Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

ítmmii—imsiit imiimmm mi g aga pqj *Tif Imíím A szovjet kultúra napjai Remekművek a Szépművészeti Múzeumban november Milyen lesz az időjárás? 10 HÉTFŐ Réka A várható időjárás ma estig: Erősen felhős idő, többfelé — elsősorban az ország déli felében — esővel. A hajnali és a reggeli órákban helyen- % ként köd. Mérsékelt, időnként élénk délkeleti—keleti szélre számíthatunk. Egy-két helyen talaj menti fagy. A várható leg magasabb hőmérséklet ma, hét­főn 10 fok körül lesz. 95 négytalálaíos A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a Kiskunhalason megtartott 45. heti lottósorsoláson a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 33, 41, 45, 77, 83. A 45. hét szelvényei között öttalálatost nem találtak. A 95 négytalálatosra egyenként 56 240 forintot fizetnek;.a há- romtalálatos egyenként 359, a kéttalálatos 16 forintot ér. — Tegnap óta tanácskozik Budapesten csaknem 47 ezer szervezett / dolgozó képvisele­teben 198 küldött a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének XIX. kongresszusán. — Budapesten vendégszere­pei matói — a szovjet kultúra napjai rendezvénysorozata al­kalmából — a világhírű moszkvai Szovremennyik Színház társulata. — Kitüntették a politikai művek kiváló terjesztéséért Mihalics Istvánt, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat pártbizott­ságának titkárát és Kopláro- vics Istvánt, a Nagyberende­zések Gyára barcsi üzemének dolgozóját. Mind a ketten a Kiváló terjesztő ezüst plaket­tot kapták meg. — Elhunyt Bárczi Géza Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár. A nemzetközi hírű, 82 éves nyelvtudóst az Akadémia sa­ját halottjának tekinti. — Orosz és szovjet szerzők müveiből zenés irodalmi estet rendeznek kedden a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban a legjobb amatőr együttesek részvételével. — Véradónapot tartottak a múlt héten Balatonlellén. 274-en adtak vért a siófoki kórháznak. — A ladi erdészet csemete­kertjében dolgoztak szabad napjukon is az alsótapazdi KISZ-szervezet tagjai. A teg­napelőtt végzett munkáért kapott bért kirándulásra for­dítják. — Séta a ponyvák között c. október 5-én megjelent írá­sunk 2. hasábjának 2. bekez­désében az első mondat téve­sen jelent meg. Helyesen így hangzik: — Az Elzett gyár szállítja vállalatunkhoz a sáp- zárat, végtelenített tekercsek­ben. Mi ezekből megfelélő méretű, kész zippzárakat ké­szítünk. A zippzárak végelzá­rását eddig teljesen kézzel végeztük; az itt látható vég- szemlevágó célgép, melyet vállalatunk tmk-csoportja ké­szített, meggyorsítja és meg­könnyíti ezt a munkaműve­letet. 55 évvel ezelőtt, 1920. november 10-én jelent meg a Mongolin Unen — a mostani Unen — első száma, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a kormány napilapja. A mongol sajtó napja alkal­mából nem árt föleleveníteni azt a nagy utat, melyet a Mongol Népköztársaság 1921-től megtett. Ebben az esztendő­ben jött létre ugyanis az ideig­lenes kormány; ez katonai se­gítséget kért Szovjet-Oroszor- szágtól, s a Vörös Hadsereg egységei az időközben megala­kult forradalmi csapatokkal együtt megtisztították a távol­keleti ország területét a kínai, japán és orosz ellenforradalmi erőktől. Az országban 1924-ben kiáltották ki a népköztársasá­got, majd ugyanebben az év­ben a mi országgyűlésünknek megfelelő legfőbb államhatal­mi szerv, a Nagy Népi Hurál elfogadta Mongólia demokrati­kus alkotmányát. A népi kormány nagy jelen­tőségű rendelkezéseinek végre­hajtásához felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az Unen című napilap, amely fáradha­tatlanul magyarázta a kor­mánynak a feudális rend fel­számolására hozott intézkedé­seit, s közreműködött abban, hogy a szocializmus alapjainak lerakásához szükséges feltéte­lek az országban megteremtőd­jenek. A szocializmus alapjai­nak lerakását egyébként az 1940-ben életbe léptetett új al- kotmánnval kezdték meg. — Millne Miéi mackó című meséjének pódiumváltozatát mutatja be pénteken Kapos­váron a Kalinyin-városrész fiókkönyvtárában (a Éetőfi- emlékkönyvtárban) M. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja. — üj postahivatalt adnak át ma délelőtt Mosdóson. A j létesítmény félmillió forintba került. — Az idegrendszeri meg­betegedésekről tart előadást holnap este dr. Szöllősi Jó- zsefné körzeti orvos — a Vö- j röskereszt-alapszervezet ren- i dezésében — Kaposváron, a Ságvári utcai fiókkönyvtár­ban. Az előadás után ismeret- terjesztő filmet is bemutat­nak. Halálos szerencsétlenségek Ittasan és a megengedettnél gyorsabban hajtott Skoda sze­mélygépkocsijával Drávaszen- tesen a 25'éves Kovács János, helybeli segédmunkás, és el­gázolta a kerékpárján szabá­lyosan haladó, 38 éves Gulá- csi Sándor helybeli MÁV- pályaőrt, aki nem sokkal ez­után a mentőautóban halt meg. Kovács Jánost őrizetbe vették és büntetőeljárást in­dítottak ellene. — értesítjük a lakosságot és a közületeket, hogy november 11-én Kadarkúton országos ál­lat- és kirakodóvásár lesz. (12328) flz Iskola-tv műsora november II-tői 16-ig Kedd; 9.00: Énekeljünk együtt! 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 2. oszt.); Mit gondol a sündisz­nó? 9.30: Ki játszik ilyet? össze­fonódó rímek. (Ism.) 12.10: Film- esztétika (középisk. I—II. oszt.): A film művészi sajátosságai. I. 34.00; Énekeljünk együtt! (Ism;) 14.05: Környezetismeret, (sm.) Szerda: 8.03: Magyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.): Arany János. 9.20; Kémia (középisk. I. oszt.): Elektrolízis. 9.55: Német nyelv (középisk. I—II—m—TV. oszt.) : Wartburgban a Wartburggal. 13.05: Magyar irodalom. (Ism.) Csütörtök; 9.00: Énekeljünk együtt! 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.). 10.05: Matema­tika (ált. isk. 6. oszt.): Törtek összeadása, kivonása. 14.00: Éne­keljünk együtt! (Ism.) 14.05; Kör­nyezetismeret. (Ism.) 14.55: Ma­tematika. (Ism.) Pénteki 8.05: Történelem (ált. isk. 5. oastt.): Az ókori Kelet. 9.05: Földrajz (ált. isk. 6, oszt.): A sokarcú Franciaország. lO.O'ö: Történelem (ált. isk. 8. oszt.) : A szocialista forradalom hazája, j 11.05: Fizika (ált. isk. 8. oszt.):; Elektromos áramkörök és mérő- j műszerek a gyakorlatban. 12.10: Francia nyelv (középisk. II. oszt.): A fej és a láb. 13.05: Történelem. (Ism.) 14.05: Földrajz. (Ism.) 14.55: Történelem. (Alt. isk. 8. oszt. — ism.) 15.55: Fizika. (Ism.) 16.25: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Munka, energia, teljesítmény. Szombat: 8.18: Filmesztétika (középisk. I—n. oszt.): A film művészi sajátosságai. I. 9.20: Ké­mia (középisk. I. oszt.); A reak­cióképesség. Vasárnap: 8.38: Felsőfokú ma­tematika. Ábrázoló geometria, j Forgásfelületek. I. 9.20: Német nyelvtanfolyam. 9.40: Angol ! nyelvtanfolyam. i A budapesti múzeumok [ gazdag kiállítási anyaggal várják az érdeklődőket. A Nemzeti Múzeum előtt hosszú | sor kígyózik, néha órákat kell i várnia annak, aki a perui aranykincsekre kíváncsi. A I Néprajzi Múzeum az ősi Pe- | ruról ad ismertetőt, a Vármú- i zeum Budapest képekben so- j rozáta most a Margitszigetre invitálja a nézőt. A szovjet kultúra napjai alkalmából pe­dig a Szovjetunióval kapcso­latos és a Szovjetunióból ér­kezett remekművek is látha­tók a fővárosban. A Budapesti Történeti Mú­zeumban a mai szovjet kép-1 zőművészetből kaphatnak íze- | lítőt, míg a Petőfi Irodalmi j Múzeum Csehov és a színház címmel nyit kiállítást szerdán délelőtt. A Szépművészeti Múzeum — bár az állandó kiállítások a fűtési rendszer szerelése miatt zárva vannak — egy­szerre két érdekességgel szol­gál : a Berlini Múzeum Egyip­tomi művészet című vendég­kiállításával és a Remekmű- ! vek a Szovjetunió múzeumai­ból című bemutatóval. A három hétig nyitva tartó kiállításra négy múzeum kül­dött képeket a Szovjetunió­ból: az Ermitázs, a Puskin Múzeum, az Állami Orosz Múzeum és a Tretyakov Ga­léria; az orosz, a holland, a flamand és francia művé­szek harmincnyolc festmé­nyét. A rövid összegezés olyan képet mutat, mintha egy kisebb kiállításról lenne szó, csak a katalógus átlapo- zása után kaphatunk igazi képet erről a tárlatról: egy- egy korszak legjelentősebb alkotásai kerültek a Szép- művészeti Múzeumba. Olyan nevekkel találkozhat itt a látogató, mint Van Dyck, Rembrandt, Picasso, Monet, Gauguin, Renoir. A holland, flamand és francia művészet egy-egy korszakát képviselik ezek a remekművek, és mel­lettük párhuzamosan ott van­nak az ebből az időből szár­mazó orosz festmények is. A látogatónak tehát összehason­lítási lehetősége van. Ez ve­zérelte a szovjet rendezőket akkor, amikor összeválogat­ták a négy múzeumból Ma­gyarországra induló képeket: mindjobban megismerni az orosz képzőművészet helyét a festészet történetében. Az orosz piktúra legerősebb ol­dala kétségkívül a portréfes­tészet, erről tesz tanúságot mind a tizenhét remekmű; Repin képe gróf Alekszejev Ignatyevről, Szeröv festmé­nye Angelo Mazzi olasz éne­kesről, vagy Rokotov portréja az ismeretlen, kék kaftánt viselő férfiról. A tájfestészet állandó témá­ja volt az olyan festőknek, mint Szurikov, . Levitán és Szavraszov. Az 6 munkássá­guk éles határvonal a szovjet képzőművészetben, hisz ké­peikben már megnyilvánul a nyugati mesterek, a legkülön­bözőbb -izmusok hatása. Ezt igazolja Alekszejevnek 1 a Templomtér a moszkvai Kremlben és Vasznyecovnak a Moszkva a 17. sz. közepén című alkotása, amely 1900- ban készült. Mindkét kép az Állami Tretyakov Képtár tu­lajdona. A Puskin Múzeum az Állami Orosz Múzeum, a Tre­tyakov Galéria és a leningía- di Ermitázs nemcsak a kép­zőművészeti alkotások egyik legnagyobb tára, hanem a művészettörténészek • »gya­korló iskolája« is. Magyaror­szági bemutatkozásuk viszon­zása annak a moszkvai kiál­lításnak, melyen a budapesti múzeumok vettek részt a kö­zelmúltban képzőművészeti kincseikkel. Nagy Jenő Néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpáíyázat A XXIV. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályá­zat részeként 1976-ban ismét megrendezik a megyében az országossal azonos témában kiírt pályázatot. Egy többlet feladatot kapnak még a mi gyűjtőink: a Somogy népraj­za sorozat kiegészítéseként külön felmérő kérdőívet bo­csát ki a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága. Hat témakört jelöltek meg az országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázatra. _ A I lakóházak és gazdasági épü- I letek berendezései; a parasz- \ ti gazdálkodás ismeretanya- j go, szókincse; a földrajzi ne- [ vek témakörök melett szaba­don választhatók is vannak: a. népi táplálkozás, a népi gyógyászat, a gyermekjáté­kok — ezek csupán példák | közülük. Pályázni lehet a Magyarországon élő nemzeti­ségeknél gyűjtött élő hagyo­mányok földolgozásával is. A Néprajzi Múzeum kérdő­íves pályázata a csűrök épí­tésére, a kertészeti építmé-1 nyekre, a szobabelsőkre, a folyami vontatásra és vallási témákra vonatkozó kérdése­ket tartalmaz. Az eredményhirdtés 1976 novemberében, a múzeumi és műemléki hónap során lesz. Tersánszky J. Jenő A havasi selyemfiú III Nagyon lehet, hogy a vén­asszony már nyíltan így val­lott magának: — Kinek mi köze hozzá, ha belehabarodtam ebbe a fickóba, és megiszerzem ma­gamnak? És ha kellek neki, mit tesz az, hogy rég több már a fehér szál, mint a gesz­tenyeszín a hajamban? Krizsánnénak két szekere a kohónak járt, rendes heti el- számolós munkára, magas szeneskosaratokal, érczúz­vány-ládákkal vagy uszafá- val. A harmadik szekere könnyű, csinosabb alkotmány volt, s két hibátlan, tüzes mo- kánycsikója hozzá. Ezt a sze­keret a háznak használta, föld­jeinek s ,a városba, és ezt a két csikói fogta be, ha a kohó hivatalnokainak kellett fuvar. Ezt a szekeret hajtotta ma­ga a vénasszony, s miután utóbb többször panaszkodott, hogy már nem érdemes törnie magát a munkával, és rászol­gálna már egy kis kíméletre, most ez a szekér jó ürügye volt cselédei előtt a pakulál félfogadására. A vénasszony két kocsisa ott lakott a hátsó udvarában, az istállóhoz ragasztott vá­lyogviskóban. Az öregebb kocsisa egy alattomos, simaszájú, vén be­tyár volt. Ivott, és kincsolta, hajtotta feleségét s családját, és amellett Krizsánné tudta, hogy szekeres fiai megvesz­tegetik, és minden ügyet to­vahord nekik a háztól. Csakis a huzamos megszokás tűrette meg a vénasszonnyal ezt az embert házánál, s jobban a felesége miatt. Parászka, a felesége már cselédje volt a háznak még Krizsán, a gazda életében, s az is maradt. Parászka volt a vénasszony jobbkeze, s talán egyetlen bizalmasa az egész világon. Parászkának is nagy, hajadon lánya volt már, aki­nek egy kohólegény udvarolt, és négy suhanc fia, aki már hajtotta apja helyett az igát, és kijárt éjjelre a lovakkal. A másik kocsis fiatalabb Reggeltől estig tartott Megyei módszervásár Kaposváron A somogyi klubok napja volt a szombat Kaposváron. Fél ki­lenctől az esti órákig tartott a megyei módszervásár, amelyen tizennyolc klub, illetve klub­vezető mutatkozottt be; azok, akik a városi—járási _ mód­szerbemutatókról továbbjutot­tak. A módszervásár ugyan nagyon rokonszenves elneve­zés, valójában inkább mindez bemutató még. Hogy mennyi­re volt vásár, akkor válik el, ha az itt látott, hallott mód­szerek kamatoznak majd a megye klubéletében. Nem a somogyi klubmozgalomról, ha­nem a legjobb somogyi klu­bokról kaptunk keresztmetsze­tet a kaposvári Űttörő és Ifjú­sági Művelődési Központban, de ez is tanulságos. Azt mutat­ja, hogy az ilyen kiírás lendí­tőerő az új módszerek, formák keresésére, és ha túl sok új öt­letet nem láttunk is, néhány jól bevált foglalkozási forma ötvözése, variálása már jó utat jelez. Szó sincs arról, hogy ez a módszervásár megnyugtatná a klubmozgalom: fellendítése ügyében illetékes közművelő­dési vagy KISZ-vezetőket, ugyanis jól kivehetők azok a hiányosságok, amelyeken vál­toztatni kell a jövőben. Üj ta­lálkozási formáról, ha úgy tet­szik versenyformáról van szó, s az első megyei találkozó után minden okunk megvan arra, hogy bizalmat szavaz­zunk jövőjére gondolva. A derűs, oldott hangulat, a sokszor felcsendülő közös énekszó, a feltörő játékos kedv mind azt bizonyította: hasznos dolog, ha — a tavaszi művé­szeti szemle »felmenő« rend­szeréhez hasonlóan — klubja­ink is találkoznak és verse­nyeznek. Nem kell félni a ne­mes vetélkedéstől, mert bemu­tató ide, bemutató oda, alap­jában véve mégis összeállt a szemlélőben egy rangsor. Igaz, itt nagyon sok minden mérhe­tő. A közösség tagjainak össze­tartozása, amelyről szinte va­lamennyi klub nagyszerű pél­dát adott, akár a várdai fiata­lokra, akár a’ siófoki kórház, az 523. számú szakmunkáskép­ző, a balatonszabadi klub tag­jaira gondolunk. Ugyancsak jól felmérhető, mennyire rá­termett a klubvezető, milyen gördülékenyen, ötletesen veze­ti a foglalkozást. Erre láttunk jó példát az ifjúsági ház Fiatal Utazók Klubjának és a segesdi Radnóti ifjúsági klub vezető­jétől. Kellemes meglepetés, több­féle forma— például irodalmi színpad, pantomim — derűs ötvözete volt az, amit a barcsi Fábián Béla ifjúsági klub tag­jaitól láttunk. Újra femekül ‘ bizonyítottak a Tungsram fiataljai, diaporá- ma Összeállításukban ezúttal a tavaszt idézték meg Garai Ist­ván verseivel, Vivaldi muzsi­kájával és nagyszerű minőségű diafelvételekkel. Hosszan lehetne elemezni a sort. különválasztva a vetélke­dő és az ismeretterjesztő jel­legű foglalkozásokat: örvende­tes általában az, hogy szinte kivétel nélkül központba ke­rült az ismeretgyarapítás szándéka. Folytatni kell tehát a klubok találkozóját, levonva természetesen a mostani tanul­ságokat, hogy még több ötlet­tel, még jobb környezetben rendezzék a következő mód­szervásárt. T. T. volt, ostoba tedd-vedd, ne veddelő fickó, s nem régi szolga. Szintén házas volt, de a felesége a kohóban dolgo­zott. A pakulár félfogadása min­denesetre már eleve kész fél­tékenységet és zúgolódást kel­tett a cselédhad között. A házi szekér hajtására mind a két kocsis szívesen pályázott vol­na, mert ennek a munkája volt a legkönnyebb, s föl vol­tak háborodva, hogy gazda- asszonyuk éppenséggel egy havasi mócot hoz a juhoktól csikóihoz, miket annyira féli tett, hogy még az öreg kocsis fiára sem bízta soha. A pákulár tehát nagyon el­készülhetett szolgatársai közt minden ravasz áskálódásra és szurkálódásra. Csakhogy úgylátszott, a pa­kulár mindjárt elejétől fogva, nehezen hozzáférhető egyálta­lán valami kivetnivalónak. A többi cseléd első naptól fogva láthatta, hogy semmiképp sem használja ki magának, se má6 ellen kivételes helyzetét asz- szonyuknál. hogy a házi sze­kérrel mindig körűié lehet, otthon, a réten, a városban. Sosem látták, hogy hozzájuk hasonlóan fontoskodnék, so­sem hízelgett sem asszonyá­nak, sem másnak. Dolgát vé­gezte, amilyen jól csak tudta. Nem vetette meg az italt, nem a mulatságot, de nein is ke­reste. Ezenkívül mintha idegensé- gének valami furcsa varázsa óvta volna mindenkitől és mindentől a pakulárt. Okvet­lenkedésektől megóvta bizo­nyos félelmetesség, mint olyasvalakit, aki el tudott bánni Bogya Gazsi, a hírhe- dett kocsmahőssel. És óvta egyáltalán kifürkészhetetlen.^ hallgatag, örökké változatlan’ egykedvűsége, mint a bércek rengetegeié s legelőié, ahonnan idevetődött. , Esténként a ífejés, etetés után a cselédek rendesen ösz- szeültek a hátsó udvarban tré- cselni, hancozni. Ott volt a fiatalabb kocsis felesége, az öreg kocsis lányának szerető­je, s Krizsánné lánya is, sőt sokszor Krizsánné maga is. A pakulár is ott hallgatott köztük valahol a háttérben. De aztán a vihámeolás kellő közepében észrevétlen felkelt, és kiment a leértbe. (Folytatjuk) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom