Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

HÉTKÖZNAPJAINK j Pálóczi Horváth Adum Somogy bún Albérlet igényesnek kiadó A téma földön hevert eleitől fogva. Einsteinnek csak le kellett hajolnia érte. Ta­gadhatatlan, hogy zsenije föl­borzolta kitaposott köznapisá- gunkat a tudattól független világképpel, a mindenség ka­pujára kiszegezett hittételeivel mégis minket igazolt. Magya­rán, fránya alkalmatosság a szemszögünk. Kihasítva az örökkévalóságból véges szük­ségletünk, felőlünk békén el­lehet az einsteini relativitás az idők végezetéig, nem , iri­gyeljük a babért, de minket se a gólya költött. Már az anti- világban tudtuk euklideszi alapozás nélkül is, hogy ha a zsebünkre megy a látószögel­hajlás, plasztikusabb a mi hétköznapi relativitásunk, mint az időbeli koordinátával négyre tágított jó öreg három dimenzió. Sokarcú harcunk igazságának bizonyítására elég egy albérlő is, akiből »pa- naszolkodása« óta főbérlő lett, é6 most albérlője van, amiből menten kitetszik, hogy mitől kerek a világ. Tudnivaló, hogy az albérlő nem azért lakik albérletben, j mert albérlő. Az albérlő azért lakik albérletben, mert nem főbérlő. Az albérlő nem is ] azért lakik albérletben, mert nincs lakása. Az albérlő azért lakik albérletben, mert igé­nyes. Az albérlő nem lakik. Az albérlő albérel, mert az albérlet nem lakás, hanem bérlet. Az albérlet nem is azért van, hogy az albérlő lak- az albérlőt, mert a cihán po­jon. Az albérlet azért van, hogy az albérlő fizessen. Az albérlet azért szűk belül, mert kívül tágasabb, akár a ten­geri uborka, csakhogy az ki­fordítható. Az agyonzsürizefct eb pe­digréje közel sincs olyan hi­teles, mint az albérlet, hol kizárt a »-vasalt fül«, mely esetleg albérletnek álcázott vacak főbérletet takar. Az albérletben nincs hiba. A hi­ba az albérlőben van, mert az albérlő nem ember. Az albérlő angyal, ugyanis nem lakik, nem mos, nem fürdik, nem fűt, nem világít, nem iszik, nem eszik, nem ... t Az albérlőnek csak azért nincs szárnya, mert úgyse férne be­le az albérletbe. Az albérlő az albérletben emberré válhat. Az albérlő nem azért válhat emberré, mert akar. Az albérlő azért válhat emberré, mert az al­bérletben emberi funkciókat gyakorolhat. Vergilius csak kismiska, mikor a főbérlő, be­mutatja az albérletet: Ez a csap — csak egy Csokonai tudná kellően értékelni, nem egy albérlő, mert bátran nyit­va felejthető, egyébként ál­landóan folyó a víz a plafo­non. Ez a takaró, ha nem elég, ki vihetjük. Ez a sezionnal kombinált vaskályha, ezért az albérlő télen is addig nyújtózkodhat, ameddig a talpának jólesik. A hóvége nem viszi párnáétól a zaciba kőikével tartósítva őrködik a loptalak jelige. A folt a fa­lon a tükör helye, kampója garantáltan megbízható. Ez a rezsó, ugyan nem réz a nye­le, de szikrázik. A villany- körte most érik. A közvilá­gítást most kérik. Ez a wé- cé, nézni lehet, de nem mu­száj, úgyis beleszámít az al­bérletbe. Itt kérem, az albér­lő álma mindig nyugodt, a semmire nincsen gondja. Az albérlőt ellentétes elője­lűek nem látogathatják. Nem azért, mert az ingyen levegő még az albérlőnek is kevés, hanem mert az albérlet közös a közerkölccsel; bent alszik a miama a macskával, a Da- nuvia és a palotapincsi, de viszont ezek után az albérlő nem fizet, pedig fizethetne, mert ingyen melegítik be ne­ki az albérletet. Az albérlő mégsem fizet,' mert a főbér­lőnek van szíve. Az albérlő előre fizet minden elsején. Az albérlő nem azért fizet előre elsején, mert a főbérlő bizalmatlan. Az albérlő azért fizet előre minden elsején, mert tyúk- eszű az istenadta: igen hamar elfelejti az albérletben, hogy igényes. Mikor az albérlő már nem igényes, jobb, ha felakasztja magát. Mégse azt teszi, inkább lesz főbérlő, és azonnal kiteszi a táblát, hogy sufniját késedelem nélkül a közjónak áldozza: Albérlet igényesnek kiadó! Mihályi Margit számítógéppel Egy tsz-szel 20 perc alatt végezhet Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a számítógép egy­re újabb és újabb területen bukkan föl, megkönnyítve az ember munkáját. Az idei mezőgazdasági kiállításon — megvallom — nem várt sze­repkörben találkoztam a ha­zánkban gyártott R—10-es kisszámítógéppel. Az egyik pa­vilonban »négy kerékre állí­tott« (vagyis gépkocsiba sze­relt) változata egy termelő­szövetkezet időszakos zár­számadását végezte. Termé­szetesen villámgyorsan. •• „üzemanyag­takarékos” autótípus Űj kísérleti autótípussal ké­szültek el az Opel-gyár konst­ruktőrei. A »GT—2« karosszé­riáját akként sikerült kialakí­taniuk, hogy a légellenállás minden eddig megjelent típu­sénál kisebb legyen, ami je­lentős üzemanyag-megtakarí­tást eredményezett. A gépko­csi 1900 köbcentiméter hen­gerűrtartalmú, 105 lóerős, be- fecskendezéses motorja ugyan­is csak 7—7,5 liter benzint fo­gyaszt száz kilométerenként (ez ebben a kategóriában »vi­lágrekordnak« számít). Az új autótípus legnagyobb sebessé­ge óránként 200 kilométer; az oldalirányú széllel szembeni stabilitása kiváló. A fényszórók nyílását leta­karó, gombnyomásra pillana­tok alatt felnyíló védőlemezek hasznosan védik a gépkocsi »szemeit« a szennyeződéstől (ugyanakkor a légellenállás szempontjából is hasznosak). A külső visszapillantó tükrö­ket az ajtók keretébe építet­ték, ugyancsak a kisebb légel­lenállásra gondolva. A »GT— 2« szerelvényfalán hiába ke­ressük a mutatóval ellátott jel­zőórákat. Mind a sebességmé­rőt, mind a fordulatszámmé- rőt ún. digitális kijelzésűre készítették el, ami azt jelenti, hogy a mutatók állása helyett szamok jelzik a megfelelő se­besség-, illetve motorfordulat- szám-értéket. A benzintank­ban levő üzemanyag mennyi­ségéről és a hűtőfolyadék hő­fokáról is számok leolvasása útján tájékozódhat az autóve­zető. Ez tulajdonképpen nem is meglepő, inkább az a furcsa, hogy eddig nem gondoltunk rá. A számítógépnek ugyanis minden adottsága megvan ar­ra, hogy hasonló munkákat — pontosan és gyorsan — elvé­gezzen. Az ember az állandóan is­métlődő ügyviteli munkában hamar elfárad, s hibákat kö­vethet el, a számítógép vi­szont mindaddig végzi az is­métlődő feladatokat, amíg árammal táplálják. Csak a programjai legyenek pontosak és a berendezése kifogástalan. Az R—10-es kisszámítógép komplex zárszámadó program­ját a Számítástechnikai Koor­dinációs Intézet munkatársai dolgozták ki a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium Statisztikai és Gazdaság- elemző Központjának megbí­zásából. így a számítógép 20 perc alatt elvégzi a zárszám­adással kapcsolatos összes számítást, majd további két óra alatt részletesen kiírja a végeredményt. Ezzel hetekig tartó nehéz munkától kíméli meg az embert. A gépkocsiba épített R—10-es dolga végez­tével továbbmehet, s még az­nap elkészítheti egy másik tsz zárszámadását is. A tojás és az idegrendszer Az NSZK-ban a dórtmundd Max Planck Táplálkozási izio- lógiai Intézet egyik tudósa megállapította: a tojás más élelmiszerekkel kombinálva növeli az emberi szervezet koncentrálóképességét, erősíti | tóvezetést az idegnyalábokat és elősegíti a szem alkalmazkodási képes­ségét az éjszakai fényekhez. A nyugatnémet kutató szerint a tojás intenzív fogyasztása kedvezően befolyásolja az au­Éjjeli gyertyafény Szántódpusztán »Oh Te, kinek harsány hadi kürtje Tihanynak enyelgős Szüzeit eddig nem hallott hangokra tanítá; Hogy valamerre kevély hullámait hányja zajongva, a Balaton, Hunyadit, Hunyadit riadozva az erdő, Horváthom jer ...« Akinek Széphalmy, vagyis Kazinczy Ferenc ezeket a hí­vogató sorokat küldte, a Szán- tódpusztán verselgető költő. Pálóczi Horváth Ádám, a Hu­nyadit éneklő, Pannóniáért lelkesedő, a somogy—zalai népdalok és dallamok örökér­demű gyűjtője volt. Ki ez a Pálóczi Horváth Ádám, akinek élete úgy ösz- szefonódott Somogyéval, és akiről annyit írtak az egyko­rú lapokban és meséltek szer­te a megyében? Komlódon, Komárom me­gyében született 1760. május 11-én. Egyetlen gyermek volt, fékezhetetlen természetű. A debreceni kollégiumban ta­nult. Társai szerették, tanárai közül a híres Hatvani pro­fesszor mindig örömmel be­szélt róla. Horváth is mindig nagy tisztelettel és elismerés­sel emlegette ezt a tanárát, aki a legnagyobb hatással volt reá. A természettudományok iránti szeretetét neki köszön­hette. Debrecen hatása nya­kas kuruccá tette, az maradt egész életében. Földmérő mérnök lett be­lőle, akkori szólással »geo­metriai hitet« tett, és a neve alá is így írta: »egész Ma­gyarországra felesküdt mér­nök«. Nősülése után (1782) Füre­den telepedett le, majd 1785- ben a feloszlatott Benedek- rend szántódi uradalmát vet­te bérbe tíz évre, évi 5200 forintért. Ezzel végleg letele­pedett a tó mellett. Füreden volt háza, Szántódpusztán pe­dig ma is az ő házaiként mu­togatott szalmafedeles intézői lakásban a lakhelye és köl­tői műhelye. Szántódpuszta történetében ő a leghíresebb ember, aki ezt a kis, akikor alig ismert pusztát ismertté tette a kor irodalmárai előtt, onnan írott leveleivel és köl­tői alkotásaival. Remetealaknak nevezte a szántódi házat és így hívja Kazinczy Ferenchez írott le­velében is. »Szántódpusztai remeteségemből, mely füredi lakóházamra a Balatonra átalnéz, írom Hozzád ezen első levelemet 1789. 11. 7-én, ahol gazdaságbeli sok foglala­tosságaim igen kevés időt engednek szívem szerette mú­zsának áldoznom.« A szántódi lákóház is a bérleményhez tartozott, ezért írja felőle: »Szántód az én nyugodal­mamnak a helye, nekem olyan drága lakás, hogy minden fél- esztendőben előre is kell fi­zetnem mind a haszonnak, mind a gyönyörűségnek árát.« A bérlemény több, mint 3000 hold voit, sok munkát adott. Egyik levelében írja, hogy »harminc hold kukori­cás bevetésével vesződik«. A munkának azonban haszna is volt. szépen keresett. Évi be­vétele elérte a 8—9000 forin­tot, nagy összeg volt ez akko­riban! Szántódról írott levelei azért is érdekesek és becse­sek a somogyiak számára, mert a nyelvi fejtegetések, a költői viták mellett mindig elmond valamit a pusztáról is, ottani munkájáról. Amikor a török kiűzése után, 1736-bán az apátság is­mét elkezdte kiépíteni a pusz­tát, elsőnek lovakkal népesí­tették be az istállókat. Egy­más után emelkedtek az épü­letek, istállók, cselédlakások, ispánlakás, kocsma, raktárak és górék. Kialakult az a ma­joregyüttes, amely ma párat­lan ilyen emlék hazánkban. Az ispánház bizonyára a XVIII. század végén épült. Ebben a házban kereste fel őt Kazinczy, akinek barátsá­gára igen büszke volt Hor­váth, és nem is nyugodott addig, amíg híres barátja őt meg nem látogatta. Kazinczy Orpheus című naplójában írja le ezt a ta­lálkozást. A révhajón részeg révészek társaságában ért el a pusztára, már éjfél felé, de Horváth ablaka még világos volt. »Hasztalan volt föltenni, hogy nevemet egy ideig eltit­koljam; nem emlékszem egyébre, mint hogy azt mon­dám: én vagyok Kazinczy, s mellére szorultam« ... Ezután kart karba öltve órákon át sétáltak, és szóba került minden, ami a két köl­tőt abban az időben csak ér­dekelhette. Ez a találkozás Horváth későbbi költői mun­kásságára valóban nagy ha­tással volt. Zátonyi Ferenc (Folytatjuk.) Kelbe félni a gorillától ? Teljesen helytállónak lát­szik a tudósoknak az a meg­állapítása, hogy még nagyon keveset tudunk a vadállatok­ról. Az a felosztás, miszerint a vadállatok egy része »hasz­nos« és »kedves«, a másik ré­sze »káros« és »vad«, túlsá­gosan önkényes. Pedig ez na­gyon fontos dolog, hiszen en­nek alapján irtunk egyes ál­latfajokat, másokat pedig vé­dünk. Ha ránézünk egy gorillára, ijesztőnek látjuk. Ha ehhez még hozzágondoljuk a gorillák Készül a Black Comedy tv-yáltozata óriási erejét, hatalmas testmé­reteit, valamint a róluk szóló ellenőrizhetetlen meséket, tu­lajdonképpen nem csodálkoz­hatunk, ha mindenkit félelem fog el. Pedig a gorillák — roppant testi erejük ellenére — békés, szinte félénk állatok. — Ezt állapította meg leg­utóbb az emberszabású maj­mok életét hosszú időn át ta­nulmányozó kutatók egyik csoportja. Szerintük maga az ember az oka annak, hogy a gorilla fél az embertől — ha találkozik vele —, és ezért olykor való­ban meg is támadja. Az álla­tok támadó magatartása első­sorban a vadászoknak »kö­szönhető«, mert a majmok nem felejtik el a velük — az emberrel — való találkozást. A Magyar Televízió I. stúdiójában forgatása kezdődött december 7-én. jelenetet. Schaffer Black Comedy című művéből új tv-játék Kénünkön: Vámos László rendező (balról) beállít egy A diétázó nők vashiánya A müncheni orvosok egyik r ni orvosok azt javasolják a csoportja megállapította, hogy j diétázó, fagyni kívánó nőknél, a diétázó nők nagy része vas­hiányban szenved. A nyugat­német orvosok fölmérései azt mutatják: a felnőttek mintegy 10—13 százaléka vashiánnyal küzd. Sok esetben azonban — elsősorban a nőknél — ez az arány még az 50 százalékot is , eléri, sőt fokozódik a fogyni i kívánók esetében. A münche­hogy évente legalább két hó­napig gyógyszer formájában szedjenek vasat. Ez a szerve­zet teljes biológiai egyensúlya érdekében rendkívül fontos. II n »

Next

/
Oldalképek
Tartalom