Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Közös iskoiagond Feri bácsi emlékeiből Szánkón vitték a csomagokat N em mai keletűek azok a kapcsolatok, amelyek — sajátos jegyeikkel új színt hozva az iskolák életébe — már legalább évtizede fonódtak üzemek és iskolák között. Sokáig tulajdonképpen neve sem volt ennek az együtt munkálkodásnak; később kezdték az «egy üzem — egy iskola« megjelöléssel illetni. Amit magában foglalt: olyan hiányok pótlása — kölcsönösen —, melyek az egyik félnél mutatkoznak, s a másik — segíteni tud. Mondjunk mindjárt néhány példát. Sem a városi, sem a vidéki iskoláink nem mondhatók gazdagoknak. Szegényes, szűkös általában a tanácsi pénztárca; tornaterembővítésre, udvarsalakozásra, ebédlők meg tantermek szépítésére, vagy éppen az évi festésre, illetve mindezekre együtt és még sok más szükségesre, kicsiny a kerete. A »másik oldalon« pedig: tanulna az üzemi ifjúmunkás, de szűk a kultúrház, drága a különóra; tornáznának, sportolnának a gyáriak, de hol van tornateremre, kosárlabdapályára helye például egy vasasüzemnek? Ezernyi lehetősége van az élet, a munka formálta kapcsolatoknak üzem és iskola között, azzal a szándékkal: a magunk erejéből átadunk nektek, cserébe a ti sajátos segítségetekre számítunk. Harminc évvel a háború után lehet-e még újat mondani a háborúról? Vajon nem vonult-e már föl minden a filmvásznon: dokumentumok, csaták, emberek, halál, gépek, koncentrációs táborok, népek és egyének tragédiái, kisemberek és nagy országok konfliktusai... Van még új ? Igen. Maximilian Schell új filmje, a Gyalogjáró — amely NSZK—svájci koprodukcióban készült — ezt bizonyítja. Már Wajda bebizonyította a Tájkép csata után című nagyszerű alkotásában, hogy sok maradandó, háború okozta emberi torzulás van. Hogy a koncentrációs tábor volt foglyai nemcsak testileg károsodtak, hanem lélekben is magukkal cipelik az iszonyú élményt. A Gyalogjáró is az eddigi háborús filmektől eltérő módon közelíti meg a témát. Wajda közvetlenül a háború után rajzol képet az áldozatokról; Schell harminc évvel utána egy volt német katona életében keresi a nyomokat, amelyek majdnem olyan mé»Bennünk él« — ezt is tükrözi az az állandó kiállítás, mely századunk egyik legnagyobb — vagy talán legnagyobb — költőjének, Józsaj Attilának állít emléket a Pető© Irodalmi Múzeumban. A gyermekkort idézik föl az első kiállított tárgyak, fényképek, dokumentumok. Egy, a korához képest meglepően felnőttes arcú fiút. Azt a híres első verset, melyben egy proletárgyerek a világba kiáltja dédelgetett vágyát; »De szeretnék gazdag lenni-». A második tereim József Attila költészetét segíti közelebb 'hozni a látogatóhoz, A harmincas évek elejének kor- dokumentumai, levélitöredé kei, illusztrációk könnyítik meg a befogadást. A kiállítást tervező dr. Boreczky Béla és a rendező, Sára Péter Országosan aligha mutatható ki hirtelenében: hány gyár tart segítő kapcsolatot valamelyik közeli iskolával. Szinte alig akad munkáskollektíva, amely ne vállalna bizonyos rendszerességgel társadalmi munkát a megadott, kiválasztott iskolában; van, ahol a földrajzi közelség, másutt az iskolától várt ifjúmunkás-utánpótlás reménye, ismét másutt az oktatási intézmény kulturális segítsége az a »forrás«, mely az együttműködést táplálja. Jók és hasznosak is — többségükben — ezek az együttműködési formák. Csak éppen a tartósság, a hosszabb távra szóló, átgondoltabb együttműködés formai rendezése — pontosan fogalmazva, az iskolák és az üzemek közötti szerződéses forma — várat magára sok helyütt. A SZOT és az Oktatási Minisztérium e kérdések rendezésére is alkotott nemrégiben irányelveket, üzemek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésére, tartalmasabbá tételére. (Kár, hogy ezek az irányelvek eléggé lassan érkeznek el oda, ahova kell; az iskolaigazgatók asztalára, s az üzemi vezetők, szakszervezeti szervek szobáiba.) Okos és jó gondolatokat, pontosabban, ajánlatok sorát tartalmazzák ezek az irányelvek. Olyan javaslatokat például, hogy az üzemek hova lyek, mint a koncentrációs tábor lakóiban. Miről is szól a film? A főszereplő a nyugatnémet tőke és a közélet egyik vezető személyisége. Nagyiparos, képviselő, közéleti férfiú. Villannak a portréi a társadalmi helyzetnek megfelelően. A gyáros, a beszédet mondó politikus, majd a családjában is rendet követelő családfő és a fiatal barátnőt tartó férfi portréi. Akármelyik szerepében áll elénk, valahol mindig »bezavar« egy-egy fölvillanó kép, egy dallam. Az embernek múltja van. A háborúban, valahol Görögországban részese j volt egy falu teljes kiirtásá- j nak. Asszonyok, gyerekek : haltak halomra a falucska templomában. Az emlék iszonyú, a tett megbocsáthatatlan. A bűn nem évül el. Ezt a nyomot fedezi föl egy újság, amely — bár nem teljes értékű bizonyítékok alapján — kiteríti a szennyest... A film eddig tulajdonképpen egy szokványosnál alig többet mondó történet is lehetne. Csakhogy több ennél. nagy munkát végzett a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállításrendező és propagan- daosztályának közreműködésével. A forrásvilágot tárjál? fel. Személyes tárgyak, apró relikviák s az utolsó évek dokumentumai kaptak termet. Remények, csalódások, sike- j rek és kudarcok emlékei. És i a művek, melyekre munkássága, vagy annak »töredéke ihlette a társművészetek alkotóit. Kondor Béla nagy erejű grafikája egy közülük. Egy levélben — Fábry Zoltánnak címezte — ezt írta József Attila: »... Forradalmi verseim többsége a munkások kezén forog sokszorosítva«. Ma gyűjteményes kiadások több százezer kötete jut el azokhoz, akiknek szánta verseit. L U összpontosítsák a segítséget (beleértve az iskola karbantartását és eljutva a gyerekek jobb pályaválasztásának segítéséig), az iskolák pedig milyen gazdag támogatást adhatnak az üzemi dolgozók művelődéséhez, tanulásához, sportjához. Az ajánlások, az irányelvek lényeges gondolata: ne ötletszerűen, egy-két hónapra vagy évre szövődjenek ezek a gyár—iskola kapcsolatok, hanem jóval hosz- szabb távra, öt évre. Tíz évre. Vagy még hosszabb időszakra is; a határidőket az élet jelöli ki mindenütt. Az erősebb és tartós »szövetség* lehet az alapja a sokféle, jó emberi kapcsolatnak is; diák és a leendő, munkaadó gyár, iskola és a gyári öregdiák között, hogy csak néhány lehetőséget' említsünk. E w rdemes töprengeniük az iskoláknak és a partner üzemeknek azon: hogyan öltsenek formát hamar ezek a kapcsolatok. Segítenek a szakszervezetek, segítenek a tanácsok is, hogy a több évre szóló szerződések minél több helyen megszülessenek. Olyan jószolgálatok forrásai voltak eddig is — lehetnek így még inkább — a szerződéses kapcsolatok, amelyek kölcsönösek, és minden érintett számára hasznosak lehetnek. Reméljük, lesznek is. Tovább megy; nemcsak azért, mert a főszereplőnek nincs nyugodt perce, leljciismerete szinte egész életében kínozza. Hanem mert nem ad egyértelmű választ arra, hogy vajon ő továbbította-e a parancsot? Vajon megakadályozhatta volna a mészárlást? Aki lőtt, ugyanúgy félt, mint akiknek az életét elvette. A »hős« katonákról — ennek kiáltották ki önmagukat — lehám- lott a dicsfény, maradtak az életükért szűkölő emberek. De megmaradt a gyilkolás ténye. Az ártatlanok vére, a gyerekek holtteste. Ez a háború — ez is a háború. És aki ezt tette, nem játszadozhat harminc év múltán sem gondtalanul az unokájával, mert kísérti a múlt, melynek cselekvő részese és kiszolgáltatottja is volt egyszerre. És ez a leleplező újságcikknél is nagyobb súllyal nehezedik rá, még harminc év múlva is. Ha egyszer Wagner egyik operájának részletét a rézfúvósok nélkül adnák elő, egész bizonyos, hogy nem ismernének rá a német zeneszerző jellegzetes stílusára, hangzás- világára. S még elképzelni se lehet a tengert a bársonyos kürtök és zizegő trombiták varázsa nélkül Debussy művében. Harci hangulatot és a vadászat illúzióját, áhítatot és humort egyaránt ki lehet fejezni e hangszerekkel. A barakk zenében az érzelmek kifejező eszközét kutatva használták fel a kürtöt és a trombitát, s elképzelhetetlen nélkülük az ezóta átalakult és fejlődött zenekar. Aki a zenét szereti, annak a hangszerekkel is meg kell ismerkednie. Nem egy mű szépségeinek jobb megértéséhez ad kulcsot, ha a hangszerek lelkét is jól ismeri az ember. Elég, ha az ünnepekben sugárzott Bernstei n -sorozatra hivatkozom: ezúttal szokatlan hangszereket mutatott be — köztük fúvósokat is — a neves amerikai zeneszerző és karmester. Különösen érJókora köteg levelet, képeslapot rendezget, válogat. — Ezzel ilyenkor, újév táján órák telnek fel. Kénytelen az ember utca és házszám szerint válogatni, különben bolyonghatna a körzetében napokig, mire végezne. Hogy kinek milyen nap»- és hetilap jár, fejből tudom. A levelekkel, képeslapokkal azonban természetesen más a helyzet. Tegnap például több mint hatszáz üdvözlő lapot vittem ki„, Békési Ferenc a lengyeltóti postahivatal legtapasztaltabb, legrégebbi dolgozója. — Éppen negyed százada Kötésén kezdtem a postai munkát. Azután dolgoztam néhány hónapot Balatonszent- gyorgyön, majd — mivel itt ajánlottak fel lakást — 1952ben Lengyeltótiba kerültem. Akkor mindössze ketten voltunk kézbesítők. Én külterületre, Pusztaszentgyörgyre jártam. Akkor csak a távolság jelentett nagy feladatot, a kézbesítés sokkal könnyebb volt. Összesen tizenhárom Szabad Földet vittem az előfizetőknek. Ma pontosan négyszáz napi- és hetilapot hordok ki a körzetemben. S tudja mennyi árus példányt eladhatnék a Somogyiból? Sajnos, keveset kapunk. Régi postásemlékeit eleveníti föl: — Korábban lovas szánra raktuk a csomagokat ilyenkor télen, úgy hordtuk le az állomásra. Ütközben fogtuk őket, hogy el ne potyogjanak. Ma naponta kétszer jön a postaautó, illetve az autóbusz. Most sokkal több a csomag, mégis jóval könnyebb a munkánk. Feri bácsi... így szólítják őt nemcsak a körzetében, az Sók jól képzett szakembert bocsát ki évente a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, mely méltán vívott ki elismerést országszerte kutatási sikereivel is. Ez utóbbiak közül az ismertebbek közé tartozik a kaposvári hibrid sertés, a húshasznú szarvasmarha-tenyésztési együttműködés és a tej hasznosítású szarvamarha- tartási rendszer kidolgozása, valamint a háztáji fejőgép, a HTF 01-es létrehozása. A felsorolásból következik, hogy az intézet kutatási munkája nem csupán a nagyüzemi, hanem a háztáji árutermelést is segíti. Országos viszonylatban a háztáji és kisegítő gazdaságok adták 1974-ben a mezőigazdaság bruttó termelési értékének több mint 33 százalékát. Különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben, dekes volt, amikor a barokk korabeli és a mostani hangszerek felváltva szólaltak meg, s ezzel ízelítőt kaptunk, milyen a különbség a mostani és a korabeli hangzás között. Egyre több olyan könyvet jelentet meg a Zeneműkiadó, amely hangszerekről szól. A téli könyvnapok újdonságai között van Darvas Gábor Évezredek hangszerei című művének átdolgozott, új kiadása. Az orgonáról is jelent meg egy könyv. Bogár István A rézfúvós hangszerek című összefoglaló műve különösen érdekes ebben a sorban. A szerző elsősorban a zeneszerzők, karmesterek és rézfúvósok figyelmébe ajánlja a könyvét, azonban e mű a zene iránt érdeklődök igényeit is • kielégítheti. Bogár István, az elismert szakember, a zenetörténet során előfordult mindén jelentősebb rézfúvót vagy ezzel közeli rokon hangszert bemutat. A fúvós hangszerek — lévén az emberiség legősibb hangterei — története bővel-1 Arany János utcában, a Rákóczi utcában és a Petőfi utcában, hanem : az egész községben is. Ismerik jól kedélyéről, hivatásszeretetéről, megbízhatóságáról. Czinkotai Zoltán hivatalvezető ezt mondta: — Egyszerű munkának gondolják a kívülállók a kézbesítést. Aki Békési Feri bácsit hallgatja, szavaiból . megtudhatja, milyen nagy a felelőssége. — Ügy fogadnak, várnak mindenütt, mint családtagot. Gyakran örömhírt viszek, s nemegyszer bánatról, tragédiáról szóló értesítést is. És a postás soha nem lehet közönyös. Tudom, a bánatban továbbá a sertés-, a szarvas- marha- és a báromfitenyész- tésiben fontos a szerepük: az előállított termékek értéke meghaladja a 40 milliárd forintot. Ezekkel az adatokkal lényegében ki is mondtuk, miért tartotta fontosnak a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola üzemtani tanszéke, hogy kutatási programot indítson a háztáji és kisegítő gazdaságok termelőszövetkezeti irányításának megszervezésére, az irányítás és működés szervezeti modelljének kidolgozására. A cél a termelés és a termelékenység fokozása, a termeltetés és az értékesítés szervezettebbé, biztonságosabbá tétele. A kutatási programra azért van szükség, mert: »A háztáji gazdaságoknak a termelőszövetkezeti gazdasággal kedik érdekességekben. Az egyéb összefoglaló művekben — például Darvas Gábor említett könyvében — nincs arra lehetőség, hogy ilyen részle tesen mutassanak be egy-egy hangszert. Erre pedig érdemes kitérni, hiszen a rézfúvós hangszereknek a sok közös tulajdonságukon kívül eltéréseik is vannak hangterjedelemben, hangszínben, technikában és a zénekari alkalmazásban. A szakembert nyilván jobban érdekli a technikai rész, a zenebarátokat 1 azonban a szimfóniákból szvitekből, oratóriumokból idézett példák kötik le, hiszen arra a kérdésre kapnak érdekes választ: miért szép egy-egy ismert Beethoven-, Händel-, Mozart-, Sztravinszkij-, Bartók vagy Kodály mű. A Zeneműkiadó nagyon jó szolgálatot tesz ezeknek a fontos ismeretterjesztő könyveknek a tervszerű megjelentetésével. Bogár István azért is dicsérhető, mert a magyar zeneszerzők rézfúvóshangsze- rekre írt új műveire külön felhívja a figyelmet. Lajos Géza ' mindenkinek jólesik, ha együttérző, vigasztaló szót hall. Az apróbb szívességeket is úgy kérik már, mintha családtag lennék. Vegyek néhány képeslapot, töltsék ki valamit, és adjak föl pénzt. Békési Ferenc csaknem két évtizedig volt Lengyeltótiban a szakmaközi bizottság tagja, nyolc évig pedig a titkára. Többször kapott munkája elismeréséül kiválójelvényt, a közelmúltban pedig, a postai hírlapterjesztés negyedszázados évfordulóján átvette a posta kiváló dolgozója kitüntetést. való kapcsolata még nem bontakozott ki, ez mindössze az értékesítés viszonylag korlátozott területén található meg... A termelés szakszerűségének irányítása a gazdaságok döntő többségében megoldatlan ... A zöldség- és gyümölcstermesztésnél e gazdaságok hozzájárulnak ugyan a lakosság ellátásához, azonban korántsem olyan- mértékben, mint ahogyan azt a ke? zelesükben levő területek lehetővé tennék ...« Ezek az indokok játszották közre, hogy kidolgozzanak a jelenlegitől eltérő, a valóságos helyzetet híven tükröző, tudományosan megalapozott és a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat a termelésszervezés következetesebb érvényesülése érdekében. Hat megye három-három termelőszövetkezetében vizsgálják az állattenyésztést, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztést. A kutatási ptogram meglehetősen nagy területre terjed ki, így például a tsz jelenlegi és a következő tervidőszakban várható termelésszerkezetére, a termelési eszközökre, a földterület közscgenkénti és szektoronkénti megoszlására. Megvizsgálják, milyen meny- nylségű és mekkora értékű árut adnak el a háztáji gazdaságok a tsz-en keresztül; kérdőíves módszerrel feldolgozzák a családi gazdaságok termelési adatait. A kidolgozott modellek bevezetésétől számottevő gazdasági eredmény várható. Hogy mennyire közérdekű témához nyúlt a főiskola, azt bizonyítja dr. Soós Gábor me zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár december 29-i tv- nyilatkozata: a háztáji és kisegítő gazdasági árutermelés azon túl, hogy jövedelemforrása a gazdának, népgazdasági érdeket szolgál. Ha ezeket a tartalékokat sikerül kiaknázni, és előbbre lép a háztáji és kisegítő gazdasági árutermelés, abban — a szervezett irányítás modelljének kidolgozásával — a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolának is érdeme lesz. H. F. Film a lelkiismeretről Séta az irodalom múzeumában József Attila idézése S. M. Közelebb a zenéhez Utazás a réz fúvósok világában Szalai László A szervezett irányítás modellje Kutatási program a háztáji segítésére
