Somogyi Néplap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

■v TC­TF­M V I LAG PROLETÁRJAI, EG Y ES 0 b J ET E K ) Ara: 80 fillér A Z M S Z M P - S O M O XXXI. évfolyam 296. szám MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1975. december 18., csütörtök Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Törvényjavaslat az V, ötéves tervről és a jövő évi költségvetésről Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlament­ben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Bé­la, lock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván. Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­vábbá a Központi Bizottság titkárai, vala­mint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az or-1 Minisztertanács szággyűlés ekiöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi vá­lasztásról szóló jelentését Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről, majd Ap­ró Antal bejelentette, hogy a Huszár István, a kormány el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtot­ta az országgyűlésnek a nép­gazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, Falu­végi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársa­ság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. megbízásából i javaslatára a képviselők elfo­gadták az ülésszak tárgysoro­zatát: 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavasla­tot. 2. A Magyar Népköztársa­ság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozat­nak megfelelően ezután Hu­szár István tartotta meg expo- Az országgyűlés elnökének1 zéját HUSZÁR ISTVÁN Fontos feladat a gazdasági egyensúly javítása Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Országunk életében nagy jelentőségű egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv minden­kor szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgál­ja, ezért teljesítése, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése: nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb politikai teen­dőink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv legfonto­sabb célként a társadalmi ter­melés hatékonyságának növe­lését. a kiegyensúlyozott és egyenletes gazdasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását. a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, a köl­csönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dina­mikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Arról adhatok számat a tisz­teit országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatokból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 száza­lék helyett 6,3 százalékkal nö­vekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szem­ben 6,5 százalékos, a mezőgaz­dasági termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 száza­lék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodá­sát teljes egészében a terme­lékenység növekedése bizto­sította. A termelésben lekö­tött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövede­lem növekedésének már mint­egy 60 százaléka a hatékony­ság javulásából származott. Ajz ipari termelés növekedé­sének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedésé­ből származott, összehasonlí­tásul emlékeztetni szeretném a tisztelt képviselő elvtársa­kat arra, hogy a HL terv idősza­kában például az ipari ter­melés növe­kedésének még csak két­harmadat fe­deztük a jnun- ka termelé­keny ségenek növekedéséből, és ezzel a IV. ötéves terv is csak mintegy 75—80 száza­lékos szinten számolt. A me- zőgazd aságban a termelés nö­vekedése az ak­tív keresők számának mintegy 12 szá­zalékos csök­kenése mellett ment végbe. A foglalkoztatottság szerke­zetében társadalmilag is je­lentős és gazdasági fejlettsé­günkkel összhangban álló vál­tozás következett be. Míg 1965—70. között az anyagi ter­melés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyagi termelés ágazatai­ban foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a nem anyagi termelés ágazatai­ban azonban mintegy 12 szá­zalékkal növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások más területén. Ez a gazdasági fejlődés és az életszínvonal növekedésének kísérő jelensége, következmé­nye, s egyben feltétele is. A mezőgazdaság gyors fej­lődését jól szolgálta az ipar­szerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növe­lése, a korszerű vegyszerek — a műtrágyák, növényvédő sze­rek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. Íme. ezek a gazdasági nö­vekedésnek talán a legfonto­sabb. az intenzív fejlődést leg­inkább 'jelző vonásai Jelentősen javultok az életkörülmények A népgazdaság hatékonysá­gának javulása aligha követ­kezhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, minde­nekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gaz­dasági kapcsolatunk a Szov­jetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves (Folytatás a 2. oldalon) Megnyílt Havannában a Kubai KP I. kengressznsa Munkatársunk jelenti „A tisztánlátást szolgáló vita nélkülözhetetlen” Az V. ötéves tervben a me- j lem, s úgy látom, hogy össze- zőgazdasági termelésnek évi | hangolták a fejlesztési célokat, átlagban 3,2—3.4 százalékká^ j — Az itt elhangzott adatok sok kell növekednie. Huszár országosak, az átlagostól István expozéjában ----­a rra is rámutatott, hogy ez csak in­tenzív fejlesztéssel, a termő- j föld ésszerű kihasználásával, j a hozamok és a termelékeny­ség emelésével érhető el. Az I előrelépésnek számos záloga van; az egyik legfontosabb a 105—107 milliárd forintos be­ruházás, melynek középpont­jában a gépesítés áll. A terv­időszak végére az elképzelé­sek szerint a gabonatermesz­tés 97—98, a kukoricabetaka- rítás 75—80, a cukorrépa-be­takarítás 97—98, a burgonya­betakarítás 58—60 százalékát gépesítik. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének expozéja után a szünetben többek között ezek­ről beszélgetett három somo­gyi képviselő. Dr. Guba Sán­dor, a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola főigazgatója így összegezte a Huszár István ál­tal elmondottakat: — Én a mezőgazdaság jövő­jéről vázoltakat reálisnak ue­terület eltér... — Somogy mezőgazdaságá­ra az átlagosnál több tenni­való vár, mert adottságai nem kielégítők. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekbe nem kí­vánkoznak a szakemberek, akikből egyébként sincs elég a megyében. — Dr. Bognár József, az V. ötéves tervről szóló törvény- javaslat bizottsági előadója is fölhívta erre a figyelmet. — Elemzése megragadott, számos ötletet adott, de én tőle — s a miniszterelnök-he­lyettestől is — szívesen hal­lottam volna többet a munka- fegyelem megszilárdításáról. Véleményem szerint a munka­idő gazdaságosabb kihasználá­sával megközelítően annyit lendíthetnénk mezőgazdasá­gunk helyzetén, mint a gépe­sítéssel. Hasonlóképp csele­kedni kell az állóeszközök jobb kihasználására, s itt szó W a gépekről, a helyiségek­ről, az istállókról, s a termő­földről is. Szlameniczky Ist­ván a Társadalmi Szemle leg­újabb számában megállapítot­ta, hogy az elmúlt években romlott az eszközök haté­konysága: 1965-ben ezer fo­rint állóeszközértékre 540, 1970-ben 370, tavaly pedig 280 forint nettó termelési érték jutott. Klabuzai Miklós siófoki tsz- elnök a tartalékokról beszélt. — Választókerületemhez négy termelőszövetkezet tar­tozik. Mindegyikben sokat le­het tenni a hatékonyságért. Növelhető a termésátlag, ked­vezően megváltoztathatók a termőhelyi adottságok, s fel­adatokat ad a korszerű ter­ménytárolás föltételeinek megteremtésére. — Gondolom, még a vá­lasztókerület termelőszövet­kezeteinek sem lehet egyaránt követhető, részleteiben kidol­gozott sémát adni. — A vezetés színvonala emelésének van bevált útja, s most elsősorban az ágazati vezetes kiaiakítasara gond©­A Kubai Kommunista Várt I. kongresszusának színhelye a* 5 ezer személyes Marx Károly Színház. Az épület homlokza­tán a felírások: A haza és a szocializmus új győzelmeiért: Éljen a párt 1. kongresszusa! Bajnok Zsolt és Király Ferenc, az MTI tudósítói jelentiki Havannában, az ötezer személyes Marx Károly Színház­ban szerdán helyi idő szerint reggel 8 órakor — közép-euró­pai idő szerint délután két órakor — megkezdődött a Ku­bai Kommunista Párt első kongresszusa. Pontosan 8 órakor a küldöt­tek tapsvihara közben foglal­ták el helyüket az elnökség­ben a Kubai Kommunista Párt vezetői, élükön Fidel Castróval, a KKP első titká­rával. A tanácskozást Raul Castro, a KKP másodtitkára nyitot­ta meg. A küldöttek megválasztot­ták a kongresszus vezető szer­veit, munkabizottságait és jó­váhagyták a napirendet. A Kubai Kommunista Párt legfelsőbb fórumának napi­rendjén összesen 27 téma sze­repel. A párt központi bizott­ságának beszámolóján kívül — amelynek előadója Fidel Castro — megkülönböztetett érdeklődés előzi meg az olyan témák vitáját, mint a párt programnyilatkozata, az új öt­éves terv, az új szocialista al­kotmány irányelvei, a párt szervezni szabályzatával kap­csolatos kérdések. Helyi, idő szerint 9 éra 20 perckor lépett ai szónoki emelvényre Fidel Castro, hogy megtartsa a központi bizott­ság beszámolóját. A párt első titkárát a küldöttek és a meg­hívott vendégek helyükről fel­állva, hosszan tartó, lelkes tapssal köszöntötték. Fidel Castro beszéde, lamely nem csupán a győzelem óta eltelt 17 esztendő munkáját elemzi, hanem először ad marxista—leninista szempont­ból átfogó, részletes elemzést a kubai függetlenségi harc több mint százesztendős küz­delmének egészéről, s vázolja a jövő feladatait, szerdán és csütörtökön, tehát két részben hangzik el. A párt első titkára a beszámoló első részében a történelmi múlt legfőbb állo­másait elemezte. (Fidel Castro beszámolója lapzártakor tovább folytató­dott.) • • • Alamar, á Havannától mint­egy tíz kilométerre lévő la­kónegyed neve ma már Ku­ba határain túl is ismert. Nem elsősorban azért, mert festői szépségű környezetben, a Kari b-tenger partján épült és épül. pár száz méterre Co- jimar félszigettől, Hemingway kedvelt alkotóműhelyétől, ha­nem azért, mert 1971-ben itt bontakozott ki — Fidel Cast­ro kezdeményezésére — a ku­bai mikrobrigád-rnozgalom. Gyárak, üzemek munkáskol- léktívái alakították meg azo­kat a munkacsapatokat, ame­lyek hozzáláttak a városrész új, korszerű otthonainak épí­téséihez. Alamar ma már közel 20 000 lakosú település, valóságos kis város, tágas, szép otthonok­kal, iskolákkal, üzleteikkel Ide látogatott el kedd délután a magyar pátüküldöotség, élén Kádár Jánossal, a Köz­ponti Bizottsáig első titkárá- ,val. A helybeliek közül ezút­tal a legkisebbek, a gyerekek voltak a »-főszereplők«; a Köz­ponti Bizottság első titkára a Salvador Allendéről elneve­zett alamari iskola kis no­(E oly tatás - a 2. oldalon) A tanácskozáson, amely rendkívüli jelentőségű ese­mény a Kubai Kommunista Párt és az egész ország, La- tin-Amerika és a nemzetközi munkásmozgalom számára, kétszázezer párttag képvise­letében 3136 küldött vesz részt A Marx, Engels és Lenin, va­lamint a kubai függetlenségi harc és forradalmi mozgalom történelmi alakjainak képé­vel díszített teremben 86 test­vérpárt, haladó mozgalom és szervezet küldöttsége is he­lyet foglalt. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt delegá­cióját a Központi Bizottság első titkára, Kádár János ve­zeti, aki a kongresszus elnök­ségében foglalt helyet. Ugyan­csak az elnökség tagja volt többek között Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára, valamint a többi szocia­lista országból küldöttségek vezetői. Ott volt a nemzetközi munkásmozgalom számos ki­emelkedő egyénisége, köztük Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Rodney Arismendi, az Uru­guayi Kommunista Párt első titkára és Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Meghívott vendégként van jelen a kongresszuson Hen- rique Pastorino, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnöke és Hortensia Allende, a meggyil­kolt chilei elnök özvegye. lók. A helyi adottságok föltá­rásakor viszont senki se vár­jon sémát, ilyenkor a munka­helyi kezdeményezésekre van elsősorban szükség. Horvath László nagybajomi tsz-eln®k ezt a gondolatsort folytatta. — Ügy érzem, hamarosan a mezőgazdaságban is egysé­gesebb lesz a munkahelyi de­mokrácia meghatározása. A tisztánlátást szolgáló vita nél­külözhetetlen, enélkül a fel­adatokat nem is lehet kijelöl­ni. A tervezés után azonban már nincs helye a vitatkozás­nak, legföljebb a végrehajtást jobban segítő munkamódsze­rek kidolgozásának. A mező- gazdaságban 1980-ig legkeve­sebb 120 ezerrel csökken a munkaerőlétszám. A 3,2—3,4 százalékos termelési növeke­dés ettől függetlenül helyes elképzelés, mert többek kö­zött a hatékonyság növelésé­ben, az üzem- és munkaszer­vezés javításában, az export- kepesseg fokozásában sok a kiaknázatlan lehetőség. A nyilatkozatok és az V. öt­éves tervről benyújtott tör­vényjavaslat vitájában el­hangzott felszólalások egy­aránt jelzik, hogy a nagy horderejű törvény elfogadása előtt még számos érdekes hoz­zászólásra számíthatunk. Pintér Dezső l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom