Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-25 / 276. szám
I Elmulasztott határidők Barcson r Bázisgazdaságokra támaszkodva Gépek már várinak, gyár még nincs Két éve született döntés arról, hogy mészhomok-téglagyárat építenek Barcson. Az első tervek szerint 1975 végén — tehát ezekben a hetekben — meg kellett volna kezdeni az új gyárnak a próbaüzemet. Az 50 millió forintos beruházással tervezett téglagyár helyén azonban ( még csak a térrendezést végezték el. Fúrtak egy kutat a technológiai víz biztosítására, s a telek határáig megépítették az elektromos vezetéket. Téglagyárnak még nyoma sincs. Már a helyszínen van a technológiai berendezések egy része, de arról még nem született végleges döntés, hogy ki építi meg az üzemet. A beruházónak — a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépápari Vállalatnak — az elhúzódó építkezés nem kevés pénzébe kerül. A beruházásra 50 millió forint a fedezete, az építkezés azonban — a mostani számítások szerint - körülbelül 20 millió fo- inttal kerül majd többe. Mi okozta a határidőcsúszást? Érdemes fölsorakoztatni a tényeket A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével 1973. november 14-én tervezési szerződést kötöttek a Vrodavi Tervezőirodával. Azért választották ezt a lengyel céget, mert a szocialista országok közül egyedül ők foglalkoztak a mészhomok- téglagyártás technológiájával. A szerződésben azt vállalták, hogy 1974. június 30-án a teljes térvdökumentációt átadják. A súlyra is tetemes mennyiségű — 260 kilogramm — terv nyolchónapos késéssel érkezett meg. Ezt a dokumentációt azonban nem lehetett átadni a kivitelezőnek, mert először honosítani kellett. Ezzel a munkával a Somogy Ot évre szóló a Nagyatádi Konzervgyárnál megyei Tanácsi Tervező Vállalatot bízták meg. Az épület alapozásának terveit 1975. május 15-ig, a teljes tervdokumentáció szállítását pedig június 30-i határidőre vállalta. A vállalását viszont nem teljesítette. Időközben a Somogy—Zala megyei Tégla- és CSerépipari Vállalat — szakaszos tervszolgáltatás mellett — a szakaszos kivitelezésről tárgyalt a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalattal. Ennek biztosította áz előfeltételeit is. A technológiai berendezést készítő lengyel eég közben — a szerződésnek megfelelően — 1974 tavaszán elkezdte szállítani a technológiai berendezéseket. (Ezek állnak mo6t fóliával letakarva a leendő gyár udvarán.) Az építő vállalat akkor még úgy nyilatkozott, hogy 1975 elején megkezdi a kivitelezést, ha a beruházó segítséget ad a kazánház vasszerkezetének elkészítéséhez. Az idő sürgetett: Az Építőgépgyártó Vállalat barcsi gyára csak 1975 második félévére vállalta a mintegy 1,2 millió forint értékű munkát. Azért, hogy minél előbb kész legyen, megrendelték a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál. Időben el is készült, és most a berendezési tárgyakkal együtt Barcson rozsdásodik. Közben ugyanis a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat módosította álláspontját: nem elégedett meg a szakaszos tervszolgáltatással, hanem a teljes dokumentációt kérte. (Ez még a mai napig sem készült el a Somogy megyei Tanácsi Tervezővállalatnál!) A befejezés eredeti határidejére meg sem kezdődött az építkezés. Sőt pillanatnyilag építő sincs. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ugyanis nem kötött szerző- | dést. Ezért a barcsi mészho- | mok-téglagyár »megvalósításának fontosságára és sürgősségére való tekintettel a kivitelezési munkák elvégzésére a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a barcsi TÖVÁL-t kívánja megbízni. A TÖVÁL vállalja a munkák soron kívüli megkezdését.« A kivitelezőváltozást indokolta a sok huzavona. Persze, ha időben elkészült volna az építkezés, most akkor sem kezdődhetne meg a termelés: a berendezéseknél» ugyanis csak egy részét szállította ide — eddig — a lengyel cég, a többi még hátravan. Ilyen körülmények között a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál szinte örülnek a késésnek. Nem lehetett volna mindezt gyorsabban megcsinálni? Amíg a barcsi üzem építésével kapcsolatos huzavona folyt, Nagykanizsán a vállalat fölépített egy új gyárat. A munka 1974 januárjában kezdődött, s a 71 millió forintos költséggel készült üzem az idei év áprilisa óta termel. A terveket a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat készítette, és saját: építőbrigádjával végeztette el a munkát. önellátásra, beruházásainak kivitelezésére azonban nem vállalkozhat egyik vállalat sem. Mindaz, ami a barcsi mészhomok-téglagyár építésével kapcsolatban történt, tanulságul szolgál, a beruházásban részt vevők jó együttműködése nélkül nem lehet határidőt tartani. Az idő pedig pénzbe kerül. A Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserép ipari Vállalat így' fizet 20 millió forinttal többet ezért a beruházásért. Dr. Kercza Imre Egymillió áiiásfoglalás a szakszervezeti tanácskozásokon (Folytatás az 1. oldalról) igénylő teljesítménnyel. Indokoltnak tartanák, ha az országos szakmai bértáblázat alsó és felső határát — a bérszínvonal növekedésével párhuzamosan — évről évre rendszeresen emelnék. — Több felszólaló arról számolt be a szakmai kongresszusokon, hogy vállalatánál éves és ötéves szociális terveket is kidolgoznak, ily módon biztosítják, hogy azok a szociális létesítmények, melyekre a pénzt elő tudják teremteni, valóban meg is valósuljanak. Nem kis számban elhangzott ennek az ellenkezője is, amikor a pénzt a "általat előirányozza ugyan, le a felkészülés hiánya, a tervszerűtlenség miatt az új étesítményhez nem tud anyagot, kapacitást szerezni. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT már kibocsátott irányelveket szociális tervék készítésére, ezt azonban a szakrtiai kongresszusokon a "elszól alók többsége kevesellte, hatékonyabbnak tartanák, iá magasabb szintű jogszabály intézkedne ilyen tervele készítéséről. — Sok egyéb javaslat is elhangzott arról, hogy hogyan lehetne hatékonyabban segíteni a bérezés ösztönző hatását, az életszínvonal emelését, az ehhez szükséges anyagi alapok megteremtését, a munka- és üzemszervezés korszerűsítését, az üzemi demokrácia kiszélesítését, és mindazt, ami kihat a dolgozók jnunkájára, életkörülményeire. E javaslatoknak egy részét a szakszervezetek megyei tanácsai a területi állami szervekkel, illetve a szakmai szakszervezetek partnerminisztériumokkal közösen vizsgálják. A magasabb szintű intézkedéseket igénylő javaslatok a magyar szakszervezetek kongresszusát előkészítő három bizottság élé kerültek, így az arra alkalmas kezdeményezések a komgresz- szusi okmányok tervezetében is helyet kapnak. Vagyis a mindennapi munka legjellemzőbb tapasztalatai, az ötödik ötéves terv megvalósításához fűződő legfontosabb szakszervezeti feladatok kerülnek majd a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusa elé, amely a négymillió magyar szervezett dolgozó 789 küldöttének, hazai és külföldi vendégeinknek részvételével december 8-án kezdi meg munkáját. A termelők értékesítési biztonságát szolgáíja az az öt évre szóló szerződés, amelyet a Nagyatádi Konzervgyár a bázisgazdaságokkal köt. A gyárnak is előnyös ez, hiszen garanciát jelent azokra a nyersanyagokra, amelyekre a koo- zervgyártásnál szüksége van. Az idén összesen háromezer vagon zöldségre volt szerződésük, ebből 2100 vagonra szólt a 32 termelőszövetkezettel és egy allami gazdasággal kötött megállapodás. A gazdaságok több mint háromezer hektáron termelték a zöldséget. A nagyatádi gyár 17—18 bázisgazdaságot tart számon. közülük kettő más megyében működik. Minderről Léger Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója tájékoztatta tegnap a Somogy megyei Tanács Mező- és Élelmiszergazdasági Bizottságának fejlesztési albizottságát. Elmondta, hogv a gyár termékei a hazad ellátáson kívül a szocialista országok importigényeinek egy részét is kielégítik, és tókéeexportra is termelnek. A feladat megvalósításához pótolniuk kell az elhasználódott berendezéseket. és szükség van az egyes technológiai folyamatok korszerűsítésére. az emberi munka csökkentésére is. A gépi betakarításé zöldségfélék, gyümölcsök fogadása is gondot okoz a gyárnak (az idén sok baj volt a géppel betakarított, földes sárgarépával) és korszerűsítenie kell a csomagolást. Minden reményük mégvan arra, hogy jövőre is megvásárolhatnak a gazdaságoktól annyi zöldségfélét, amennyit az idén átvettek. A kííxrmáryintézkedések, a megyei tanács határozatából következő rendelkezések sokat segítettek a somogyi zöldségtermesztés fejlesztésében, s a kedvet még az idei helyenként gyenge terméseredmények — például a zöldborsónál, a zöldbabnál, a paradicsomnál — sem csökkentették. A szükséges alapanyag így az idei területnagyságról biztosítható, épp csak jobb terméseredményeket kell majd elérni. Egyedül a »paradicsom, vonalak« igényének kielégítésében nem bízik a gyár; ezer vagon léparadicsom kellene, de nem valószínű, hogy ezt jövőre megkapják. A paradicsomnál a palántanevelés, a növény- ápolás és -védelem munkafolyamatában nincs hiba. de a betakarítás gondot okoz. Segíthetne a munkaerőhiányon ha ezt az üzemeli társulássá1 megoldanák. Az atádi konzervgyár a jövőben tovább szélesíti szaktanácsadó-hálózatát, s e célból megállapodást köt az egyetemekkel. Beszerzi az adottságoknak leginkább megfelelő vetőmagvakat népszerűsíti az új növényvédő szereket (a szerek költségeiből meghatározott összeget megtérítenék az üzemek). A gépi betakarítást bemutatókkal, gépek és gépsorok beszerzésének segítésével igyekeznek mind több gazdaságban megvalósítani. Minthogy az uborkának mintegy a kétharmadát ezután is a háztáji gazdaságokban termeltetik, a fogyasztási szövetkezetek közreműködésével a falvakban télen ismeretterjesztő előadásokat is tartanak e konyhakerti növény korszerű termesztéséről. Az albizottság ülésén a tájékoztatót követő vitában több javaslat elhangzott. Elmondták például,, hogy a Nagyatádi Konzervgyár részt vehetne a kiskorpád! hűtőtároló kapacitásának jobb kihasználásában, igénybe vehetné a Siófoki Állami Gazdaság betakarít > gépeit és gépsorait — annál is inkább, mert a gazdaság c; a Szigetvári Konzervgyár között már van ilyen együttműködés. Sokat tettek az atádiak a megyei tanácsi ' határozat megvalósításáért — ezt állapította meg az albizottság, s egyúttal a jó munka további folytatására, a javaslatok megszívlelésére hívta föl a figyelmet. H. F. A leilei postás Versenyfelhívás és hatáskörök^ Év végén, hajrá nélkül EGY VERSENYFELHÍVÁS látott napvilágot nemrég a BVG tahi gyáregységében.- Három brigád — a Gagarin, az Április 4. és a. November 7. — vállalta, hogv az idei tervfeladatokon kívül elkészít még egy 5000 köbméteres álló- tartályt is. Ez összesen 1,2 millió forintos többletbevételt jelent a gyáregységnek. A három brigád elvégzi a gyártáshoz szükséges valamennyi daraboló, lángvágó és szerelvénygyártó munkát. Ehhez a vállal áshoe csatlakozva a Pattantyús A. Géza brigád pedig azt vállalta, hogy a teljes gyártási dokumentációt elkészíti (november 18-án már le is adta) és a gyártmánnyal kapcsolatos ügyintézést kiemelten kezeli. Szokásos év végi felajánlás ez. Ott van rá lehetőség, ahol a munka üteme egész év sarán nyugodt volt, egyenletes: ahol nem kpll az utolsó hetek közeledtére fejvesztetten kapkodni és rendszeres többletmunkát (túlórákat) végezve hajrázni. Ahol egyenletes egész évben a munkatempó, ott az év végén még többlet- felajánlásra is futja. A gyáregységben az idén 400 ezer köbméter tároló térfogatú tartály készül. Ennek az értéke 210 millió forint. A gyáregység 1972 óta. évről évre' többet térinél. Ügy tervezik, hogy jövőre teljesen ki fogják tölteni a gyártókapacitást. Az évente itt gyártott óriás tartályok összes térfogata eléri majd a 600 ezer köbmétert, s ezenkívül gyártanak még 180 ezer köbméter tárolótérfogatnak megfelelő köpenylemezt is. Eközben átalakul a gyártmányszerkezet: egyre nagyobb monstrumok hagyják el a gyárat (lesz közöttük 60 ezer köbméteres is). A gyáregység kedvező • helyzetben van, ha a piac oldaláról nézzük — a kőolajipar 1980-ig minden kapacitásukat lekötötte, addig tehát el vannak látva munkával. — Es azután? — kérdezem, s kiderül, hogy a kérdés egy cseppet sem olyan korai, mint az első pillanatban látszik. Abból indultam ki, hogy öt év alatt hihetetlen mennyiségű tartályt szállítanak el a gyárudvarból az iparvágányokon és a trélereken. Nem lesz-e ’túltermelés« ebből? Horváth Gyula főmérnök azonban megnyugtatott: egy- egv, a gázolaj és egyéb olaj- származékok tárolására szolgáló berendezés élettartama 20—30 év. S 1980 után egyre több — már korábban a földbe helyezett — tartály rekonstrukciója válik szükségessé.- A főmérnök azt is elmondta. hogy már most latolgatják szennyvíztároló bérén dezések ki fej-’esz tér ének lehetőségeit. Ezek ugyanis olcsóbbak, könnyebben beépíthetők, mint a hagyományos betonelemek. Nagy befoggdó- képessségű lemeztartályokat jól tudnának hasznosítani _ a mezőgazdaságban is ... Gyártmányfejlesztési elképzelésekben tehát nincs hiány, noha természetesen — az 1980-ig lekötött kapacitás miatt — komolyan ezzel még nem foglalkoznak. Tabon persze egyébként sem foglalkozhatnának. A gyáregységnél folyó irányító munka ugyanis meglehetősen termelésközpontú. Az itteni műszaki vezetők dolga a termelés átszervezése. A gyáregység igen erős köldökzsinórral kötődik az anyavállalathoz, rendszerint ott döntenek — egyebek között — anyaggazdálkodási, technológiai, szerkesztési kérdésekben, és a normaügyekben is. A gyáregységet akkor dicsérik meg. ha az anyavállalatnál kiszabott feladatokat jól végzik. EZ AZ INDULÁS időszakában így is volt rendjén. ■ A rugalmas, hatékony munkát azonban idő múltával egyre jobban gátolják ezek a kötöttségek. Néhány hatáskör átadására, tabi »honosítására« feltétlenül szükség volna, különösen az anya-gok felhasználása terén. Mert — ezekben a kérdésekben — a túl rövidre fogott gyeplő hátráltatja már a Lendületesebb, jobb munkát. Os. T. A kerékpáron hatalmas csomagok: napiés hetilapok kötege. Tartani is elég, hát még háztól há- ( zig tolni a föí- pakolt járművet. — Ilyenkor, amikor megjelennek a hetilapok is, van vagy negyven kiló az az újság, amit az előfizetőknek hordok. Nem könnyű munka, főként, ha esik azs eső vagy a hó, mert a lapokra jobban vigyázok, mint magamra, nehogy megázzanak. Én sem vennék szívesen ázott, gyűrött újságot a kezembe. Horváth László balatonlel- lei postás szereti ezt a munkáját; hi- vatásnak tekinti. 1950 októberétől dolgozik kézbesítőként, azóta járja mindennap az utcákat. ^ — Kezdetben szinte a rik- kancsi tennivalói hárultak ránk. Nem kézbesíteni, hanem eladni kellett az újságokat. Meg előfizetőket kellett szerezni. Sok éven át segített ebben a feleségem, később pedig a kislányom. Igaz, .az első évek nem voltak túl neheiek, hiszen mindössze 35 előfizetője volt az újságoknak. Ma már Somogyi Néplapból 160-at, / a Népszabadságból 75-öt. a Szabad Földből 70-et, a Nők Lapjából pedig 100-at viszek az előfizetőknek. — Laci! Mit írnak az újságok? — ezzel fogadják a legtöbb háznál. A balatonlelleiek érdeklődő, ország-világ eseményeit figyelemmel kísérő emberek. Nyolc utcában — köztük a Május 1., a Felszabadulás és a Hámán Kató utcában — kézbesíti a lapokat Horváth László, s körzetében jó néhány családhoz negyedszázada minden nap bekopog. — Gácsi Mihályékhoz, Ge- lém Károlyékhoz, Gönczi Sándorékhoz öt különböző napi- és hetilapot viszek. Jenő- vári Erik, Bíró Lajos és Szűcs Gábor pedig szinte minden megjelenő újságra előfizet. A kézbesítő naponta 20—25 kilométernyi utat tesz meg. Bizony, ez legtöbbször nem nyolc órai munkát jelent. És j szót vált az emberekkel is. j Gyakran megvitatják: hogyan | tájékoztatja az olvasókat a megyei lap és az országos lapok, mi az, amit az olvasók hiányolnak. — Szívesen olvassák és nagyon várják a lelleiek a Somogyi Néplapot — mondja Horváth László. — Ez az előfizetők számában is kifejeződik ... Mostanában á labdarú-. gás a divatos; még azok is érdeklődve olvassák a Rákócziról szóló írásokat, akik életükben nem voltak meccsen. A megye fejlődéséről és az emberekről szóló írásokat is szinte mindenki szívesen fogadja. Horváth László egyike azoknak a kézbesítőknek, akik nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy lapunknak minél több előfizetője legyen. ■j— Rendes, becsületes ember. Tudjuk, hogy amíg ő a kézbesítő, az újság és más postai küldemény időben megérkezik — mondta róla az egyik előfizető. Ezt a megbízhatóságot, a kézbesítéssel eltöltött negyed századot ismerték el azzal, hogy a postai * hírlapkézbesítés jubileuma alkalmából — kiemelkedő munkájáért — A posta kiváló dolgozója kitüntetéssel jutalmazták. Az előfizetők őszintén, szívből köszöntötték Horváth Lászlót a megérdemelt kitüntetéséért. Szalai László Somogyi Néplap a l
