Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

> Áz utolsó negyedév Célegyenesben a Danuvia — Ötszáz tonnával több fonal Tizenegy hét választ el bennünket attól, hogy meg­kezdjük az új évet, s egy­ben a következő ötéves terv végrehajtását. Ez a negyedév tehát nemcsak 1975, hanem a IV. ötéves terv hajrája is. Nagyatádi, marcali tudósítónk közreműködésével körképet készítettünk két gyár és egy áíész helyzetéről. ____ f A z év első felében négy­millió forint értékű termelés­sel maradt el a Danúvia 4. számú nagyatádi gyára. Ezt elsősorban a fúrótokmányok gyártásában lévő műszaki problémák okozták. Ezt áthi­daló megoldásokkal enyhítet­ték, s szeptember elejétől a gyár tartja a tervezett ütemet. Kismarton László igazgató el­mondta tudósítónknak, hogy harmadik negyedéves tervü­ket már teljesítették. Most az a legfontosabb feladat, hogy elkészüljön a tervezett 40 ezer fúrótokmány, ugyanis túlnyo~ mó részét az NDK-ba és Cseh­szlovákiába exportálják. A nagyatádi gyár. az idén elő­ször készített új típusú kör­asztalt. Az első félévben el­készítették az alkatrészeket, az év második felében pedig megkezdték a sorozatgyártást. Edig 340 körasztal készült el, az év utolsó negyedében a terv négyszázat ír elő. A Da­núvia valamennyi Csehszlovákiának szállítja. Az V. ötéves tervben éppen megkétszereződik ennek a gyártása. Az egyik legfonto­sabb termékből, az egyedi szerszámokból az év végéig mintégy kétszáz (!) százalék­ra teljesítik a tervüket. Korszerű kártológépek dolgoznak a rekonstrukció óta a textilművekben. Azóta kevesebb ember kevesebb gépen jobb minőségű anyagot készít. A hajdani négyszáz helyett 110—120 lengyel kártológép dolgozik majd. Jól áll a marcali áfész a IV. ötéves terv időszakára tervezett hálózatfejlesztéssel. A tervezettnél 410 négyzet- méterrel nagyobb alapterület­tel, összesen 2760 négyzetmé­ternyivel fejlődött a kereske­delem, s mintegy háromszáz- negyvenötezer forinttal túl­teljesítették az öt évre elő­irányzott több mint tizenhat­milliós tervüket. Még áz év végén átadja az áfész ' Marcaliban a hatmillió forint költséggel épülő, ezer négyzetméteres lakberendezési áruházat. Nagy a fejlődés az ellátás javulásában a kisebb községekben és a peremkerü­leteken. Jó példa erre a köl- kedi, a kürtöspusztai (ezek* Pusztakovácsihoz tartoznak), a libickozmai, a csömendi, a boronkai, a horvátkúti, a bi- zei és a hosszúvízi vegyes­bolt. Ettek kialakítására, bő­vítésére négymilliót fordítot­tak. Az áfész nagy megértés­sel támogatta a marcali ta­nácsot a kereskedelmi háló­zat fejlesztésében. Sokszor szinte az anyagi lehetőségei­nek teljes kihasználásval vál­lalt terven felül is, amikor a nagy megyei vállalatok nem körasztalt | vállalkoztak a boltnyitásra a fejlődő nagyközségben. Jó» a hangulat a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A legnagyobb vál­lalatok — mint a Magyaróvá­ra Kötöttárugyár, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár, a Váci Kötöttárugyár, a Hazai Pa­mutszövő Vállalat, a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár — most nem panaszkodhatnak az alapanyag-szállításra. A kongresszusi munkaverseny, a rekonstrukciók eredménye­ként már eddig 456 tonnával túlteljesítette a textilművek áz ez évre tervezett »11 046 Az elmondottakból is érző- dik, hogy a negyedik negyed­évben elsősorban arra ügyel mindenki: ne csökkenjen a lendület, a termelés. A het­venkét szocialista brigád ezer tagja példamutatóan kivette részét mindebből, minden vál­lalásukat teljesítették. A tonnát, egyben a kongresszusi j gyár jövőre ünnepli fennállá- munkaversenyben az idén sának 25. évfordulóját. A ju­vállalt 246 tonnát is. Veress Zoltán gyártásvezető szerint még 50—60 tonna plusz fo­nal várható a gyáriaktól. bileumra szép eredményekkel készülnek: ilyen mennyiségű fonalat ugyanis még sohasem gyártottak Kaposváron. Kitűzték a fogadóállomás helyét Pécsi geodéták dolgoznak az Adria kőolajvezeték építésén Pécsi geodéták is közremű-1 lelősével tegnap telefonion be­lsődnek az Adria kőolajveze­ték építésének előkészületei ben. A Mecseki Ércbányászati Vállalat önálló geodéziai cso­portját a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, a megyénkén át vezető Adria generálterve­zője bízta meg, hogy vegyen részt a munkálatokban átter­vező! minőségben, A csoport­nak inár nagy tapasztalata van a földgázvezetékek kitű­zésében és bemérésében,*■ az ország sok részén dolgozik a tizenöt műszakiból és fizikai dolgozóból álló közösség. Tu- kora Györggyel, az Adria kő- olajvezeték munkálatainak fe­szélgettünk arról, hogy eddig milyen geodéziai előkészítő munkákat, méréseket végez­tek, mihez szolgáltattak ada­tokat. A pécsi geodéziai csoport a Berzence és Csurgó közötti fo- j szerződést kötött az önálló gadótelepet tűzték ki, ezenkí- , geodéziai csoporttal, s eddig vül elsősorban a‘ kőolajvezeték I mindkét fél teljesítette, amit majdani üzemeltetéséhez nél-1 vállalt, külözhetetlen hírközlő rend-1 lyének a megállapítása a te­repviszonyokat figyelembe vé­ve. A pécsi szakemberek gyako­ri vendégek megyénkben. A Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat a beruházás fontossá­gának megfelelően ' szocialista szer kábeleinek a helyét. Kü­lönösen nagy és felelősségtel­jes munkát adott a berzencei szivattyúállomás helyének a kijelölése, a kisajátítás . elin­tézése, azután a víztároló, a szennyvízcsatorna pontos he­Á fajták helyes megválasztása Búzatermesztési tanácskozás Nagyatádon Hazánkban az 1961—1970-es időszakban átlagban 1 millió 150 ezer hektáron termesztet­tek búzát. Somogybán tavaly — a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dél-dunántúli területi központjának adatai szerint — 68 ezer hektáron, az összes szántóterületnek több mint 35 százalékán foglalkoz­tak a mezőgazdasági üzemek ennek a növénynek a ter­mesztésével. A búza tehát mindenütt jelentős mennyi­séggel szerepel. Ezért volt különösen fontos az a tanácskozás, melyet teg­nap a Nagyatádi Járási Párt- bizottságon tartottak a megye termelőszövetkezeti szakem­bereinek . részvételével. A részvevőket a Somogy megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi ' osztálya nevében Szendrei András osztályveze­tő-helyettes köszöntötte. Két előadást hallgattak meg a jelenlevő főagronómusok, tsz-elnökök. Dr. Kovács And­rás, a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem tanára a bú­zatermesztés időszerű kérdé­seiről szólt. Ez a hónap a bú­eldől, milyen lesz a jövő évi termés. Az idén nem dicse­kedhettünk kiugró eredmé­nyekkel. Ez elsősorban az ara­tás idején bekövetkezett rossz időjárásnak tulajdonítható. Az időjárás hatása azonban kü­lönböző agrotechnikai ténye­zőkkel befolyásolható. Első­sorban a fajták helyes megvá­lasztásával, az áratás gyors és zökkenőmentes lebonyolítá­sával. Kívánatos lenne, ha a búzát 12—14 nap alatt takarí­tanák be a jövőben a gazda­ságok. Ki kell elégíteni a ha­zai igényeket, és az exportkö- telezettségeknek is eleget kell tenni — ez a búzatermesztő gazdaságok feladata. Ennek viszont csak akkor lehet ele­get tenni, ha tervszerűen, mi­nél kisebb veszteséggel taka­rítják be a «termést a mező- gazdasági üzemek. Különösen fontos, hogy az egyes fajtákat az üzemi,adott­ságok figyelembevételével termesszék a gazdaságok. A különböző tenyészidejű fajták helyes arányának megállapítá­sa is lényeges. Elsősorban a za vetésének ideje. Már most korán és középkorán érő faj tákat kell előnyben részesíte­ni a későn érőkkel szemben. Ezt követően a termesztés technológiájáról volt szó: a megfelelő talaj előkészítésről, a növényvédelemről, a műtrá­gyázásról. A vetőmagtermeltető vállalat képviseletében Katona János, a területi központ igazgatója a vetőmagellátásról szólt. Me­gyénk gazdaságai évente 1800 —1900 vagon vetőmagot hasz­nálnak fel. Egyre nagyobb az igény a fémzárolt, államilag J ellenőrzött vetőmag iránt. Az előadó felhívta a gazdaságok figyelmét a felújításra, a ve­tőmagcserére, mely a termés­növelés egyik eszköze. A tanácskozás végén a gaz­daságok képviselői mondták el tapasztalataikat. Az V. ötéves népgazdasági terv előirányza­ta a hektáronkénti 40 mázsás búzatermésátlag. A megyei ta­nácskozás, melyet az országos búzatermesztési tanácskozást követően rendeztek meg, min­den bizonnyal segít abban, hogy megyénkben ezt a célt megvalósíthassák a 'gazdasá­gok. 0..T. A pécsiek a geodézia külön­leges szakágában, az ipari geodéziában nagy tapasztala­tokat szereztek már a Mecse­ki Ércbányászati Vállalatnál, s ezt kamatoztatják somogyi te­vékenységükben is. Tukora György elmondta, hogy már kitűzték a Nagyatád, a Nagykanizsa felé vezető hír­közlő kábel helyét. Nagy gon­dot okoz most a geodétáknak, hogyan vezessék a kábelt a Latinca Tsz területéről a ka­posvári gázfogadó állomásra. Budapesten készülnek a to­vábbi tervek, az eddigi ada­tokat már megkapták a pé­csiektől. Az újabb tervek át­vétele után hozzálátnak az épületek, utak, létesítmények pontos és végleges helyének a kitűzéséhez. L. G. T isajátítás után örvénysértés nem történt, felháborodásra tehát nincs indok. Eljutott hozzám egy alaptörténet híre. Ismét kiderült, hogy mögötte nem egy ember és . nem egy ügy húzódik meg. Megvallom, egyre jobban becsülöm jogá­szainkat, akik magabiztosan »közlekednek*' a törvények és . a rendeletek útvesztőiben. Tudok róla. hogy a döntéseknél nemcsak jogról és kötelességről, hanem a mérlegelés. jogá­ról és szabadságáról is szó van. Így azután gyakran a józan ész is nélkülözhetetlen. Mai történetünkben egyébként két jellemző eset szerepel; mindegyik végére azt írhatnám: nem értem. Gergely Zsuzsanna. Kaposvár. Vörös Hadsereg útja 97. szám alatti lakos papírjai; a törvények, rendeletek és, jog­szabályok gyűjteményének több kilós kötetei vannak előt­tem. Panaszosunk nevén egy 563 négyszögöles telek és ház volt (édesanyja haszonélvezetével)/ ebből még 1972-ben 400 négyszögölet kisajátított a városi tanács. Az eliárás törvé­nyes, a megoldás módja — enyhén szólva — kifogásolható volt. Miért? Olvasom, hogy az igazgatási osztály kártalaní­tásként 14 000 forintot ajánlott föl. Ha jól számolom, ez. négyszögölenkint 35 forint, s nyomában munka, időveszte­ség, döntési »kényszer« a bíróságok számára. Mit tesz ilyen­kor az, akire kisajátítási eljárás vár? Természetesen a bíró­sághoz fordul, joga van hozzá. Ott pedig — a forgalmi érté­ket alapul véve — döntenek. A Kaposvári Járásbíróság 1973-ban 66 000 forinttal, másodfokon a Megyei Bíróság 1974- ben újabb 20 000 forinttal toldotta meg az igazgatási osz­tály »felajánlását«. így a 14 000 forintból 100 000, a négyszö­gölenkénti 35 forintból 250 forint lett. Nem értem, mert túl­ságosan nagy a különbség. Mi értelme van ennek? A for­galmi értéket a városi tanácson nem ismerhetik? Ha nyolc­vanezer helyett ítélt volna százezret a bíróság, nem tehet­nénk észrevételt. így azonban ... Három év telt el rengeteg — elkerülhető — munkával. Ügy tudom, a perköltséget is a városi tanács fizeti, ha »veszít«. Tavaly 400 kisajátítási ügyet tárgyalt a Kaposvári Járásbíróság és 350-et a Megyei Bíró­ság. Rendszerint a tanács fizet. Egy év alatt, több százezer forintot(!). T)e ez mai témánknak csak az egyik része. A má­sik is izgalmas. Gergely Zsuzsanna elhatározta, hogy a százezer forin­tot megtoldva belép a Németh István nevét viselő lakásépítő és fenntartó szövetkezetbe. A jelentkezés, az eljárás törve- nyes, a szövetkezet alapszabályát állami szerv hagyta jóvá. Tizenkilenc lakást, építenek majd a Németh István fasor 43—45. alatt — két tulajdonostól — 1 900 000 forintért!!) megvásárolt telken. Ebből az összegből 135 000 forint jutott Gergely Zsuzsannára. És most beszéljünk az illetékről, amely oly sok gondot okoz. .Nem kétséges, az illeték állami bevé­tel, mindannyiunké, a közösségé lesz; nem ellene szólok. De valamit nem értek. Gergely Zsuzsanna lakásépítési szándé­kával — mert a szövetkezeti utat választotta — »megszűnt egyén lenni«. És megszűnt-e valóban? A szövetkezet 22 950 forint illetéket szabott ki rá, miután arányosan felosztotta az Illetékhivatal által kirótt 17 százalékot. zerinte azonban csak 5950 forinttal adós. I.gy hát fel­lebbezett az Illetékhivatalnál. Érvényben van ugyanis egy 11/1966/VI. .29, PM számú rendelet, amelynek 30. §-ában a 7. bekezdés c) pontja kimondja, hogy »... a kártalanítási összegből való ingatlanvásárlás mentes az ille­ték alól*. így csak 35 000 forint után kellene fizetnie. A ren­delet emberséges. Azt akarja, hogy akinek telikét vagy házát kisajátítják, az illetékmentesen vásárolhasson másik ingat­lant. A hivatal azonban másképp látja. Szerinte ez a ren­delet itt nem alkalmazható, mert nem Gergely Zsuzsannára, hanem a szövetkezetre vetették ki az illetéket. A szövetke­zettől pedig senki semmit nem sajátított ki. Igaz. Csakhogy az Illetékhivatal rögtön agyon is ütötte saját véleményét. Indoklásában ugyanis leírta: Az adatokból valóban kiderül, hogy Gergely Zsuzsanna kisajátítási kártalanítást kapott, de szerződéssel nem igazolta, hogy abból vette az ingatlant. S ha igazolta volna? Akkor talán méltányolnák jogos ké­nelmét? Az ügy tovább bonyolódott. Fellebbezés a megyei tanács pénzügyi osztályához, és szűkszavú elutasítás — rendelitek-* re való hivatkozás nélkül/ így szól: »Gergely Zsuzsannának nincs illetékelőírása az Illetékhivatalnál, nem létező illeték- előírásra pedig mentesség sem adható.« Mit lehet kezdeni? Egyénekből áll-e a szövetkezet, vagy »felszippantja« őket a közösség? Az Illetékhivatal elutasításában ugyanis az 5/1971. (II. 8.) számú kormányrendelettel módosított 20/1959- es kormányrendeletre hivatkozik (kideríthetetlen, hogy me­lyik pontjára). Csakhogy ugyanezzel a rendelettel az ő ál­láspontjuk ellenkezőjét is bizonyíthatom. íme: 10. § (1) »A lakóházban levő lakások személyi tulajdonban állnak. (3) ... az épületszerkezetek, a lakóház közös célt szolgáló részei, helyiségei, továbbá a központi berendezések és a házfel­ügyelői lakás a szövetkezet tulajdonábart állanak«. Magyarra fordítva: a lakásszövetkezetben közösséget vállal az egyén, de személyi tulajdona vitathatatlan. Igaz, itt még csak az előkészületekről, a telekvásárlásról van szó. Mégis izgat valami. Ha ugyanis Gergely Zsuzsanna magánházat, magán­telket vesz, vagy egy olyan öröklakást, melyet a tulajdonos az OTP-n keresztül értékesít, akkor mint vevő. minden to­vábbi nélkül illetékmentességet kap. Miért hátrány az. ha valaki lakásszövetkezetben akarja ^megoldani a gondjait? Mert hátrány a javából! Szereplőnk esetében csak a telek megvásárlásánál 17 000 forint veszteség. panaszos még nem fordult a bíróságho'z, de azért tu­dakozódtam, mire lehetne számítani? »A bíróság a jogszabály értelmezése alapján helyt adhat a kereset­nek vagy elutasíthatja azt.« Ez minden. De miért ne tenné így, hiszen a .hivatalok is »értelmeztek«. Kérdés, hogy az ügyfél vállalja-e a bírósági utat? Hiszen, ha elveszti a pert, akkor még a 6—8 százalékos perköltséget is ő fizeti. De ezek már részkérdések. Ügy gondolom, azt kellene megvizsgálni Gergely Zsuzsanna, és mások esetén okulva, hogy miért le­het hátrány a szövetkezeti lakásépítés, ha egyszer az ér­deklődők nagy részének a figyelmét az állam is erre irá­nyítja? Jávori Béla s A 19,8 millió forintos betétállomány (Tudósítónktól.) Segesden 1958-ban —száz taggal— takarékszö­vetkezet. Az elmúlt ^17 év fejlődéséről beszélgettünk Szőke Józseffel, a takarék- szövetkezet elnökével. Az 1958-tól 1961-ig eltelt négy •év az útkeresés idősza­ka volt. 1961—1967 között megkedvelték a falusi embe­rek a takarékszövetkezetet, mely ezután egyre inkább a falu és a környék egyik gaz­dasági tényezője lett. j — A betétállomány 19,81 vetkezethez. 1970-től kiren-. alakult i millió, a kihelyezett kölcsön | deltség működik Somogyszo­pedig 4,2 millió forint. Ebben az évben 2.6 millió forinttal növekedett a betét, és év vé­gére szeretnénk elérni a ter­vezett 21 milliót. Gépkocsi- nyeremény-betétünk félmillió forint. A termelőszövetkezet megbízáséból mi fizetjük ki a háztájiból értékesített álla­tok vételárát. Ez a múlt évben 2,5 millió forint volt. s az idén is 1,1 milliót tett ki. Segesden kívül még több — Miben nyilvánul meg ez? | község tartozik a" takarékszö­bon. 1971-től betétgyűjtő pénztár Ötvöskónyiban és 1974.-től Bolháson. A fejlődés indokolta, hogy az 1968-ban létrehozott somogyszobi be­tétgyűjtő pénztár 1970-ben kirendeltséggé szervezzék át. A jelenlegi bérelt épület már nem felel meg a feladat­nak, ezért rövidesen elkészül az új üzletház az áfész épülő áruháza mellett. A léteaft- ményt novemberben szeretnék átadni rendeltetésének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom