Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Barkács kismamáknak J Lakásdíszek házilag Az otthon varázsát, meleg hangulatát nemcsak a drága bútorok és lakásfelszerelési tárgyak adják meg, hanem a holmik egyéni ízlés szerinti elhelyezése, a színek harmó­niája, a lakás világítása, és nem utolsósorban azok a dí­szítő vagy használati tárgyak, amelyeket saját magunk ké­szítünk el. Nem kell hozzá különösebb tehetség és ügyes­ség. Íme, néhány ötlet. A szobát szépen díszíti a íaliszőnyeg. Modern bútorok­kal berendezett' szobába ké­szíthetjük szalmaszőnyegből. Hímezzünk rá műanyag vagy gyapjúfonálból virág, abszt­rakt, vagy fantáziamintákat; kivághatunk maradék valódi vagy műszőrméből, bársony­ból állatfigurákat, s fölvarr- hatjuk rá. Színes szalmavi­rágokat is erősíthetünk az alapanyagra. Gyermekszobai falisző­nyegre vágjunk ki színes mű­anyagból virágokat, figurákat. (Szív, lóhere, szőlő, napra­forgó, állatok stb.) Erre a célra nagyon jók a háztar­tásban használt mosó és tisz­tító szerek színes flakonjai. A díszítő figurákat ragasszuk varrjuk vagy egy-egy gyöngy­szem fölhasználásával erősít­sük föl. Ha nem modern bútorokkal van berendezve a lakásunk, akkor posztóból vagy más ha­sonló anyagból készíthetünk íaliszőnyeget, hímezzünk rá virágokat, motívumokat és tegyünk rá hosszú rojtokat. Párizsi tél Divatvonal, sál és sapka A párizsi nagy divatcégek téli modelljeiből mutatunk be kettőt. Figyeljük meg, milyen divatos ismét a svájci sapka. 1. Az Emanuel Ungaro ter­vezte kabátot hosszú sállal viseli a maneken. (Bal oldali képünk.) 2. Téli divatvonáL (Given­chy) rajza. A gyes-ről — számokban Nyolcéves * gyermek­gondozási segély, a gyes- fis amint egy nyolcesztendős lur­kóinál már több-kevesebb biz­tonsággal megmondhatjuk, »'mennyire sikerült«, a jövőjét felelősen előkészítő társadal­munk nyolcéves kedvencénél1 is indokolt a születésnap csa- [ ládi ünnepségén egy percre el­időzni; számba venni, hogyan fejlődött és mit várhatunk tő­le. Ismeretes, hogy az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segély intézménye arra hiva­tott, hogy a dolgozó és szülő anyák problémáin segítsen és könnyítsen a gyermek elhe­lyezési gondjain. A gyes bevezetésekor a vártnál jobb volt a fogadtatás, 1968-ban és 69-ben esztendőről esztendőre kevesebben éltek vele, hogy azután 1970-ben fordulat kö­vetkezzék be és 1973 óta évről évre meg is haladja az 1987-es szintet. Beható és összetett tanul­mányt igényelne annak fel­Foghúzás - fájdalom nélkül Ne várjuk meg, amíg fájni kezd! Ma (Telefotó. — AP—KS) már orvostörténeti ér- hogy az orvosi gya- J korlatban, a gyógyszeres ér­zéstelenítést a fogászatban al­kalmazták először. Ez szinte forradalmasította a fogászatot. Előtte a rendelőből kiszűrődő zajok és hangok leginkább Hívjunk vendégeket! C gyre többször hallani a legkülönbözőbb korú és foglalkozású • emberektől & visszatérő panaszt: nincs időnk semmire, a munkánk annyira igénybevesz, hogy jó­formán csak aludni járműk haza ... Családok, házaspá­rok élnek úgy, hogy szabad idejükben hétszámra nincs programjuk, nem mozdulnak ki otthonról, s hozzájuk sem nyit be egy-egy rokon, isme­rős, vagy jóbarát. Pedig a barátkozásra — bármilyen sok is az elfoglaltságunk — szükségük van. Még a leghar­monikusabban élő emberpár, vagy család is elunja magát előbb-utóbb »társas magányá­ban«, s emberek közé vágyik, vagy szívesen látna otthoná­ban egy-egy baráti házaspárt. Hogyan tudunk kitörni ebből az elszigeteltségből, barátságo­kat kötni, fenntartani? A vá­lasz egyszerű: elhatározás kérdése az egész, és annak a ténynek a belátásán múlik, hogy önmagunkat rövidítjük meg, ha lemondunk a társas kapcsolatokról, a jóízű beszél­getésekről. Sokakat az tart vissza a ven­dégek hívásából, hogy takaré­koskodnak, befejezetlen még a lakásuk berendezése, vagy gépkocsira gyűjtenek. Tegyük túl magunkat ezeken az anya­gi megfontolásokon! Ma már szinte minden családnak van televíziója, és sokan azért nem hívnak vendégeket, mert nem akarják őket a tévénézés programjában zavarni, illetve magukat zavartatni. Nem le­het akadálya ez a barátko- zásnak, ettől még azt, áld emberileg közel áll hozzánk, meghívhatjuk: ugorjon föl hozzánk, s ilyenkor együtt is nézhetünk tévét. A vendéghívásból ne csinál­junk nagy hűhót, ne legyen a traktálás a célunk. A túlság- ba menő, hivalkodó etetés- itatás zavarja a vendégünket is, hiszen egyre azon töpreng­het, hogy tegyen túl rajtunk a visszahíváskor. De terhes számunkra is, mert fölösle­ges kiadásokkal növeli háztar­tási költségeinket. Megteszi néhány hideg- vagy meleg­szendvics, pár üveg hűsítő, akár egy kávé is. Hogy jól érezzék magukat nálunk a hozzánk érkezők, nem az ana- nászos, banánsalátás, többféle röviditalos felhajtástól függ, hanem szívélyességünkön, iga­zi érdeklődésünkön. R ossz társadalmi szokás a vendégek agyonete- tése, egymás túllicitálása, csak árthat a tartalmas barátkozás- nak. Az igazán hozzánk tar­tozó, és szívesen látott isme­rőseinkkel előbb-utóbb úgy alakul majd kapcsolatunk, hogy végeredményben bár­mikor beeshetnek lakásunkba, jöttükre sosem jövünk zavar­ba, s mindig lesz mondaniva­lónk is egymásnak. Magyarországon a klubélet­nek nincs hagyománya, vi­szont kialakultak az eszpresz- szókiban összefutó baráti tár­saságok, s a lakáshelyzet ja­vulásával egyre többen hív­ják meg otthonukba is isme­rőseiket. A férfiak a hét egy napján szívesen ülnek le meg­szokott partnereikkel ultizni, s kár ezt rossz szemmel nézni a feleségeknek. Közben ők is remizhetnek, kézimunkázhat­nak vagy cseveghetnek. Még mindig jobb engedni az ottho­ni ulticsatáknak, mint a csa­ládtól elkülönülő ivócimbora- ságnak. Ne legyünk magunknakva- lók, a világ elől bezárkózó hétalvók, mert ezzel akaratla­nul is szűkítjük, s elszürkít- jük életmódunkat. Minden meghívott vendégünkből nem lesz meghitt barátunk. De ki­alakulhat és állandósulhat kö­rülöttünk egy szilárd, jóban- rosszban együttérző, . bennün­ket értő baráti kör. Akikre a bajban is számíthatunk,* akik­kel megvitathatjuk döntésein­ket, munkahelyi és emberi problémáinkat. égső soron a barátság ” így gazdagíthatja éle­tünket, s töltheti ki sajátos, semmi mással nem pótolható tartalommal is szabad időn­ket. K. É. középkori inkvizíciiós vallatá­sokra emlékeztettek. Kezdetben éterrel hódították el a beteget, de — körülmé­nyessége és lehetséges utóha­tásai miatt — ezt gyorsan föl­váltotta a helyi érzéstelenítés. Előbb novokaint használtak injekciónak, de mellékhatásai, az esetleges érzékenység és szívpanaszok miatt ma már sokkal korszerűbb éraésteleni- tőkkel helyettesítik. Sőt az érzéstelenítés idő­tartalmának növekedését bi­zonyos érszűlkítókkel fokoz­zák. Ezért hangsúlyozzák a fogorvosok, hogy a foghúzás után két óra hosszat nem sza­bad rágni. Bátran mondhatjuk tehát, hogy ma már a legmodernebb érzéstelenítő injekciók mellett a legfájósabb fogat is fájda­lom nélkül, szinte észrevétle­nül el lehet távolítani. A fog­húzástól a fájdalom miatt fél­ni alaptalan és nem érdemes. Előfordul, hogy a foghúzást követő harmadik-negyedik na­pon a húzás helye ismét fáj­ni kezd; a seb elgennyesedik és a fog helyén egy üreg tá­tong. Bizalommal forduljunk a fogorvoshoz, mert a fájdal­mat hamarosan megszünteti, s 2—3 nap múlva a gyógyulás folytatódik! Ellenkező esetben hetekig kínlódhatunk, és a foghúzásról csak rossz emlé­keink maradnak. Végezetül egy jó tanács; Ne várjuk meg, míg a szuvas fog fájni kezd. Rendszeresen je­lenjünk meg a fogorvosnál, hiszen a mai modern tömő­anyagok mellett az időben való jelentkezés esetén min­den rossz fog megmenthető. derítése, miért történt ez így. Az egyik fő ok — az anyagia­kon túl — az a rendkívül fon­tos fölismerés, hogy a csecse­mőnek, a cseperedő apróság­nak talán az első években van legnagyobb szüksége az anya közelségére. A gyes fellendülésében — tartósan 195—200 ezer körül alakul évente a segélyen lévők szá­ma — fontos szerepe van an­nak, hogy a fiatalok kívánják a gyereket és közülük mind többen ismerik föl: a gyermek neveléssel természetesen együttjáró sok-sok gond mel­lett mennyi örömet is szerez egy-egy apróság. A statisztikai fölmérések szerint a születésben elértük vagy legalábbis megközelítet­tük a kívánt arányt, hiszen 1974-ben ezer lakosra már 17,8 születés jutott. A jelek szerint az 1975-ös eredmény nagyjá­ból hasonlóképpen alakul, sez örvendetes dolog; 1972-ben ezer lakosra csupán 14,6 szü­letés jutott hazánkban. Figyelemre méltó a gyes igénybevételének terü­leti megoszlása: 1973—74-ben — Pest megye kivételével — valamennyi megyénkben nőtt; jellemző, hogy az igénybevé­teli arány minimuma (69,1 ^százalék) is magasabb, mint az elmúlt időszak országos át­laga (69 százalék). Igen sokan élnek a gyes nyújtotta le­hetőségekkel Zala megyében, s ez annál örvendetesebb, mert ebben a megyében 1967—69 között az országban a legkevesebben vették igénybe a gyes-t. Ehhez hasonló, csak éppen fordított előjelű változás a már említett Pest megyei; az 1967—69. évi első helyről a 14.-re esett vissza — úgy, hogy közben abszolút számban nem történt változás. Jelentősen növekedett ta igénybevétel Komárom és Győr megyében. Városban és a községben az igénybevétel aránya csaknem azonos mértékű: a városokban j 81, a községekben 79 százalék, j A megyei városok közül Győr- I ben élt legtöbb kismama a I gyes nyújtotta lehetőségek- ; kel, itt az igénybevétel aránya | 88 százalék. Az elmúlt idő- | szakhoz képest fejlődés van ilyen szempontból például j Miskolcon, de nagy iparvéro- j sunk még így is jóval az or- ] szágos átlag alatt (65 száza- I lék) maradt. A megyék igény- bevételi aránya — talán Győr ] és Csongrád kivételével — meghaladja a megyei városo­két. A gyes születésnapi | mérlegkészítése tehát orszá­gosan mindenképpen pozitív. S ennek kapcsán joggal mondhatjuk: egyre többen ér­tik meg, hogy a felelősség a gyermekért, a közösség, a tár­sadalom ügye, felelőssége is. Bölcsődék, óvodák építésére irányuló nagyüzemi és más közösségi erőfeszítések jelzik ezt, de az a még szélesebb kö­rű társadalmi összefogás is, amely az utóbbi években or­szágszerte mind inkább ki­bontakozik a többgyermekes családok helyzetének javítá­sára, könnyítésére. Ü. U □ OTTHON CSALÁD Édességek fogyókúrázóknak Alapanyagnak is tekinthetjük Üzleteinkben néhány hó­napja kapható az osztrák Oetker cég Aranca nevű dié­tás gyümölcshabpora — na­rancs, citrom és mandarin ízekben. Az ízletes édesség el­készítése igen egyszerű. Mind­össze negyed liter vízzel keil elegyíteni a gyümölcehabport, habverővel fölverni. 2—3 per­cig tart, míg a krém megsű­rűsödik és habos lesz. Akkor hozzáadjuk a tasakhoz mellé­kelt kapszulából a gyümölcs­íz aromát, majd egy pohár Fényvisszaverő anyag az öltözéken Életmentő divat „Gyorssegély” a vízzáró rétegeknek A Magyar Autóklub Közle­kedésbiztonsági Bizottságá­nak kezdeményezése nyomán az OKISZ-labor megtervezte és a Pécsi Kesztyűgyár meg­kezdte a közutakon közleke­dők életbiztonságát szolgáló ruházati cikkek gyártását. A »világító« ruhák — a közle­kedés fejlődése folytán —már a mindennapi élet tartozékai, bár hazánkban még újdonság­nak számítanak; A Duna Ci­pőgyár a közelmúltban olyan gyermekcipő-modelleket is ké­A folyamatos kiaknázás miatt »kimerülnek« a víztar­talmú talajrétegek, s ezért gyors »megsegítésükre« alkal­mas módszert dolgoztak ki Litvániában. A kísérlet szín­helye a Jura folyó forrásvi­déke volt. A kimerülő föld alatti víztárolókba speciális fúrólyukakon nagy nyomással folyóvizet juttattak. A lehűlt, megtisztult — és hasznos ás­ványi anyagokkal és mikro­elemekkel telítődött — víz most a közeli Taurag váro6 házainak csapjaiból ömlik. A Taurag környéki kísérlet igazolta, hogy a kimerülő ta­lajvízkészletek mindenütt pó­tolhatók ezzel a módszerrel, kivéve a nagy iparvidékeket. , NAPPAU ESTE szítéit, amelyeken fényvissza­verő anyagot alkalmaztak. (A kísérleti árusításnak nagy si­kere volt.) Képeinken a Pécsi Kesztyű­gyár által gyártott fényvissza­verő anyaggal kombinált biz­tonsági kesztyűkből, valamint biztonsági motorosruhákból (bőrdzsekikből) mutatunk be néhányat. joghurttal jól elkeverjük. Hű­tőszekrényben 30 percig hűt­jük. A joghurt helyett adha­tunk a krémhez 125—250 gramm étkezési tehéntúrót vagy egy tojás fölvert fehér­jét Az így elkészített édességet alapanyagnak is tekinthetjük, íme, néhány, Aranca krémmel készíthető desszert receptje! Töltött gyümölcs Narancs vagy grapefruit tetejéből 1 szeletet levágunk, és a gyümölcs húsát óvato­san kivesszük. Mandarin vagy citrom ízű Arancát szokás szerint elkészítve a gyümölcs­be töltjük. Aranca piccoló Citromos Arancát víz he­lyett negyed liter pezsgővel habosra verünk. Joghurtot adunk hozzá és pezsgőspoha­rakba töltjük. Díszítjük. Kellemes ízű desszert. Déltengeri nyárs Az Aranca mandarint szo­kás szerint elkészítjük és egy üvegtálba öntjük. Szervírozás előtt nyársra tűzünk cseresz­nyét és ananászdarabokat, s ezzel díszítjük a desszertet. Ananász citromflipp Az Aranca citromot elké­szítjük és kis tálakba töltjük. Szervírozás előtt cseresznye- és mandarindarabkákkal vi­dám arcot formálunk. Kedves meglepetés gyerekeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom