Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MSZMP; SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 297. szám 1975. december 19., péntek Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság V. ötéves tervéről szóié törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság. Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár IstDR SZEKÉR GYULA ván. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. A tervjavaslat legfőbb célja gazdaságunk megalapozott fejlesztése Tisztelt országgyűlés ! Kedves képviselő elvtársak ! Az V. ötéves terv népgazdaságunk további töretlen fejlődésének, népünk gazdasági és társadalmi felemelkedésének terve. Ezt a tervet nem elég csak elfogadnunk, hanem képviselni, támogatni is kell, jobban kell dolgozni azért, hogy minden mutatóját teljesíthessük. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: V. ötéves tervjavaslat az előző időszak eredményeihez képest valamelyest szerényebb fejlődést irányoz elő, hogy a fejlődés folyamatosságának és a népgazdasági egyensúly megszilárdításának kettŐ6 követelményét egyszerre teljesíthessük. Az MSZMP Központi Bizottsága, legutóbbi ülésén a IV. ötéves terv teljesítésének értékelésekor megállapította, hogy az utóbbi öt esztendőben a gazdasági építőmunkában jó eredményeket értünk el: jelentősen bővült a népgazdaság teljesítőképessége, termelésbe lépett csaknem száz korszerű gyár és üzem. számottevően nőtt a társadalmi munka hatékonysága, folyamatosan emelkedett az életszínvonal. A kimagasló eredmények ellenére az új ötéves tervben mégis célszerű szerényebb haladást terveznünk. Az utóbbi két évben a világgazdaságban bekövetkezett és hazánkat érzékenyen érintő változásokat, az energiahordozók, a nyersanyagok, a korszerű gépek és berendezések drágulását mindeddig nem tudtuk még a saját munkánkban létező tartalékok kiaknázásával ellensúlyozni. Hazánk adottságaiból következően sohasem mulasztjuk el a külgazdasági hatások figyelembevételét, a gazdasági építés belső és külső tényezőinek együttes vizsgálatát. Ezért vessünk egy rövid pillantást a világgazdaság helyzetére. A KGST-országok gazdaságát a lendületes és tartó6 növekedés jellemzi. Ezzel szemben a fejlett tőkésarszá- gok gazdaságában a viszonylag hosszú ideig tartott Jwnrábbi gyors ütemű fejlődés helyett, a múlt évi stagnálás után, ez évben a visszaesés jellemzi, ami^ eléri a 10—20 százalékot is. Megállt exportjuk korábbi gyors növekedése, és e téren is jelentékeny visszaesés várható ez évben. Mindezeket a tényezőket mérlegelni kell tehát ötéves tervünk jóváhagyásakor. Az előirányzott gazdasági növekedés fontos forrásai — hazai erőfeszítéseinkre támaszkodva — a dinamikusan fejlődő külgazdasági kapcsolatok, különösen ezek hatékonyabb és nagyobb biztonságot nyújtó formái. A tervjavaslat ezért a következő öt évre a külkereskedelmi forgalom 45—50 százalékos növekedését irányozza elő, úgy, hogy ezen belül nagyobb mértékben emelkedjen a kivitel, különösen tőkés viszonylatban. madát. Országaink között a következő öt évben a külkereskedelmi forgalom csaknem 50 százalékos növekedését tervezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó importunk — kalóriaalapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energiaszállítások növelését részben azzal alapoztuk meg, hogy különböző magyar szállításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a kitermelő kapacitások bővítésében. — Igen örvendetes, hogy a Szovjetunióba irányuló magyar gépexport csaknem kétharmada kooperációs és szakosítási megállapodásokon alapul — mondotta. — A magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt a közelmúltban hosszabbítottuk meg 1985-ig. Ez az együttműködés adott módot a hatvanas évek közepétől arra, hogy hazánk egyik jelentős ásványi kincsét, a bauxitot, energiaszegénységünk ellenére is gazdaságosan hasznosíthassuk. Külkereskedelmünkben is fontos helyet foglal el az alumíniumipar. Míg a magyar külkereskedelmi forgalom a világforgalom egy százalékát sem éri el, a hazai alumínium készáruk exportja az alumínium készáru világforgalom 4 százalékára becsülhető. Együttműködés a járműiparban A KGST-tagországokkal kiépült járműipari együttműködés keretében a jármű-, részr egység- és alkatrészgyártás az J junktúra után gazdasági vál- , : ugyancsak jelentős, szétgyurűság bontakozott ki. A fejlett | — Fejlődésünk szempontja- hatással van az egész matőkésországok ipari termelése hói változatlanul a Szovjet- j ^-Viar gazdaságra. A jarműipa- a sok évi dinamikus fejlődés ! unióval kialakított kapcsola- ri együttműködés ma mar a után már tavaly megtorpant, | a,leg' és az idén előreláthatólag 5— 10 százalékkal osökken. A , . , lyettese. — A Szovjetunióval munkanelkuliek szama elen g | bonyolítjuk le teljes külkeres- 14 milliót. A behozatalt a ko- I kedelmi forgalmunk egyharGazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval _ különböző, szakosítási és koojelentösebbek — hangsúlyoz- ! peráciős egyezmények egész • ta a Minisztertanács elnökhe- i körére épül, amelyeket a Szovjetunióval, az NDK-val, (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk jelenti Saját erőnkből, öntevékenyen A törvényjavaslat vitája számvetésre késztette azokat a képviselőket is, akik ezen az ülésszakon nem szólaltak föl. Ez a »mérlegkészítés“ nem nehéz annak, aki tevékenyen részt vesz a mindennapok alakításában s akinek munkájához nélkülözhetetlen a gazdasági. társadalmi összefüggések ismerete. Klenovics Imrével, az SZMT vezető titkárával tegnap délután — az ország- gyűlés szünetében — ezekről az összefüggésekről beszél- I gettünk. — Felszólalásában minden képviselő hangsúlyozta a terv- szerűség fontosságát. Szavaik j sokszor Somogynak is szóltak ... — Feladatainkat csak akkor teljesíthetjük, ha a megyében ! következetesebben érvényesítjük a központi akaratot, i eleget teszünk a tervszerűség parancsainak és a helyi erőforrásainkat az eddigieknél ! hatékonyabban használjuk fel. A tervszerűségnek Soj mogyban sok a gátja, hogy • | csak egyet említsek: a megyé- i ben jobbara gyáregységek I vannak, s a tervezésnél a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venni a gyárközpont és a többi gyáregység elképzeléseit, anyagellátási, gyártmányszerkezeti gondjait. Ezeket a jövőben természetesen ki kell küszöbölni. — Az országgyűlésen is egyértelmű volt, hogy mindenütt lejárt a »számlabenyújtások“ ideje, s megyénk előrelépésének alapja a már említett erőforrások sorsa, a kezdeményezőkészség és az öntevékenység. E három összetevő hallatán milyen tennivalókra kell gondolnunk? — Nyersanyagban, alapanyagban igencsak szegények vagyunk, viszont jobban számíthatnánk a mezőgazdasági termékekre. Az ésszerűség határain belül azon kell lennünk, hogy Somogybán dolgozzák föl azt, amit itt termelnek. Egyebek között ez a húsipar, a gabonaipar további fejlődését is jelenthetné, ám nem szabad megfeledkeznünk a konzervipar es a cukoripar kínálta lehetőségekről sem. A megítélésem szerint a faipar- | ban is sok a tennivaló, hiszen csak Barcson, Csurgón J és néhány termelő6zövetke- j zetben dolgozzák föl a So- ! mogyban kivágott fát. Csak j néhány példát említettem, de többet is sorolhatnék. — Természetesen Somogy fejlődéséhez is nélkülözhetetlen a kormány és a miniszté- [ riumok segítsége. Erről a leg- j utóbbi képviselőcsoport ülésen Í6 szó volt. — A kormány és a minisz-í tériumok rugalmasan alkal- i mazkodtak a gazdasági helyzethez, bátran kezdeményez- j nek és cselekednek. A többi! között ezt bizonyítják az eredményes tárgyalások is, melye- ; két az elmúlt hónapokban a KGST-országokkal, továbbá a [ fejlődő és tőkés államokkal | folytattak. A hatékony munka gyümölcseit remélhetően Somogybán is élvezzük majd. Beszélgetésünk után szólalt föl Szokola Karolyné dr., a megvei tanács fonyódi továbbképzési intézetének igazgatója. Megállapításait, javaslatait ó *>- TV -----------a Kubai KP I. kongresszusa Fidel Castro előadói beszéde Fidel Castro beszédét hallgatja az elnökség és a külföldi vendégek. A kép jobb szélén — alulról számítva — a második Kádár János, az MSZMP KB első titkára. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Bajnok Zsolt és Király Ferenc, az MTI tudósítói jelentik: Hét órán át állt a mikrofon előtt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára a kubai testvérpárt kongresszusának szerdai nyitó napján. Tegnap reggel — magyar idő szerint délután 2 órakor — ismét ő lépett a szónoki emelvényre, hogy folytassa és befejezze a központi bizottság beszámolójának ismertetését. A referátum terjedelmét és időtartamát az indokolja, hogy az 50 évvel ezelőtt alakult párt kongresz- szusa rendkívüli jelentőségű feladatra vállalkozott: arra, hogy marxista—leninista elemzését adja a kubai nép több mint egy évszázados függetlenségi harcainak, áttekintse e hősi küzdelem minden fontosabb állomását, továbbá arra, hogy értékelje a forradalom győzelme óta eltelt időszak eredményeit, meghatározza a jelen, a jövő tennivalóit. Fidel Castro bevezetőben foglalkozott azzal a hősi harccal, amelyet a kubai nép vívott a szabadságért és a függetlenségért, jellemezte a kubai forradalmi mozgalom fő szakaszait, összegezte a köztársaságnak az elmúlt 17 évben elért eredményeit, mélyreható marxista—leninista elemzést adott azokról a feladatokról, amelyek a kommunista pártra és az egész kubai társadalomra hárulnak az elkövetkezendő években. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első nagy érdeklődéssel fogadta az országgyűlés — és ez a somogyi képviselő szerencsés témaválasztását is jelzi. Szokola Károlyné dr.-tól megkérdeztük, milyen eredményt vár a felszólalásától. — Hosszú évek óta szerettem volna kifejteni véleményemet a balatoni idegenforgalomról. Tizennyolc éve Fonyódon élek, tapasztalataimat lényegében azóta gyűjtöm. Jó lenne, ha az eddigieknél nyilvánvalóbban kiderülne az intézkedésekről: az idegenforgalom gazdaságos. A továbbiakban elkerülhetetlen lesz az idegenforgalommal foglalkozó szervek összehangoltabb munkája, a fejlesztések fokozása, a jogi szabályozás gyors kidolgozása. Másodszor kértem nagyobb figyelmet az országgyűlésen a termálvizek hasznosításának, a következő ötéves tervben bizonyára több eredményről számolhatok majd be, S még van egy kívánságom: az idegenforgalom sok-sok helyi gazdája legkésőbb a jövő év közepéig kapjon pontos tájékoztatást, melyik évben, mekkora összeg, milyen célra használható föl. titkára meggyőző tények alapján mutatott rá a forradalom sikereinek jelentőségére. Mint hangoztatta: a forradalom felszabadította a nép alkotó erőit, visszaadta a népnek a nemzeti kincseket, megteremtette a tömegek társadalmi egyenjogúságát. Fidel Castro részletesen taglalta a kongresszus küldöttei elé terjesztett fontos pártdo- kumentumokat. Ezek a dokumentumok tükrözik a, kubai forradalom fejlődésének különleges feltételeit. Előirányozzák a szocialista építés jelenlegi szakaszán az ország előtt álló bonyolult feladatok komplex megoldását. A beszámoló mélyrehatóan elemezte a kubai külpolitika kérdéseit és a nemzetközi helyzetet. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió és az az egész szocialista közösség milyen hatalmas szerepet töltött be a forradalmi Kuba megsegítésében csakúgy, mint a vilagbé- ke megszilárdításában, a nemzetközi erőviszonyoknak. a szocializmus javára bekövetkezett változásában. A központi bizottság beszámolója kifejezésre juttatta azt az eltökélt szándékot, hogy a Kubai Kommunista Párt erősíteni fogja a testvéri szolidaritást és a barátságot a szovjet néppel, a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szocialista országokkal. — A Kubai Kommunista Párt a jövőben is minden módon elősegíti majd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősödését — hangsúlyozta Fidel Castro. »Sohasem felejtjük el, hogy 1 anélkül a nemzetközi szolidaritás és támogatás nélkül, amelyet osztálytestvéreink nyújtotta^ dolgozóink elszánt harcához, és különösen az általunk nagyra becsült szovjet nép támogatása nélkül, a kubai forradalmárok nem győzhettek volna a hatalmas és agresszív imperializmus elleni harcban« — jelentette Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a párt I. kongresszusán mondott előadói beszédében. Castro a továbbiakban részletesen — és szakaszok szerint — elemezte Kuba népének a gyarmatosítók, az amerikai imperializmus, a külföldi monopóliumok védencei ellen, a szabadságért és az ország függetlenségéért folytatott hosszú és nehéz harcát. Különösen hangsúlyozta az 1917. évi oroszországi forradalom győzelmének jelentőségét. Kijelentette: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő szerepet játszott Kuba sorsának alakulásában. »Éppen a dicső Október eszméinek köszönhetően 1925 augusztusában alakult meg Kubában az első marxista—leninista párt« — mondotta. Annak az öt évtizednek a politikai fejleményeit jellemezve. amelyben Kuba az Egyesült Államoktól teljes Pintér Dezső (Folytatás a 2. oldalon)
