Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

HÉTKÖZNAPJAINK Állami gondozott Törökvilág Somogybán T Félhold Harminchatezernyi gyereksereget idéz a hivata­los adatok józan szárazsága. Az »-Állami Árvácska« móriezi mementója a múlté, azonban az árvaság ténye olyan örök emberi állandó, melynek csak könnyeit száríthatja fel a sze­retet hatalma, mégsem értük szól a harang. Az állami gon­dozottak többségének anyja- apja él. A sokféle apró emberi sorsban Jancsi és Juliska sze­münk láttára lép ki a mesé­ből; kövesüknek útján marad meg félcsipegetetlenül az ott­honba visszavezérlő morzsa. Joggal elégedett humánus eredményeinkkel a bennünk büszkélkedő honpolgár; a gyermekvédelem államunk impozáns tehervállalását tük­rözi, és hordozásában benne van minden becsületesen dol­gozó embertársunk. A gyer­mekmentés jegyében guruló forintjainknak azonban nem­csak szívet melegítő fényük van, hanem árnyékuk is; ösz- szegük növekedése az állami gondozottak számának emel­kedéséről is tanúskodik. Az új gyámhatósági és tár­sadalombiztosítási törvény al­kalmazása még inkább kiszé­lesítette a szociális gondosko­dást; a Kaposvári Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet rend­szeresen segélyezettéinek szá­ma a korábbi évek háromszo­rosára nőtt. Értük való gon­dunkon vádlón süt át azok­nak léte, akik nem haláleset, betegség és egyéb átmeneti ok miatt vétettek állami gondo­zásba, hanem mert csecsszopó korban eldobták őket, tizen- évük elejére elzüllöttek, testi és szellemi fogyatékosak, akik nyomorékságukban iszákos szülők vétkét hordozzák ma­Gyűrűssámlapos óra Egyre inkább divatba jön­nek a hagyományos számla­pok és mutatók nélküli órák. Ma már sok olyan időmérő van forgalomban, amelynek semmiféle mozgó szerkezete nincs. Nem tiktakol, még zümmögése sem hallható. A homlokfelületén megjelenő számok, felvillanó fényjelek alapján figyelhető meg, hogy jár. Kvarckristállyal vezérelt, folyékony kristályos kijelző rendszerű órák váltják fel a hagyományos kivitelűeket. Ügy látszik, a nagy méretű időmérő szerkezetek konstruk­tőrei is új utakat keresnek. Az amerikai Bulova-gyár a képen látható típussal jelent­kezett, amely két fő részből áll: a tizenkét egyenlő részre osztott (azon belül negyedes osztásokkal ellátott) számlap- gyűrűből és a »fekete doboz«- ból. Az utóbbiban egy rendkí­vül egyenletes járású szink­ronmotor található, amely át­tételeken keresztül a dobozból kinyúló tengelyvégen levő i dörzskereket forgatja. Arra j fekszik rá a számlapgyűrű belső íve, s e kényszerkapcso­lat révén a gyűrű lassú for­gásba jön, a számjegyek egy- más után — időarányosan — j elhaladnak a dobozból ki- j nyúló ' nyílhegy mögött. A ! szinkronmotort egyéves élet­tartamú telep árama forgatja. Ennek az óratípusnak túl sok I gyakorlati jelentősége nincs, csupán egyfajta érdekesség, ezzel hívja fel magára a fi- { gyeimet. Az örök fiatalság völgye Olvasom, hogy az Andok hegyvidékének egyik völgyé­ben, Equadorban van egy kis falu, melynek lakói feltűnően hosszú életet érnek meg. Ami­kor az ottani hegyilakók kö­zül valaki meghal, mielőtt be­töltötte volna a 100. életévét, azt mondják a falubeliek: fia­talon ment el szegény, leg­szebb korban volt. Vilkabamba — így hívják a falut — lakói­nak átlagéletkora száz év. A falu 1500 méter magasságban fekszik, hegyekkel körülvéve, és így nagyon nehezen lehet megközelíteni. Az ott lakók főleg kávét, búzát, kukoricát termesztenek, de van bőven banán, szőlő, citrom és na­rancs is. 15 éve — mióta a földnek ezt a különös részét fölfedez­ték — a tudósok nagy érdek­lődéssel tanulmányozzák és kutatják, hogy minek köszön­hető az itt tapasztalt magas életkor. Mindenekelőtt figye­lemre méltó, hogy Vilkabam- bának csodálatos éghajlata van. Egész évben majdnem változatlan, körülbelül 19 fok a hőmérséklet 15 foknál azonban soha nem alacso­nyabb és nem magasabb 22- nél, vagyis nincsenek nagy ingadozások. Az orvosok és a kutatók csodálják a lakók életmódját és szerény táplál­kozását. Míg a nyugati álla­mokban és az Egyesült Álla­mokban 2500—3500 között vál­tozik az ételkalória, Vilka­bamba lakói — akik reggel­től estig dolgoznak — nem vesznek föl 1200 kalóriánál többet naponta. Ezek az em­berek kitűnő egészségnek ör­vendenek, a rák és más gyó­gyíthatatlan betegség ismeret­len számukra. Életük kemény munkával telik, rendkívül szorgalmasak. Nem ismerik a tétlenséget, és nem hódolnak káros szenvedélyeknek. John Lewisdom amerikai orvos szerint — aki egyben biológus és zoológus botanikus — ez a völgy maga a menny­ország. A falu végén, a na­rancs- és citromfák között, ő is kis házat építtetett, és sze­rényen él, mint a többi lakó, és itt folytatja tanulmányait és kutatásait. ttr. Hier Ilia | gukon és viszik tovább fenye­getően »harmad- és negyed- íziglen«. A szülői embertelen­ség számkivetettjeinek sorá­ban ott vannak az egész éle­tükre traumatikus élményeik­be megnyomorodott lelkű kis­lányok is, kiknek zsengeségén tüzes bélyeg a seb, mit ártat­lanságukon! apa vagy anyai élettárs tépett. A patronáló mozgalmak, a lelkes üzemi brigádok, az egy gyereknek száz mamái, a párt­fogoltak takarékkönyvébe szorgosan gyűjtögetők, az édes gyermekükkel együtt nyaraltatok és valamennyi igaz szívvel segítő nagyot aka­rásában »együtt mélység és magasság«, mégis viszolygunk, merj mindnyájan érezzük, nem ez a megoldás. Amíg so­rainkban lépést tart velünk a szülői felelőtlenség, addig lyu­kas kanállal merjük a vizet. Az elburjánzott szülői kö­zömbösség beárnyékolja min­den világló cselekedetünket; egyre-másra szülnek és nem­zenek az olyan anyák és apák, akik sorozatban hagya- kozzák az államra gyermekei­ket minden lelkiismeret-fur- dalás nélkül. Az előrelátók már csiszoltabbak; sírva-ríva, foggal-körömmel ragaszkod­nak fészekaljukhoz, ahol na­ponként az a csoda esik meg, hogy csecsemők tartják el gondozási díjukkal a munkát csak imitáló szülőket; fiai etetik ama pelikánt. Akadnak megalapozott anyagi körülmé­nyek közül is állami gondo­zásba kerülő gyerekek, azzal a »használati« utasítással, hogy nem bírnak velük. A születések számá­nak emelkedése nem mara­déktalan örömünk; az üröm azokkal cseppen belé, akiket testi és szellemi nyomoréksá- guk arra kárhoztat, hogy ön­maguknak is teherként vege­tálják végig életüket. Intéze­tünkben, egy pszichológiai vizsgálat során, 169 gyerek közül 146 találtatott fogyaté­kosnak. Valamennyiük sanya­rú sorsa figyelmeztetés, eré­lyesebb fellépést követel bal­sorsuk okozóival szemben. A házasság előtti orvosi vizsgá­lat bizonyára segítene abban, hogy egyetlen gyerek se le­gyen bús szájtátója egészsé­ges gyerekeink boldog életé­nek. Nincs az állami gondozás­ban vesztes, csak a gyerek; kihullva a fészekből, már mind lelki sérült, és örök életére »érzelmi fogyatékos« marad, mert az otthon éltető melegét kifogyhatatlan bőség­gel gerjesztő anyai szeretet nem pótolható pénzzel és a legmodernebb nevelőotthonnal sem. Mihályi Margit az endrédi palánkon Még ott is volt, kérdezhet- [ né az olvasó? Fok, Szemes, ) Lak török várad után mi szükség volt még a dombok közé eldugott kis Endréden is várat építeni? Minden háborúban indokolt volt a második vonal kiépí­tése. Az első vonalban álló várak között átjutott ellensé­get a második vonalban le­hetett feltartani. A Balaton- parti török várak után End­réd, Lak, Marót vára — he­lyesebben palánkja — jelen­tette a második vonalat, majd egy nagyobb erősség a tartalékot. Ez volt Koppány vára, ahol már komoly erő — több száz katona — állo­másozott, amely gyorsan me­hetett a kisebb váraknak se­gíteni. Ez pedig gyakran elő­fordult, mert magyar vég­vári huszárok minden alkal­mat megragadtak a gyűlölt pogány, a véreiket sanyarga­tó török pusztítására. Buda elfoglalása (1541) után a török gyorsan eljutott a Ba­latonig. Számára Tihany vára volt veszélyes, mert nehezen lehetett megközelíteni. Szi­getként állott vízzel körülvé­ve. És ott volt a legjobb át­járás a tavon. A tihanyi rév és vár szemmeltartására a tóparti várak közül elsőnek épült ki az endrédi palánk 1545-ben. Őrsége egy megma­radt 1558. évi zsoldlajstrom szerint 100 főt tett ki; e kis várhoz mérten elég sok kato­na tanyázott benne. Hol fér­tek el? ' A község régi templomát már 1332-ben említik. A tö­rök sem ért rá éveken át várakat építeni, neki is a I meglévő épületeket kellett felhasználni. 1545-ben a tó­parton állott még Fonyód és az északi part többi magyar vára (Tihany, Szigliget, Vá- zsony stb.) A törökök azt tették, amit más helyeken. A meglévő templomot körülvet­ték egy palánkkal, eléje ár­kot ásattak, és a palánkon belül épületeket emeltek. Leginkább csak fából, amint Evlia Cselebi török utazó le­írásából tudjuk. Ha ma ellátogatunk a bala- tonendrédi katolikus temp­lomhoz, még a kevéssé hozzá­értő előtt is megvilágosodik; milyen nagy lehetett ez az erősség! Jól látható, hogy az1 1772-ben épült templom kör­nyékén milyen hirtelen mé­lyül a talaj, közrefogva egy négyzet alakú területet, majd alatta újabb mélyedés követ­kezik. Tehát kettős palánk fogta körül a várat. Egy alsó mély átok. annak a belső szélén kettős gerendasorok közé döngölt agyag. majd újabb árok, annak felső végén a második palánksor. Ezen be­lül állott a templom, a vár fő­épülete. Bél Mátyás 1731-ben így írt: »Valamikor nem megvetendő erősség a török birtokában. Az erőd négy- szögletes alakú és szemben van a tihanyi félszigettel. Ma­gas hegy alján épült.« A templom előtt állott még a múlt század végén is a nép által Basa-háznak nevezett épület. Nyílván a török pa­rancsnok lakása lehetett. A régi templom, a vár magja valószínűleg raktár volt. Ott őrizték a puskaport, a fegy­vereket, az értékesebb föl­szerelést. A régi templomot a török kivonulása és a falu újratele­pítése után lebontották. Csak a nyugati fal maradt meg. A többi oldalról kibővítve, a korábbinál jóval nagyobb templomot építették. Az otta­niak mondják is, hogy a templom nyugati fala a vár­fal maradványa. (Ez így nem igaz, mert kőből készült kö­rítőfal ott soha nem volt. In­kább a régi templom egy megmaradt darabja. A Basa­lak még 1686-ban is állott. Akkor a Hon című lapban panaszos levél jelent meg, hogy a plébános le akarja bontatnd, mert pogány épüle­tet nem tűr meg a tepmlom mellett. Felhívta hát a köz­ség lakóit, bontsák szét a há­zat. Aki segít, a kő felét kap­ja. Ez ellen tiltakozott a cikk írója, mondván, hogy az ilyen »régi történeti épületek nem egyeseké, hanem a nem­zeté-«. Milyen igaza volt! A helyes érvelésnek nem lett foganatja, az épületet szét­hordták, köveit, tégláit beépí­tették a falu házaiba. A vár török katonái sok­szor vívtak harcot a tihanyi vár katonáival. Számos levél maradt fenn ezekről és a tö­rök vár parancsnokairól. Ma­ga a község 1572-től a tiha­nyi vár tartozéka volt. A ti­A majmok érzelmi és értelmi világa Az állatlélektaenal foglal­kozó biológusok megfigyelé­sei alapján biztonsággal állít­hatjuk, hogy az emberszabá­j sú majmok is rendelkeznek í bizonyos érzelmi világgal: ! tudnak örülni, haragudni, hű- i nek lenni és szenvedni. A majmok gondozói gyakran számolnak be arról a ragasz­kodásról, melyet a felügyele­tükre bízott állatok irántuk tanúsítanak (ennek illusztrá­lására szolgál a képen lát­ható, a gondozója kezében ülő és onnan elmozdulni nem akaró kis gorilla csecsemő). A majmok értelmi képes­ségeit sem vonhatjuk kétség­be. A fejlődés egy régebbi fokán megrekedve, csírájában rendelkeznek a gondolkodás képességével. Igaz, hogy az emberszabású majom nem készít eszközt, de a közelé­ben található tárgyakat esz­közként használja fel. Az újabb kísérletek alapján iga­zolva látszik az a tény is, hogy tudnak feladatot meg­oldani, s ezt nagyon emberi módon, a próba — tévedés el­vének alkalmazásával hajtják végre. Az ilyen feladatok el­végzéséhez bizonyos öszéfüg- gések »belátása« elengedhe­tetlen. Az is bizonyos, hogy az ember által használt szer­számokat a célnak megfelelő­en használják a malmok is. Ha bizonyos tárgyaik hosszabb ideig a közelükben vannak, azok szerszámmá alakulnak a majmok kezében. Újabban arra is kíváncsiak a kutatók, felfedezhető-e a majmoknál valamilyen mű­vészi alkotásra való nagyon elemi készség. A majmok »al­kotóképességének« vizsgálatá­ban kedvenc témája napjaink pszichológusainak. hanyiak is behajtották End­réd lakóin az adót, de a tö­rök is: Szomorú sorsuk volt az endrédieknek. Egy török vár falai alatt egy magyar várnak is adózni kellett! A törökök emlékét leginkább a helynevek őrizték meg. A helyiek szerint a Rózsahe­gyen volt a parancsnok ró­zsakertje, a Dudahegy pedig a sétahelye volt, ahová du­daszóval kísértette magát. Sok monda fűződik az ún. Barát­lukhoz is. A személy- és hely­nevek utalnak arra a 150 év­re, amíg a török palánk »o körüllakók nagy bajára« fennállott. Csak Buda vissza­foglalása után, az 1690-es években »vették meg« End­rédet a foki erőddel együtt a tihanyi vár katonái. Zákonyi Ferene Változatok eoy kulcslyukra A világ legmagasabb építménye Torontóban, a kanadai nagyvárosban épül a világ legmagasabb építménye. Az 548 méter magas, úgynevezett CN-toronv építési költsége eléri a 30 millió dollárt. Az építtető a Canadian National Railwys, s a létesítmény el­ső egysége a torontói metró­központnak. Az épületben rádió, és te­levízió állomások is lesznek, és tengelyen forgó étteremből nyűik rálátás a kanadai nagy­városra. Csaknem 350 méte- j rés magaságban lesz az első j kilátó, majd 52 méterrel a I torony csúcsa alatt egy | újabb. i A CN-torony magasabb a világ eddigi legnagyobb épü­leteinél, a moszkvai Oszta- penko tv-toronynál (542 mé­ter) és az egyesült államok­beli Empire State Buildingnál (416 méter! Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom