Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-23 / 275. szám

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a KÖGÁZ Budafapusztától Barcsig Negyedszázados jubi­leumát ünnepli a Közép-du­nántúli Gázszolgáltató és Sze­relő Vállalat. Huszonöt éve építik a vezetéket, gondoskod­nak e jól éghető, magas kaló­Megnőttek a technikai lehe-1 tőségek, s új föld gázmezőket' tártak fel. Ezen alapult ez a nagy ütemű fejlődés. De még­sem ez volt a legfontosabb, sokkal inkább az. hogy a szé­les társadalmi igényeket fi­Száz éve születeti Landler Jené utánpótlásáról és a készülékek beszereléséről. A vállalat neve szorosan összeforrt — a fo­gyasztó szemében — a jó me­leggel, a fűtött szobával, a gyors ebédfőzéssel, a csapból bőven ömlő forróvízzel, vagy­is a komfortosság fokozódásá­val, életünk kényelmének tö­kéletesedésével. Van-e annál nagyobb öröm, ha hónapos. De kellett mindehhez a bel- szobák, huzatos lakások, »la- ső, a szellemi tőkében rejlő vórozás« után minden kénye- tartalékok mozgósítása is. Az lemmel fölszerelt lakásba kői- országos Kőolaj- és Gázipari tözik a család? A KÖGÁZ eh- Tröszt minden évben bizonyos hez járult hozzá a maga esz- — országosan lebontott — közeivel és munkájával. Hu- összegeket bocsátott vállalatai szwnöt éves története a példa rendelkezésére. A vállalatok rá. ügyességétől, felkészültségétől 191*7—19-ben már folytattak, függött, hogyan használjak föl kutatófúrásokat a zalai dóm- ezeket * Pénzeket. Nagykam- bokon, de ezek csak 19 év =*?"■ — nunden túlzás nélkül rríúlva vezettek eredményre, állíthatjuk — példaszerűén Ekkor került felszínre Budafa- tettek. Jellemző,• hogy 19 J l es pusztán az első jelentős szén- 1974 kozott^ eredetileg 100 mü- hidrogénkinos. Széles körű }10 f«.nnto‘ irányozták elő a hasznosítására akkor még a beruházásokra a KÖGÁZ feltételek sem voltak meg, de 220 mi hó értékben epi­jelenbősebb társadalmi igény tetf vezetokeket, nyomassza- sem volt rá A háztartási föld- balyozokat es egy eb berende- gáaszolgáí tatás így 1942-től zeeeket. Hogyan vo t lehetse- kezdödött, de csak. szűk kör- §es 627 Az eredetileg tervi­ben. Ma már mosolygásra munkákat olyan jól si­késztetik még a laikust is az derült megszervezni, sev koz­ákkor i, kezdetleges módszerek; |'K?ri az összegeket »elkölteni«, a szilárd tüzelésű kályhákba J}ogy _ minden ev decembere- béépített égőfejek, a tervsze- ben újabb es újabb pénzé két rűtlenül lefektetett, össze-visz- onnan, ahol a terve­sza kígyózó vezetékek. zett beruházások. megvalosita­sara csak kevesbe voltak ke- A mai vállalat jogelődje ' pesek. Hogy a három megyé­1950-ben alakult mint a nagy- ________________________________ k anizsai városi tanács föld­gázüzem-vállalata. Akkor ha­tározták meg először egyértel­műen ; feladatuk a gázelosztó hálózat építése és az új fo' gyasztók bekapcsolása. De hol voltak akkor még az ehhez szükséges eszközök, pénz és megfelelő földgázkészlet? Se­hol. riatartalrnú anyag folyamatos j véve országos gáz' I program született. Ennek nyo- mán kapcsolták be egyre több lakást a gázszolgáltatásba, kezdték el a propán-bután j gázzal töltött palackok árusí­tását, és a nagyobb városok körül a folyamatos ellátást I biztosító körvezetékek építé­sét. ben — Zala, Veszprém és So­mogy — ilyen sok lakásban ég a gáz, és viszonylag kevesebb baj van a gázszolgáltatással, ebben nagy része van a Kö- GÁZ-nak is. Jó fölkészültségüket és a műszaki kultúra magas szín­vonalát jelzi, hogy sikerült megszervezniük a nyomássza- bályozók hazai gyártását. Jö- j vőre már 40 — nyolcféle ti- j pusú — szabályozót gyárt a vállalat, s az ország minden részébe szállítanak belőle. Megyénk és a vállalat kap­csolata megfelelő. A legko- 1 rábban — 1960-ban — Babó-' csa kapott gázt. Kaposváron | 1968-ban, Siófokon 1969-ben, Nagyatádon egy évvel később és Barcson tavaly gyulladtak ki az első gázégők. A megye- székhelyen tavaly 5827 fo­gyasztót tartottak nyilván, Nagyatádon 736-ot, Siófokon pedig 1239-et. A városi élet' forma, a lakáskultúra egyik igen fontos részévé vált a I gázszolgáltatás Somogybán is. Az ünnepségen nem fu­j karkodtak a somogyi gázosok I elismerésével sem. Ketten — | Szendrei Mihály, a kaposvári | üzem vezetője és Kuzma Jó- \ zsef — kiváló dolgozók lettek, dr. Balogh Ferencné, a kapos­vári cseretelep vezetője pedig törasgárdajelvényt kapott. Harmincöt éve dolgozik a gáz­szolgáltatásban! Ezenkívül a somogyi kirendeltségek jutal­mazására összesen 30 ezer fo­rintot fordított a vállalat. Cs. T. Befejeződön a közalkalmazottak szakszervezetének Vili. kongresszusa Tizenkét ember szorgos­kodott az új vállalatnál, s jó, ha egymillió forint értékű gáz­szolgáltatást tudtak végezni. Szinte csúfolódásnak hat, ha ezek mellé tesszük a mai szá­mokat; 1500-an dolgoznak ma a vállalatnál, és szolgáltatási­termelési értékük eléri a 420 millió forintot. Hatalmas vál­tozás, impozáns fejlődés! 1945- ig Nagykanizsán összesen 19 kilométer hosszú vezeték épült, s ma csak Somogy me­gyében — a közművekkel zsú­folt utak alatt — évente le­fektetnek 8 kilométernyit. Szombatom befejezte mun­káját a közalkalmazottaik szak- szervezetének VIII. kong­resszusa. Kováts István, a szakszervezet alelnöke nyitot­ta meg a tanácskozást, amely­nek elnökségében helyet fog­lalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottságának elnöke, dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter, Gál László, a SZOT titkára. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának ei- j nökhelyettese. A délelőtt folyamán hozzá- I szólások hangzottak el a be­számolóhoz és a határozat­tervezethez. 1 A vita lezárása után dr. Prieszol Olga, a szakszer vezet főtitkára foglalta össze a két­napos tanácskozás tapasztala­tait, és válaszolt a. felszólalók­nak. Ezután a küldöttek meg­választották a szakszervezet 105 tagú központi vezetőségét, a számvizsgáló "bizottság 11 tagját és a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszusán résztvevő 37 küldöttet. A köz­ponti vezetőség alakuló ülésén 17 tagú elnökséget választott. A közalkalmazottak szakszer­vezetének elnöke dr. Dallos Ferenc lett.. Alelmökök: Kele­men Lajos, Kováts István és Szegvári Péterné dr. Főtitkár dr. Prieszol Olga. Titkárok Hantos Jánosné és dr. Szabó Endre. flOTC november 23-án szü-J Ili/i) letett a magyar j tUf U< munkásmozgalom [ egyik legjelentősebb alakja, j Ixindler Jenő — »az ör^g- . Eredeti foglalkozása ügyvéd volt. Mint a századforduló ha­ladó szemléletű, radikális ér­telmiségének legjava, ő is megtalálta az utat a társadal­mi progresszió aktuális kérdé­seihez. sőt tovább is. Ezt bi­zonyítja, hogy 1904-ben elvál­lalta a vasutasok április j sztrájkja miatt perbe fogott vezetőség, az úgynevezett 13-as bizottság egyik tagjának vé­delmét a törvényszéki tárgya- [ láson. A per folyamán végleg fölismerte hovatartozását. Et­től az időtől a vasutas és vil­lamosvasúti dolgozók mozgal­mának egyik vezetője, újság­juk szerkesztője lett. Nagy ré­sze volt abban, hogy ez a je­lentős állami alkalmazotti ré­teg minden tilalom és buktató ellenére végül i,s csatlakozott a szociáldemokrata mozgalom - noz. 1906-ban már elnöke volt a fővárosi villamosvasutasok sztrájkbizottságának. Ahogy a Magyar Vasutas című lap ír­ta: »Dr. Landler önzetlenül, fáradságot és áldozatot nem kímélve vezette a villamos- vasutasok sztrájkját. Szinte emberfölötti munka volt az, amit a sztrájk hat napja alatt, de azelőtt is végzett. Hat na­pon át nem volt egy percnyi pihenője. Ott volt szüntelenül a sztrájkolok között, és az ezernyi munka és gond mind őrá nehezedett. A hat nap alatt nem ,feküdt ágyban, csak úgy aludt ültében, ahol éppen elnyomta az álom .. .« A világháborúig terjedő idő­szakban szervez, véd, előadá­sokat tart; energiáját és tehet­ségét a munkásmozgalom szol­gálatába állítja. A szociálde­mokrata párt baloldali vezetői között egyre jelentősebb lett ] Landler Jenő szerepe. Ahogy közeledett a háború, úgy erő­södött harcos anitimilitarizmu- sa, amely az imperialista vi­lágégés időszakában sem lan­kadt. Az elsők között és me­legen üdvözölte az orosz for­radalmat. Az 1918-as általános politl- | kai tömegsztrájknak is Land­ler volt az égjük szervezője. A Parldment előtt tartott J gyújtó hangú beszédéért le is j tartóztatták, bár hamarosan kénytelenek voltak szabadon j bocsátani. Aktív szerepet ját- | szolt az őszirózsás forrada- j lomban, amelynek győzelme után az egységes, osztá/vhar- r.os vasúlasszövétség vezetőjé­vé választották. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi kormányzóta­nács tagja, a diktatúra követ­kezetes védelmezője. Nem voh ugyan katona, és különöseb­ben katonás alkat sem 130 kilójával (Lukács György ír­ja: »Landler csak úgy tudott felülni a lóra. hogy odaállí­tották a lovat, hoztak egy asz­talt, hoztak egy széket, Land­ler először ráállt a székre, az­tán az asztalra, és onnan ült fel a lóra...«), bátorsága, ha­tározottsága révén hamar nép­szerűvé lett a Vörös^ Hadsereg­ben. Még a régi tiszti kar is resjjektátta. Stromfeld Au»él lemondása után nem volt meg­lepő, hogy őt nevezték ki a forradalmi proletársereg fő- parancsnokává. A Tanácsköztársaság leveré­se után Landler Jenő is Becs­be emigrált, és a többi veze­tővel, a volt népbiztosokkal együtt nyomban hozzálátott a párt újjászervezéséhez, az el­lenforradalmi rendszer kon­szolidációjának megakadályo­zásához. A húszas évek ele­jén — a KMP-én belüli frak­cióharcok idején — a hazai mozgalmat előnyben részesí­tök vezetőjeként harcolt meg­győződéséért, tapasztalatainak a gyakorlatba történő átülte­téséért. Alpári Gyulával közö­sen készítette elő a legális forradalmi munkáspártnak, az MSZMP-nek megalakulását, és a későbbiek folyamán is szervezte itthoni tevékenysé­get. A nagy lebukások idején (az un. Rákosi-per) kivette részét a védelem koordinálá­sában. Egy egész kommunista nemzedék számára Bécsben ő leli »az öreg«; tanított, publi­kált, nevelt — annak ellenére, hogy súlyos szervi szívbaja egyre inkább aláásta egészsé­gét 1927. végén a Kommunis­táik Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága a súlyo­san beteg Landler Jenőt az orvosok tanácsára Cannes-ba küidte. a Francia-Riviérára, de már ez sem segíthetett. 1928. február 25-én meghalt. A hamvait őrző urnát a Kreml falában helyezték el. A KMP Központi Bizott­ságának gyászjelentése joggal állapította meg: »Nemcsak a magyarországi munkásságának, a KMP-nek felbecsülhetetlen vesztesége ez a halál, hanem az egesz nemzetközi kommunista moz­galomnak. amelynek Landler Jenő mindjárt a Kommunista Internacionálé megalakítása után élenjáró harcosa lett. Ilyen harcosokat, ilyen vezé­reket, mint amilyen Landler volt, csak a proletárforradai- mak hőskora termelt ki. Áldo­zatot nem ismert a harcban, a harc neki gyönyörűség volt. A vezető munka, amelyet a proletáriátus élén fejtett ki, a munkásosztályának, az elnyo­mott és felszabadulásra törő harcos tömegeknek aláza tos és tisztelettel teljes szolgálata volt.« Meglehetősen változatos volt a múlt hét időjárása. Vasárnap reggel hó szállingózott, aztán kisütött a nap, (később meg­eredt a késő őszi hideg eső, majd újra napsütés követke­zett. A jó idő — ha csalk egy­napos is — mindig kedvez a mezőgazdaságnak. A somogyi termelőszövetkezetek földjein változatlanul nagy iramban végzik a kukorica betakarítá­sát és az őszi mélyszántást. Nem a látványos események sora, hanem a csendes, szorgal­mas munka jellemezte a múlt hetet. Az üzemcsarnokokban, épp­úgy, mént a vállalatok iroda­házáéban már a számvetésre készülnek, mert nemcsak egy évet fejezzük be az idén, ha­nem a negyedik ötéves tervet is. Ennek jegyében dolgoznak a munkások az utolsó előtti hónapban. A Finommechani­kai Vállalat 3. sz. Kaposvári Gyárában november végére teljesítik negyedik ötéves ter­vüket. Tegnap a gyár mintegy háromszáz dolgozója, főleg fia­talok — még a szakmunkásta­nulók is jelentkeztek — kom­munista műszakot tartottak. Hogy mire fordítják a napi bért? Egy részét a KlSZ-szer- vezet ajánlja föl a vietnami szakmunkásképző intézet épí­tésére, a .másik részt a lakás- építési alaphoz adják. Mint el­mondták: a nagyvállalat köz­ponti lakásépítési keretéből biztosított összeghez járulnak hozzá. Javálhan folyók az ötödik öt­éves terv előkészítése is. A hé­ten a VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyárában a szakszer­vezeti hizottság és a szakszer­vezeti tanács megtárgyalta az ötödik ötéves terv előirányza­tait. Sok szó esett ezen a fó­rumon a munkavédelmi szo­ciális és egészségügyi fejlesz­tésről. is. Az előirányzott hu­szonnyolc millió forintból szakrendelőikkel bővítik az üzemegészségügy! hálózatot; a desedai tó partján pedig hét­végi pihenőház épül majd. Örvendetes, hogy a kaposvá­ri munkásak körében egyre { népszerűbb a zöld övezetben j töltött szabad idő. Fontos és napirenden lévő kérdés me-, gyénkben a természet- és kör­nyezetvédelem. Ezt bizonyltot- j ta az Országos Természetvé- 1 cdmi Hivatal vezetőjének, [ Ralconczay Zoltánnak csütör­tökön Kaposváron tartott elő- j adása, amelyre a Somogy! Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság és az Országos Erdészeti Egye­sület kaposvári csoportja ren­dezésében került sor. A héten lezárult somogyi műszaki és közgazdasági hónap egyik fon­tos rendezvénye volt ez. Szor­galmas munkával hatványozott eredményeket érhetnek el a különböző vállalatok dolgozói. Tisztás az erdő helyén Így volt ez Nagyatádon is. A városban az üzemeken . kívül a honvédség is hozzá járult ah­hoz, hogy tegnap délután új klubkönyvtárat avathattak. E létesítmény nagy hiányt pótol. A fiókkönyvtár a bodvicad vá­rosrész lakóinak kínálja majd az olvasnivalóit és kulturális programot. A félmillió forint értékű létesítmény költségeinek több mint felét társadalmi munkával, a nagyatádiak lel­kes összefogásával teremtették elő. Fontos azonban az is, hogy az összefogás ne csak a létesít­mények elkészültéig tartson, hanem azután is. Ezért üdvö­zölhetjük például a Pannónia I kaposvári igazgatósága és a közművelődési szervek között létrejött megállapodást, a Do- | rottyában kialakított libresszó működéséről. A készülő közművelődési tervekben egyre jobban tükrö­ződik a különböző kulturális I intézmények együttműködése. Taton, Barcson, és más közsé-j gekiben is találhatunk erre pél­dát. A Csilky Gergely Színház- | ban folynak a stúdióelőadások próbái. A vidéki művelődési házak programja is egyre vál­tozatosabb: Barcson író-olvasó találkozót tartottak pénteken. Marcaliban pedig Peilánovics1 József és Füleki József kiállítá­sa várja a látogatókat. Tröszt Tibor A brigádvezető munkaeszköze a kacorkés. Ahol valaha erdő állt, most kopár a domboldal. Ahol fe­hér Virágú akácok illatoztak, ott földre döntött rönkök, tüs­kök fehér vágásfelülete világít. Emberek nyüzsögnek a dom­bon; lovaskocsi zörög, traktor pöfékel. A Somogy megyei Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság ladi erdészetének egyik vágás- területén járunk. Hattagú bri­gád dolgozik itt, Horváth János vezetésével. Pontosabban: itt most heten vannak, a lovas ko­csi hajtójával együtt. Nyolc éve járják közösen az erdőt, döntik — darabolják a fákat. Ahol a brigád megjele­nik, ott hamarosan tisztás ke­letkezik, az addig áthatolhatat­lan sűrű helyén. Aranykoßzo- j rús szocialista brigádról van szó. Munkatársaik félig-med- dig »sztárok«-.nak számítják j őket, hiszen már a televízió is | készített filmet róluk. Ám nem ez jelenti az igazi hírnevet, ha­nem az a pontos, kifogástalan munka, amit végeznek. Horváth János kezéoen még beszéd közben is fürgén jár a kacorkés — a görbe pengéjű szerszám —, amivel bekarcolja, hol marjon a fába a motorfű­rész. — Reggel hétkor kezdünk — I mondja. — Itt, az erdőn csak j hét óra a munkaidő; bizony, ennyi idő alatt » elfárad az ember. Komplex brigád a mi­enk, ami annyit jelent, hogy ha egy területre kivezényelnek, ott a bozótirtástól a rönkhaso- gatásig mindent elvégzünk. Persze mindig ugyanazt csinál­ni fárasztó lenne, meg unalmas is. Ezért váltjuk egymást a fű­résznél meg a különböző mun­kaeszközöknél. Ahol beszélgetünk, nincse­nek faóriások, csak karnyi és combnyi vastag törzsek. Ez nem is a brigád eredeti vágás- területe. — Vállaltuk, hogy a saját tervünkön felül még másutt is segítünk a munkában. Az összes vállalásuk, amelyet az év elején tettek, 3880 köb­méter fa kitermelése. Ebbe ter­mészetesen beletartozik az is, amit nem az ő vágásterületü­kön döntenek le vagy munkál­nak meg. A harmadik negyed­év végére a teljesítés már 91 százalékos volt, azaz 3510 köb­méter fát — egy kisebb erdőre valót — dolgoztak föl. Csök­kentették az üzemanyag-fel- használást is, a motorfűrész- költség ugyancsak kisebb lett a gondos munka eredményekép­pen. A vállalásoknak, amelyek kivétel nélkül a vállalat, a kö­zösség érdekeit szolgálják, nagy része teljesült. Itt, az akácosban persze ne­hezebb dolguk van a motorfű­résszel. Ha emberderéknyi törzseket kell átvágni, az igen! De itt sok az üresjárat, amikor hiába szalad a fűrész. Erről be­szél Sár János: — A vastag tölgyből néhány vágással összejön egy köbmé­ternyi fa, de képzelje hányszor kell itt megemelni a stilt, mi­re ezekből a vékony husángok­ból összerakhatunk egy köbmé­tert. A favágó munkahelye az er­dő. És itt van az irodája, az ebédlője, a pihenőszobája, öl­tözője is — egy kis bódé tölti be ezt a szerepet. Ha megér­keznek a vágásterületre, trak­tor húzza utánuk a bódét, és ha tovább mennek, a házikó is megy velük. — Korábban nem volt ilyen — meséli Sár János, aki a bri­gád tréfamestere is. — Ha reg­gel kijöttünk, és zuhogni 'kez­dett az égi áldás, beálltunk egy fa alá, ott addig álldogáltunk, Sár János kezében pontosan dolgozik a fűrész. míg jól bőrig áztunk, aztán ha­zamentünk. Most meg csak be­húzódunk a kunyhóba, és ott várjuk, hogy elálljon az eső. Olyankor kártyacsatákat ví­vunk és viccelődni is van időnk. Az irtáson még nem ham- vadt el teljesen a tűz. A sza­lonna illatát hordozó füst még ott tekereg az emberek feje fö­lött, s lassan összeolvad az ősz millió illatával. Már nem is le­het tudni, melyik a frissen vá­gott iáé, melyik a korhadó avaré. Felbúg a fűrész, dolgoz­ni kezd a csörlő. Gyorsan nő á farakás. Eltűnik innen az erdő, s akkor megy tovább a brigád is. És ahol megáll, hamarosan tisztás lesz az erdő helyén. Dán Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom