Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
Átadták a kézműipari vállalat barcsi telepét Közös pndcb és sikerek (Folytatás az 1. oldalról) A panelparketta gyár és a többi barcsi üzem sok munkavárhatóan 34— 35 százalékkal haladja , , . . . .. | meg a nemzeti jövedeI lakosoknak. A meg meglevő I ten tegnap, az ünnepi alka- | az 1970-ben elértet. A nö- I foglalkoztatási gondokon segít j lommal adtak át. A telep j veked^s évj átlaga nagyobb, fl idén alkalmat teremtett a helybeli1 lat helyi telepe, amelyet szina Fővárosi Kézműipari Válla- üzemcsarnokaiban mindenütt A gyerekek már birtokukba vették az óvodát. A szakmunkásképzés öt esztendeje Tovább javultak a személyi és tárgyi feltételek, korszerűbb tankönyvek, jobb eszközellátottság segíti az oktatók, nevelők munkáját — röviden így összegezhetők a szakképzésben az elmúlt öt esztendő legfontosabb eredményei. A most záruló ötéves tervidőszak gyorsmérlegét Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium szak- oktatási és továbbképzési főosztályának vezetője a következőkben vonta meg: — A szakmunkásképzésben — összhangban az oktatással kapcsolatos párt- és állami határozatokkal — az elmúlt öi? év során jelentős korszerűsítési munkálatokat végeztek. A törekvések homlokterében a minőségi fejlesztés állt. Számottevően bővítették a szakmunkásképző iskolák, tanműhelyek és a kollégiumok hálózatát, és jelentősen fejlődött a pedagógusellátottság is. Felépült 44 iskola 462 tanteremmel, 33 iskolai tanműhely 3232 munkahellyel, és 34 kollégium összesen 7650 tanuló számára. A kollégiumokban elhelyezett tanulók aránya öt év alatt 13 százalékról 21 százalékra emelkedett. öt év alatt az ezer tanulóra jutó főhivatású tanárok száma 14-ről 23-ra, a szakoktatóké 18-rbl 26-ra nőtt. Előremutató tény, hogy a jelenlegi tanévben is csaknem 1300-an tanúinak egyetemi és műszaki tanárképzőkben, s megközelítőleg 1200-an főiskolai műszaki oktatóképzőben olyanok, akik a szamunkásképző intézményekben tanítanak majd. Nemcsak a tárgyi és személyi feltételekben, hanem az oktatás tartalmában és pedagógiájában is érdemleges megújhodás ment végbe. Ezt jelzi az a tény is. hogy az ötéves tervidőszak alatt az oktatott 190 szakmákhoz 336 féle új szakmai tankönyvet adtak ki. A szakmunkásképző intézmények számára a IV. ötéves terv 333 OOO fiatal felvételét írta elő, a ténylegesen fölvettek száma 337 000 volt.' ezen belül 29 százalék a lányok aránya. Az eredmények és a tapasztalatok számbavétele után, a tartalmilag is sokat változott oktató-nevelő munka előterében most és a következő tervidőszakban a természet- és társadalomtudományi . képzés egységesítése áll. Az idei tanévvel megszűnt a szakmunkásképzés úgynevezett tagozati rendszere, es> most az egységes képzés alapján folytatják a szerkezeti, tartalmi és pedagógiai korszerűsítést. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolákban a szakirányú továbbtanulásra felkészítés mellett tovább szélesítjük az egy szakmában szakképesítést is nyújtó oktatást — fejezte be nyilatkozatát a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. kék és piros köpenyes asszonyok, lányok dolgoznak a vadonatúj gépek mellett. A síkkötőüzemben például 48, a legkorszerűbb Diamant speciál gép található. Két és négy színben készíthetik rajtuk a különböző, elegáns kötött holmikat. Az itt termelt — hazai alapanyagból készült — áru import kötött holmikat helyettesít a piacon. Maga a beruházás — a vállalat és a barcsi Tövál között létrejött szerződés alapján — példamutató gyorsasággal készült el. Az építők az év elején kezdték meg a munkát és szeptember 25-én már megtörtént az épület műszaki átadása — három nappal a határidő elő'.t. A gépekre 8.5 millió forintod fordítottak, sőt ezt az összeget eddig még teljesen el sem tudták költeni. A vállalat már korábban megkezdte a munkások betanítását Barcson. Az asszonyok, lányok közül eddig 100— 150-en tanulták meg a szakma alapfogásait, a síkkötő- és varrógépek használatát. Sőt az idén — előreláthatólag — mintegy hatmillió forint értékű termelést is végeznek. A vállalat vezetői úgy tervezik: a barcsi telep a jövő év végén már teljes kapacitással dolgozik. Akkor mintegy 400-an dolgoznak Barcson a vállalatnál. Évente 90—120 tonna — mintegy 40 millió forint értékű — termék készül majd a vállalat barcsi telepén. A nagyközségi tanács ünnepi ülésén a Barcs szolgálatáért emlékplakettet adományozta Delibeli József né nyugdíjasnak. Barcs fejlesztéséért emlékplakettet kapott Szabó Gyyla, a Tövál igazgatója, s ugyanezt a Tövál kollektívája. Jó munkájukat a nagyközség fejlődése, napról napra változó képé is bizonyítja. Cs. T. mint a korábbi tíz esztendőben. Siker? Igen, s kqzösl Akkor viszont elfogadhatatlan, hogy a: nemzeti jövedelem fel- használásában keletkezett feszültségeket csupán a központi irányítás enyhítse, szüntesse meg, mert azokhoz a r api ten i kívánjuk, akikor a ] mekből a gazdálkodó szer- gondoktól se,m függetlenítheti | veknél — s ezért a jövedelsenki magát. Találóan jegyez te meg az egyik vállalati igazgató, hogy »nincs rezervátum«, azaz nincs olyan nyugalmas, mindenféle kellemetlen hatástól megóvott terület, ahova a vállalatok — s a szövetkezetek — visszahúzódhatnának. míg elül a vihar, azaz ameddig lezajlik a kemény próba, ami elé a hatékonyság népgazdaság különböző terű- j majnál gyorsabb növelése ál létéin elhelyezkedő egységeknek semmi közük. A központi irányítás szerveinek éppúgy, mint a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek azt kell megtenniük, ami a dolguk, ami a saját feladatkörül?:. Képtelenség olyasfajta »munkamegosztás«, fiogy a sikerekből mindenütt s mindenki részel — amennyit csak lehet —, de a gondokkal nézzenek szembe, bajlódjanak .odafent« és a kevésbé szerencsés vállalatok. Szűkítsük a kört. A jól érvényesülő vállalat, szövetkezet közössége tekinthet-e úgy a gyengébbre, mint számára közömbösre? »Mi megtettük a magunkét, tegyék meg ők is« — hangzik ilyenkor az okoskodás. Valóban, ahol javításra szorul a vezetés, a szervezés, ahol a társadalom adta állóalapokkal. -eszközökkel rosszul sáfárkodnak, ott már nemcsak jogos követelmény, hanem egyenesen felszólítás, parancs a nagyobb igyekezet, a rendtevés. Ez azonban korántsem menti fel a , jókat! Sőt, azt kívánja tőlük, hogy példájukkal — gazdálkodási módszereikkel, szervezési tapasztalataikkal stb. —1 segítsenek, ösztönözzenek, ha az össztársadalmi érdek úgy kívánja, akkor vállalják azt is. ami az előírások betűi szerint ugyan már nem kötelező, de módjukban áll megtenni. Illúziókat kergetnénk? A legutóbbi hónapokban jó néhány közösség bizonyságát adta érettségének, társadalmi tudatosságának, áldozat- készségének. Fölismerték ezélítja a termelőket. Annak, hogy a legutóbbi esztendőkben a költségvetés viselte a világpiaci áremelkedések terhét, nemcsak előnyei, hanem hátrányai is voltak. Egyebek közölt az, hogy a vállalatok túlságosan megszokták a védett áüapofot, a nyereség már-már automatikus növekedését, s a szükségesnél kisebb, figyelmet fordítottak a termelés anyag- és energiaigényességére, az állóeszközök kihasználtságára, a mi ndeh piacon.. versenyképes áruk arányának bővítésére. Van igazság abban az állításban, hogy a központi irányítás az indokoltnál többet adott és hagyott a jövedelmek ún. centralizált része folyamatosan apadt —. ugyanakkor a gondok növekvő súlyát nem éreztette eléggé. Napjainkra ez már kevésbé érvényes — a tanulságokat tükrözik a januártól alkalmazott szabályozók is —. és még inkább változik a, helyzet a következő esztendőkben. M ■ggyőződésünk. hogy bizonyos magatartásformái? csak akkor változtathatók meg, ha mindent a nevén nevezünk. A cselekvőkészséget. a társadalmi érdekek felismerését éppúgy, mint azt, amikor filléres teljesítmények forintokat követelnek. Azt tehát, amikor némely közösségei? vezetői megpróbáljál? átírni az értékrendet, és a sikerek osztásához kamionnal mennek, a gondokból meg elvisznek kosámyi- vai. Siker és gond: közös! Sokat írtunk, beszéltünk róla. Most.már a. mindennapokban kell ennek érvényt szerezni,, hogy elég váll — felelősségtudat és célratörő cselekvés •— legyen a gondok viseléséhez. M. O. A ken a helyeken, hogy a közös | nemegyszer a határozatokba gondok elkerülhetetlenül ki- | ls- hatnak a közös sikerekre. ! azaz, ha az utóbbiakat gya- gazdasági vezetők — vállala középvezetők felelőssége Több ifjúságpolitikai ta- 1 és mindenféle nyomja a vál- nácskozást hallgattam végig [ íukat. Általában többet dol- az utóbbi hetekben, sok »ba- goznak, . mint a kiaszabott ráti« beszélgetésen vettem ' munkaidő. Közben a munkásokkal való személyes érintkezést sem hanyagolhatják el. Manapság úgy mondják ezt: lemennek a munkások közé. Azt a »le«-t el kellene hagyni. Ha a legkedvezőbb körülményeket és a legjobb időbeosztást tételezzük föl, ezek a találkozások akkor sem olyan sűrűek. Mit tesz tehát a jó vezető? Igyekszik minél többet találkozni a munkásokkal, köztük a fiatalokkal is. És — mivel lehetőségei korlátozottak — kialakít egy olyan középvezetői gárdát, amellyel részt, ahol a fiatalokról) volt szó. Az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatban sok szó esett a vezetők felelősségéről. A hozzászólókban és a vitapartnerekben kialakult a sablon, amelynek sajnos legtöbbször hangot is adtak. Ez a sablon azután bekerült a beszámolókba, jelentésekbe, A »klisé« így hangzik: tok, szövetkezetek irányítói —.jegyűit dolgozva pontos inforKétmilliós nyereség Szerwsz Nagybajomban A Nagy bajomi Vegyesipari Ktsz 15 és fél milliós termelési tervét várhatóan 16 millióra teljesíti az év végéig, s a tervezett nyeresége az 1 millió 700 ezer forint helyett 2 millió lesz — tudtuk meg Merczel Dénes elnöktől. Háromféle árutermeléssel foglalkoznak. össztermelésük hatvan százalékát teszi ki a konfekció- nadrág-var- rás. Az alig valamivel több, mint száz dolgozójuk közül negyvenkét nő és két i dolgozik a varrodában. Nemcsak a kaposvári, hanem a nagykanizsai, a szombathelyi férfiak és fiúk is hordják az itt készült nadrágokat. A déldunántúli és a nyugat-dunántúli textilipari vállalat 50 ezer darabot rendelt belőle, de csak 30 ezer elkészítésére képes a . kis létszámú varroda. Most az úgynevezett parasztpantalló fut a szalagon. Ez az átlagosnál mindenhol bővebb, kényelmesebb. Balassa Lajos, a részleg vezetője megmutatja azt a mintadarabot, melyet a jövő évi rendelések előkészítéseképpen Pécsre küldtek, s mely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Nagy József és Milbacher János műszerészek a nagybajomi szervizben. — Január 1-től háromszoro- ! megrendelésére az utolsó ne- sara bővül a méretválaszték j gyedévben fojtószelepeket — mondta —, s ennek tanulmányozása adja most a legtöbb feladatot. A szövetkezet asztalosai bejárati ajtókat gyártanak a Dél-dunántúLi TÜZÉP Vállalatnak, a lakatosok vasportálokat, nyílászárókat a lakosságnak. Udvarukon a tavaszi beépítésre vár az a sokfajta játszótéri mászóka, melyet a lakatosok társadalmi munkában készítettek a nagyközség gyermekeinek. A somogysárdi tsz-nek borjúetetőket gyártanak. Ezenkívül tárolókonténereket készítenek az Autóalkatrész-kereskedelmi Vállalatnak. Tmk-műhelyükben a Ganz Villamossági Műveik csinálnak, melyek transzformátorokba kerülnek. átlátják az ilyen munkát, felelősséget éreznek a fiatalokért és tesznek is értük. És jön a »fordulat«: De a közép- veztők — 'brigádvezetők, csoportvezetők, művezetők stb. — már kevésbé értették meg e munka fontoságát, nem foglalkoznak a. hozzájuk beosztott fiatal munkásokkal. Kész a skatulya — amelynek, mint minden skatulyának, van némi alapja, ez tagadhatatlan, de ezúttal csak némi — próbáljon meg kitörni belőle valaki. El kell fogadnunk igaznak azt az állítást — mert tény —, hogy a fiatalok egyre tevékenyebbek a közéletben, világnézetük fejlődik, jobban dolgoznak, mint régebben, és korukból adódó lendületességükkel sokszor megoldják a nehéz gondokat. A »másrészt« után következőket most nem sorolom fel, elég annyi: hibáik is vannak. Ha ez igaz, akkor a fejlő- | gárdát sem alakította ki. Nem dést ki könyvelje el sikernek? j szüntette meg a gondokat. mációkat szerez a gyár — vagy más termelőegység •— mindennapi életéről, és ennek megfelelően intézkedik, kér, ad ... Akkor is tudja, hogy mi történik körülötte, amikor személyesen nincs ott. Tehát ebben az esetben jól munkálkodó, az ifjúsággal törődő, felelősségteljes középvezetők és felső vezetők dolgoznak együtt. A valóságban jó néhány példát találhat erre, aki akar is találni. Mi van akkor, ha a közép- veztők rosszul fogják a gyeplőt, nem törődnek az emberekkel, a fiatalokkal? A felső vezető megszakadhat, akkor sem tud meg semmit. »Lemegy« a munkások közé néhányszor; anii azokban a napokban gond, arról hall, azután a következő »látogasáig« szünet van. legközelebb megint hall valamit... Ez nem járható út. De az ilyen vezető a megfelelő középvezetői Mondhatjuk-e róla. hogy felelősséggel, körültekintéssel ' Elsősorban a fiatalok, hisz ők fejlődtek. Másodsorban elkönyvelik a vezetők, hisz ők | végzi a munkáját? foglalkoznak a fiatalokkal. Ez természetes. Ha egy vállalat, szövetkezet irányítója jó irányít, akkor foglalkozik a fiaA ktsz szolgáltatási tevékenységet is folytat: a fodrász- és cipőjavító-üzleten ki- (ságpolitikai határozat, egy ifjúsági törvény, és mert felelősséget érez a felnövekvő nemzedékért. Természetesen érdeke is, hogy a vezetése alatt álló »cégnél« jól menjen a fiatalok sora, mert ha nem megy jól, nem lesz, aki ott dogozzék. Figyelembe véve egy mai gazdasági vezető — igazgató, elnök — időbeosztását, nem irigylem őt. Ezernyi tárgyalás, intézkedés, protokoll, aláírás Ezek szerint, ahol »fölül nem _ megy, a szekér«, ott j »alul« isem halad, és fordítva. J Nincs tehát szükség ilyen talokkal, mert van egy ifjú- : . .. . ,. . szembeallitasra. Felső vül hírközlő eszközöket, háztartási 'gépeket javító műhelyük is van. A nagybajomiaknak nem kell már a megye- székhelyre hordaniuk elromlott magnójukat, televíziójukat, háztartási gépeiket, s a környék intézményei is itt javíttatják irodagépeiket. Az idén több mint száz irodagépet és hatszázharminc lemezjátszót, erősítőt, egyéb elektromos gépet javíttatott itt a lakosság. és középvezetők elhatárolására. Csak együtt tudnak jól dolgozni, csak közös felelősség létezik, mely az egyének felelősségérzetéből és tetteiből »áll össze«. A dolgok említett ide-oda tologatása, az »egy- részt-másrészt« legföljebb a felelőtlenség' takarója lehet. Luthár Péter
