Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
I Iskolai pinceklubot avattak Kaposváron Közélet, művelődés, szórakozás A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium épülete a városképhez tartozik. Aki ritkán fordul meg a somogyi megyeszékhelyen és vasúton érkezik, az iskola jellegzetes homlokzatát keresi, hogy eligazodjon. A gimnázium és szakközépiskola kívülről megfiatalodott, frissen festették. Tegnaptól kívülről felfedezhetetlenül gazdagodott az intézet: fölavatták <a Táncsics pinceklubot. Sokan úgy emlékeznek, hogy a múlt év végi ifjúsági parlamenten hangzott el javaslatként: — Építsünk pinceklubot ! A jegyzőkönyv tanúsága szerint valóban szó volt róla, idézhetjük is Balogh József diák felszólalását: — Az ötvenezer forint kevés lesz az ifjúsági klub építéséhez, ezért osztályunk nevében társadalmi munkát ajánlok föl. Takács Gyöngyi: — Felvesszük a kapcsolatot a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattal... Hogy kitől származik a pinceklub ^ötlete, senki sem tudja. Talán, mert mindenki nagyon akarta, és senki sem mondott nemet, amikor segíteni kellett. És ez a vágy, kívánság már több gimnazistanemzedékben is buzogott, míg 1974-ben az ifjúsági parlament úgy döntött: lesz pinceklub. Varga Sándor igazgató ettől kezdve pergeti le áz eseményeket: — Helyünk volt rá, hogy teljesítsük a tanulók kívánságát, Ott volt az A épület pincéje, a gimnázium és szak- középiskola lomtára, szenespincéje. Ezt. kellett rendbe tenni. Takács Lajos tervei alapján végezték az átalakítást. Egy osztály fölajánlott társadalmi munkája — ahogy Balogh Józseftől hallottuk a parlamenten — kevés lett volna. Minden osztálynak dolgoznia kellett. És szükségünk volt mások segítségére is. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat Önzetlen támogatása mintegy háromszáz- ezer forintot tett ki. Az »Egy üzem — egy iskola« akció keretében sokat segített a Finommechanikai Vállalat budapesti gyáregysége is. A testvérintézmények közül az 503- as és az 512-es ipari szakmunkásképző intézet társadalmi munkája is hozzájárult klubunk kialakításához. A megyei KISZ-bizottságtól száztízezer forintot kaptunk, ebből tellett a klub berendezésére is. — Milyen szerepe lesz a klubnak az iskolában? Erre a kérdésünkre Kluj- ber László tanár felelt. — öt klub működik az iskólánkban, irodalmi színpadunk tevékenysége ismeretes, két közművelődési szakkör dolgozik. A hétszáznegyven- három tanulóból négyszáztízen klubtagok. A Táncsics pinceklub lesz a mi művelődési házunk, otthonunk, ahol akár egyidőben több foglalkozást is tarthatunk. Az A épület további átalakítását is tervbe vették. Ifjúsági könyvtár lesz itt és kiállítóterem. Hozzátehetjük, mindaz, amit a fiatalok kértek, igényeltek. — Gyerekek, tudjátok mi kellene még? Egy szamovár ... — Ezt lenn a pinceklubban hallottam. Itt találkoztam azokkal a diákokkal, akik évek óta vártak erre a napra, erre a klubra. Vass Kornélia II. c) osztályos tanuló: — Ebben az épületben, fenn tartották az orosz órákat, s amikor csak tehettük, leszöktünk megnézni, hogyan épül a klubunk. Az általános és a színházbarát klubba iratkoztam be. Szeretnék sokat beszélgetni a közéletről, a színházról. A tegnapi klubavatón népes vendégsereg vett részt, a fiatalság 'alkotása vonzotta őket. Weísz Zoltán, a megyei tanács ifjúsági titkára mondott avatóbeszédet. Horányi Barna Középkori arany kincsek Esztergomban Vendégegyütteseket várnak Amatőrök színháza az ifjúsági házban A téli hónapokban megvalósul Kaposváron a régi igény: állandó fórumra találnak a megyeszékhelyen, az amatőr színjátszók és versmondók. Az ifjúsági és úttörő művelődési központban rendezik meg december 19-én és 20-án a 6 imnusz a bájtétól színjátszó. i versmondó versenyt azok részvételével, akik a tavaszi Shűvészeti szemlén eredményesen szerepeltek. 19-én, szombaton délután 35 versmondó három-három verset mond. 20-án- a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad, a* nagyberki Fórum színpad, a nagyatádi áfész színpada, a lengyeltóti, a balatonboglári, a kaposmérői irodalmi színpad, a barcsi Ifjúmunkás Kisszín- pg,d. lép _ a_^ zsűri elé, melynek elnöke Máié Lajos, a Népművelési Intézet főmunkatársi Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot Borsi Emil: Az európai népi demokratikus forradalmak cí- .mű kötete, amely jó összefoglalást ad*az európai népi demokráciák létrejöttéről, sajátos fejlődési körülményeiről. A kiadó , a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal, valamint a Táncsics Kiadóval közösen jelentette meg az Emberek a világűrben című kötetet. Az űrhajózás krónikája, amelyet sok érdekes kép, illusztráció is kísér, Galambos Tibor munkája. A Gondolat Könyvkiadó a zsebkönyvsorozatban kiadta A tenger meghódítása című, sok képpel illusztrált kötetet, Hans-Jürgen Brosin tollából. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadósban látott napvilágot J. I. Perelman Szórakoztató algebrája. A filozófia fejlődéstörvényei Sándor Pál munkája. Ismét megjelent az első kiadásában nagy sikert aratott képes Leonardo éled» rajz, Richard Friedenthal könyve. , A Corvina Könyvkiadó megjelentette a sok színes és fekete-fehér illusztrációval kísért Rodcsenko albumot, German Karginov tollából. Karátson Gábor könyve, A festés mestersége, a Műhelytitkok sorozatban látott napvilágot. Javított kiadásban kerül az érdeklődők kezébe H. Takács Marianna sok színes illusztrációval kísért tanulmánykötete, A manierizmus mesterei, amely a magyarországi gyűjteményekben található remekműveket mutatja be. A - művészet kiskönyvtára jubiláns, 100. kötete Szinyei Merse Pál munkásságát ismerteti, Kampis Antal tollából. Második kiadásban került a könyvesboltokba Németh Lajos pompás Csontváry-al- buma. Az Európai Könyvkiadó új.donságai között találjuk La- dislav Fuks két regényét (egy kötetben), címük: Utazás az Ígéret Földjére és Hang a sötétből. Rendkívül érdekes és hiteles könyv a francia Jacques de Launay munkája, A fasizmus végnapjai Európában. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gazdag terméséből említsük meg a Képes történelem sorozatban második kiadásban napvilágot látott színvonalas és gazdagon illusztrált kötetet a nagy francia forradalomról, Fekete Sándor tollából. Zelk Zoltán meséit, verseit tartalmazza — Kass János illusztrációival — a ívlese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Átdolgozott kiadásban kerül a gyermekek kezébe Varga Katalin meséinek, verseinek kötete, a Gőgös Gúnár Gedeon. lesz. A legjobb teljesítményt nyújtó együttesek vasárnap este az eredményes versmondókkal közös bemutató műsort tartanak. A Himnusz a békéről verseny nemcsak a szereplésre, hanem a minősítésre is alkalmat ad. A további minősítésekre Somogybán februárban kerül sor. Megyén kívüli — országos hírű — amatőr együtteseket is vár a kaposvári ifjúsági ház. Még e hónapban a zalaegerszegi Reflex színpad, januárban a pécsi Amatőr színház, februárban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Vendéglátóipari Főiskola közös Faktor színpada, márciusban az ajkai Munkásszínpad lép fel. Áprilisban előreláthatólag a győri Arrabona amatőr színpad szerepel, májusban pedig a tatabányai Bányász. színpad és a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad közös estjére kerül sor. Ezen az esten ünnepli egyébként a Fonómunkás fennállásának 15 éves jubileumát is. Az ifjúsági házban elmondták, hogy az esteket kétórás műsor és az azt követő beszélgetés, ismerkedés teszi majd emlékezetessé. A jövő év második fejében ismét fórumot kapnak a tavaszi művészeti' szemléken eredményesen szereplő somogyi amatőr versmondók és színjátszók. Ezekre a rendezvényekre a kaposvári ifjúsági és úttörő művelődési központ bérleteket is bocsát ki. A mohácsi csatavesztés közelgő négyszázötvenedik évforduló j án megélénkült az érdeklődés — nemcsak tudományos körökben — a középkori magyar állam iránt. A fél évezredig fennállott önálló magyar királyság állami, társadalmi és vallási életének a különböző írott forrásokon, régészeti- építészeti emlékein kívül reprezentatív tárgyai találhatók ma Esztergomban, a főszékesegyházi kincstárban. A középkorban és a későbbi századokban kincstárnak hívták azokat a helyiségeket, melyekben az egyházi szertartásokhoz, állami ceremóniákhoz (például koronázás) való kegytárgyakat, »fölszereléseket« tartották. Évszázadokon keresztül halmozódtak itt a szebbnél szebb műtárgyak, finom . szövetneműk, arany és ezüst ötvösmunkák, csiszolt kristályok. Mivel ezek értéke igen nagy volt, a kincstár őre, az esztergomi káptalan nem mindig tudott ellenállni az erőszakos pusztításoknak, s a kincstárt dézsmáló győztes seregek dúlásának. A XIV. századi, trónviszályok idején Kőszegi Iván és a cseh Vencel 1304-ben, a hírhedt kiskirály, Csák Máté 1312-ben az Árpádkor szerzeményeit jórészt elrabolta. Az Anjou-kor kincseitől pedig , Stibor vajda fosztotta meg a székesegyházat. rály kálváriája, az ötvösművészet egyik legkiválóbb remeke. Anyaga színarany, s drágakövek, gyémántok, zafírok, rubintok, gyöngyök, s egész alakokat borító finom szoborzománc díszítik. A műtárgy két részből áll. A gótikus felső rész párizsi, az alsó János a csodás remekművet Bakócz Tamás esztergomi érseknek előbb zálogul adta, majd örök tulajdonul engedte át. A világon ma már nagyon kevés van az Esztergomban (láíható három bölényszarv kupából. A szarvak ezüst foglalatban, aranyozott lábakon állnak. Eredetileg asztali díszként szolgáltak, később a szentelt olajok tartói lettek. A két nagyobb Zsigmond címerét viseli. Ezeket 1408-ban Jun- gungen Ulrik, a német lovagrend nagymestere ajándékozta Zsigmondnak. Ugyancsak Esztergomban található a legszebb magyar gót kehely, Suki Benedek kelyhe. A kicsi — mindössze 27 cm magas — kehely aranyozott ezüstből készült. Gazdag folyamként lepi el a kehely törzsét a díszítés. Figurális, sod- rónyzománcos, medaillonos díszítések váltakoznak gót betűs feliratokkal. Talpa hatfca- réjos, sarkaiban hat-hat sza- márhátíves kápolnáoska —jellegzetes gót forma — látható. S az egész felületet sodrony- zománc borítja: kék és zöld alapon fehér rozetták. Ezek a kincsek régi-régi időik tanúi. Valamikor szorosan hozzátartoztak a magyar királyok hatalmához, jelkép- rendszerük a királyi hatalom f Amikor a törökök Mohácsnál győztek, s Buda felé nyomultak, a káptalan Drégelybe, Nagyszombatba, Pozsonyba, Olmützbe, Grazba és néhány kisebb magyarországi várba menekítette a kincseket. Közben a királlyá választott Zá- polyai a kincsek egy részét igénybe vette, II. Mátyás pedig Hunyadi Mátyás világhíres, szép kálváriáját Bécsbe vitte lerajzoltatni. Csak nagy nehezen 'kapták vissza onnan. A kincstárat dézsmálták világiak és egyházi személyek egyaránt. 1683-ban Pecken- schlanger prímás és Kollonich Lipót érsek a kincs tekintélyes részéből fedezte Becs török elleni védelmének a költségeit, de a hadikincstár is rendszeresen be-beolvasztott néhány pótolhatatlan ötvösremeket. Ezek után szinte hihetetlen, hogy mégis megmaradt néhány örökbecsű darab a középkori aranykincsekből. Ezek jelentős részét a magyar királyok koronázási ünnepségein használták, s az ura Lkod ás szimbólumai voltak. Köztük ■talán a legszebb Mátyás kipedig föltehetően lombardiai mesterektől származik. Kiemelkedően szép a felsőn a háromszögletű gót kápolna és rajta a gót kálvária. Corvin i mindenek fölött álló voltát fejezte ki. Ma ritka és páratlanul értékes múzeumi látnivalók. Csupor Tibor Tersánszky /. lenő A havasi selyemfiú De a vénasszony egyszerre csak elfordult, és két szeméből két nagy könnycsepp csordult alá kemény arcán. _ Letörölte őket buj.kája ujjával, és nem szólt többet. Ilyen nedvet sem látott még emberfia abból a két öreg szemből, hacsak a zimankó nem facsarta ki belőlük. A pakulár is félrenézett, és hallgatott. Ebben maradt. Ebben maradt. Csúfságban, gyötrelmekben és vigasztalanságban a vén Krizsánné késő, nagy szenvedélye fiatal szolgája iránt. Nem volt vállalkozása életében a vén Krizsánnénak, amit sikerre ne vitt voína akaratával, ravaszságával. De ez ebben maradt. A botrány, a szóbeszédek elcsitultak aztán, hogy a pakulár nemsoká eltűnt a faluból. Arról sepitéltek még egy darabig, hogy nemsoká erre a vén Krizsánné megint odavolt a napokban a bércen túl a csodatevő Máriához. Sepi- télték, hogy kiházasította fiát vagy babáját, és rétet, házat vett neki falujában, és titkon találkoznak néha. Egyik mendemonda így, a másik úgy. Különben maradt minden a régiben'. A vénasszony megtartatta igáit, visszavette öreg kocsisát, s a pakulár helyett nem fogadott más cselédet. Megint maga hajtotta csikóit, csak terhelni vitte magával a kocsis suhanc fiát. És megint ott lehetett látni Krizsármét mindig a többi szekeressel, pipával a szájában, a kocsmában egy pohár pálinka mellett. Még az öregség sem babrált ki ezzel a marcona, ravasz vénasszonnyal. Ügy fordult le egyszer az országúton szekere ülésdeszkájáról. Szív- szélhűdés érte. A fiai még a halotti toron befakasztották egymás fejét baltával az örökség miatt. És a fényképész Krizsán öcsiké kodákját megint eltörték hátán lemezestül, melyen a díszes gyászvendégkoszorú negatívja volt megrögzítve az utódoknak. Na, a Krizsán-utódok azért élnek, és viszálykodnak tnind maiglan a faluban, s ha súlyos testi sértéssel vádolt kerül a közeli város járásibíróságához. az írnok a nacio- nálé fölvételénél csak a keresztnevet kérdezni, a vezetéknevet előre beírja, hogy ■— Krizsán. VÉGE Őskor a Hilton alatt Budapesten, a Várban épül az ország egyik legkorszerűbb szállodája: a Hilton. Amilyen ultramodern lesz ez a hotel, olyan ősi az az anyag, melyet a szálloda ala- , pozásakor a felszínre hoztak. Archeobotanikus vizsgálta a fúrásmintákat, s igen érdekes eredményre jutott. A Várhegy harmadkori, meglehetősen puha márgából áll. Ezt az anyagot más területeken »megette« az idő, ám Budán a jégkorban keletkezett mészkősapka megvédte a pusztulástól. A százezer éveken át lerakodott rétegek az egykori élővilágról tájékoztatnak. A kőbe zárt ősvilág feltárásakor tűlevelűek, lombos í fák, fűfélék, algák és mohafajták, férgek és ízeltlábúak megkövesedett lenyomatai kerültek napvilágra. A maradványok 30 százaléka növényi eredetű, a többi az állatvilág »üzenete«. Az anyag rendezésekor az éghajlati változásokra is következtetni tudtad?. Hidegebb, melegebb, szárazabb és csapadékosabb klíma váltotta egymást, s ennek megfelelően alakult az élővilág összetétele is. Érdekes bizonyíték szolgált a hajdani források vízhőmérsékletének meghatározására: olyan csigafajták kerültek elő, amelyek csak bizonyos hőmérsékletű vízben voltak életképesek. így a budai Várhegyen az őskorban működött források vize 26—25 fok között vblt. Bélyegmúzeum nyílt Győrben Kedden megnyitották Győrött az ország első vidéki bélyegmúzeumát. Gazdag anyaga a XVIII. század közepétől mutatja be a bélyegkészítés történetét és áttekintést ad a bélyegkutatások legújabb eredményeiről. Hélyi érdekessége a Győr-Sopron megyében 1938-tól napjainkig végzett i alkalmi bélyegzések bemutatása. Közismert, az egész világon Magyarországon készült először — a Tanácsköztársaság idején — Marx és Engels portrét ábrázoló bélyeg. Ezek ugyancsak ott vannak a kiállítás különlegességei között. Somogyi Néplap
