Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

— Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. — Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szak- szervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe fogtáljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján.

— A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelői erői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető agazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk. Számottevően növekedett a lakás- i állomány, bővült a _ gyermek- intézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt.

Gazdasági munkánk fogyatékosságai

— Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagymértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált késztermékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében, számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára, anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna.

— A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott

együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben.

— A megváltozott világgazdasági helyzetben azonban szembetűnővé váltak gazdasági munkánk fogyatékosságai is. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése; a minden piacon jói

NÉMETH KÁROLY:

A terv megvalósítása a fejlett szocializmus építésének folytatását jelenti

' értékesíthető, versenyképes j termelés aránya nem éri el az "indokolt mértéket. Nincs lé- ! nveges előrehaladas a beruházási tevékenység javításában,

I az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munkaerő-gazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések.

— Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figye- ' lembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. öléves terv és a folyamatban levő éves terv teljesítésének várható ered- j ményeit, a hosszú távú tervező munka tapasztalatait, a í KGST-országokkal lefolyta- ; tott terv-koordinációs tárgya- j lások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredI ményeink és gazdaságunk bel- ! só tartalékai lehetővé, a meg- j változott világgazdasági fel- | tételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél maga- , sabb, minőségi követelményeket támasszunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, kor- ! szerűsítése és hatékonyabb kihasználása útján tovább ja- i vuljanak népünk életkörülményei és fokozatosan megteremtsük a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének tartós feltételeit.

Jobban használjuk ki belső tartalékainkat

— Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapo| zott javítását. A feltételek I nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de i nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést.

— A tervezőmunka során az igények — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a

j jogos igények kielégítésében. j A hazánk és népünk iránt ér- ; zett felelősség arra kötelezi j pártunkat és kormányunkat j — és bennünket, képviselőiket [ is —, hogy mindenkor anya- j gi lehetőségeink körültekintő I figyelembevételével alakítsuk ki álláspontunkat. A tör- i vénytervezetben foglalt cé- lök reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építő- munkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fo- i gyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a hatékonyság és a szerkezet-átalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk.

— A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlj'ozott fejlői désének biztosítása. Ennek ér- j dekében halaszthatatlan fel- ] adat, hogy mozgósítsuk a j meglevő erőforrásainkat, job- í ban használjuk ki gazdasá-,

gunk belső tartalékait. A fejlődés intenzív jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását. a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb fel- dolgozási fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve az ezt elősegítő műszaki fejlesztés. Jelentős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásványvagyon hasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzataival foglalkozott.

Versenyképes

ipari termelést

— Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban ■ elértünk — mondotta. A követelményeknek megfelelő termék- szerkésetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék. Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem egyszerűen a nagyobb meny- nyiségi teljesítmény, hanem az, hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők- előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek.

— Az ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkészter- mékek temvelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő import-terhelt, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az. exportot. A feldolgozó iparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerű| ség követelményeinek. E te- j kintetben különösen a gép- I iparra hárulnak nagy feladatok.

— A gazdaságos termelési | szerkezet kialakításának meg- 1 gyorsítása a kiegyensúlyozott

fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül | kidolgozzuk és következetesen | végrehajtjuk a minden pia- I con versenyképes gyártmá- I nyok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egvbehan- ; golt munkájukat igényli. Meg- j oldásra váró feladat az is, j hogy az átlagosnál gyorsabb | fejlesztésre kijelölt ágazatok es vállalatok indokolt lét- , számszükségletét kielégítsük a I dolgozóik vállalaton belüli és | a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítás útján. Az | érintett dolgozók átcsoportosítását. átképzését tervszerűen, j jól előkészítve, reális igényeik figyelembe vételével kell lebonyolítani.

— Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a

I létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel.

1 Ha nem ezt tennénk, tovább

növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne.'-Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését. addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában. a munkaerő-gazdálkodás javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaságban és az állam- igazgatásban — előtérben álló feladat.

Folytatjuk bevált agrárpolitikánkat

— A terv a mezőgazdasági termelés 16—-18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi-, műszaki-, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése — a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételező a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági ütemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket. emeljék az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére. nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánnyal. a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket.

— A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mezőgazdasá[ gunk sokoldalú termelését. A

— Folytatjuk bevált agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését. a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élenjáró termel őszö v etke- zeíektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a nagy hozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzem- szervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásá- ] val, a vezetés színvonalának j emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen ‘ gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése.

__ Egy dolgot azonban I

h

angsúlyozni szeretnék: most i nem az üzemi méretek to-1 vábbi növelése a feladat, hanem sokkal inkább a már ki- j alakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos terület-nagyság ma már nem kicsiny: 3500 hektár. Erről azért is szólok, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem haszon, hanem kár származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte nélkül egyesülnek termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a jövőben is támogatjuk. Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenek meg és emiatt jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet inkább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasáigi nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

— Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind az önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megkönnyítéséért. termékeik átvételének jobb megszervezéséért.

Az életkörülmények további javítására törekszünk

1 két fő ágazat közül a növény- | termesztés növekedése lesz a j gyorsabb, de megkülönbözte- j tett figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre, különösen a hús és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az export. A mező- gazdasági termelés fejlódésé- ■ vei összhangban gondoskodni I kell a termékek megóvásáról, j a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről.

| Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart.

I hogy ezáltal lehetővé váljék a | mezőgazdasági termékek ma- I gasabb fokú feldolgozása, a i gazdaságosan értékesíthető I termékek nagyobb tömegű ‘ előállítása.

— A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irá- nyoizza elő azT életszínvonal emelését. Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja és fontos hajtóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anyagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az életkörülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emlősének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jövedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik ai

tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakás- kultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások.

__ Arra törekszünk, hogy a

k

eresetben a végzett munka mennvisége, minősége, a szakképzettség, a munka nehézségi * foka az eddiginél jobban érvénvesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok hetyen tapasztalható egyenlősdivel. A dolgozók többségének igazságér- zet’ét is sérti az a gyakorlat, amikor a berek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat. hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítményeikkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javítását központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is.

— Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben

fernállő indokolatlan különbségiek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadályozni minden jövedelemnövekedést, amely nem áll arányban a teljesítménnyel.

összhangban gazdasági lehetőségeinkkel

— A következő években is n. társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelemnél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez: emeljük a családi pótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermekintézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyi/gdíjak reálértékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a tervidőj szak végére fokozatosan — a * nőknél 55. a férfiaknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős korúakról való fokozottabb gondoskodás jut kifejezésre.

— A bérek és a szociális | juttatások emelése nem egyet- ! len tényezője az életszínvonal, j az életkörülmények javítására

irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi j tervidőszakban megvalósult I magas arányt. A rendelkezésre j álló anyagi eszközök zömét a J lakás- és a közműépítés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés háló- | zatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban. a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei job- | ban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez.

— Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkörülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedel(Folytatás a 4. oldalon)