelnök bejelentést tesz a kabinet új összetételére vonatkozólag. A fenti körök úgy tudják, hogy a kormány két kulcsembere Manuel Frage. Iribarne volt brit nagykövet és Jósé Maria de Areilza volt washingtoni és párizsi nagykövet lelsz. A két diplomatával Arias Navarro több megbeszélést folytatott az elmúlt néhány hónap során. Fraga volt tájékoztgtásügyi miniszter, akit Franco tábornok 1969-ben menesztett, állítólag reformgondolkozású politikus, Areilza pedig kapcsolatban áll az ellenzékkel.
