Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Hűtőtornyok oz erőműben WRM ÍOROIi XXXI. évfolyam, 281. szám. Vasárnap, 1915. november 30. Több alapfokú szakkönyv A mezőgazdasági könyvhónap előkészületei Az erőműveknek olyan nagy a hűtő vízigény ük. hogy azt természetes forrásokból — ku­takból. folvókból, tavakból — nem lehet folyamatosan fe­dezni (s természetesen a víz­vezetéki hálózatból sem). De az is gondot okoz, hogy a fö&melegjedett vizet nem lehet közvetlenül visszaengedni a folyó- és állóvizekbe. Ezért kell hatalmas méretű hűtő­tornyokat építeni az erőmű­vek mellé, amelyek segítségé­vel megoldható egy bizonyos mennyiségű víz körforgásban tartása. A hatalmas méretű hűtő­tornyok sejteni engedik, hogy egy-egy erőműben milyen te­kintélyes mértékű vízforgal­mat kell lebonyolitaniT De ér­zékelhető ez a hűtővizet szál­lító cső méretéből is, amelyet két 200 megawattos' turbina ellátására szerelnek össze, a képen látható módon. A mezőgazdasági szakkönv- I vek iránti nagy érdeklődést | jól mutatja, hogy a legutóbbi j könyvhónap idején a félmillió {szakkönyv szinte teljesen el- \ fogyott és az 1200 író—olvasó 1 találkozón több tízezer me- I zőgazdasági dolgozó vett részt. Legközelebb 1976 februárjá­ban rendezik meg a mezőgaz­dasági szakirodalom hónap­ját, amelynek jelmondata korszerű követelményt tük­röz: Legyen a szakkönyv, a szakirodalom munkaeszköz. Már megkezdődtek a könyv­hónap előkészületei: 43 új szakkönyv nyomdai és kiadói munkálatai folynak. A köny­vek példányszáma 400 ezer körül lesz. A kiadványok kö­zül 13 felsőfokú, 14 középfo­kú és 16 alapfokú: ez utób­biak megjelentetésével régi adósságát törleszti a Mező- gazdasági Kiadó. A szakiro­dalom hónapjában lesz egyébként közérthető, pél­dákból kiinduló szakkönyvek írására indított pályázat ered­ményhirdetése is. Februárban először jelenik meg hazánkban egy olyan szakkónyv, amely a KGST- orszagok * közös kiadása. Az egyik a szovjet intenzív búza- fajtak termelésével, a másik a biológiai növényvédelemmel foglalkozik. A kiadó új soro­zatával is itt találkozhatnak először az olvasók. Az egy-egy termelési ág ismere­teit összefoglaló füzetek kqzös címe: Ma újdonság — holnap gyakorlat. Országos ■ figyelőszolgálat Nincs influenza Nincs influenzajárvány Eu ! rópában — ezt tanúsítják az j Egészségügyi Világszervezet időszakos jelentései. A WHO I adatai szerint a Csendes-óceán térségében a legutóbbi jár­ványt okozó influenza, a Port í Chalmers 1,73 tör^s olyan mó- ] dosulását észlelték, amely | Európában eddig nem fordult elő. Az előző évek gyakorlatá- I nak megfelelően — a jelen- I légi biztató helyzettől függet- | lenül — a területi egészség | ügyi szervek most is lelke* szültek az esetleges influenza- ! járványra. Mindenütt »figyelő j szolgalatot" szerveztek. s : megkezdődtek az influenza el- í leni oltások is, amelyek a be­tegség több válfaja ellen is 1 védelmet nyújtanak. (Jj miniüzem Bonnyán A mostoha időjárás az oka, hogy a koppány völgyi közsé­gek gyümölcs- és zöldségter­mése nem tudja biztosítani a körzet őszi-téli ellátását. A tizennégy község háziasszo­nyainak szatyra mégsem ma­rad üresen. mert a Karád- Koppány völgye Afész a megye más részeiből, sőt a megye­határon túli gazdaságokból is vásárolt gyümölcsöt, zöldségeit. Egyebek közt 20 vagon burgo­nyát, három vagon Bács-Kis- kun megyei almát és egy va­gon zalai körtét. A későbbi folyamatos ellá­tást szolgálja, hogy gondos­kodtak több vagon alma és burgonya téli tárolásáról is. A bpnnyaá asszonyok téli foglalkoztatásálhoz járul hozzá az • a holnap munkába álló »■miniüzem«, melyben a kör­nyéken fölvásárolt babot és dióbelet csomagolják fél- és negyedkilós fóliatasakokba. A világ legdrágább x városai Stockholm a világ legdrá­gább városa. Ez derül ki egy amerikai vállalatnak a világ negyvenkilenc városában vég­zett árelemzéseiből. A svéd főváros után Tokió és Osaka következik. Nyugat-Európa legdrágább városai: Osló, Genf, Zürich, Koppenhága, Párizs, Becs, Düsseldorf, Hága, Majna-Frankfurt és Amster­dam. A vizsgálatban az élel­miszerárakat és a ruházati cikkek árát, a szállítási költ­ségeket és a szórakozások árát vették figyelembe. A falusi kórusok és a láthatatlan „karmesterek” Fényvisszaverő jelzőtáblák A hét kiemelkedő eseménye volt a parasztkórusok és a pávakörök minősítő hangver­senye. Szép sikerrel koronáz­ták a felkészülést. A falusi művelődés biztos közösségei ezek az együttesek. Műsoruk: a népdal. A késő őszi, téli estéken közösségformáló sze­repük is van a próbáknak. Ezt bizonyította, hogy áldo­zat árán is vállalták a minő­sítő hangversenyt, még csak tapsot sem, kapva, mivel a közönség kizárásával folyt a bemutató. Az eredménnyel, a szép sikerrel viszont elége­dettek lehetnek, ebből vala­mennyi együttesnek kijutott A dicséretet nem szeretném tovább szaporítani, halmozni, mert a falusi kórusélet most ennél többre vágyik, 's erről érdemes utólag is beszélni. Hiszen még nem elkésve i mondjuk: 1976-ban ezeket a kórusokat több szerepléshez, fellépéshez kell juttatni. Láthatatlan »dirigensek« szurkolták végig a falusi pa­rasztkórusok és pávakörök mi­nősítő hagversenyét, illetve: a kórustagokkal együtt éne­keltek a k órusvezetök. Hiányoltam viszont a lát­hatatlan »karmesterek« között a falusi művelődési élet köz­vetlen irányítóit. Hogy bár osztoznának a közvetlen él- niénnyel átitatódó sikerből és egyből feladattá fogalmaznák örömteli szívdobogásukat: Otthon is bemutatjuk együtte­sünket! És nemcsak otthon, hanem a szomszédoknak is — valahogy így képzeltem. Igaza volt a megyei műve­lődési központ egyik vezetőjé­nek, amikor a siker fokán megállapította: ebben az év­ben kevésszer találkozhattunk a somogyi parasztkórusokkal, pávakörökkel. Ezt a terhet nem kell átdpeinünk az új évre — ezt mondjuk azoknak a láthatatlan »■karmesterek - nék", akiknek egyébként ez­zel törődni feladatuk, köte­lességük is. H. B. Az útmenti jelzőtáblák fon­tos szerepet töltenek be a köz­lekedésben. Az úthálózat fej­lődésével és a gépkocsiforga­lom növekedésével számuk egyre szaporodik. öt évvel ezelőtt — a Fővárosi Köztisz­tasági Hivatalnál —• külön üzemet létesítettek a táblák ezreinek, tízezreinek az előál- | Utasára. Régebben vaslemez­ből készítették a jelzőtáblá- I kát,' súlyuk kb. 8 kg volt. Ma már félkemény ötvözött alu­míniumlemezből állítják elő J őket, súlyuk csupán 2 kg. I Az egyszerűbb kivitelű, lak- 1 kozott táblákra az alapozás I után kemencében, 130 C-fok I hőmérsékleten égetik be a műanyag lakkot, majd ún. szi- tahyomásos eljárással viszik fel — s ugyancsak ráégetik — a szöveget, illetve az ábrát. A lakkozott táblák 4—5 évig megtartják a színüket. A közlekedési jelzőtáblák észlelése az esti, éjszakai ve­Tervek négy évre Felnőttoktatás, művelődés Csokonyavisontán A közművelődés négy évre szóló feladatait határozta meg legutóbbi ülésén a cso- konyavisontai tanács végrehaj­tó bizottsága. A hosszú távú feladatok között a művelődés mellett a felnőttoktatás gond­jainak megoldása is szerepel. I zetés során rendkívül fontos, hiszen különböző veszélyhely­zetekről, elsőbbségadási köte­lezettségről stb. általuk érte- [ sül a járművezető. Miután be- sötétedés után a jármű saját I fényforrásával halad, önként j adódott a gondolat, hogy fényvisszaverő táblákat ké­szítsenek. A ’ táblák felületét hat ré- | tegből álló. <de így is csak 0,25 mm vastag fényvisszaverő fó- : liávai vonják be. Erre az j alapra — ugyancsak szitanyo- | mással — áttetsző festékből viszik fel a szöveget és az áb- I rát. Végül áttetsző védőlakkal i vonják be a táblát, amely 8—10 évig is megtartja fény­visszaverő képességét. E táb­lák 1,5—2 kilométerről észre­vehetők. Az ismertetett eljá­rás ma még meglehetősen drága, ezért nem készülhet minden tábla ebben a kivi­telben. . Mai tv-ajánlatunk Halló, itt Rádió! »■Halló! Itt a Magyar Rádió budapesti állomása, az 546 méteres hullámhosszon.« így jelentkezett ötven esztendővel ezelőtt, 1925. december 1-én először az éterben a rádió, amely most, félévszázados ju­bileumán nemcsak »hallható­an" ünnepel majd, hanem fil­men is bemutatkozik a kö­zönségnek. Az egyórás, színes filmet a magyar rádiózás szüle­téséről a naggyá nőtt kistest­vér, a televízió forgatta. — Ahogy előkerestük a ma­gyar rádiózás őskorát bemu­tató régi filmtekercseket — mondja Solymosi Ottó, a film írója, rendezője —'kiderült, hogy az archívumok rengeteg dokunftentacios anyagot önL­nek. Bőséges filmanyag áll rendelkezésünkre és rengeteg hanganyag. A mai rádiózás kapja ter­mészetesen a legnagyobb sze­repet a filmen, bepillantunk a hírszerkesztés és a hajnal­ban készülő reggeli krónika munkájába, elkalauzoljuk a nézőket a különféle hang- és zenekari stúdiókba. Bemutat­juk. hogyan készül Ipper Pál szerkesztő szobájában a nép­szerű 168 óra műsora, dr. Szecskő Tamás pedig arról számol be, hogy a nemzetkö­zi és a hazai rádiózás felmé­rései alapján milyen fontos szerep vár a megyei rádióstú­| diók munkájára. (Az adás 1 21. 25 -kor keztiodikd. Csokonyavisontán és a hozzá tartozó társközségekben több mint száz ember nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A feladatok között tehát az első helyen áll ennek a helyzetnek a megszüntetése, 1980-ig. A községben két klub mű­ködik — az egyik a termelő- szövetkezeté. a másik a gép­javító szakmunkásoké. A jö­vőben a szakmai színvonal emelésére törekednek. Üj i könyvtárat nyitnak a követke- ' zö négy évben Rinyaújlakon. Az előadások, klubfoglalko­zások területén is előbbre ki- j vánnak lépni. Különösen a j szakmai előadások színvonalát szeretnék fokozni. Az öntevé- kenv művészeti mozgalomban1 a régi hagyományok, népi j játékok, dalok, szokások föl- i'elevenítését tűzték ki célul, ennek összegezéseképpen ki- ! állításokat rendeznek fhajd az összegyűjtött anyagból. A . községi és üzemi krónikaírók számát növelik, működési te­rületüket pedig kiszélesítik. Citerazenekart szerveznek a [ község idős lakóiból. A fia­talok számára az irodalmi! I színpad, a filmklub, a könj'- j nyűzenei programok biztosíta- j nak színvonalas szórakozási i i kshetősé&efc, Mindenütt megkezdődtek a leltározások Utolsó erőfeszítések a határban eredményeként a hét elejére minden szem a magtárakba { kerül. Nehéz év eredményeinek összegezésére készülnek a gaz­daságok a siófoki járásban. Mind a 18 szövetkezetben gondokat okozott a jég; a ká­rok elérték a 80 milliót. Rész­ben összefügg ezzel, hogy a járásban a búza termésátlaga tíz százalékkal alatta maradt a tavalyinak. Büszkélkedésre a legtöbb okot csaknem mindenütt a kukorica adta. Itt a járási át­lag 40 mázsa fölött van hektá­ronként. Két gazdaságban, Somogy- babodon és Bedegkéi-en még most. a hét végén is dolgoznak a gépek. Kányái, nágocsi és kötéséi kombájnok, is segíte­nek az utolsó 200 hektár ter­mésének betakarításában, sőt Babodon 80 ember kézzel is tori a kukoricát. Erőfeszítésük A pénz nem boldogít A bíró nékiszegezi a vádlottnak: t — Legutóbb, arrvikor betört egy ékszerészüzlet­be. nemcsak tízezer dol­lárt vitt el, hanem éksze­reket is. — Ez így van, bíró úr — szól közbe a vádlott. Rablás közben rájöttem: a pénz magában még nem boldogít­Önzetlenül — Mondja, mi kénysze­ríti magát arra, hogy mindennap megigyon öt liter bort? — Senki, önkéntes ala­pon teszem. Engedély — Igazgató úr, felolvas­hatom önnek a színdara­bomat? — Felolvashatja, de másfél óra múlva keltsen föl, mert dolgom van .., Elégedetlenség — Miért bosszankodik, gyönyörű hölgyem? Hi­szen a szépségki rálynő- választáson maga lett az első. — Iggp, de a második és harmadik helyezett is én szerettem volna len­ni... Okos tanócs — Képzeld, minden éj­jel kígyókkal álmodom. Az egész világ tele van tekergő kígyókkal. Mondd, mit tegyek? — Álmodj valami mást! Tévedés — Látom, papucs lettél, barátim. Megnősültél és magad varród a gombot a kabátodra. — Tévedsz, öregem. Ez nem az én kabátom, ha­nem a feleségemé. Nem muszáj... — Muszáj neked min­den este a sárga földig lenni magad? — Nem muszáj, önkén­tesen csinálom... Miért ? — Miért hordasz ilyen bő kabátot? — Mert a papámnak már nagyon szűk. Színházban •— Mondja, nem zavarja a fejem? — fordul hátra egy nagydarab ember. — Engem nem... És magát? A búza vetését már 12-én — jarasszerte — befejezték, (összesen 14 208 hektáron ke­rült földbe a mag.) Lemara­dások vannak azonban az őszi mélyszántásnál, amelyet az utóbbi napokban az erős fagy mellett alkatrészhiány is las­sított. A gépeknek csak mint­egy a feie dolgozhatott zavar­talanul. Így, bár az őszi munkákból még néhány napra való hátra­van, valamennyi gazdaságban megkezdődtek az év végi lel­tározások. A legnagyobb közös vagyont Balatonszabadiban mérik föl, ahol az éves ter- I melési érték meghaladja a I 100 wulUó forintot. j Sam0 Hipfap £ Az MSZMP Somogy megyei •>; Bizottságának lapja» Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA. Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné* Sándor u. 2. Postacím: 7491. Kaposvár, postafiók 31. »Telefon: 11-510, 11-511, 11-51?. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándoi? utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor® Beküldött kéziratot bem örzünk; meg és nem küldünk vissza; Terjeszti a Magyar Po3ta. Előfizethető a helyi postaliiva- taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra Z0 JfU Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében J&aposvár, Latinca Sándor u* f* . ' Felelős vezető* ^ «sirató» r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom