Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
I Megkezdődön a szakszervezetek XXIII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) sabb az emberben rejlő képességek, lehetőségek kiteljesedése. Ennek érdekében még jobban ki kell bontakoztatni a szocialista munkaverseny emberformáló, nevelő erejét. Váljék eszményképpé a jól dolgozó, a szakmailag, politikailag jól képzett, művelt ember. Arra kell ösztönöznünk a brigádokat és a brigádtagokat, hogy önmaguk tegnapi és mai eredményeivel is keljenek versenyre. A szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat tovább kell fejleszteni. A párt- szervezetek, szakszervezetek, gazdasági vezetők segítsék a munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalom minőségi elő- relendítését. A szocialista brigádmozgalom céljaink elérésének nemcsak gazdasági, de társadalmi és politikai bázisa is. A dolgozók aktivitásának feltételei közé tartozik általában a munka, különösen a fizikai munka fokozottabb megbecsülése. Rendet kell tehát teremteni. Helyre kell állítani a munka becsületét mindenütt, ahol erre szükség, yan. Érvényt kell szerezni annak az eívnek, hogy a mi társadalmunkban csak az boldogulhat, aki tisztességesen és becsületesen dolgozik. A mi társadalmiunk a munka i társadalma, és mindenütt gondoskodni kell arról, hogy ez ne csak jelszó legyen. A szakszervezetek tömegereje segíthet abban, hogy a munkát, a becsületesen dől-1 gozó munkásembert az őt megillető rangra emeljük. A szocialista demokrácia fejlesztése A szocialista demokrácia j fejlesztésében az üzemi, a j munkahelyi demokrácia tar- I taimára kell a fő figyelmet [ fordítani — mondotta Gáspár J Sándor. — Ez fejezi ki ezer- { színűén a dolgozók aktivitását, mindennapos részvételüket a hatalomban. Ez segíti hozzá a dolgozó embert ahhoz, hogy magáénak érezze a szocialista tulajdont. A munkahelyi demokrácia tartalmának megértésében azonban még nem sikerült j elérni a döntő fordulatot. Most érkezett el az ideje an j nak, hogy a munkahelyeken az irányítást tovább erősítsük, gazdagítsuk a közvetlen demokrácia széles körű alkalmazásával. Támogatni kell az új for- í mai kezdeményezéseket is, de ; meg kell akadályozni, hogy | csak a formákkal kísérletezzenek. Az üzemi demokrácia j elmélyítése elsősorban nem a j fórumok számának a növelését, hanem a hatékonyság, a tartalom javítását igényli, j Csakis azoknak az új fórumoknak a meghonosítását tá- j mogatjuk, amelyek valóban a | munkások közvetlenebb be | vonását szolgálják a munka- j helyek ügyeinek intézésébe, j A demokrácia és a fegyelem nem egymást kizáró, hanem egymást kölcsönösen feltételező fogalmak. Ahol a szocialista demokrácia erősödik, ott a fegyelem is javul. — Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az üzemi demokráciának nemcsak egy-egy fórumon, nemcsak egy-egy alkalommal, hanem a vezetés és a dolgozók mindennap; kapcsolatában kell érvényesülnie. Magától értetődően kell figyelni a dolgozók véleményére. Közös gondolkodásra van szükség. Arra kell törekedni, hogy a vezetés elgondolásait a dolgozók tapasztalatai egészítsék ki. Az így született elhatározásokat azután fegyelmezetten, kell végrehajtani. A szocialista demokratizmusnak át kell hatnia a dolgozók ügyeinek intézését is. Sem az üzemek, sem a tanácsok és más hatóságok ügyintézése nem halad még kellőképpen abba az irányba, hogy a dolgozók problémáit társadalmi rendszerünkhöz méltóan kezeljék, s a fő cél a gyors, egyszerű megoldás keresése legyen. Sok hivatalnok az állampolgárok fölött álló- nak képzeli magát, amit a munkások, a dolgozók joggal és okkal tesznek szóvá. A SZOT főtitkára ezután az életszínvonal-politikáról beszélt. Elmondotta, hogy a szakszervezetek mindig nagy figyelemmel foglalkoztak az életszínvonal alakulásával, és ez a továbbiakban is nagyon fontos feladatuk lesz. Az életszínvonal alakulása — Az életszínvonal fejlődése az elmúlt évtizedekben rendszeres volt — mondotta —, de a fejlődés módjai, útjai és főleg az ütem időről időre változott. Hiszen az életszínvonal alakulása mindenkor a gazdasági helyzetnek, gazdasági feladataink sikeres végrehajtásának a függvénye. — A mostani időszak jellemzője — hangsúlyozta’ Gáspár Sándor — a rendszeres bérfejlesztés, a rövidebb munkaidő, a társadalmi juttatások növekvő színvonala, a termelői és a fogyasztói árak egy részének bizonyos, összességében előre meghatározott arányban történő emelkedése. Ez? az áremelés a mostani helyzetben szükségszerű, de beleilleszkedik az életszínvonal-politikába, hiszen ennek megfelelően alakulnak a reálbérek. Tisztelt elvtársák! A szakszervezetek támogatják a kormány életszínvonal-politikáját, egyetértenek azzal. Arra törekszenek, hogy az életszínvonal emelését szolgáló eszközök jobb felhasználásával szocialista elosztási elveink a korábbinál is árnyaltabban, hatékonyabban érvényesüljenek. Ebben látjuk az életszínvonal emelésének belső tartalékait. A dolgozók megértik, hogy a reálbérek, a reáljövedelem alakulása döntő mértékben a gazdasági helyzettől függ — emelte ki. — Mindent meg is tesznek azért, hogy a gazdasági feltételek jobbak legyenek. — Elemi fontosságú — mondotta ezután —. hogy a rendelkezésre álló bér- és jövedelemfejlesztési összegeket a lehető legmegfontoltabban használjuk fel. Hogy ez így legyen, abban nagy szerepük van. a szak- szervezeteknek. Minden munkahelyen ott vannak, szavukat hallatják. Ök is felelősek azért, hogy mi történik az elosztásban, a legkisebb munkahelytől egészen az országos döntésekig. — Tökéletesítenünk kell a jövedelemelosztás módszereit. Minél jobban meg kell valósítanunk a szocialista elosztás elvét. Tömegméretekben az alapigényeket kielégítettük, de még jórészt előttünk áll, hogy megfelelően differenciáljuk a jövedelmeket. Az kapjon többet a társadalomtól, aki valóban többet is ad a társadalomnak. Ehhez a feltételek ma már megértek. — Véget kell vetnünk annak — mondotta —, hogy ugyanazt a munkát más-más szakmában vagy iparágban másként díjazzák. Ez a munkaerő-csábítás egyik fő lehetőségét teremti meg. A végzett munka mennyisége és minősége legyen az egyetlen értékmérő!^ Ennek az elvnek a nők és a fiatalok bérezésében is érvényesülnie kell. Továbbra is mindent meg kell tennünk az előítéletekből származó béregyenlőtlenségek megszüntetéséért. Ma az indokoltnál nagyobb eltérések vannak az üzemek, ágazatok között. Az üzemek között van különbség a vállalati munka hatékonysága, még inkább népgazdasági fontosság szempontjából. Ez a keresetekben és a jövedelmekben is visszatükröződik. Ma azonban ezek az eltérések még nem ott jelentkeznek, ahol a népgazdaság számára szükséges volna. Ezért helyeseljük és támogatjuk, hogy a népgazdaságilag jelentősebb létesítményeknél, vállalatoknál a keresetek és a személyi jövedelmek az átlagosnál jobban emelkedjenek, ugyanezt a teljesítményt jobban fizessék meg. Állandó 'figyelmet kell for^ dítani a nagyüzemekben dolgozók bérének és jövedelmének alakulására. Az egész társadalomnak alap ve :;5 érdeke, hogy az ipari, különösen a nagyipari munkásság életszínvonala kielégítően alakuljon. Az életszínvonal alakulásának fontos tényezői a fogyasztói árak. A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy az áremelkedések ne haladják meg a tervekben számba vett mértéket, mert ez nehezítené reálbérnövekedési előirányzataink elérését. Szükséges tehát, hogy az állami és a szakszervezeti szervek az eddiginél szigorúbban ellenőrizzék az árszínvonalat, egyes cikkek árának változását. A törvények megsértői ellen szigorúan lépjenek fel, ez össztársadalmi érdek is. Ezután a SZOT főtitkára a lakáshelyzetről és lakáselosztásról, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról szólt. Utána a nyugdíjasok helyzetével, a szocialista brigádok segítségével foglalkozott. Túl a kezdet nehézségein — Az eredményeknek örülünk. Büszkék vagyunk rájuk. De mindez még nem a szocializmus. A szocializmus több az anyagiaknál. Az anyagi igényeket a kapitalizmus is ki tudja elégíteni, ha nem is mindenkinek, nem is teljesen és sohasem végleges módon. — A három évtizeddel ezelőtti , állapotokra, országunk, népünk felszabadulás előtti helyzetére gondolva jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy már túl vagyunk az elemi anyagi szükségletek kielégítésén — hangsúlyozta a SZOT főtitkára. De mint a •továbbiakban kiemelte —: Azt akarjuk, hogy korszerű és modern legyen a gondolkodás- mód, a magatartás is. Azt akarjuk, hogy mindenki tisztában legyen jogaival, de ez párosuljon ugyanilyen fokon a kötelességérzettel, a műveltség, a magatartás, a művelődés még magasabb igényével. E tekintetben régen túljutottunk a kezdet nehézségein. Az MSZMP programnyilatkozata megfogalmazta a kommunista társadalmi ön- kormányzat gondolatát. Meggyőződésünk, hogy nagy feladat ez, amelynek megvalósításához a feltételek már érlelődnek. — Az igazság mindig konkrét, nem . a beosztáshoz kötődik. Jól tudjuk, hogy ma mé£ ez nem mindenütt van így. De nem szabad tűrnünk, hogy bárkit is méltánytalanul sérelem érjen. A dolgozókért — a dolgozókkal együtt A fejlett szocialista társadalom építése elsősorban gazdasági lehetőségeinktől függ. De nem kis mértékben attól is, hogyan erősödik a munkahelyi demokrácia, a 'szocialista tudat, milyen mértékben válik általánossá a szociaiista értékrend, s mindez társadalmunk szocialista arculatában hogyan kristályosodik ki. A mi rendszerünkben nemcsak az írott törvények erejével, hanem sokkal inkább a társadalom íratlan szabályaival akarjuk mindennapi gyakorlattá fejleszteni azt, hogy a dolgozókról nélkülük nem lehet dönteni. Alapelvünk, hogy a munkásokkal, a dolgozókkal együtt döntsünk, mindany- nyiunk sorsáról. A fejlett szocialista társadalom építése a szakszervezetektől is többet követel. A mi politikánk gyakorlatában egyértelmű a szakszervezetek helye és szerepe, növekvő társadalmi súlya és önállósága. A szakszervezeti mozgalom munkájának továbbfejlesztéséhez bizonyos belső feltételeket is javítani kell —mondotta. — Erőteljesebben, kell érvényesítenünk a szakszervezetek tevékenységében a társadalmi munkát. Ennek megfelelően lényegesen meg akarjuk javítani a szakszer- vezeti bizalmiak tevékenységét. Vissza akarjuk adni a bizalmiaknak az egyetértési jogot. amely néhány évvel ezelőtt megszűnt. Ki akarjuk alakítani — főleg a nagyüzemekben — az önálló, még bátrabb és tartalmasabb alapszervezeti munkát. Növelni akarjuk az ágazati szakszervezetek hatáskörét, felelősségét. gazdagítani akarjuk munkájuk tartalmát. Az egész szakszervezeti mozgalomban árnyaltabb érdekegyeztető é.s nevelő munkára, egyszerűbb, | de tartalmasabb, sokrétűbb irányításra lesz szükség. Kedves elvtársak! A magyar szakszervezetek mélyen átérzik felelősségüket a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók iránt, a szocializmus megvalósításáért. Ugyanilyen felelősségtudat hatja át a nemzetközi munkásosztály egyetemes érdekeihez fűződő szolidaritásunkat. Tiszteletünk és megbecsülésünk megbonthatatlan szálai fűznek bennünket a harcokban megedzett szovjet szakszervezetekhez, valamint a többi szocialista országban tevékenykedő testvérszervezeteinkhez. Mivel céljaink azonosak, tapasztalataink kimeríthetetlen együttműködési lehetőséget biztosítanak a szocializmus építésének szolgálatában. Szakszervezeti mozgalmunkat az internacionalizmus vezérli a világ munkásainak, dolgozóinak kontinentális és világméretű harcaiban, a haladásért, a jobb életért. A munkásszolidaritás régi hagyományait tovább ápolva, szorosan azok mellett voltunk, vagyunk és leszünk, akik szabadságukért, függetlenségükért, jogaikért, a társadalmi haladásért, és mindennapi 'életük jobbá és szebbé tételéért küzdenek. Valóra váltjuk lelkesítő terveinket A SZOT főtitkára beszédét azzal fejezte be, hogy van feladatunk bőven, de nemcsak a feladatok mennyisége nő: nagyobb az igény munkánk minősége iránt is. — Ez a sok feladat — mint mondotta —, ez a növekvő igény, megtisztelő számunkra. Megtisztelő mindazok számára, akik a munkásosztály ügyét kívánják szolgálni, akik a szocialista rendszerért szívükkel és lelki- ismeretükkel mind többet kívánnak tenni. Felszólalások, szóbeli kiegészítés Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus Méhes Lajosnak, a Vasas Szakszervezet főtitkárának elnökletével folytatta munkáját. Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a bizottság írásos jelentéséhez. Ezután Gál László SZOT- titkár, az alapszabály-szövegező bizottság elnöke, indoklást terjesztett elő a magyar szak- szervezetek alapszabályának módosított tervezetéről. Gál László beszéde után az elnök bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levelet küldött a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusának, majd felolvasta a levelet, amelyet Kádár János írt alá. A tanácskozás részvevői nagy tapssal fogadták a párt Központi Bizottságának levelét, amelyet a kongresszus valamennyi részvevője nevében a kongresszus elnöke megköszönt. A vitában felszólalt Veszprémi István, a Tatabányai Szénbánya Vállalat frontmestere, a Szocialista Munka Hőse. Ezután Eleftherias Fantis, a Szakszervezeti Világszövetség1 titkára az SZVSZ üdvözletét tolrriácsolta a kongresz- szusnak. Elmondotta: az SZVSZ nagyra értékeli a magyar szakszervezeti mozgalom eredményeit. Vaszilij Iljics Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára üdvözlő beszédében rámutatott, hogy a szovjet népet örömmel tölti el a Magyar Népköztársaság népgazdaságának fejlődése. Utána Harry Tisch, az FDGB (Szabad Német Szak- szervezeti Szövetség) elnöke mondott üdvözlő beszédet, Heinz O. Vetter, az NSZK- beli Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke is felszólalt. Ezzel a kongresszus első napi tanácskozása véget ért. Az elnök bejelentette, hogy a szakszervezetek kongresszusa kedd reggel fél 9-kor folytatja munkáját. flz MSZMP Központi Bizottságának levele a szakszervezetek XXIII. kongresszusának A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXIII. KONGRESSZUSÁNAK ELNÖKSÉGÉHEZ, Budapest. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből köszönti a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kongresszus küldötteit, személyükben a négymillió dolgozót tömörítő magyar szakszervezeteiket, az ipái-, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a közigazgatás, valamint a szolgáltatás szervezett dolgozóit. Kedves elvtársak! A magyar nép az elmúlt években nagy eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében, a dolgozók élet- színvonalának emelésében idehaza, a nemzetközi életben pedig hozzájárult a béke védelméhez és megszilárdításához, a társadalmi haladás ügyéhez. Népünk nagy vívmányainak létrejöttében, a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseiben méltó szerepük volt a magyar szakszervezeteknek, amelyeken híven legjobb hagyományaikhoz, a munkáshatalom támaszaiként jól betöltötték hivatásukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő bizalmiak, üzemi, vállalati szakszervezeti bizottsági tagok, területi és országos szervezetekben dolgozó tisztségviselők, minden aktivista áldozatos, felelősségteljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szakszervezeti tagok érdekében fejtenek ki. Kedves elvtársak! A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa hazánk nagy je’entőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fontosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ez év tavaszán megerősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte a legközelebbi feladatokat, az új programnyilatkozatában meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének azokat a tennivalóit, amelyek végrehajtásával hazánk közelebb jut a végső célhoz: a kommunista társadalom megteremtéséhez. A Hazafias Népfront felhívását követve népünk a választásokon szavazataival is hitet tett e program mellett és hozzá is látott megvalósításához. A népünk további felemelkedését, a haza felvirágzását szolgáló nagy program megvalósítására az ország, a nemzet minden alkotó erejét össze kell fogni. A munkában a párt számít minden társadalmi és tömegszervezetre. mozgalomra, mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tömegszervezetére, a szakszervezetekre. Az ország erejét most a gazdasági feladatok megoldására összpontosítjuk. A Központi Bizottság értékelve a végzett munka eredményeit és tapasztalatait, gazdaságunk helyzetét, széles körűen megvitatta és jóváhagyta az 1976 —80-as évekre szóló új, V. ötéves népgazdasági terv, s az 1976-os népgazdasági terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a számunkra kedvezőtlenül alakult nemzetközi gazdasági feltételek közepette is biztosítanunk kell népgazdaságunk további dinamikus fejlődését és a lakosság életkörülményeinek szolid, de megalapozott javítását. Pártunk továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, és a munkásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására építve mindent megtesz, hogy tovább javuljon valamennyi társadalmi réteg életszínvonala, szociális és kulturális ellátása. Tovább kívánjuk bővíteni a társadalmi gondoskodást a nagycsaládosokról, a nőkről, a fiatalokról és a nyugdíjasokról; változatlanul kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Népgazdasági terveink nagy1 és lelkesítő célokat tartalmaznak, biztató jövőt tárnak fel. Az új. V. ötéves terv és az 1976. évi terv harci program a szocializmus minden híve számára. A szakszervezetek sokat tehetnek azért, hoigy minden munkahelyen növekedjék a tervszerűség, jobban kihasználják a munkaidőt, takarékoskodjanak anyaggal és energiával, az üzem- és munkaszervezés javítása folyamatos legyen, a munkanormák mindig megfeleljenek a növekvő követelményeknek, a bérezés is a jobb. hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek mozgósítsák a doLgozó milliókat, fáradhatatlanul szervezzék és segítsék a szocialista munkaversenyt és munkamozgalmakat, a szocialista brigádok példamutató tevékenységét a népgazdasági feladatok megoldására. A fejlett szocialista társadalom építése jelentős feladatokat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista nevelésében. A szakszervezeti nevelőmunkában kapjon nagyobb szerepet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók népszerűsítése, a jó tapasztalatok elterjesztése. Nevelő- munkájukkal alapozzák meg és segítsék elő a dolgozók szakmai ismeretének bővítését, a munkásöntudat, a munkásszolidaritás, a közösségi szellem, a szocialista emberi .méltóság és erkölcs megszilárdítását és szélesedését. Tegyenek többet a szocialista bérezés érvényesítéséért, a szorgalmas, jól dolgozó munkás társadalmi, anvági és erkölcsi megbecsülése érdekében. Segítsék elő, hogy mielőbb megvalósuljon egész társadalmunkban a szocialista brigádok jelszava: »Szocialista módon dolgozni, tanúlni, élni!« Kedves elvtársak! A szakszervezetek munkája és harca segített a munkáshatalom kivívásában, a szocializmus alapjainak lerakásában, és ma segít a fejlett szocialista társadalom építésében. A követelmények növekednek; a szakszervezetek íViunkájának továbbfejlesztéséhez a feltételek hazánkban biztosítottak. A mozgalom célkitűzéseinek valóra váltása igényli, hogy emeljék a szakszervezeti munka színvonalát, javítsák munkamódszereiket, tökéletesítsék szervezetüket és jobban éljenek az üzemi demokrácia adta lehetőségeikkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszervezetekben egyre több munkás és dolgozó szerezzen mozgalmi tapasztalatokat, vezetési ismereteket, hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini gondolatnak megfelelően »a gazdálkodás, a vezetés, a kommunizmus iskolájává« váljon. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hogy a szakszervezetek, amelyekre mindig számíthatott, a jövőben is eleget tesznek feladataiknak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresszusnak. Meggyőződésünk, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szocialista céljainknak megfelelő határozatokat hoz és a "szervezett dolgozók, a párttagok és párton- kívüliek együttes munkával azokat megvalósítják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízáséból Í.ADÁR JÁNOS •lső titkár