Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Folytatta munkáját az országgyűlés SZURDI ISTVÁN Kielégítő, jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása \ A miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását elemezve elmondotta; a lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai a most befejeződő ötéves tervidőszakban .évenként átlagosan 9,3 százalékkal, vagyis évente átlag 15—16 milliárd forinttal emelkedtek. Folyó árakon számolva az 1970. évi 140 milliárddal szemben . 1975-ben előreláthatólag 218 milliárd forint értékű árut értékesít a kiskereskedelem. Importcikkekre öt évvel ezelőtt körülbelül 25 milliárd, az idén pedig már 37—38 milliárd forintot költött a lakosság, vagyis az importáruk részaránya a kiskereskedelmi forgalomban 17— 17.5 százalék. Áz áruk választékára jellemző, hogy jelenleg körülbelül 70—80 ezer féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős része kicserélődött az utó,bbi öt évben. Termelés és behozatal — Természetesen tudjuk — mondotta —, hogy a vásárlói közérzetet nemcsak az áruelvásárlási igényeit helyileg, napról napra hogyan és milyen körülmények között tudjuk kielégíteni. Kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzleteinkben az egyéni kívánsá- : gainak megfelelő árukat, le- ! gyen az akár egy csekély ér- í tékű áramelosztó, vagy nagyobb értékű automata mosógép, sör, vagy valamilyen | építőanyag. Az ilyen magas színvonalú, stabil árukínálat j megteremtése azonban nemcsak a kereskedelem elhatározásának a kérdése. Egy tízmillió lakosú ország képtelen arra, hogy saját tér- j melőkapacifásaival a fogyasz látás népgazdasági adatokkal bizonyítható fejlődése határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja, hogy tási cikkeknek olyan széles választékát állítsa elő, amit | lakosságunk — meglehetősein differenciálódott jövedelmi I színvonala mellett — elvár. Ezért részben behozatalra kell támaszkodnunk. — A szocialista országokból származó importunk évről évre dinamikusan nő, de ennek természetesen korlátái is vannak, hiszen saját országuk lakosságának növekvő igényeit is ki kell elégíteniük mondotta Szurdi István. Ezután kitért a tőkés országokkal folytatott külkereskedelemre. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű változásokat és társadalompolitikai Intézkedéseket. amelyek közvetve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. — Olyan változásokról van szó — mondotta —, amelyek például a népesség korösszetételében, jövedelmi viszonyaiban^ az urbanizációban vagy éppen a népesedéspolitikai intézkedések eredményeként I menték és mennek végbe. — Kiemelten foglalkoznak például a fiatal korosztályok ruházati igényeinek kielégítésével, a csecsemőruházati cikkekre' és a csecsemőbútorokra is nagy gondot fordít a kereskedelem. Figyelembe veszik a nyugdíjasok számának növekedését és a nyugdíjak emelkedését is, mert ezek a tényezők hatással vannak a nyugdíjasok által vásárolt árucikkek forgalmára és összetételére. 110 milliórddal többet A továbbiakban Szurdi István azzal foglalkozott, hogy az ország milyen áruellátásra számíthat 1976 és 1980 között. Az V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növekedésével- összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — váltóÁz idegenforgalom és a Balaton-part fejlesztése Szokola Károlyné dr. felszólalása Tisztelt országgyűlés! Negyedik ötéves tervünk végrehajtása, annak eredményei és a tervidőszak alatt tényként jelentkező hatások meghatározó jelentőségűek abban, hogy milyen célokat tűztünk magunk elé az V. ötéves terv időszakára, várható nemzeti jövedelmünkből mire, mennyit fordíthatunk. Követendő irányt szab e kérdésben pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata és a Központi Bizottság 1975 novemberi ülésén elfogadott irányelvek. Az V. ötéves tervtörvény ennek megfelelően készült el, minden téren a gazdálkodás fokozottabb terv- szerűségére, takarékosságra és a hatékonyság emelésére ösztönöz. E gondolat és összefüggés késztetett arra, hogy egy. a megyém és választó- kerületem szempontjából is jelentős területről, az idegenforgalomról, a bel- és külföldi turizmusról szóljak. Hazánkban a turizmus, különösen az utóbbi másfél évtizedben, rendkívül dinamikusan fejlődött — hangsúlyozta Szokola Károlyné dr. — Emellett a turizmus — pozitív és negatív hatásaival együtt —- gazdaságos tevékenység is. Ezekből a tényekből kiindulva szeretnék néhány észrevételt és javaslatot tenni azért, hogy a belföldi és a nemzetközi idegenforgalom fejlesztésének céljaira az új tervidőszakban rendelkezésre álló. viszonylag szerény eszközöket az eddigieknél még hatékonyabban tudjuk a tervidőszak alatt felhasználni. Az idegenforgalom megfelelő tervezése, bonyolítása csak az érintett ágazatok, az i erre hivatott szervek, vala- j mint a tanácsok összehangolt [ tevékenysége révén valósulhat meg — hangsúlyozta a somogyi képviselő, s mint rámutatott, ezt a IV. ötéves terv időszakában — bár jelentős eredményekről adhatunk számot — mégis csak sok zökkenővel sikerült megvalósítani, az összehangoltság esetenkénti hiánya miatt. S ebből adódnak az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatban a következő tervciklusban is jelentkező gondjaink. A tervtörvény — mint mondta — meghatározza az idegenforgalmi feladatok főbb irányait és arányait. Nehezíti az e téren jelentkező célkitűzések összehangolt, tervszerű, az elvárásoknak megfelelő, jó végrehajtását az a körülmény, hogy hazánkban közvetlenül és közvetett formában több tucat szerv foglalkozik idegenforgalommal, vagy annak egy-egy részletével. Gondot okoz, hogy nincs tisztázva érdemlegesen az idegenforgalom hovatartozása sem. Ebből adódóan az irányítás, a terv- szerűség, az összehangoltság hiányosságai sok nehézséget okoznak a munkában, a feladatok konkrét meghatározásában és végrehajtásában. — Néha még a jelentőségében nem nagy fejlesztési kérdésekben. is számtalan szervnek kellene egymással egyeztetnie terveit — hangsúlyozta Szokola Károlyné dr. Szóvá tette ezután azt a gondot is. hogy az idegenforgalmi települések tanácsai gyakran nejrn az elsődleges nek ítélt feladatok megvalósítására kötelezik el magukat. Ahhoz, hogy a gondok mérséklődjenek az elkövetkező időben — mint mondotta — két feltételt kellene biztosítani. Az egyik: az ágazatoknak jobban kellene ismerniük és munkájukban érvényesíteniük az összidegenforgalmi érdekeket; a másik, hogy a központi célok ismeretében az idegenforgalomban érintett települések vezetőinek is ötéves időszakra kellene ismerni, hogy milyen célok milyen összeggel mikor kerülhetnek támogatásra.« Így tőlük is. jobban elvárható lenne a gondos előkészítés, az időbeni megvalósítás. A továbbiakban az idegen- forgalmi települések jogi szabályozásáról szólott. Ezután kitért — a Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban — az üdülés idényjellegére is. A gyógyvizek hasznosításé ról szólva hangsúlyozta: — Nem feltétlenül a nagy beruházást és komoly költség- kihatást jelentő gyógyszálló- program az egyetlen megoldás. Számos példa van arra. hogy a gyógyszállók nélkül kialakított termálfürdőknek is jelentős idegenforgalmi von zó hatásuk van. Különösen jelentős és hatékony lehet az ilyen irányú fejleszfcá' olyan településeken, amelyek idegenforgalmi szempontból már kiépültek, mint a Bala ton környékén. Ezért ismételten kérte: nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy a magas hőértékű, bőséges vízhozamú és gyógyvízként is hasznosítható hőforrásokat Fonyód térségében mielőbb hasznosítani tudják. Javasolta, hogy — az idegen- forgalom jelenlegi szervezeti és irányítási rendszerét alapul véve — az V. ötéves terv zattan áron számolva — 27 százalékkal nő, s 1980-ban folyó áraikon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növekedés mértéke szerényebb, mint az előző öt évben. Ez a szerényebb fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből körülbelül 110 milliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek vásárlására, mint 1975- ben. A miniszter hozzáfűzte: javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények. Az iparcikkek forgalma a következő öt évben is gyor- i sabban emelkedik, mint az élelmiszereké, ami nemzetközileg elismert jellemzője az életszínvonal növekedésének. 1975-ben az összes árufogyasztáson belül az iparcikkek részaránya 53,3 százalék. Ez az arány 1980-ban előreláthatólag 55,5 százalékra emelkedik. Töob lesz a korszerű és divatos ruházati cikk, tovább növekszik a háztartási munkát megkönnyítő gépek, eszközök, vegyi anyagOK kínálata és választéka. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatot tovább bővítsék, növeljék az értékesítő helyek szamát. A miniszter kiemelte, hogy az V. ötéves terv számításai szerint a fogyasztásdcikk-ke- resked elemben 45 000-rel kell növelni a létszámot. Az elkerülhetetlen létszámnöveléshez többféle intézkedésre van szükség, nem utolsó sorban el kell érni a kereskedelmi munka fokozottabb társadalmi elismerését. Ezután a lakosság idei és jövőre vái-ható áruellátásáról szólt. Elmondta, hogy az idén a belkereskedelmi vállalatok a tervezettnél több árut értékesítenek, mivel a lakosság pénzjövedelme is magasabb a tervezettnél. A magasabb követelmények sem okozták zavart az áruellátásban. Az idén örvendetesen tovább emelkedett a biológiailag értékes élelmiszerek forgalma, az egy főre jutó húsfogyasz- j tás, amely tavaly 6Ö Siló ( volt, az idén 70—74 kiloelső évében intézkedjenek az idegenforgalom fejlesztésére fordítható összegek hatékonyabb, összehangoltabb, tervszerűbb felhasználásáról is. — Az idegenforgalom fogadó és ellátó bázisának fejlesztése, különösen a kiemelt jellegű településeken. nemcsak az érintett megyék, hanem az egész népgazdaságnak érdeke és feladata — mondotta. Ebből adódóan nép- gazdasági szinten is jobban ■ összehangolt fejlesztés meg-1 valósítását teszi ez szükségessé. Felhívta a figyelmet annak a folyamatnak a gyorsítására is, mely szenint a gyógy- és üdülőhelyek fejlesztésébe mielőbb bekapcsolható legyen a termálvizek hasznosítása. — Afc említett néhány gondot azért tettem szóvá — mondotta végül —, mivel a központi munkában való pontosítás segítséget jelenthetne a helyi tartalékok jobb kihasználásához, az idegenforgalom céljaira fordítható ösz- szegék hatékonyabb felhasználásához is. A megvitatásra előterjesztett V. ötéves tervtörvényt elfogadta és elfogadásra ajánlotta. (Talis) grammra emelkedett. Tejből és tejtermékekből tavaly 118. az idén 136 kilogrammot vásároltak egy lakosra számítva. Vitamindús gyümölcsle- vekből az előző évben 680 vagon, az idén pedig már 760 vagonnyi kelt el, viszont csokiként az egy főre jutó kenyér-, liszt- és zsírfogyasztás. A miniszter elmondta, hogy ' a kereskedelmi vállalatok fel- - készültek a karácsonyi és az újévi forgalomra; az árukészletek, a választék megfelelő. A kereskedelem nagy gonddal kezdte meg felkészülését a lakosság jövő évi áruellátására. Az 1976 évi belkereskedelmi áru igények egyeztetésének első szakasza az érdekelt minisztériumokkal és részben a termelő üzemekkel eredményesen lezárult, bár néhány fontos termék szállításáról még folynak a tárgyalások. Kifejezte meggyőződését, hogy az áruszállítási megállapodások teljes egészében realizálódnak, ez pedig azt jelenti, hogy 1976-ban kielégítő, jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása. Baromfiból, halból, tojásból 10—11, tej és tejtermékekből 8—9, zöldségből és gyümölcsből 4—5 százalékkal magasabb fogyasztásra készül fel a kereskedelem. Változatlan árakon számítva az ideinél 3— 3,5 százalékkal nagyobb ruházati és öt százalékkal nagyobb vegyes-iparcikk forgalommal számolnak. Fejlődő idegenforgalom látnak a növekvő feladatok teljesítéséhez. Mindent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó milliók megelégedésére tovább javuljon. Takács Imre Fejér megyei Borbély Gábor Győr megyei, Szomszéd Gy. István nógrádi képviselő szólalt fel ezután. Dr. Kiss István Komárom megyei, dr. Kiss Anna budapesti, Szalai Géza budapesti, Barta László Szolnok megyei, Riss Jenő budapesti, dr. Szabó Kálmán budapesti, Tóth Ferencié Bács-Kiskun megyei, Ferenczi József Csongrád megyei képviselő szólalt fel ezután. Ferenczi József (Csongrád megye) képviselő kapott szót, Ezt követőén az elnöklő Apró Antal bejelentette: a törvény- javaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett; a vitát lezárta s szót adott Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének. Huszár István válaszában megállapította, hogy a kétnapos vitát, amelynek során 32 hozzászólás hangzott el, nagy felelősségérzet és szakszerűség jellemezte. Ugyanígy értékelte a Minisztertanács elnökhelyettese a parlamenti bizottságoknak az ülésszakot megelőzően tartott vitáit is, illetőleg azoknak a fórumoknak a munkáját, amelyeken előzetesen megvitatták az V. ötéves tervről szóló törvény tervezetét, annak gazdaságpolitikai koncepcióit. Az idegenforgalomról és a turistaforgalomról' szólva a miniszter elmondta: az idén több mint hárommillió magyar utazott külföldre, szemben az 1970. évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állampolgár kel útra. A Magyarországra látogató külföldiek száma, ami 1970- ben 5 millió 600 ezer volt, az idén mintegy kilencmillió lesz, 1980-ra pedig mintegy 10— 10,5 millió külföldi érkezésével számolnak, örvendetesnek mondotta, hogy az idén 60 000 magyar fiatal szervezett formában utazott külföldre és 70 000 külföldi fiatal érkezett turistaként hazánkba. Lassan önálló népgazdasági ágazattá terebélyesedő nemzetközi idegenforgalmunk gazdasági fontosságát jelzi, hogy az idegenforgalomból származó bevételeink lényegesen emelkedtek. Rubelviszonyla- tú idegenforgalmi bevételeink részesedése a teljes rubel áruexportban az 1970. évi 2,7- ről már tavaly 4.1 százalékra emelkedett, s nagyobb volt, mint a hús, a baromfi és a tejipari termékek szocialista exportjából származó bevételeink együttvéve. Dollárelszámolású idegenforgalmi bevételeink részaránya teljes tőkés áruexportunkban tavaly 5,6 százalék volt, szemben az 1970. évi 4,4 százalékkal. A vita most — mondta — örvendetesen tükrözte a törvénytervezetet támogató egységet, jól kifejezte a tervben is megfogalmazott politikával, gazdaságpolitikával való egyetértést. Egységesen jutott kifejezésre az a meggyőződés is, hogy a törvényerőre emelkedő terv jól szolgálja szocialista hazánk érdekeit, népünk fölemelkedését. A továbbiakban tárgykörönként reagált a vitában elhangzottakra. A Minisztertanács elnökhelyettesének vitaösszegező válasza után az elnöklő Apró Antal szót adott dr. Bognár Józsefnek, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elnökének. Dr. Bognár József javasolta: az országgyűlés fogadja el a vita során felmerült további két módosító indítványt. Határozathozatal következett: az országgyűlés elfogadta a terv- és költségvetési bizottság által korábban előterjesztett, valamint a vita során elhangzott újabb módosító javaslatokat. Végül az országgyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter hangsúlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételekkel, amelyeket a terv számunkra meghatároz. — Biztosíthatom a tisztelt országgyűlést — mondotta —, hogy a belkereskedelem dolgozói nagy felelősségtudattal Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Inokai János. A téli ülésszak ma délelőtt folytatja munkáját, a napirendnek megfelelően megkezdi a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. I lést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott a megyei tanács. Az ülésen — melyen részt vett Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára is — megtárgyalták A szolgáltatás helyzete és fejlesztésének feladatai, továbbá A munkával arányban nem álló jövedelmek elvonása és a spekulációs tevékenység visszaszorítására hozott jogszabályok végrehajtásának tapasztalatai című előterjesztéseket, a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenységét, ; majd elfogadták a megye 1976. évi költségvetési és fejlesztési tervét. A tanács ezután személyi ügyeket tárgyalt. Elfogadta Kocsis Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének "lemondását. aki egészségi állapotára való tekintettel nyugalomba vonul. A testület" föl-j mentette végrehajtó bizottsági tagsága alól is. Böhm József, a megyei tanács elnöke Kocsis Lászlónak, munkája elismeréseként, átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetést, a Munka Érdemrend arany fokozatát. A tanács ezután dr. Balassa Tibort, a személyzeti és oktatási osztály vezetőjét megválasztotta a megyei tanács elnök- helyettesének és a végrehajtó bizottság tagjának. A testület a végrehajtó bizottság időközben megüresedett helyére Tanai Imrét, a megyei pártbizottság titkárát Tab nagyközség megyei tanácstagját választotta meg.
