Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

MÓDSZERVÁSÁR Felszabadulási tárlat A diaporáma dicsérete Nemcsak a módszervásár volt újdonság számomra, hanem a diaporáma is, amelyről ugyan- 1 csak sokat hallottam, s itt ta­NEíWI KÉTKEDÉSSEL in­dultam el vasárnap délelőtt az első kaposvári módszervá­sárra. Vajon miféle tartalom, ötlet rejtőzik a divatos forma mögött? Kellemes volt a csa­lódás, mert jó ötletekkel, for­gatókönyvekkel, foglalkozási változatokkal jelentkeztek az elektroncsőgyáriak, az építő­ipari vállalat fiataljai, a Fia- __ ________ t ál Utazók Klubba, a KISZÖV- jáikoztam. vele. klub. Sőt, egyéni »indulok*« is voltak, akik forgatókönyvet, elképzeléseket mondtak el. Csak egy példa: mindenki ér- I deklődéssel hallgatta a fiatal j tervezőmérnököt, aki egy ké- | szülő tanulmány részletét is- j mertette. Arról szólt, hogyan alakítsák ki belül a leendő klubot, miként párosuljon öt­lét és jó ízlés, hogyan éljenek a meglevő anyagiakkal, és mire szervezzenek társadalmi munkát. A diavetélkedő és a magnós irodalmimüsor-ismertetés, a beatről szóló zenés előadás, egyszóval valamennyi ver­senyszám fiatalos hangulat­ban, némi szurkolással, átütő jókedvvel folyt. Marosak ezért is megérte a vasárnap dél­előtt. Kitűnt: lesz miből válo­gatnia a zsűrinek a megyei j tűk az egy -egy allo képben módszervásárra. A legnagyobb J kitárulkozó nyári Balatont, élményt az el ek trón csőgyár: - Megvallom: szívesen szegő­aktól kaptam. Igaz, ez a mon- J prókátorául a diaporá­Megnyílt a somogyi képzőművészek kiállítása dat egy kissé dolgozatízű, de j manak. Az ilyen műsor ugyan- valójában így van, mert meg- , ,s képes arra, hogy a több ér- lepetésként ható ajándék volt. | deklődésű egyénekből egy cél­ra szövetkező közösséget ko­vácsoljon. Megtalálja, vagy inkább feltalálja magát benne a versszerető és a versmondó, a zenerajongó, a fotós, sőt még az is, akiben netán mű­hajlam él. hogy külhoni Technika, jó ízlés, fotókész­ség, színhatás, költészet, mu- | sorszerkesztési zsika ötvöződött a Nyár című | Nem hiszem, műsorban. Sokan talán el is j vágy hazai utazásokról tar­találták már, mi lehetett a zene: igen, Vivaldi »nyár mu­zsikája«, a zenében újraéledő évszak. A nyarat pedig a Ba- laton-parti diafelvételekkel idéztél! meg. A kalauz a sió­foki költő, Garat István több verse volt... S mindez így együtt harmonikus egységben talmasabban, élménytelibben lehetne vallani, mint így. A »HATÁST« talán mi sem jellemzi jobban, mint hogy jól megmosolyogták a vetítés előtt a műsorvezetőt, aki a Latinca Művelődési Központ jéghideg nagytermében arra nagyszerű műsorrá kerekedett. í kérte a klubtagokat, mondják Ezeknek a diáknak a vetíté- I el. sekor nagyszerű technikai já- ' És mit jelent nekik a »csodák csodája« a tékokra nyílik lehetőség. Lé- j a zene, a kép megtette gies áttűnések, a zene ihlette I sát. Mikorra véget ért a mű­fényjátékok, néhol majdnem a j -S<>T~- hiába volt őszi hideg, mozgófilm hatását keltve, de I valamennyien éreztük. né­hány percre visszatért közénk a pergő képek helyett így j hosszú másodperceidig nézhet- 1 a nyár. T. T. Kevés a látnivaló a nagyközségben A megye déli határán fek­vő Barcs nagyközség a térké­peken határátkelő helyként szerepel. Nyáron naponta szá­zával haladnak keresztül raj­ta a Jugoszláviába induló, il­letve onnan érkező személy- gépkocsik és autóbuszok. Csu­pán áthaladnak. Ha mégis megállnak, az csak egy-két órás pihenő a vezetőnek. Barcs,, bár naponta több száz külföldi és magyar fordul meg itt, nem idegenforgalmi hely ... Szigeti Józsefné Sio- tour kirendeltségvezető sze­rint sok mindent meg kellene csinálni ahhoz, hogy Barcs idegenforgalmi hely legyen, hogy »meg tudják fogni« az átutazókat. — Szállodánk nincsen, pon­tosabban egy van, a Béke, de csupán néhány ember pihen­het meg ott, mindig zsúfolt. Kifogás is .akad elléne éppen elég. Aki itt akar éjszakázni, az inkább a fizetővendég-szo­bákat kéri. Megfelelő étter­münk sincs. — Ha valaki azzal fordulna Önhöz, hogy szeretne körül­nézni Barcson, mit ajánlana? — A községtől nem messze — Szeretnek utazni a bar­csiak ? — Igen. Az idén huszonhét belföldi társasutazásunk volt. A helybeli iskolák, a terme­lőszövetkezet és a környék­beliek szervezett csoportjai utaztak az ország különböző részeibe. Akadt egy külföldi csoportunk is, a csokonyavi- sontai tsz tagjai utaztak a jugoszláv tengerpartra. Ez nem jelenti azt, hogy csupán Tizennyolc somogyi képző­művész negyvenhárom alkotá­sából felszabadulási tárlat nyílt vasárnap a Somogyi Képtárban. A múzeumi hónap programjának az eseményét Kiss István, az MSZMP KB tagja, Kossuth-díjas szobrász méltatta. A felszabadulási ju­bileumi tárlat ünnepélyes megnyitóján részt vett Honfi István, a megyei pártbizott­ság titkára és Kocsis László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Kiss István megnyitó beszé­dében röviden azt vázolta, hogy milyen feladatot tolt be a képzőművészet pártunk po­litikájának a megvalósításá­ban, miként szolgálja a tö­megek kulturális nevelését a festészet, a szobrászat, a gra­fika, s más, vizuálisan megje­lenített művészi gondolat. Szólt a vidéki művészek nagy felelősségéről, arról, hogy a magyar képzőművészet szer­ves részének kell tekinteni te­vékenységüket, s helyi kötő­dések nélkül igazán nem is születhet értékes kultúra. Kiemelten foglalkozott az­zal, hogy a képzőművészek­nek fontos szerepük ván a közízlés fejlesztésében, de a közönség is törekedjen a mai alkotások elmélyültebb befo­gadására, megértésére. A somogyi képzőművészek felszabadulási tárlatának ün­nepélyes megnyitóján a ka­posvári Munkáskórus műkö­dött közre. Lemezfigyelő Hét évszázad költészetéből — ------------ „ . c vr'Y> '• A magyar líra gyöngyszemei v an az osborokas, kiépített negyven ember voif kiváncsi címet adták négylemezes-------- “* f határon túl. eleire, szarnia- lbum létreálmodóiazössze­U n egyen, utasunk volt a szó- . Méitán. S. a Holnap kezdődik Játékmester kerestetik! autóspihenővel, azt valóban érdemes megnézni. Hogy itt Barcson mi van? A templom mint műemlék, de az , majd­nem mindenütt van. Talán a strandot tudnám még ajánla­ni. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy a Dráva menti la­kosság életét esetleg a dél­szlávok történetét egy állandó kiállításon mutassák be. A Bajcsy-Zsilinszky utcai irodá­ba belépő — hk Barcsról akar valami képeslapot, vagy pros­pektust vásárolni, bizony csa­lódva távozik. Semmit sem kap. — Az őrborókásról volt egy kisebb füzetünk — hallom a ki rendeltség vezető tói —, de már régen elfogyott, azóta jjj Cßif vakáció története , Új vetélkedő indul, ezúttal nem riporter, hanem játék­mester kerestetik, mégpedig az éter hullámain. A rádió, a I sem kaptunk újakat. KISZ központi bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság és a ' Népművelési Intézet közös ak­ciója, a Játékmester kereste­tik! című vetélkedő holnap hangzik el először a rádiómű­sorában. A műsort az a célki­tűzés hozta létre, hogy az érintett szervek a rádió segít­ségével adjanak gyakorlati támogatást a fiatalok változa­tos, közös időtöltésének meg­valósításához. A versenyzők között egy somogyit is hall­hatunk majd, Illa Gyulát, a segesdi művelődési ház igaz­gatóját. Padisák Mihály tájékozta­tásából megtudtuk, hogy a- Petőfi adón holnap délután öt órakor kezdődő műsor két­hetenként jelentkezik újabb adásaival. Adásonként két-két játékmesterjelölt egy-egy if­júsági közösségben készített versenyműsora hangzik el. I rádióújság megfelelő számai ■''ban szavazólap jelenik majd meg, de szavazatok nemcsak ezen a lapon, hanem levele­zőlapon, levélben is feladha­tók. A legjobbak rendszeresen vezethetnek majd rádióműso­rokat, a bevált jelölteket pe­dig a megyei és az országos klubvezetőképzésben foglal­koztatják majd. A győztesek díjazásban is részesülnek. cialista és a nyugati orszá­gokba. — Kik utaztak a legtöbbet? — A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. A mezőgazdasági kiállításon is ott voltak, bár nem tudtuk az összes érdeklődőt elutaztatni, hisz korlátozottak voltak a szál láslehe tőségeink. A barcsi Siotour-irodában valutavétellel és -eladással, útlevélkérő lapok és belföldi valutajegyek árusításával is foglalkoznak. A kirendeltség­vezető elégedett, a kimutatá­sok számai szépen emelked­nek, egyre több barcsi utazik szervezett kirándulásokra, csak éppen a helyi idegenfor­galom. miatt bosszankodnak eigy kicsit... Nagy Jenő »gyöngysor« olyan, hogy egyre többet lehet odafűzni hozzá. Most már Váci Mihály, Simon István, Kassák Lajos legszebb verseit is. Hétszáz év költői terméséből ad három és fél órás ízelítőt az album, melyet Ungvári Ta­más szerkesztett, Szinetár Miklós rendezett. A sor nép­balladákkal kezdődik, s József Attila tizenegy versével zárul. Idézünk a lemezek írásos mel­lékletéből, Ungvári tanul­mánynak is beillő összegezésé­ből: »-Nemzeti irodalmunk vi­lágirodalmi szintre abban a műfajban emelkedett, melyet a legnehezebben ismertethet meg a világgal: a magyar nyelvű lírában.« S ezt nem cá­folja az sem, hogy a nemzeti í nyelvű költészet a latin nyelv­ben való verseléstől virágzott ki. Janus Pannonius latinul is jellegzetesen honi hangulatú körtői életművet teremtett. Búcsú Váradtól című versét Miklóssy György tolmácsolja, sajnos némiképp »élettelenül« az első lemezoldalon. Balassi és Zrínyi költészetén még jól mérhető a latin nyelvű verse- .lés hatása, s mégis: az egyko­ri életmód és szemlélet jelleg­zetes dokumentumai. »Em­berségből példát, / Vitézségből formát« adtak. A népköltészet igazi virágo­kat terem. Bizonyságul idéz­zük a címeket: Őszi harmat után, Zöld erdő harmatát, Te vagy a legény. S egy másik időszak, egy másik vonulat névvel »fémjelzett« költői megvilágosult, fénysugárban tenyésző gondolatokat rónak papírra. Batsányi, Fazekas újítói közé tartoznak. Versei­ket Major Tamás, Sulyok Má­ria, Ruttkay Éva, Ráday Imre és' Agárdi Gábor mondják el. A niklai remete Berzsenyi, a patrióta Kölcsey és a ro­mantikus Vörösmarty költé­szete példa volt, s marad. A mindig égő Petőfi már a tett embere volt; lírájából hét vers ad ízelítőt. A magyarul leg­szebben beszélő Arany úgy volt kortársa, hogy egy kicsit a kontrollt is jelentette. Hor­váth Ferenc, Szirtes Ádám. Keres Emil nevét jegyezzük fel a verstolmácsolók között. Nem méricskélek azon, hogy Adyt öt verssel több képvise­li, mint Petőfit. Hiszen a le­mezoldalt csalcnem »betöltő« költeményekből nekem sem lenne szívem kihagyni egyet sem. S most már csak a ne­vek álljanak itt: Heltai Jenőé, Babits Mihályé, Kosztolányié, Karinthy Frigyesé, a tragikus Mihály, Csokonai líránk meg­sorsú Juhász Gyuláé, Tóth Árpádé, a kegyetlen halálú mint a kéményseprők keféje, ba-pofájú meg az a lány, aki Mit tesz egy nyár, már olya- az emeleti ablakból küldi a ra nők, mint a férfiak! \ ....... , . .... A Datóngertől viszont úgy darjeleket' Valami megszállt érzem magam, mint aki lebu- bennünket, valahol tanítják kott. Eszembe jut a suli. Itt ezt a rohanást.. Csak azt 'tud­ván a láthatáron. nám, mi hajtja az embert fogja a kezem, visz magához. ugy est,e Délelőtt csak unat- Meredek ügy! kozni lehet. Jelein mindenki, Ahogy a lakásba lépünk, aki már hazajött. Van iram, De hát akad itt valaki, aki válogatott kerettag a kispadon mondom Tleki, hogy minden nagy a hangulat, de az min­egy magamfajtának tanácsot Szóval, nagyon lehangoló egy nagyon modern' a kepek a fa- dig csak úgy magától jön. Ne­tudna adni? Még a Radics bá- találkozás volt ez. esi se tolja erre az orrát, az Az öregék'is írták: fáznak a Elvi Salamon sem látható. Ami víz partján, esik. (Senki nem velem történt ezen a nyáron, mondta, hogy menjenek!) Ha nem kívánom a művelt társa- nincs nap, biztosan megy ná­dalom egyetlen tagjának sem. luk az ulti meg a szöveg, az Nem nekem találták ki a ,ma- apám meg nem sokra tartja gányt. Még a néném bölcs a vizet. A kádon kívül min- gpndolatait sem hallom. Hol den víz hideg neki. Minek I 9 Ion. meg minden. Vacsorát ké- kivágunk a pusztaságnak, mert szít, sört iszunk. Semmi izga­lom. Közli velem, hogy he­lyezzem magam kényelembe. Sokszor magam sem. értem, mitől idegesek a mamák. 18. Még néhány nap, es mar Szóval, ilyen ez a város, rosszul vilá­gított mellékutcák, pislogó neonok, füstös presszók, a mo­zikban ócska előcsarnokok (itt teremnek télen a huligá­nok, akik nyáron kivirágzanak a téren, stoppolják a parkok padjait, pumpálnak a lábuk­hete. Ez is annyit ér, influenza az egészségügyi lágnapon. is tart ez a világ!? Az öreg megy az ilyen nyaralni? Az mindenki hazajön, hagyott itthon egy csomag ci- idén is azzal indult, majd csak minden alakul, de semmi vál- kai, mélyen a zsebben keverik garettát, azt szívorp. már két alakul valahogy, hátha szeren- tozás. Van még egy nagy es- a fillért). Jönnek nyomukban mint cséje lesz. ténk, és ez a nyár is véget a részegek, a lumpenek, a bör­Itthon is esős a nyár. Mit - kléghozzá abban a pilla- tönvlseltek, az eltévedt lá- lehet tenni? Ülünk a Rama- náthán, ahogy kinyitják a su- nyok az URH_S kocsik a Megjött ugyan az Angéla, zuriban. Majd elfelejtettem: lia.itót. mentők a fekete fiivarhanla itt is volt nalam, de én na- itt van már a Mendel is; a Li- Felhők mindenhonnan. ’ a Kele fuvarban la gyón tartózkodóan bántam ve- vi egész este fogja a hüvelyk- Légáramlás északról, hirte- puiok' az lttas vezetők, a sziv­le. Nem szeretném elhamar- ujját. Nem nagy szám ez a 'en lehűlés, az egész földgolyó betegekhez rohanó orvosok, kodni ezt a házasságot. Később Ramazuri, csak a főnök miatt egy hűtőszekrény. Akkor hűl Van még egy esténk, és most ugyan megmutattam neki azt tartunk ki. Jó fej, eddig még amikor akarják. nekivágunk a nagy, széles ut­a könyvet, amit a néném hol- akármilyen babával jöttem, Kinyitják a suliajtót, onnan cáknak. mijai között találtam. Címe: mindnek azt móndta: ' kisasz- árad a hideg! Ezt miért nem A „ásások nézik a ma«ánm Kismarnak kézikönyve. szony. jelenti a meteorológia? nőket t TTio Nagyon családias. Olyan bá- Megjött ma a Kelemen és a Van még egy nagy esténk. gránátok előtt, natosan ült egy széken, mint Weisz is. Barnák és soványak, Rohan elöl a Mezei, ez a Zor- (Folytatjuk.) Radnótié, Szabó Lőrincé, Gá­bor Andoré. S a teljes lemez­oldalt »foglaló« József Attiláé. Előadói szempontokat figye­lembe véve: nem egyenletes színvonalú album ez, de isko­lák. tanitézmények számára nélkülözhetetlen. Nemcsak megkönnyíti, hanem élménnyé is teszi az irodalomórát. Szín­vonala — mint említettük — egyenetlen. Nem is Lehet egyenletes, hiszen másfél tu­catnyi művész mondja el a verseket. Ascher Oszkártól Kálmán Györgyig húzódó vo­nulat ez. Összegezés ilyen te­kintetben is. Előadói felfogá­sok összegezése. A »szürke stílusú« Ascher Oszkár mel­lett a hevülettől izzó Besse­nyei Ferencé. Major értelme­ző versmondásá után Gáti József egyenletes hanghordo- zású előadói módja. Pálos György gyönyörű orgánumát is »segítségül hívó« tolmácso­lása Szirtes Ádám plebejusi erőt sugalló verselése mellett. Sinkovits, Benkő Gyula, Tol- nay Klári. Gábor Miklós, Jan- csó Adrienn, Baló Elemér és a többiek is »színfoltok«. Pet- rovics Emil zenéje jól simul a versek hangulatához. L. L. (&3IE353EI \ 0100890200020088010202000102010002

Next

/
Oldalképek
Tartalom