Somogyi Néplap, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-22 / 274. szám
HÉTKÖZNAPJAINK I TordJívilág Somogybán Megelőzés A hivatásos pártfogó gondozásába került kiskorúak közül azok, akik veszélyeztetett környezetben élnek, megelőző pártfogói felügyelet alatt állnak. Védelmük, körülményeik javulásától függően, nagykorúságig tarthat. Az óvóintézkedések célia a környezet, a család negatív hatásának ellensúlyozása; ha ezek a próbálkozások siker-, telenek, a kiskorú végül is állami gondozásba ke^ül. A veszélyeztetett kiskorú családi .élete valamilyen okból rendezetlen; a szülők iszákosak, erkölcstelen életmódot folytatnak, esetleg börtönbüntetését tölti valamelyikük; de előidézheti a labilis állapotot betegség, haláleset és gyakran a szülői felelőtlenség is. Ilyen esetekben a gyermek otthoni felügyelete meglazul vagy teljességgel meg is szűnik, korlátlan szabadsága pedig csak rosszat szülhet. Mivel többségükben iskoláskorúak, a bajok az iskolakerüléssel kezdődnek, majd állandósul a csavargás, és egyre romlik a tanulmányi átlag. Az osztályismétlések meg azt eredményezik, hogy kevés hányaduk jut el az általános iskola felsőtagozatáig, vagy ha féléviekéi odáig, osztályában évekkel túlkoros, így »-kilóg« a kisebbek közül, és ez is magatartásbeli kilengéseket okoz. A bukdácsolások vége a lemorzsolódás. Végképp hátat fordítva iskolájuknak olyan alacsony szellemi szinttel lépnek porondra, hogy alig tudnak írni, olvasni; később még ezt a keveset is elfelejtik. Munkába- állításukat fiatalkorúságuk nehezíti. Munkahelyük legtöbbször eredménytelenül próbálkozik kulturálódási igényük felkeltésével és az esti iskolázással. Csoda, ha ezek a gyerekek fáznak a betűktől? Ilyen gyenge alapozással az olvasás nem szellemi élvezet, hanem keserves fizikai munka; ez a magyarázata a képregények nagy térhódításának köztük, ezen a szinten a zömük nem is lépnek túl soha. Mit kezdhet ez a gyerek a szabad idejével? Hamarosan hasonszőrűekre lel, rá kap a dohányzásra, a szeszes italra, és a csatangoló csoportban merészsége megnő. Nem egyszer filmek hatására alakul ki benne a hősiesség kibicsaklott, eszmei zűrzavarral teljes fogalma, és garázdasága előbb-utőbb bűncselekményékbe sodorja. A fiúknál, különösen a ci- gányszármazásúaknál ' még egy, mostanában lábrakapó életszemléletre is fel kell figyelni; azért nem járnak iskolába vagy maradnak ki rendre a IV. és V. osztályból, hogy ne sorozzák be őket ka- totának. Holott éppen a katonaélet az, melynek férfias helytállást követelő közösségében végre önfegyelmet is tanulhatnának. Ezzel szemben életerős fiatalemberek kerülik a munkát, a legnagyobb dologidőben italboltokban lebzselnek, gyakran a törvénnyel is hadilábon állnak, de mivel ími-olvasni l nem vagy csak alié tudnak, vagy azt a keveset is letagadják, nem is kerülnek sor alá. Azt mondják, századunkra a férfiak elnőiesedése is jellemző; mindenesetre faluhelyen is erősen változóban az a népi morál, mely szerint valaha csak a . katonaviselt legény volt ember a talpán. Öregek után mondva: az »untauglich« állapot akkora szégyen volt, hogy nem egy fiatalember hagyta .el emiatt a faluját. Nagyanyám, aki szinte a közismert sláger szavaival emlékezett első1 szerelmére, így vallott 6üldőkorom kíváncsiskodására; »Hogy mehettem volna hozzá, gyerekem, mikor kiszuperálták a katonaságtól?!« Érthető, hogy fegyvert adni nem lehet minden kézbe. Valamilyen módot mégis kell találjunk, máskülönben ezek a fiatalok úgy hullanak át kezünk közt. mint ocsú a rostán. Veszélyességük nem lebecsülendő; a magatartásukban megnyilvánuló szabadosság a bűnözés melegágya, így »biztosítják« a bűnözők utánpótlását. Mihályi Margit A szőcsényi vár árkaiban Sebességcsökkentés — űtcsíkozással Az átmenti — sebesiségcsök- [ világszerte nem veszik elég lcentésre vonatkozó — figyel- komolyan. Többnyire azért, meztető táblákat az autósok | mert a nagyobb sebességgel Öregedő remekművek A művészet fiatal sarjának számít a filmművészet, de máris nagy veszteségei vannak. Több jelentős alkotás csak töredékesen vagy élvezhetetlenül maradt meg, soknak pedig már csak a címét ismerjük. Az első magyar színes filmnek, az 1949-en készült Ludas Matyinek is már csak fehér-fekete másolata van. A károk elsősorban a film anyagának fizikaikémiai tulajdonságai miatt lépnek föl, s ezek okozzák a film öregedését. A vetítésre kerülő mozifilm a kép-, más néven az emulziórétegből, az üvegszerűen átlátszó hordozórétegből és a kettőt összeragasztó közöttes rétegből áll. Az emulzióréteget zselatinba ágyazott, fényérzékeny ezüsthalogenidszemcsék adják, s ezek a fényképezendő tárgyról rájuk verődő fénysugarak hatására bomlani kezdenek. Ha előhívják a filmet, a kép láthatóvá válik: az előhívó oldat a fénysugarak érte ezüstvegyületet fekete ezüstszemcsékké alakítja át. Az előhívott negatív képet aztán megfelelő eljárással rögzítik, tartósítják. A képréteg vizsonylag gyenge, nem bírna ellenállni a vetítőgépen való áthaladás mechanikai hatásainak, ezért a nyers filmfó- liát tapadást biztosító anyagokkal látják el. Az 50-es évek elejéig a mozifilmek hordozórétegéül szinte kizárólag nitrocellulózt alkalmaztak. Ez könnyű, átlátszó anyag, de mivel merev, csali megfelelő lágyítás után válik hajlékony filmmé. A kész film hordozórétegének csupán 86 százaléka nltrocel- lulóz, a többi könnyen párolgó lágyító- és oldóanyag. De idővel maga a nitrovegyület is bomlik, s a párolgás meg bomlás eredménye, hogy a film előbb zsugorodni kezd, méreteinek megváltozásával pedig mind nehezebben vetíthető. Később törékeny lesz, könnyen szakad, elszíneződik, s végül barnás porrá hullik szét. Ekkorra a bomlás során felszabaduló gázokból keletkező vegyületek már rég elhalványították az emulzióban levő képet is. Nagy veszélyt jelent az is, hogy az öregedő nitrofilm gyulladási hőmérséklete állandóan csökken — a végső bomlási állapotában mindössze 41 C fok, — s könnyen meggyullad. Égése — minthogy oxigénfelszabadulással jár — robbanásszerű és olthatatlan. Ezt a folyamatot — mint általában az öregedést — megállítani nem lehet, legföljebb csak lassítani. A nitrofilmet — mintegy 30 éve — kiszorította az acetil- cellulóz hordozórétegű film. Ez drágább, de nem tűzveszélyes és nem annyira bomlékony. Az Egyesült Államokban mesterséges öregítési kísérletek alapján úgy találták: megfelelő raktározással 200—300 évig is »életképesen« megőrizhető. A képréteg sem érzéketlen az idők múlásával szemben. Az ezüstszemcsék alkotta képnek nagy ellensége a nedvesség. A film ettől megdagad, ragacsossá válik, és kiváló táptalaja lesz a levegőben mindig jelen, levő gombaspóráknak. Ha a penészgombák behatolnak a filmtekercsbe, teljesen tönkretehetik. A fémdobozok, amikben a filmeket tárolják, alig nyújtanak ez ellen védelmet való haladás ritmusát nem szívesen cserélik föl a hirtelen nagyon lassúnak látszó tempóval. Pedig a sebesség- csötókenitésre való felhívás veszélyes útszakasz közeledtét jelzi, azt, hogy nagyobb a balesetveszély. Az angol szakemberek most az optikai csalódásra való hajlamot vették számításba, s egy kísérleti útszakaszt építettek. Fehér keresztcsíkokat festettek az úttestre, egyne kisebb távközzel. A tapasztalatok szerint az ilyen csíkozás önkéntelenül is lassításra készteti a vezétőt,. Ha ugyanis azonos sebességgel halad, az egyre kisebbedé térközben csíkozott úton az az érzése támad, mintha fokozódna a kocsi sebessége. Turco olasz hadmérnök 1569-ben végigjárta a Somogy megyei — még magyar kézben levő — várakat, és valamennyiről könnyen áttekinthető alaprajzot készített. Volt közöttük egy. amelyen a SETCHEN felírás olvasható. Minden kutató, aki kezébe vette ezt a rajzot, Szécsény- nek olvasta. csak azt nem tudták megérteni, miért nem hasonlít a híres Nógrád megyei Szécsény vár alaprajzához. Darnay Béla, a neves balatoni tudós derítette ki, hogy ez a váralaprajz az egykor állott, Somogy megyei Szőcsény várának rajzát mutatja. Erről magam is meggyőződtem, amikor együtt ott jártunk. Azóta többször felkerestem és ma már bizonyosan tudom, hogy másról nem lehet szó. Ez a vár 1569-ben még magyar kézen volt, akkor elérhető volt a bécsi hadmérnökök számára. A tulajdonomban levő 1570-es , térképen is a SECHEN néven szerepel. A ma Somogyasitfa községhez tartozó Szőcsénypuszta helyén, a középkorban egy község állott. 1254-ben Zeu- chen néven említették, amely mai átírásban is Szőcsényt jelent. Szigetvár elfoglalása előtt épült ki ez a vár, amikor a török rohamok a Balaton felé gyakoribbá váltak. Itt is a ‘ község régi templomát vették a vár magjának, köréje falat húztak, ezen belül épületek állottak, amelyek Turco térképén a Wohnung (— lakás) felírást viselik. Azután egy árok rajza látszik, a szélén palánkkal. A ma még jól látható hatalmas árkok, amelyek híressé teszik a szőcsényi várat, ezen a rajzon nincsenek feltüntetve. Jele ez annak, hogy csak később épültek, mégpedig 1572 előtt, mert akkor már említik őket. Palat Jeromos nagy- kanizsai építőmester ezt a várat is megszemlélte, és 1572. január 14-én az alábbi jelentést írta: »Először is Szőcsénybe mentem, és a várat jó alaposan megtekintettem. Afelől is érdeklődtem, hogy hány személy van benne. Van 17 állandóan ott tartózkodó gyalogos zsoldoskatona; van továbbá 10 szakállas puska, azután egy kis sugárágyú, de nincs hozzá több golyójuk mint 5 darab; a szakállasokhoz van vagy 150 ■ golyójuk; van egy fél hordónyi puskaporuk s egy kevés, ágyúhoz való lőporuk. A végház magasan áll, 3 1/2 öl mély árka van. Ha Csákány és Szőcsény a leírtak szerint alakulna ki, akkor ez nagy romlása lenne az ellenségnek.« Hihetetlen mai szemmel nézve, hogy mily kevés felszereléssel, maroknyi emberrel tartották ezeket a várakat. Csak a benne levő kato- ták vitézségének tulajdonítható, hogy addig Is, amíg magyar kézben voltak, fennmaAZ IMPOSZTOR )—h radtak. A szőcsényi várról 1596 után már nincs feljegyzés, ebben az időben eshetett török kézre. Valószínűleg az ostrom alkalmával pusztult el a vár magját alkotó gótikus templom első része. Ma még áll a szentélye és hajójának egy része — nyiúc támpillér- rel —, olyan nagyságban, mint Turco rajzán látszik. A mai község közepétől a patak partján yezető gyalog- útón érhető el ávár. Egyszerre csak felmagasodik előttünk — vagy 30 méter magasan — a 1 domboldal. Felkapaszkodva rajta: előttünk húzódik három, még ma is legalább 6—7 méter mély és 8—10 méter széles árok, amely körbefogta a várat. Északon a meredek domboldal védte, előtte a mocsaras . patakvölgy. Áll még a kápolna maradványa, de korszerű ásatás a területén még nem volt. A hajdani falak és épületek már nem láthatók; vagy a török hordatta el, vagy a későbbi uraságok a ma is lát1 ható kastély — ma mezőgazdasági szakiskola — épületéhez. A templomot 1750-ben állították helyre, akkor nyerte el a mai formáját. A legszebb még ma is a három párhuzamos és mély árok. Hány község mennyi jobbágya vájhatta ezeket az árkokat éveken át a katonák és saját védelmére! Sétálgat a késői szemlélő az árkok alján és felidéződik előtte a kor, amely ezeket létrehozta. A környékbeli nép sokat mesél a várról. Betyárvárnak is nevezik, egykori állítólagos lakóiról. Történetében hiteles adat viszont, hogv 1848 szeptemberében Jellasich horvát bán társzekereit itt támadta meg a keszthelyi, gombai és marcali önkéntesekből álló szabadcsapat. Majdnem száz társzekeret elfogtak és körülbelül 32 000 forint értéket zsákmányoltak. Így Szőcsény neve bekerült nemcsak a török—magyar harcok, hanem az 1848 49. évi szabadságharc történetébe is. Zákonyi Ferenc Régen láttam már Barbarát, öklöm- nyi barátnémat. egyik ismerősöm négyéves leányát. Azt mondják, megnőtt azóta. Hát — az öccséből ítélve — lehet valami a dologban. Ezzel az emberkével is akkor beszélgettem utoljára, amikor még azt mondta oá. mert az a piroskalapos izé a falvédő- jükön — lám — semmit sem nő Csak leszakad, ha belekapaszkodnak. Az egyiket tehát már láttam és megnyugodtam — szépen halad a gyerek —, de Barbarat is ellenőrizni akartam. Fogtam a telefont, hogy megbeés alig ötven centi szélj'em atyjával: volt. Most meg nagy mélák kölök, aki mindent utánoz. Egész bonyolult mondatokat is. Szóltam neki: ujjujuj, brr, bér. Egyből utánam mondta! Egyéniség lett a gyerekből. Kis barátaim tehát nőnek, mint a gomba. Bár erről o hasonlatról mit sem sejtenek. És ha tudnák, akkor is kinevetnének, mikor találom otthon. — Halló, itt én... — Barbara imposztor vagyok. Mindjárt jön! — Azután csak apró szuszogás hallatszott, öklömnyi barátnőm nem volt hajlandó többet közölni. Kicsit távolabb tartottam a kagylót: ne hallja meg, hogy nevetek. Még megsértődne. Vagy öt perc múlva megérkezett a »mindjárt jön«. Az anyuka. — Á, nincs szerencséd. A lány* nemsokára elviszik vidékre a nagybácsiék ... Régen láttam már Barbarát. Nincsenek újabp kedves gyerektörténeteim, amiket elmesélhetnék. Félek, hogy nem is lesznek. A kislány már óvodás, és megmondta magáról: imposztor. Azt is hallottam, hogy otthon mindig úgy kezdi a beszámolót: jó voltam ám __ Pedig r égebben úgy ment haza: rosszalkodtam, tessék engem elfenckelni! Akkor még mindent elmondott. U P. A helikopter atyja A repülés történetében az első, gyakorlati célokra hasznosítható helikoptert a 85. évét nemrég betöltött Heinrich Focke professzor építette 1936-ban. A FW—61 típus megbízhatósága és teljesítménye akkoriban annyira meghökkentő volt, hogy egyes szakemberek — köztük a helikop- terfejlesztés másik nagy egyénisége, a magyar Asbóth Oszkár — kételkedtek is a hírek hitelességében. A »FW—61« repülései során 300 méteres magasságot ért el, s mintegy 120 km/óra sebességgel haladt. Majdnem másfél órán át volt a levegőben. Focke két emelőcsavarral látta el gépét, s kardántengelyek segítségével hajtotta a központi elhelyezésű, 160 lóerős csillagmotor. Á két rotorlapát ellentétes irányban forgott, így a forgatónvoma- ték-reakció egyszerű módon kiegyenlítődött. Ezt a helikoptert kizárólag a rotorlapátok állásszögének változtatásával kormányozták. A konstruktőr és munkatársai először a képein látható modellt építették meg, s a tapasztalatok alapján láttak neki a n«gy méretű helikopter elkészítésének. Jégtörő levegő A híres jégtörőhajó-építő cég, a finn Wartsila-művok többek közt a Szovjetuniónak is gyárt három hajót. Az elsó, a Jermak — 118 főnyi személyzettel — már kifutott az Északi-tengerre. A hajón 28 személy végezhet kutatómunkát. A Diesel-elektromos hajtómű kilenc — egyenként 465f: lóerő teljesítményű motorbői áll: ehhez kapcsolódnak a 3400 KW-os generátorok. A hajó maximális sebessége 19,5 csomó (kb. 36 km). Hat Diesel-motor szolgáltatja a fedélzeten szükséges energiát, s ellátja a légbuborékot termelő Atlas-Copco berendezést is, amely a préslevegőt állítja elő. Üjszerű megoldás: ha túl vastag a jégtakaró, a hajó előtt préslevegöt nyomnak a jég alá — úgy megemelik és szétreporztik a jégpáncélt.
