Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Ugrásra kész a jobboldal Még mindig az Ibériai-fél­szigeten történtek vonták ma­gukra a világ figyelmét a múlt héten: Portugáliában provokáltnak tetsző katonai lázadás robbant ki, ennek le­verése aztán alkalmat adott a hadsereg soraiban és a lisz- szaboni sajtóban, az állami rádióban és televízióban olyan »•tisztogatásra«, amelynek éle észrevehetően a baloldali erők ellen irányult. ’ Nem nehéz olyan időbeli egybeeséseket találni, amelyek félig-meddig magyarázatul szolgálnak a portugáliai ese­ményekre: nyilvánvaló pél­dául, hogy a baloldal elleni lisszaboni kemény fellépés a spanyolországi ellenzék el­riasztására is szolgált, nehogy hatalomátvételi kísérletbe kezdjen az új király trónra lépése és a korábbi diktátor temetése után. Hadd hívjuk fel a figyelmet arra is, amit a nyugati sajtó elhallgat Por­tugáliával kapcsolatban: még egy hét és Brüsszelbe várják a portugál hadügyminisztert, külügyminisztert a NATO ülé­sére! Világos, hogy Portugália küldötteit ezután már na­gyobb bizalommal fogadják az atlanti országok, elsősorban az Egyesült Államok vagy az NSZK képviselői. Most már meg lehet tárgyalni olyan kérdéseket is, amelyek szigo­rúan titkosak. Rendkívül gyanús — és pro» vokációra enged következtetni — a légi támaszpontok elleni akciókban azoknak az ejtőer­nyősöknek a szerepe, akik 'most — állítólag — »-balos« elképzelések szolgálatában foglalták el a légi támaszpon­tokat, viszont ez év márciu­sában ugyanezek az ejtőer­nyősök még Spinola tábornok emlékezetes szélsőjobboldali puccskísérletében vettek részt! A mostani lázadás leverése ürügyet teremtett arra, hogy leszámoljanak a jobboldali katonatisztek és politiku­sok a baloldali sajtóval adója, az Üjjászületés elneve­zésű adó dolgában annyiszor emlegette a- sajtószabadság megsértését, most szól-e majd egyetlen szót is? Spanyolországban az új ki­rálynak, aki nemcsak ural­kodni, de kormányozni is akar, egyhamar színt kell val­lania. A trón elfoglalásakor mondott beszédében még óva­tos megfogalmazású monda­tokban »minden spanyol« ki­rályának ígérkezett, de azóta kirerült, hogy még ha akarná, sem tudná ezt elérni. Közke­gyelmet hirdetett, de abban nem volt köszönet, hiszen csak a köztörvényes bűnözők egy része hagyhatja el az am­nesztia révén a börtönöket, nem p>edig a politikai' foglyok. Ezek száma csak gyarapszik az új meg új letartóztatottak­kal. A tüntetések, tiltakozások sokasodnak.! A Közel-Kelet a héten — ahogy várni lehetett — előbb­re került a külpolitikai prob­lémák rangsorában. Waldheim ENSZ-főtitkár befejezte kö­zel-keleti tárgyalássorozatát, amely azt célozta, hogy a Szí­riái—izraeli fegyverszüneti vonalon felsorakozott ENSZ- erők megbízatását meghosz- szabbíthassák. Vasárnap jár le az eredeti megbízatás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa »versenyt futott az idővel«, hogy döntésre jusson. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet vezetője, moszkvai útja után, útban hazafelé, megállt Budapesten is. Az MSZMP székházában fogadta őt Kádár János. A Tankok a lisszaboni utcán. is. Megtiltották az állami kézben levő újságok megjele­nését, eltávolították a szer­kesztőségekből a baloldali, főként kommunista újságíró­kat Ugyanígy jártak el az ál­lami rádió és televízió szer­kesztőségében is. Vajon a nyugati polgári sajtó, amely valaha a szocialista párti lap, a Republic» ügyében és a ka­tolikus egyház rádió- és tv­megbeszélés során a közel-ke­leti kérdés átfogó rendezésé­ről és a palesztin nép nem­zeti jogainak helyreállításáról volt szó. A pártdiplomácia jelentős eseménye volt az MSZMP Biszku Béla ve­zette küldöttségének algériai útja is. Az Algériai Nemzeti Ford elindult ázsiai kőrútjára Gertiid Ford, az Egyesült Államok elnöke, szombatin — közvetlen munkatársainak és tanácsadóinak, valamint csak­nem 200 újságírónak a kísé­retében — a Washington kö­zelében levő Andrews légi tá­maszpontról elindult tíznapos távol-keleti kőrútjára. Az elnök kíséretében van többek között Henry Kissinger külügyminiszter, Joseph A. Sisco külügyminiszter-helyet­tes és Philip Habib külügyi államtitkár. Ford elnök és kísérete kö­zép-európai idő szerint este 10 órakor érkezett az alaszkai a Somogyi Néplap Fairbanksbe, s 24 órát tölt ott. A továbbiakban üzemanyag­felvétel céljából rövid időre megszakítja útját Tokióban, s hétfőn érkezik kőrútjának el­ső állomására, Pekingbe. Ford elnök az alaszkai Fair­banks közelében levő légi tá­maszpontra érkezve nyilatko­zott az újságíróknak. »A Csendes óceánnak béke­övezetnek kell maradnia — mondotta. — Az amerikai és a kínai társadalom között alapvető különbségek vannak. Nem értünk egyet minden problémában, de egy fontos kérdésben, abban, hogy az ázsiai béke megőrzéséhez köl­csönös kötelezettségvállalá- I sunk lényeges, egyetértünk,« I )ecaz-PeW /alanszabeo ÓZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁM Hétfő: Losonczi Pál Líbiába uta­zott. Tel-Aviv-ban tárgyak Kurt Waldheim. Todor Zsivkov megkezdte hivatalos látogatását Bonn­ban. Kedd: Gustav Husák tárgyalásai Moszkvában. Lisszabonban rendkívüli állapotot hirdettek ki. Szerdd: Megszüntették a Copcont. János király részleges am­nesztiát hirdetett. Csütörtök: Waldheim megbeszélése Londonban Husszein Jor­dániái királlyal. Péntek: Kádár János fogadta ' J asszer Aráfatot. Hazaérkezett Algírból az MSZMP küldöttsége. Szombat: Ford elnök elindult ázsiai i útjára. A baloldal elleni intézke- f elések egész sorát hajtották ' végre a portugál hadsereg- } ben és a sajtóban. Vita a Biztonsági Tanács­ban. Magyar—'tunéziai közös közlemény Felszabad ítási Fronttal való együttműködésről megállapo­dást írtak alá. Biszku Bélát fogadta Bumedien algériai el­nök is. Észak-Afrika két arab or­szágában járt a héten Loson- czi Pál: Líbiában és Tunéziá­ban. Kadhafi elnökkel és Bur- giba elnökkel tárgyalt. A Ma­gyar Népköztársaság és a két észak-afrikai ország együtt­működését (újabb megállapo­dások biztosítják. Pálfy József lődése terén elért eredmé­nyeivel. Losopczi Pál beszédet mon­dott a nemzetgyúlesben és megkoszorúzta a mártírok emlékművét Bizertában. A magyar vendégeket min­denütt baráti szívélyességgel fogadták. A két államfő a kölcsönös megértés szellemében és szí­vélyes légkörben folytatott tárgyalásokon tájékoztatta egymást országaik helyzeté­ről. Megvizsgálták a magyar— tunéziai kapcsolatok helyzetét, az együttműködés távlatait es eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Losonczi Pál tájékoztatást adott a Magyar Népköztársa­ság belső helyzetéről, az or­szágépítésben elért eredmé­nyeiről, valamint a gazdaság- fejlesztési tervekről. Ismertet­te a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét, amelyben nagy szerepe van a Marokkói katonák a Nyugat-Szaharában Marokkói katonai egységek 110 kilométer mélységben be­hatoltak Nyugat-Szahara te­rületére és -ellenőrzésük alá vonták a stratégiai fontossá­gú Szemara sivatagi várost — jelentette a Reuter rabati for­rásokra hivatkozva. A csapa­tok a dél-marokkói katonai körzet főparancsnokának köz­vetlen irányítása alatt állnak. Ugyancsak a Reuter szerint Hasszán király jelezte, Ma­rokkó tisztogató hadművele­ti BT tagjai között megvan az egyetértés Nem született döntés a kék sisakosok mandátumának ........ m ának meghosszabbítását tá­mogatja ugyan, de elutasítja e kérdés összekapcsolását más problémákkal. Ugyancsak változatlan az izraeli állás­pont a palesztin kérdés meg­ítélésében. Izrael továbbra sem hajlandó tárgyalóasztal­hoz ülni a Palesztinái Felsza­badítás! Szervezet képviselői­vel, és nem fogadja el az ENSZ békehaderő mandátu­mának meghosszabbítását tar­talmazó határozatszöveg sem­miféle megváltoztatását. A Biztonsági Tanács tegnap folytatta a vitát. Az ENSZ közgyűlése pén­teken megszavazta a közel- keleti békefenntartó erők költségvetését az október 25- vel kezdődő pénzügyi évre. A közgyűlés határozata szerint a Golan-fennsíkon, illetve a Si­nai félszigeten állomásozó ENSZ-haderők költségeinek fedezésére az ENSZ-tagálla- morí 94 millió 275 ezer dollárt biztosítanak. Waldheim ENSZ-főtitkár a költségvetési javaslat élőterjesztésekor hangsúlyozta, hogy az ENSZ"- erők tevékenységi területe _ a korábbinak háromszorosára nőtt. A határozatot 90 ország szavazta meg, hárman (Szíria, Líbia és Albánia) ellene sza­vaztak. Nyolc szocialista or­szág, valamint Dahomey, Pa­nama és Szaúd-Arábia tartóz­kodott a szavazástól. A költ­ségeket a tagországok között az eddigi gyakorlat szerint osztják fel: az összeg 63.26 százalékát a Biztonsági Ta- í »u öt aüando tagja fizeti. Nem született döntés a Biz­tonsági Tanács pénteki zárt ülésein az ENSZ békefenn­tartó erőinek a Golan-fennsí- kon történő állomásoztatása kérdésében. A tanács három­szor ült össze és meghallgat­ta Waldheim ENSZ-főtitkár beszámolóját a Közel-Keleten tett körútjáról és mindenek­előtt a mandátum megosszab- bításával kapcsolatos szíriai és izraeli álláspontról. A nyugati hírügynökségek szerint a Biztonsági Tanács tagjai között teljes az egyet­értés abban a kérdésben, hogy a főtitkár indítványának megfelelően az ENSZ»erők megbízatását újabb hat hó­nappal kiterjesszék. Mint Waldheim közölte, a Golan- fennsíkoh szükség van a bé­kefenntartó erőkre a fegyver- szünet fenntartása és a továb­bi tárgyalásokhoz a kedvező légkör biztosítása érdekében. Vita tárgya azonban az a szíriai javaslat, hogy az ENSZ-erők mandátumának meghosszabbításáról szóló ha­tározat utaljon arra a koráb­bi, novemberi határozatra, amely a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet képviselőit feljogosítja, hogy részt vegye­nek a közel-keleti helyzettel kapcsolatos minden ENSZ-vi- tában. Szíria ugyanakkor ja­vasolja, hogy e határozatnak megfelelően 1976 januárjában a palesztin szervezet képvise­lőinek részvételével a Bizton­sági Tanács rendezzen vitát a közel-keleti kérdésről. Izrael az LNbZ-csapatok mandátu­Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Habib Burgibának, a Tunéziai Köztársaság elnö­kének meghívására 1975. november 25—27 között hivatalos látogatást tett a Tunéziai Köztársaságban. Losonczi Pál és kísérete Tu- | békéért, a nemzetközi bizton- nézia fővárosában és a vidéki j ságért és együttműködésért, a programok során közvetlenül j népek szabadságáért és füg- megismerkedhetett a tunéziai ! getlenségéért kifejtett eröfe- nép, tevékenységével, gazdasá- | szítésnek. gi, szociális és kulturális fej- j a tunéziai fél nagyra érté­kelte a magyar népnek ha­zája építésében elért eredmé­nyeit. Burgiba elnök ismertette a Tunéziai Köztársaság helyze­tét, az ország fejlesztésében elért eredményeket. A ma­gyar fél nagyra értékelte a 1 tunéziai nép által az ország j építésében, gazdasági és tár­sadalmi fejlődésében elért si­kereket. Méltatta Tunézia te- | vékenységét a nemzeti felsza­badító mozgalmak támogatá­sában és a fajüldözés, az apartheid és a cionizmus el­leni küzdelemben. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág közötti kapcsolatok az egyenlőség, ^ szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és a barátság alapján fejlőd­jenek és mindkét ország né­peinek érdekét szolgálják, örömmel nyugtázták, hogy mélyül a két nép közötti ro- konszenv és együttműködés, kapcsolataik egyaránt erősöd­nek a politikai, gazdasági, műszaki-tudományo6 és kultu­rális területeken. Arra a megállapításra jutottak, hogy jelentős lehetőségek kínál­koznak az együttműködés fej­lesztésére újabb területeken. A felek megvizsgálták ke­reskedelmi kapcsolataik hely­zetét és új lehetőségeket tár­tak fel a két ország közötti kérés kede lem növelésére és bővítésére. Tanulmányozták továbbá a gazdasági és pénz­ügyi együttműködés távlatait, és meghatározták néhány, a tunéziai gazdaság1 különböző ágazatait érintő fejlesztési ter­vet, nevezetesen a mezőgazda­ság területép, arpelyeket ma­gyar közreműködéssel való­sítanak meg. Ennek , érdeké­ben gazdasági és pénzügyi együttműködési egyezményt írtak alá. A két fél megvizsgálta a két ország közötti műszaki­tudományos kapcsolatok helyzetét, és megállapodtak az együttműködés fejlesztésére magyar orvosok és tanárok Tunéziába történő kiküldése útján. A kulturális együttműkö­dés területén kétéves munka­tervet írtak alá az 1976—77. időszakra. A munkaterv cse­reprogramot irányoz elő az ifjúsági sport, oktatásügyi, kulturális és tájékoztatási kapcsolatok terén. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a nem­zetközi helyzet fő kérdéseiben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. A béke erőinek, a szocialista és' az el nem kötelezett országok közös erőfeszítéseinek eredménye­ként a nemzetközi életben kedvező változások történtek. A két fél kifejezte reményét, hogy javulnak annak kilátá­sai, hogy a világ békéjét és biztonságát fenyegető kérdé­seket tárgyalások útján ren­dezzék, hogy a nemzetek és népek között jobb megértés és szélesebb körű együttmű­ködés bontakozzék ki. A felek hangoztatták, hogy változatlanul szükség van a világ békeszerető erőinek éberségére és további erőfe­szítéseikre a válsággócok fel­számolása, az agressziók gieg- fékezése érdekében. A két fél megkülönböztetett figyelmet fordított a közel-keleti kérdé­sekre és az európai biztonság ügyére. ' Határozott álláspontjuk, hogy a tartós és igazságos béke a Közel-Keleten csak a palesztin nép nemzeti jogai­nak teljes visszaállításával — beleértve az önálló állarh lét­rehozásának jogát is —-és a megszállt arab területek tel­teket indít azoknak áz erők­nek a felszámolására, amelyek meg akarják akadályozni, hogy Nyugat-Szahara • csatla­kozzék Marokkóhoz. A sivatagi terület függet­lenségéért küzdő mozgalom, a Polisario képviselői azt han­goztatták. hogy a front har­cosai megütköztek a marok­kói egységekkel, s a bevonu­ló csapatok »emberben és ha­dianyagban súlyos vesztesége­ket szenvedtek«. jes felszabadulásával állítha­tó helyre. Tűrhetetlennek íté­lik, hogy Izrael semmibe ve­szi az ENSZ határozatait, megtagadja azok végrehajtá­sát. Kinyilvánították annak szükségességét, hogy a közel- keleti helyzet rendezése ügyé­ben a genfi békeértekezlet valamennyi érdekelt fél rész­vételével — beleértve a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet teljes jogú képviseletét is — mielőbb kezdje meg újra munkáját. A két fél egyetértett abban, hogy a közel-keleti kérdés át­fogó és igazságos rendezése nagy jelentőségű a földközi­tengeri (térség békéje megte­remtésének szempontjából is, fontos előfeltétele annak, hogy a térség a béke és a nemzetközi együttműködés övezetévé válhassék. A felek megállapították, hogy az enyhülés terén jelen­tős eredmények születtek Eu­rópában. Történelmi jelentő­ségűnek tartják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. Értékelésük szeriftt az érte­kezlet kiemelkedő esemény volt az európai államközi kapcsolatok keretében létre­jött találkozók történetében és a második világháború utáni fejlődésben, utat nyitott a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsözőbb együttműködéséhez, jelentős hozzájárulás az össz-európai együttműködés megvalósítá­sához és kibontakoztatásához. A két fél kifejezte óhaját, hogy az európai regionális biztonság megszilárdítása és az eupópai államok közötti együttműködés fejlesztése po­zitív hatást gyakoroljon a vi­lág, nevezetesen a földközi­tengeri térség békéjére és biztonságára. A felek nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a közös harcnak, amelyet az el nem kötelezett és a szocialista or­szágok a gyarmatosítás és a neokolonializmus végleges felszámolásáért vívnak, vala­mint együttes fellépésüknek az agresszív imperialista ti/» fekvésekkel szemben. Öröm­mel üdvözlik a béke helyreál­lítását Vietnamban és Kam­bodzsában, Angola. Mozambik és a többi volt portugál gyar­mat népeinek függetlenségét. Kifejezték óhajukat, hogy az angolai nép szabadon, minden külföldi beavatkozástól men­tesen dönthessen jövőjéről. A két fél kijelentette, hogy to­vábbra is támogatják a még gyarmati rendszerben élő né­pek küzdelmét felszabadulá­sukért. Kifejezték reményü­ket, hogy békés úton meg­valósul Nyugat-Szahara de- kolonizálása, a terület lakos­sága és az érdekelt felek kö­zös megelégedésére. A két elnök kifejezte, hogy támogatják az országok és népek azon jogát, hogy sza­badon rendelkezzenek ter­mészeti erőforrásaikkal, hívei annak, hogy minden ország egyenlő jogokkal rendelkezzék a nemzetközi gazdasági kap­csolatokban. Síkra szállnak azért, hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok az igazsá­gosság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakuljanak. A felek kifejezték elhatáro­zottságukat, hogy tovább foly­tatják erőfeszítéseiket a nemzetközi biztonság és béke megerősítése, a népek sza­badságának és függetlenségé­nek megszilárdítása érdeké­ben. Az egyetemes béke és biztonság megteremtése ér­dekében támogatják a teljes leszerelésre, a nukleáris • és más tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatkozó javasla­tokat és azokat az erőfeszíté­seket. amelyek a válsággócok felszámolására, a még gyar­mati területek felszabadítá­sára és a fajüldözé6 felszámo­lására irányulnak. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki. Taná­csának elnöke, őszinte köszö­netét mondott maga és kísé­rete nevében Habib Burgibá­nak. a Tunéziai Köztársaság elnökének és a tunéziai nép­nek a szívélyes vendéglátásért és magyarországi látogatásra hívta meg Habib Burgiba el­nököt, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. A látogatás időpontjáról később döntenek. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom