Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Hatvan perc a Szovjetunióról A barátság sajtókonferenciája Szakemberek a mezőgazdaságban Akikből a sok is kevés Nagyon jól sikerült a rádió 73. sajtókonferenciája, amely ezúttal a Szovjet Kultúra Házából jelentkezett. Az egy­órás esti beszélgetésnek tör­ténelmi távlatot adott, hogy az MSZBT elnökségének tag­jai. a szovjet vendégek, a ri­porterek és újságírók abban a helyiségben ültek, amely­ben megalakult a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság 1945 nyarán. Az akkori elnök­ségnek somogyi származású tagja is volt Gábor Andor személyében, a diszelnök tisZ­Az 1974. évet követően az ban az SZKP jövőre összeülő ' egyik somogyi termelőszövet- XXV. kongresszusának anya- | kezetet szanálni kellett. A sza­gát. 1976. április 12-én lesz | nálási bizottság egyebek kö- Gagarin' űrrepülésének a 15. ! -zott megállapította, hogy a évfordulója. Ennek tiszteleté­re kiállítás nyílik, szimpozion lesz, erre szovjet űrhajósok, űrkutatók érkeznek. Az egye­temistáknak vetélkedőt ren­deznek, a felnőtteknek rejt­vénypályázatot hirdetnek. A KISZ-szel és a SZOT-tal együttműködve jövőre is mintegy kilencszáz pályakez­dő fiatal — többségük szak- munkásfiatal — utazhat a tét pedig Szent-Györgyi Al- jSzovjetunióba kedvezményé­ben töltötte be. I sen. A Szovjet Kultúra Há­Az MSZBT három évtizedes tevékenysége is reflektor- fénybe került az újságírók, a telefonon érdeklődő rádióhall­gatók kérdései alapján. Az MSZBT főtitkára, az elnökség tagjai — tudósok, szakembe­rek —, a szovjet vendégek, frappáns és tartalmas vála­szokkal elégítették ki az ér­deklődést. Rapcsányi László riporter jól vezette a sajtókonferen­ciát, külön erénye volt a mű­sornak a derűs légkör. Egy- egy ilyen sajtókonferenciát legkevesebb kétmillióan hall­gatnak, s így kiváló alkalom, gyors propaganda volt az MSZBT terveinek megismer­tetésére. Nagy Mária főtitkár szombaton éjszaka érkezett haza a Szovjetunióból, a szov­jet baráti társaságok szövet­ségének tanácskozásáról. Az SZMBT és az MSZBT kapcsolata tovább bővül a következő két évben. Sok- ér­dekes információt megtud­tunk a műsorból. A tervek között szerepel, hogy az MSZBT megismerteti hazánk­zának igazgatója mondtá el, hogy az SZKP XXV. kong­resszusának tiszteletére dal­estet rendeznek, s ezt az orosz forradalmi daloknak szentelik. Hazánkban egyre több kö­zösség. szocialista brigád fog­lalkozik rendszeresen a Szov­jetunió életének megismerésé­vel. Ezt mutatja többek kö­zött a magyar nyelvű szovjet lapok példányszámának ál­landó növekedése. A mostani együttes példányszám már meghaladja a 307 ezret. Ez az MSZBT tagcsoportoknak is köszönhető. ■ Az ő tevékenysé­gükről szintén sok szó esett a műsorban. Az MSZBT főtit­kára szerint akcióik révén so­kat tesznek a Szovjetunió életének bemutatásáért. Ezt a pluszt szívesen vállalják. Ez a sajtókonferencia mél­tó volt az MSZBT jubileumá­hoz, s olyan politikai, társa­dalmi, gazdasági, tudományos, művelődési kérdésekre irányí­totta a figyelmet, amelyek sok embert érdekelnek ha­zánkban. L. G. Nádvágás, gépjavítás Téli munkák a fonyódi tsz-ben Korábban, ha véget ért a kukoricabetakarítás, befeje­ződtek az őszi talajmunkák, a tsz-tagok téli pihenője kö­vetkezett — a kitavaszodásig nem volt dolguk. Ma a fal­vak lakói ugyanúgy igényük az egész évii folyamatos mun­kát, mint az ipari üzemek dolgozói.. Ha nem is abban a munkakörben, mint nyáron, de dolgozni szeretnének, és nem veszik szívesen, ha hó­napokig tétlenségre vannak kárhoztatva. Különösen a Ba- laton-parti mezőgazdasági üzemekben lényeges, hogy azok a tagok, akiket nem csábítottak el az idegenfor­galmi létesítmények, akik a számtalan műnkalefhetőség el­lenére a gazdaságban marad­tak, megtalálják számításukat, egész évben foglalkoztassa őket a gazdaság. A fonyódi Balaton Terme- i lőszővetkezetben a dolgozók I . folyamatos foglalkoztatása jó­részt megoldott. Csupán az asszonyok egy kis hányadá­nak nem jut még egész évben folyamatosan munka. A hely­zet egyre inkább javul. A női tsz-tagok zöme a gazdaság olyan létesítményeiben dolgo­zik, ahol nincs téli pihenő, ahol egész évben szünet nél­kül folyik a termelés. Az egyik ilyen létesítmény az ISV-technológiájú sertéste­lep. Itt jelenleg még csak két asszony.. dolgozik, de a jövő­ben nagyobb létszámú női munkaerőt foglalkoztatnak. Az asszonyok szívesen dolgoz­nak a telepen, hiszen korsze­rű körülmények között végez­hetik munkájukat. A baromfitelepen a húscsir­kék nevelése, gondozása iga­zán nőnek való feladat. A fia­talok is szívesen jönnék ide annak ellenére, hogy éjszaka is dolgozni kell. A takar­mánygranulálóban egész év­ben folyik a termelés, és — bár gyakran kell fizikai mun­kát végezni — nincs nöhéz dolguk az asszonyoknak. Csupán a kertészetiek fog­lalkoztatása okoz némi gon­dot a tsz vezetőinek. Mivel kis létszámú brigádról van szó, a szállításnál, a t’er- ményrakodásnál nekik is tud­nak feladatot adni. A férfiaknak még ennél is könnyebb munkalehetőséget biztosítani A tehergépkocsik vezetői, a traktorosak télen a szállításban vesznek részt, legalábbis addig, amíg az időjárás engedi. Utána a gép­műhelyben találnak munkát, hasonlóan a kombájnosokhoz, akik már megkezdték a Claas Dominátorok kijavítását. Je- leneg azt mérik föl, milyen alkatrészekre lesz szükség. így időiben beszerezheti azokat a gazdaság, és nem Jesz majd kényszerszünet alkatrész­hiány miatt. Az építőbrigád tagjai télen is dolgoznak. A hideg miatt jelenleg az épületek belső karbantartását, felújítását végzik. A tél folyamán nádvágás­sal is foglalkoznak a tsz-ta­gok. A gazdaságnak — saját igényeinek kielégítésére — 10 ezer nádkévére van szüksége. D. T. középszintű vezetés — telep- és brigádvezetők — nem fe­leltek meg a követelmények­nek. A takarmánykeverőben például az előírástól eltérő keveráktakarmáilyt állítottak elő, következésképp a súly- gyarapodás nem érte el a ter­vezettet, s a telep mintegy 3 millió forintos árbevételtől esett el. A középszintű vezetés — és általában a termelésirányítás — nem nélkülözheti a kellő szakmai felkészültséget. A példa azt érzékelteti, hogy a mindennapi termelőmunká­ban milyen fontos szerepe van a hozzáértésnek. A szakembe­rekből a sok is kevés a mező- gazdasági nagyüzemekben. A helytelen vezetés olykor sú­lyos veszteségek okozója lehet. Nem lehetünk elégedettek a szakember-ellátottság alaku­lásával. Országosan — sta­tisztikai adatok szerint — a termelőszövetkezetekben ta­valy a szakképzett munkaerőn belül az egyetemi és főiskolai képesítésűek aránya 37 száza­lék volt, s a függetlenített brigádvezetőkre átlagosan 370 hektár termőterület jutott. Az állami gazdaságok mindkét vonatkozásban kedvezőbb helyzetben vannak, mint a tsz-ek: itt az arány 50 száza­lék, a területátlag pedig 315 hektár. S vegyünk még egy számot annak érzékeltetésére, hogy az állami szektorban kö­vetkezetesebben törekszenek szakmai képzésre, mint a szö­vetkezetiben : szakmai képe­sítéssel nem rendelkezik — tavalyi adatok szerint — az állami gazdaságokban a mun­kaerő 0,6, a termelőszövetke­zetekben 4,5 százaléka. A mezőgazdaságban a két szektor hasonló feladatokat lát el, de eltérő szakemberbá­zissal. A munkaerő szakkép­zettség szerinti összetétele az állami gazdaságokban kedve­zőbb képet mutat, mint a tsz- ekben, s ez a megállapítás el­gondolkodásra kell késztesse a szövetkezeti vezetőket és tago­kat. A következmény ugyan­is »kézzelfoghatóan« jelentke­zik: ahol elegendő a jól kép­zett szakember, ott pozitív, ahol kevés, ott negatív elő­jellel. Eredményes együttműködés Megállapodás alapján A tanácsokon is tudják: 1 taljai társadalmi munkát eredményt csak közös erővel | ajánlottak fel a községek par- lehet elérni. Nyilván ezért j kosításában, a szovjet hősi hallunk mind sűrűbben az j emlékmű gondozásában, úgynevezett együttműködési ‘ megállapodásokról. Ezek alapja a községi tanácsi és más szervek — például a KISZ, a termelőszövetkezet, vagy a helyi áfész — elhatá­rozása: egy-egy feladatot kö­zös erővel oldanak meg. Legutóbb a Lengyeltóti Községi Tanács ülésén volt napirendi pont: milyen ered­ményeket hozott az együtt­működési megállapodás? A partner a Somogy Népe Termelőszövetkezet, az áfész, a MEZŐGÉP 2. számú gyár­egysége, a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság lengyeltóti üzemegysége, a Hazafias Nép­front községi bizottsága és az OTP lengyeltóti fiókja volt. A felsoroltakon kívül a KISZ-szel is megállapodást kötött a közös községi ta­nács: vállalták a lengyeltóti, a kisberényi és a hácsi ifjú­sági klub létesítésének anyagi támogatását, a berendezések, felszerelések megvásárlását. Ezzel szemben a község fia­Különösen a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idején sárosak, veszélyesen csúszósak az utak, még a községek belterületein is. A Balatonboglári Állami Gazda­ság és a Somogy Népe Ter­melőszövetkezet az együttmű­ködési megállapodás kereté­ben jelentős munkát végzett a földutak javításában Lengyel­tótiban és Hácson. A MEZŐ­GÉP helyi gyáregysége 27 ezer forint értékű szakipari munkát végzett az általános iskola nyári tatarozásakor. Az OTP-vel kötött-megálla­podás alapján a pénzintézet 60 telket parcellázott, ennek költségei 1 millió 600 ezer fo­rintot tettek ki. A tanács fel­adata volt a kisajátítás és a közművesítés. A tanácsülés megállapította, hogy az együttműködési meg­állapodás végrehajtása ered- rnényes, hiszen csaknem ne­gyedmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a községben működő szervek. Javítják a targoncákat Évente mintegy nyolcvan-száz elektromos Óbudai Gépipari Ktsz-ben. és Diesel-targoncát Javítanak Marcaliban. Képesítés nélkül A z első kérdésem így hangzott: törvén vszerű-e. hogy kiváló pedagógusaink mellett rengeteg képesítés nél­küli nevelő tanítja a gyerekeket? A válasz: nem tör­vényszerű, de ... A téma körbejárása nemcsak azért izgal­mas, mert köztudomású, hogy a következő években emelni kell az általános iskolai oktatás-nevelés színvonalát, s ez képesítés nélkül nem megy. Érdemes vele foglalkozni azért is, mert e tarthatatlan állapot előidézőit évek óta vizsgálják, s eközben nem javul, hanem romlik a helyzet. Mi lehet az oka? Ha sok a képesítés nélküli nevelő Somogybán, akkor bizonyára kevés a pedagógus. Ámbár az sem lehetetlen, hogy vizsgálódásunk közben ennek az ellenkezőjét állapíthatjuk meg. Nem túlságosan bízom a számokbah. Hónapról hónapra változik a kép: a kimutatások nehezen követik a változást. Egy testületi ülésen azt hallottam: összesen 290 képesítés nélküli nevelő van Somogybán, és 90 pedagógusállás üres. A megyei tanács művelődésügyi osztályának szakemberei és kimutatásai szerint az iskolákban jelenleg 153 a képesítés nélküli nevelő, az óvodákban pedig 88 képzetlen óvónő van. Rajtuk kívül még sokan szerződést kötöttek ... A »történelmi visszapillantás« azt mutatja, hogy az öt­venes években még »pedagógus-túltermelés« volt az ország­ban, az elmúlt évtizedben viszont az ellenkezője. A felsőok­tatási képzést és a területi igényeket valahogy »elfelejtették« összehangolni. Ráadásul az átszervezés miatt — 1960-ban és 1961-ben — egy évig sem tanárt, sem tanítót nem bocsátot­tak ki az intézetek. Azt hitték: pedagógusíölösleg lesz (meg­szűnik a levelező oktatás stb.). Ez legalább akkora tévedés volt, mint nem számolni más népgazdasági ágak és szakmák elszívó hatásával. Az előzményeket tehát egyetlen szóval jel­lemezhetnénk: tervszerűtlenség! Csak azért nehéz ezt ilyen határozottan kimondani, mert ma és itthon sincs okunk a dicsekvésre ... Kikből lettek a képesítés nélküli nevelők? Javarészt azokból, akik a fölvételi vizsgán csak annyi pontszámot szereztek, amennyivel egy év múlva a levelező szakon meg­kezdhetik a tanulást. Vagyis nem feleltek meg a követel­ményeknek. Ellentmondásos helyzet ez, mert a levelező ok­tatás — munka mellett — nehezebb. (S őket rendszeresen helyettesíteni kell; újabb gond!) De ne gondolja 6enki. hogy ezeket a fiatalokat marasztaljuk el. A sorozatos »lépéshiba" azonban nem használ oktatási rendszerünknek. A 153 képe­sítés nélküli nevelő közül 117-en tanulnak. Hadd tegyem hozzá: a képesítés nélküliekből már Sok kiváló pedagógus született, és nem biztos, hogy akinek diplomája van, az jó pedagógus is egyben... A somogyi általános iskolák felső tagozatain dolgozó tanárok 60 százaléka egyébként levelező úton végzett, s ezeknek csaknem a fele képesítés nélküli­ként .kezdte a pályát Úgy gondolom, mégsem ez a megol­dás. H em tudunk tervezni! És ha fönntartanánk a . jelenlegi módszereket, akkor — valljuk be — nem is nagyon lehet. A következtetést nem kell kimondanom. A me­rev keretszámok rendszerint gúzsba kötik az irányítók ke­zét. Somogybái évente 30—35 fiatal kerülhet a tanárképző és 50—60 a tanítóképző főiskolára. Az óvónők 16—18-as ke­retszáma a természetes utánpótláshoz is kevés. A tanárkép­zősök egyharmada évekig »elveszett«, azaz Somogy nem szá­míthatott rájuk. Más megyékbe, más pályákra mentek, ked­vezőbb körülmények közé. 1975 »a csodálkozás éve", hiszen 25 tanár visszajött Somogyba. Ez örömteli változás. De ho­gyan függ össze a képzés a tanulólétszám alakulásával? Ed­dig fokozatosan csökkent a tanulók száma, a jövő tanévtől kezdve azonban több lesz a gyerek: évi 750—800-as növe­kedéssel kell számolni. Megkérdeztem, hogy ezzel párhuza­mosan növekszik-e a leendő pedagógusok beiskolázási lehe­tősége? Azt mondták: nem. Ebből az következne, hogy az erőfeszítések ellenére sem csökken, hanem nő a képesítés nélküliek száma. Tévedés. Somogybán sok a pedagógus. Több, mint amennyi kellene. Az átlagos osztálylétszám országosan 28. Somogybán 23,6. A megyében kilencvennégy olyan osztályközösség van, ahol a létszám nem éri el a 15-öt! Ideális állapot lehetne, de ma még korai. Ezek szerint nem kevés, hanem sok a pedagógus. S ez azért van, mert rossz a szervezés. Igaz, nem ilyen egyszerű a kép, hiszen aprófal­vas településű megye vagyunk, s csak a fokozottabb körze­tesítés segíthet. Meg az előrelátóbb tervezés. Űj iskoláink termeiben általában 36 gyerek fór el. S ha a faluban mond­juk 42 harmadikos diák van, akkor 21-es létszámú osztályok alakulnak. Ismerjük el: mai körülményeink között ez fény­űzés! Tervszerűtlenségről beszéltem az előbb. Van mit ten­nünk. Számolni kellene például azzal is — és tenni ellene —. hogy a szomszédos megyékben rendszerint jobb körül­ményeket, lakást, magasabb fizetést adnak a fiataloknak. Meg azzal is, hogy a fizikusok, a nyelv szakosok, az alkalmazott matematikához értők könnyedén elhelyezkednek más pá­lyán, és olyan fizetésért, amilyet a nyugdíj előtt álló peda­gógus is megirigyelhetne. Mi következik ebből? Vagy .meg tudjuk teremteni a megfelelő körülményeket, vagy pedig »rátérrezünk« szükségleteinkre. Nem állítom, hogy okvetle­nül követni kell a Szovjetunió példáját, de mindenesetre elgondolkoztató. Náluk ugyanis a diplomások öt évig köte­lesek ott dolgozni, ahová irányítják őket, ahol szükség van rájuk. S ez nem valamiféle »jobbágyrendszer«, hanem az állam »ráfordításának« megtérülési igénye, azaz tervszerű- sé'’ M iért van tanév közben is »népvándorlás« Somogybán? Azért, mert egyes helyeken nem, késve vagy rosszul terveznek. Azért csökkent például a középiskolai ta­nárok száma, mert a tanítóképző elkésett a »toborzással«. Pedig jóval előbb tudtak a főiskolai rangról. Üjabb követ­kezmények? A középiskolák természetesen (vagy nem?) az általános iskolákban kerestek utánpótlást. Érdemes gondol­kozni ezen . .. S az óvodák helyzetéről még nem is beszéltem. Talán erre is érdemes egyszer visszatérni ... • Nem kevés a pedagógus, hanem sok; nem tervszerű a munka, hanem tervszerűtlen; de nem is lehet tervszerű, csak a vezetők jobb kiválasztásával, stabilitásuk biztosítá­sával. A tüneti kezelés sohasem segített rajtunk ... Jávori Béla 80000 tonnával több szén A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége ked­den a Magyar Szénbányászati Tröszt tájékoztatója alapján a szénbányászat . idei munkájá­ról és jövő évi feladatairól tárgyalt. Az idén több termé­szeti akadály nehezítette a szénbányászok munkáját — gázkitörés, vízbetörés, tűz —, de a dolgozók jelentős erőfe­szítéseinek eredményeként a termelési kiesések nem okoz­tak fennakadást a népgazda­ság szénellátásában. A fo­gyasztók szén készlete az ősszel mintegy 80 000 tonnával volt nagyobb az egy évvel ezelőtti­nél, így a téli ellátásban nincs: fennakadás. A tröszt tervei szerint 1976-ban 25,4 millió tonna szenet termelnek a bá­nyászok. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom