Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

HÉTKÖZNAPI AINK Héja van a háztetőn Obszervatórium a hegytetőn Nagyanyám szóit így közbe a felnőttek beszélgetésé­be, engem mindannyiszor láz­ba hozva, mert hiába szed­tem nyakamba lábam, a frá­nya madarat meglepnem so­ha nem sikerült. A gyermek hiteles tükre csa­ládjának, • megnyilvánulásait telérként szövi át otthoni élete. A gyermeki lélek, mint valami mini akkumulátor, környezete hatásain töltődik fel legelőször. Kiapadhatatlan kérdéseivel türelmetlenül dö­römböl az ismeretlen világ kapuján, csak legyen, aki tü­relmesen végighallgassa. Köz­lési vágya határtalan, világgá kiált magáról mindent, és köz­ben családi körére nyit abla­kot. Nem csoda, ho az odafi­gyelő szakmabeli többet tud a gyerekről, mint a szülők, de róluk is többet sejthet meg akaratlanul, mint amennyi kellemes. A gyerek nem kife­cseg, csak még őszinte a vi­lággal. Az sem akadály, ha a hallottakat nem érti, mint az a kisfiú, aki lelkendezve új­ságolta az iskolában, hogy mamája kórházban fekszik, mert »kádrepedése« van. A gyerek hihetetlenül pontos megfigyelő, ez a sokszor meg­hökkentő képessége készíti fel az életre; magnóként rak­tározza a jelenségeiben táguló ban ütlegelő apa vagy éppen a mulatságosnak vélt szabad- szájúság, a jópofaságból gye­rekszájba rágott drasztikum, a filmek korhatárának semmi­Családjától függ, hogy mit visz tarisznyájában értékként és mit visz visszahúzó bal­lasztként az életbe. Úgysem érti, nyugtatja ma­gát a szülői lelkiismeret és ezért hányszor hangzik el gát- \ káros összetevő akkora mér- I szerének. Csehszlovákiában, a lengyel határon levő Snezka hegység 1603 méter magas csúcsán új meteorológiai megfigyelőállo­más és tudományos kutatóin­tézet kezdte meg működését. Ez az obszervatórium egyik fontos állomása az időjárás­bevétele és még sok egyéb j előrejelzés neipzetközi rénd­lás nélkül sok olyasmi a min- tékben dig éber gyerekfül jelenlété- ' pszichén, ben, ami nem neki való, ho- j rombolás lőtt elég igazítani valót adna \ csak durvít a gyermeki j világon mindenütt a hogy az alattomos1 greenwichi idő szerint végzik nemegyszer már j — egyszerre — a meteoroló- -1 giai észleléseket, egy időben a bíróság színe előtt [ a külső világ káros hatása I mérhető. A kétségbeesetten röppennek a magasba a rá- is. Egyesek megfontoltan, a j zokogó szülők még ott sem j diószondákat szállító ballonok, modern nevelés cégére alatt j igen értik, hogy »kisfiúk« mi­teszik; hadd tanuljon, edződ- j ként jutott el a nemi erő­szak, a súlyos testi sértés és a rablógyilkosság elkövetésé­ig, és »kislányuk« hogyan lett az »olaszos« kiruccanások, a több partnerű kéglibulik és a nemi szertartású »fekete jék a gyerek. Csak egyet fe­lejtenek, a korai tudás látha­tatlanul munkáló méreggé válhat, mert a vértezetlen lé­lek kontrollképessége is gye­rekcipőben jár. A gyerek gya­nútlan mohósággal issza be | misék« oszlopos tagja, környezetét, akár a száraz szivacs; a válogatás, a szűrés még 6ok felnőttnek se saját­jai Az »úgysem érti« határ­vonal megvonása képtelenség, mert akár érti, akár nem, megjegyzi, és milyen ferde utakra ragadhatja képzelete, ha egyedül akarja megoldani a titkok nyitját. Éles megfi­gyelése egy életre szól, és hogy kitörülhetetlenül élnek benne élményei, gondoljuk meg: öregségünkre épségben csak gyerekkori maradrlak meg! A mosdatlan beszéd, az el A szülői felelőtlenség nemcsak saját odújában fer­tőz; az aggódva nevelőknek nem vigasz, hogy mosolyga- tóan kedves gyerekeik pötyö- gésének hamva, mikor értel­mi szintjükhöz igazítják a felnőttvilág tökéletlenségeit: — Péterke mindig csúfol, azt mondja, jiogy te gazdag vagy. Ugye, anyu, te nem vagy gazdag? — Nem hát. kislányom, de emlékeink > ez nem csúfolkodás! — Akkor miért kiabálja utánam mindig, hogy »gazdag fajult veszekedések kísérő í az anyád«? kis világának eseményeit, szövege, a feleségét szakmány- I Mihályi Margit A talajészleléseket és a rádió­szondák adatait kódokba fog­lalják, S ezeket az időjárási központok egymás között ki­cserélik. Az új obszervatórium is ezt végzi; a prágai telex­központba továbbítja az ész- , lelés adatait. OnnaYi a Moszk-1 Frankfurt am Main melletti zank meteorológusai vában működő időjárási vi-1 offenbachi regionális központ- 1 használlak az időiárási lágközpontba, valamint a> ba küldik, s tel mészetesen ha­ls föl­használják az időjárási prog­nózisok készítésénél. Bolondvár krónikája E rés Az állatok hőmérője A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok élet- folyamataiban, egész viselke­désmódjukban. A madaraknál és az emlősöknél bonyolult — ma már elég jól ismert — mechanizmus révén állandó, nek az izzadságmirigyek, fo­szinten marad a testhőmér­séklet. A környezet hőingado- zását ezek az állatok úgy vé­dik ki, hogy melegben fokoz­zák a hőleadást: a bőr vérerei kitágulnak, működésbe lép­Páratlan ásvány A Kola-félszigeten építik a Szovjetunió első vermikulit- dúsító üzemét. Ezt a hatalmas vermikulittartalékok és az ás­vány különleges tulajdonságai tették szükségessé (nem ég, olvadni csak 1250 Celsius fok fölött kezd, nem rothad stb.). Elsőként az építők figyeltek föl a vermikulit rendkívüli tulajdonságaira. A mur- manszki házépítő kombinát­nál falmelegítőként és az emeletek közötti zárórétegek­nél hangszigetelő anyagként kezdtek alkalmazni. A kohászok is nélkülözhe­tetlennek tartják a vermikuli- tot. A belőle készült »bunda« megbízhatóan védi az olvasz­tott fémet a levegővel való kozódik a kilégzés és a páro­logtatás, s mindez csökkenti a belső hőmérsékletet. Ugyan­akkor a szőr- és tollmerevitő izmok elemyednek, így véko­nyabb szigetelő réteget képez­nek a test körül (mindez meg­figyelhető a képen látható ál­latokon is); hidegben viszont fokozódik a belső hőtermelés s közben csökken a hőveszte­ség, a párolgás. A fölösleges hő leadását, il- hőtermelés fokozását i az agyközpontban az ún. hi­furcsa név mögött vé- történeti események hú­zódnak meg. Kevesen tudják, hogy a balatonszemesi török vár valaha milyen fontos szerepet játszott, és hányszor volt a magyar végvári'vité­zek támadásainak célpontja. 1541-től kezdve, de különö­sen a kaposi vár elfoglalása (1555) után a török rohamok mind gyakrabban elérték a Balaton déli partjának közsé­geit. Védelmüket a fonyódi vár szolgálta elsősorban, kü­lönösen a vitéz palonai Ma­gyar Bálint kapitánysága.ide­jén, 1547—1573 között. Ma­gyar Bálint nagy szálka volt a török szemében, kivaló vi­téz hírében állt. Sokat szid­ták, hogy harácsol a közeli birtokokon. De hol volt abban az időben a magyar várkapi­tány, aki nem kényszerült erre? »Nem lehet egy várat tökzörgetéssel megőrizni, mert 1 attól nem fél a török — írta J egyik levelében. — Katona kell odú, annak meg élelem és fegyver.« Éppen a fonyódi vár miatt épült fel 1570-ben a szemesi török vár, amely attól kezdve a magyar végváriak támadá­sának célpontja lett. Ostro­molták 1583-ban, amikor a kapitányát is elfogták, 1588- ban pedig a tihanyi és a pá­pai vár katonái dúlták fel. Támadták 1600-ban és 1603- ban is. A törökök azonban mindig újraépítették. A tó érintkezés ellen. A fém az ilyen »takaró« alatt jobban 1 letve a kristályosodik, »megérik«. A; speciális vegyszerekkel átita- j tott vermikulit segítségével, Potalamusz irányítja. Ez a hő­kivonják a levegőből az em- j érzékelést végző érzőidegros- ber számára káros gázelegye-1 tok testfelületről érkező inge­ket. A vermikulitporból szín- | tartó és tűzálló »arany«, »ezüst« és »bronz« festékeket állítanak elő. A vermikulítta- lajon termesztett zöldségek súlya jelentősen felülmúlja a hagyományos földön termesz­tettekét, és a vetéstől a ter­més leszedéséig eltelt idő is majdnem a felére csökken. Ez az ásvány páratlan tulaj­donságai következtében külö­nösen értékes nyersanyag — mind az ipar, mind a mező­gazdaság számára. rületek, 'illetve a véráramlás hőmérséklet-változása révén értesül a külső és belső hői'n- gadozásról. feletti magaslaton, a mai Ba­golyvár utca 19. sz. alatti tel­ken állott az erőd belső épü­lete. Északon a magas part védte, alját a tó hullámai mosták. Három oldalról árok fogta körül. Ez ma is jól lát­ható, a sarkokon a kiugró tor­nyok nyomaival. A békealkudozásokban szin­te mindig szerepelt ez a vár: az- 1615. évi bécsi, 1618. évi Komáromi, 1620. évi zsitvato- | birtokomban roki békekötésben és ez mu­tatja fontosságát. De talán legjobban az alábbiakban kö­zölt levél, melyet az Országos Levéltárban találtam. A levelet a szentgróti vár vajdája, Laskay János írta 1644. januar 19-én Batthyány Ádám dunántúli főkapitány­nak. .. az szegény Csillag Ferenc szavahihető ember izent ide mi­nekünk, hogy Nagyságodnak tu­dására adjuk, hogy a töröknek minden szándéka Nagyságod jó­szágára vagyon. Nem késnek, el­mennek. A hajókat Kanizsáról mind Bolondvárra viszik, ott akar­nak átkelni a segestii, a kaposvári, laki, koppányi és egyéb végházak­ból való törökök, Keszhelyt meg­ütni és elrabolni. Csillag Ferenc üzente, hogy ez a szándékjuk az Ebeknek. Cgy, hogy a gyalogja a hajókon költözzék Bolondvárnál és a lovasa a Zala mellett jöjjön föl, oy móddal, hogy a vízről s a lo­vasok a mezőről egyszersmind üssék meg Keszthelyt. Isten él­tesse Nagyságodat az pogány ebeknek a megrontására.« Különben érdekessége en­nek a levélnek, hogy január­ban íródott, és a törökök e Minden ötödik párizsi ember külföldi Párizs lakóinak száma 2 millió 446 ezer, közülük 487 700-an legalább 104 nem­gáról, ha tekintetbe vesszük az »idegenek« megoszlását aszerint, hogy véglegesen lete- | me§­hónapban, mikor a tó rend­szerint jéggel borított, a Ba­laton vízén jártak hajóikkal. Olyan év lehetett, mint a ta­valyi, mikor nem fagyott be a tó, és lehetett raja hajózni. A magyar falvak nyomorult népét még a természet sem se- I gítette 1644 januárjában. Bolondvár tehát hadászati I központ volt. A korabeli tér- j képeken is így szerepel. Egy levő, 1570-ből származó mappán Bolonvár néven. Evlia Cselebi török utazó, aki 1644-ben járt ott, szintén így emlegeti. Honnan ez a név? Ma már nem álla­pítható meg. Mivel a törökök is ezt a nevet használták, ők is adhatták neki. (Sajnos, a török várépítkezésekre vonat­kozó adatok még , nagyrészt ismeretlenek.) Bolondvár addig állott fenn, amíg a török ki nem vonult a Balaton környékéről, tehát körülbelül 1690-ig. Azután már nem emlegetik. Ma a helyet Bagolyvárnak hívják. Egyik gazdája a szá­zad elején egy romantikus, a középkori várak minden kellé­kével fölszerelt nyaralót épít­tetett a vár sáncai közé. Ügy látszik, nem tetszett neki a hely régi neve, és Bagolyvár­nak nevezte el. Így az utca is ezt a nevet kapta. Ma üdü­lő az épület, de azt hiszem, hogy az ott pihenők közül na­gyon kevesen, vagy senki nem tudja, mi is történt ott 120 éven át. Régi nevére kellene vissza­keresztelni az épületet és az utcát. Csaknem 120 éven át harcos, végvári magyar ka­tonák vére ömlött az árkai­ba, akik ott százával haltak gázók vagy Párizsban van la- j eseményekre. zet fiai közül kerülnek ki. Pá- i lepedtek-e. vagy csak dolgoz- | Ma még egy tábla sem em- rizsban 69 ezer marokkói, 19 j ni jöttek Franciaországba, in- j lékeztet a 400 évvel ezelőtti ezer jugoszláv és 15 ezer af­rikai él. A párizsi lakosság 20 , , százaléka tehát a külföldiek kasuk stb. közül kerül ki. A Franciaor­szágban élő külföldiek 30 szá­zaléka Párizsban található. Zákonyi Ferenc A felsorolt adatokat termé­szetesen fenntartással kell fo­gadnunk. A helyes képet csak akkor alakíthatjuk ki Párizs és az ország külföldi lakossá­MINDENFÉLE Csillagkatasztrófák nyomában Bolygórendszerünk szuper­nóváinak robbanásai észreve­hető hatást gyakorolnak a föld bioszférájára; e hatás nyo­mait megőrzik a fák évgyű­rűi. — Ebből a feltételezésből indultak ki azok a szovjet ku­tatók, akik hazájuk legősibb növényeinek, az amuri vörös­fenyőnek és a fára emlékez­tető árcsa nevű bokornak az évgyűrűit vizsgálják. Az ösz- szes tanulmányozott fa közül a legöregebb egy 607 éves árcsa, amelyet Közép-Ázsia hegyei közt, a tenger szintje fölött 3500 méternyi magas­ban találtak. E famatuzsálem | első évgyűrűje 1163-ban ala- ! kult ki, s így három szuper- j novarobbanást élt át: 1572­ben, 1604-ben és 1700-ban. Az öreg fa évgyűrűinek elemzése során megállapítot­ták: a szupernóvák robbanása után hirtelen lefékeződött növény fejlődése, s még 15— 16 év múlva is minimális volt. A növekedés korábbi üteme csak a csillagkatasztrófa után 30 évvel állt helyre. Az érde- kes. jelenséget tovább tanul­mányozzák. Turkálok az em­lékeimben jó han­gulat után. Akad is | egy olvasmányél­mény. Robert Mer­le könyvéről, a Ma- levilröl van szó. Abban olvastam, egy, mosolyt ültető megállapítást, me­lyet igaznak érzek. Idézem: »Az em­bernek kétféle er­kölcse van: amit megbotránkoztató- nak tart, ha nincs belőle haszna, azt esetleg elfogadja, ha haszna szárma­zik belőle.-». Más­képpen: ha te csi­mennyien tartják sós ellenőrzésen őt barátjuknak. kívül is tudni szc- — Hiába, ilyen rette volna, meny­típus vagyok, őre- nyit fejlődött a gém. Az emberek bébi. különböző bizalmat éreznek helyeken mérette, irántam. Soha egy így Űjházasék is, rossz szót nem akik a szomszéd mond rám senki, és házban ténykedő hidd el, én se más- henteshez jártak át. ra ... A mérlegre zsírpa­Mire útitársa, a Ptr került, arra i kis kövér, némi- csecsemő. A pólya Fölfújhaló tető - az utca fölölt Az NSZK egyik 75 ezer la-[kapcsolható fűtőberendezéssel a j nálod — megszól­lak; ha én -— akkor rendben van. Hosszú »csontkol­lekció« kérkedik útitársának a vona­ton avval, hogy kópp rosszkedvű­en: — Tudod úgy van ez, hogy az emberek csak a te­hetségeseket irigy- lik. Ellenségeik így csak ezeknek van­nak. A tehetségte­leneknek barátaik! Ez akkor történt, amikor a csecsemő- mérleg hiánycikk »fekete humor», volt. Aki a szoká- L. L. súlyát Űjházasék mindig leszámítot­ták. A harmadik alkalommal a hen­tes egy kicsit szó­rakozott volt. Mi­közben a súlyokat tette a mérleg má­sik lapjára, meg­kérdezte: — Ki is csontoz­zam, kérem? így születik a kosú városában, Mariban, a világon eddig egyedülálló meg­oldást választottak egy két­emeletes üzletutcának az idő­járás viszontagságaitól való függetlenítésére. A bevásárló- központ fölé pvc-réteggel be­vont — poliészter-szövetből ké­szített, levegővel fölfújt — »párnatetőt« szereltek. A • hár­mas tagolású »műanyag ég« hossza 185, szélessége 24,9 méter. Az óriás műanyag pár­nát kompresszorok létesítette belső túlnyomás tartja állan­dóan feszesen. Jég, hó, hőség és hideg nem tesz semmiféle kárt a 0,7 milliméter vastag, fényáteresztő műanyag burko­latban. Télen egy külön be­melegítik a párnát kitöltő 28 ezer köbméternyi levegőt. Az előzetes kísérletek során kimutatták: ez a rétegzett diolszövet tűzveszély esetén is előnyösebb, mint a hagyomá­nyos tetők, mert csak állandó láng hatására ég, s az égés nem terjed ezen az anyagon. A párnatetőt vasbeton osz­lopokon végigvezetett tartó- szerkezethez erősítették, ame­lyet keresztirányban — né­hány helyen — könnyű acél- konstrukcióval merevítettek ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom