Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

rTjUzteJt SztfktJ ztóséty ! Volt Fonyódon egy ABC, ahol pár pere alatt meg le­hetett vásárolni mindent, ami egy háztartáshoz kell. Ezt az áruházát fel kellett újítani, korszerűsíteni. Ennek csak örülni lehet — hiszen nekünk, vásárlóknak készül. De hol vásároljunk addig, míg ez megtörténik? Igaz. van még ezenkívül bolt Fonyódon, de ott nincs felvágott, délután már nincs tej. Több háziasszonytársam nevében kérdezem: miért nem lehetett az ABC-t a tatarozás idejére másik helyiségben elhelyezni, hogy a lakosságnak ilyen gondja ne legyen? Egyébként nagyon elkelne Fonyódon még egy vagy két ABC is, mert a meglevő boltok kicsik és kor­szerűtlenek. , Az áruház dolgozói nyáron, amikor a forgatom a több- szörösére emelkedik, emberfeletti munkát végeznek az el­látás érdekében — ezért csak dicséret illéti őket.. Gondo­lom, ha tőlük függne, most sem lenne olyan gondunk, hogy hol vásároljuk meg az élelmiszert. Többen autóbusszal Boglárrá járnak vásárolni, mondván: az sem telik több időbe, mintha itthon két-három boltban sorba állunk. Ezt egy háziasszony munkaidő után— sajnos — már nem te­heti meg. Ezért kérjük és variuk a megoldást. Tisztelettel: 'Tjakáej Jßaidini Fonyod, Fő u. 92. Tisztelt Szerkesztőség! Tolnai Jenő — Andocs. Ady Endre u. 5. sz. alatti la­kos — október 28-án megjelent panaszát megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a készülék a levél megjelenése előtt az időközben megérkezett anyag beépítésére! elkészült. >1 javítás a budapesti központi raktárban folyó leltározás miatt húzódott el. A várakozási idővel a garanciaidőt meghosszabbítottuk. Tisztelettel: ffertneeg (ferine szervizvezető Gelka-szerviz, Siófok maim AZ HSZHP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 260. szám. Szerda. 1975. november 5. Segített a „sárga angyal" Bevált az „autós posta” az utakon Somogybán november 1-ével I befejezték tevékenységüket az I autóklub országúti segélvállo- i másai. Április egytől járták a . hétvégeken a megye legfor­galmasabb útjait a segélyko­csik. Az idén országszerte | megváltozott a szolgáltatás j rendje: pénteken délutántól I vasárnap estig meghatározott helyeken létesültek műszaki segélyhelyek, s az ott dolgozó szerelők a helyszínen végez- j ték el a szükséges javításokat, i Akiknek a gépkocsija út köz- í ben vált üzemképtelenné, azokhoz a helyszínre kiment a -sárga angyal«. Somogybán az idén öt ilyen hétvégi műszaki bázis üze­melt : három a siófok—nagy- kanizsai főúton. Balatonföld- vár. Balaton boglár és Balaton- keresztúr székhellyel. Belső- Somogyban pedig Mernvén é'- Böhönyén volt segélyszolgálat! őrhely. Az autósok körében rövid idő alatt közismertté vált. az országosan bevezetett »or­szágúti posta«. Ez abból áll. Tanterem az úttörö-loglalkozáshoz Nem IS olvaíl a lianal Szülők segítsége Három dolognak is örültek 1 uk az 1. számú űttörőigazol­az idén a kaposvári Tóth La­jos iskolában az úttörők és vezetőik. Áttértek a kabinet­rendszerű oktatásra. így dél­utánra fölszabadult három he­lyiség. é? ott megtarthatják az úttörö-foglalkozásokat. Nagy dolog ez, és nagy segítséget jelent. Az új iskolarádióban két pajtás. Tanai Marianna és Horváth Gabriella végeznek szorgalmas munkát. Gyűjtik az időszerű híreket, minden­ről pontosan tájékoztatják társaikat. Az úttörőtanács is »aktivizálódott«. Minden héten egyszer, fél nyolctól nyolcig tanácskozik; ilyenkor értéke­lik az őrsök nemes tetteit, az őrizzük a lángot! akció vál­lalásait. Nemrég sikerült felkutatni­vány tulajdonosát. Az egyik szülő segített ebben. Hallottuk Majd minden városban van­nak élelmiszerboltok, ahol sikk a vásárlás. Egy kiló liszt és fél kiló zsír között jönnek- mennek a hírek, amolyan hét­köznapi kávéház az üzlet. Egy azt is. hogy az iskolában min- I év alatt a Somogy Áruház den rajnál nyolc-tíz szülő te- melletti Csemege ABC lett a vékenykedik rendszeresen. i kaposvári »ildomos« hely. Ez- Az úttörőtanács egész év_' együtt mérni lehet itt az re előre meghatározza a ten- 1 életszínvonalat is — kicsiny- e*ore meghatározza a ten üzletvezetővel és az nivalokat. Ha^vtak helyet , . , _ , Dersze az előre nem tervez- 1 esyvk Pénztárossal beszelgei- persze az előre nem tervez | ^nk ismerik legjobban a heto dolgoknak is, de a paj- , ^ ’„ütőereit«. ta.sok szervezetten, rendsze- i résén végzik a munkát. Akik Hónap végén még mindig nem dolgoznak pontosan, le- ! egy picivel kevesebb jut a maradnak, az őrsök és rajok hasnak, mint fizetésnapokon, közti vetélkedésben. Mindenki de a különbség már nem olyan j elkészítette a nevezési lapot, szembetűnő, mint néhány év­j lás. Jönnek a névnapok, a j Mikulás, a karácsony. Év vé- ! géig, szilveszterig tart a ro- I ham. Nem igaz a sokszor em­legetett zsírosken veres Tra­bant vásár! ás : »has spói*« már j nincs, nem magyaros szokás. | Október harmincadikán is 115 ezer forint volt a forga­lom. és ez önmagáért beszél. A sokra tettünk rá »egv la­páttal« november harmadikén. , és 155 ezer forintot ettünk j meg. Csak ebben az egy üz- | letben. Nem kicsi már a hó- | végi kanál, a hóeleji pedig j egészen nagy. L. P. ^ hogy az autóklub által kiosz- ! tott hívólapot (vagy egyéb i értesítést) valamelyik más ; autós átvette a bajba jutot- ! tói, s leadta a segélyhelyen. I Ha a szerelő épp másutt dol­gozott. akkor az értesítés a ki- ; helyezett levétszekrénybe ke- | rült. Általában 20—40 perc : múltán már a helyszínre ér­kezett. a segély kocsi. A próbaév azt mutatja, ez | a módszer bevált. Nemcsak a .segélykocsik üres kilométere szűnt meg hanem az elakadt j autósok is biztosabban kaptak . segítséget. A múltban például az esti órákban bevonuló ko­csit esetleg mái' nem lehetett utolérni. A Balaton-menti segélyhe­lyek áprilistól mostanáig 200 —250 esetbep végeztek men­tést. Memyére meg Böhönyé- re is 120—15(5 hívás érkezett, s ennyiszer javították meg a meghibásodott gépkocsikat. Egész éven át az M—7-es autópályán (itt már tfelefon- hívás van) a Budapest—Győr és a Budapest—Gyöngyös út­vonalon dolgoznak csak a se­gélykocsik. Működik a pécs— harkányi mentőállomás is. Szó volt arról, hogy Balatonboglá- ron vagy Mernvén kísérlet­képpen Somogybán is lesz téli üzem. erre azonban az idén még nem került sor. K. S. s ezen jelölték a nemes tét teket. A díszes, »oklevelek« az új úttörőszoba falán sora­koznak ; ellenőrizhetik a gye­rekek, hogy a vállalásokból mit sikerült valóra váltaniuk. vei ezelőtt. Egy-egy húszon- valahán.vadikai szombaton is épp olyan nagy a nyüzsgés, mint az elsőkön. A harmadikak tizenötödikéi és a nyugdíjfizetési napokon az jelenti az átlagosan ötven­ezer forint többletbevételt, hogy nagyon sokan előre gon­dolkodnak: megveszik egy hó­napra a lisztet, a cukrot, a zsírt és más alapvető élelmi­szereket. A »törzsgárda« ki­használja a házhoz szállítást is; lead egy listát és várja í otthon az 5—600 forintos té- j telt. I Persze így is vannak f*ikan. ; akik a fizetés után többet Készülnek az első magyar , került, és hadászati jelentő- j hT^eTmás ha-’ királyi palota helyrealhtasa- | sege . miatt sok ostromot állt sontót A konyakot. pezsgőt és ki' I egyéb italokat is ilyenkor ve­A várnak és környékének a j szi,k meg. A »kissé« drága ke- restaurálásával Magyarország j sudió azonban még teli pénz- egyik legértékesebb műemlé- j tárcával sem csábítja el a ve- ki együttesét alakítják majd vöket. ki. 1 Most már nem lesz megál­IVagy műemlckegyüttest alakítanak ki az első magyar királyi székhelyen nak kiviteli tervei: az eszter­gomi Várhegyen, az Árpád­házi uralkodók első székhe­lyén nagy műemlékegyüttest alakítanak ki. A Várhegy — amint a né­hány évvel ezelőtti ásatások is bizonyították — már a kelták idején is jelentős település volt. A római birodalom pe­dig a felső-dunai határvédő erődlánc, a limes egyik hadá- szatilag fontos erődítményét építette ide. A népvándorlás során eltűntek ezek az építé­szeti emlékek, a Várhegyen pedig csak a középkori ma­gyar állam megalakulásakor folytatódott az élet. Géza fejedelem helyezte székhelyét Esztergomba, és 970 körül kezdte meg annak a kő­várnak az építtetését, amelyet azután I. István fejeztetett be. Esztergom nemcsak az ál­lami, hanem az egyházi élet igazgatási központjává vált. III. Béla a XII. század végén reprezentatív királyi szék­hellyé alakíttatta a várat és a hozzá tartozó épületeket. Ebből az időből maradt fenn ! a Várhegy déli végén álló épülettömb, a magyarországi román építészet egyedülálló emléke. Miközben építészeti gazdagsága vetekedett a bu­dai várral, művelődéstörténeti szerepében meg is előzte: a magyar humanizmus nemzet­közileg is számottevő köz­pontjává fejlődött. Ennek em­lékét őrzik többek között a Vitéz-stúdió pompás freskói, köztük a legrégebbi hazai csil­lagászati tárgyú emlékek. A palota 1543-ban török kézre* Kötött áruk — exportra Madáriávlaiból Szovjet exportra havonta tízezer darab bébi- és felnőtt fel­ső kötött árut készítenek a Budapesti Kötőipari Szövetkezet ‘lengyeltóti üzemében. Az üzem összes termékét külföldön adják el. A szilva fa jobban tudja... fin mondom: tavasz van. Nem érnek semmit a naptá­rak. mindig egészen mást. ol­vashat ki belőlük az ember, mint ami a valóság. Azt lát­hatjuk a naptárban, hogy szeptember van vagy októ­ber, közben virágozni kezd egy orgonabokor. Göllében új levelet hajt a szőlő. Most meg novembert mutatnak a kalendáriumok, de eszel csak az embert sikerült becsap­niuk. Tatár-hegyen. BuZsák és Lengyeltóti között özvegy Vígh Dánielné kertjének szil- vafája nem törődik a nap­tárral: iidezöld levelei között kinyíltak a virágok. Ez az igazi bizonyíték, nem amit a naptar mutat! Tavasz van. és kész. A novemberi ködöt csupán az érzékszer­vek csalóka játéka szülte. Nem igaz a hideg, és az eső sem. Higgyék el, a szilvafa jobban tudja . .. No, meg a fiatalok, akik szintén nem hisznek a naptárnak; ők ugyanolyan szerelmesek köd­ben is, mint napsütésben. Es ha a szerelmesek meg a vi­rágzó fa összefognak, mond­hat bárki bármit: akkor is tavasz van! D. T. Nyugdíjasok találkozója a karádi ruhaüzemben (Fotó: Gyertyás László) (Tudósítónktól.) Még nem nagy múltra te­kint vissza, de máris .vannak nyugdíjasai a Május 1. Ruha­gyár 340 dolgozót foglalkoztató karádi üzemének. A vezető­ség és a szakszervezeti bizott­ság tegnap kis cshládi ünnep­ségre, baráti eszmecserére hívta össze a nyugdíjasokat. Hűkor Lajos igazgató tájékoz­tatta őket az üzem jelenlegi 7AHKA iOZOK Nem kísérletezik A börtönigazgató búcsú­beszédet intéz az idős rabhoz, aki letöltötte bün­tetését : — No de most már tér­jen végre a becsület és tisztesség útjára ... — Az én koromban. igazgató úr, már nincs idő kísérletezésre. Hevesség A kórházi főorvos be­hívja a szobájába a fiatal sebészt és így oktatja: — Fékezze a hevét, kol­léga ... ön miatt már a harmadik műtőasztalt kel­’ lett kiselejtezni. Nagyon kérem: ne nyomja annyi­ra a műtőkést! Védekezés A rendőr nem akar hin­ni a szemének: a járda kellős közepén egy autó halad, különben eléggé lassan. A rendőr odalép a vezetőhöz: — Mit művel? — Éppen most kaptam meg a jogosítványt és még nagyon félek a szembejö­vő járművektől — vála­szol zavartan az autós. Rostand mondta Jean Rostand világhírű francia biológus mondta: — A zsebrádió nem tet­te az embereket ostobáb­bá, de az emberi butaság hangosabb lett általa. Fogadalom — Mától kezdve egyet­len cigarettát sem veszek a számba. — Csak nem szoksz lé a d oh ányzásról ? — Nem. Szivarozni fo­gok! A haszon Az ügyvéd kimondhatat­lanul nagy honoráriumot követel egy gyilkos védel­méért. — Ügyvéd úr! Ön még a bőrömet is lenyúzná! '— Még így is maga jár jól, mert az ügyész magá­tól nem a bőrét kívánja, hanem a fejét.. . Ki nyer? — Ügyvéd úr, biztos benne, hogy megnyeri a peremet? • —• Kérem, én minden peren nyerni szoktam ... Ami érthetetlen — Egyszerűen azért akarok válni, mert nem •bírom elviselni a felesége­met — indokolja meg ke­resetét a férj. — És hogyan tudott el­viselni 15 éven át? — Ezt kérdem öntől, bíró úr! — kiált közbe a feleség. — Ez számomra is ért-' hetetlen — mondja a bíró. ! életéről, tevékenységéről, cél­kitűzéseiről, majd ajándékeso- ; magot nyújtottak át nekik. A, nyugdíjasok nevében Vá- 1 czi Gyuláné meghatott sza- j vakkal mondott köszönetét, a ; jóleső figyelmességért, majd a ! fehér asztal mellett elevenítet­ték föl az elmúlt évek emlé- kezetes eseményeit. A benső- 1 «égés összejövetel üzemlátogá- 1 tássai ért véget. Sam0lVópfap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latfnca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-51?. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinra Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor* Beküldött kéziratot nem őrzünlc jneg és nem küldünk viaszai Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva« taloknál és postáskézbesítőknéT* Előfizetési díj egy hónapra 20 JFU Index: 25 967. Készült a spmogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . • Felelős vezető: Farkas Béla ;*az£at<S,

Next

/
Oldalképek
Tartalom