Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-09 / 237. szám
Torvaji üzenet a jövőnek A* eke néha cserép darabokat fordít ki Torvaj határában, dombokat sebezve. Régi idők üzeneteit. Vajon milyen üzeneteket hagyunk majd mi az utókorra? Ilyeneket biztos nem, amilyet idősebb Tóth Mihály bátyánk. Még kékebb lesz a szeme, homlokán a barázdák kisimulnak, ahogy meséli: — Nahát a kukoricafosztó, az volt igazi mulatsága a gyerekeknek! Szabó Györgyöt, a csőszt vártuk, hogy rákezd. Nem kellett sokat biztatni. »Egy este hallom ám — azt mondja —, hogy az istállóban csakúgy surrog a tej. Valaki feji a tehenet. Bemegyek. Hát nincs ott senki. A boszorkány kerékké változott. Másnap az úton nagyon nyikorgóit a kocsi. S, hogy újra v.isszabájolta magát élő emberré a boszorkány; egy hétig nyomta az ágyat, olyan beteg volt.« És tud igazi mesét Mihály bácsi a »torvaji rezulában«, a Kásipusztánál megfogott betyárról, Patkó Bandiról. S azután egy másik haramiáról, Hanákról, akiről a víz kiszáradt medrét nevezték el, ott szokott bujkálni, Tóth bácsi édesapja tanúja1 volt, amikor — a szemközti kocsmára látott — rátörtek a pandúrok a betyárbandára. Azok képtelenek voltak védekezni, mert részegségükben összekeverték a fegyvertöltési sorrendet: a port, kapszlit, fojtást rosszul dömöckölték a pisztolyokba. tünk, azt fogták a kezükkel, úgy tiporták. A faruk gyönyörűen járt, minket legényeket el sem lehetett volna hajku- rászni onnan. Szüret utáni munka volt ez, így aztán egy- egy korty is jutott az embernek, hogy még nagyobb legyen a gyönyörűség. Ha így nézzük, kedvet virágzó idő volt. Ha úgy, kedvet hervasztó. A félholdas, egyholdas gyurgyókai »proletárok« — így nevezték őket — nyáron aratni jártak részesként, télen fát vágni. Tab négy kilométerre van innen, de zi- mankós időben — útjuk csak sáros földút volt — az orvosért sem tudtak szalajtani. Csák Rozália, Czupomé bába pedig nem tudott mindenre medicinát. Tóth Mihály Jiácsi, hetvennyolc éves parasztember bólogat, megtörli gyönyörűfehér, szárnyas bajuszát. Tegyük hát le a kellemetlen emlékek igáját a nyakunkból. Hiszen hol van már az az idő! Nincs már aratás sem, nemhogy részes! — Csak onnan tudjuk, hogy vágják a búzát, hogy zúg a kombájn — mondja ifjabb Tóth Mihály. — A paraszti gazdaságból eltűntek az aratás munkaeszközei, meg a kocsi is. Számon tartja — hiszen az egyesült, nagy tahi tsz foga- tosa —, hogy valaha hetvenkét lófogat volt a faluban, ma viszont már csak öt pár ló. — Hordjuk a friss 'kenyeret a boltból, meg magunk sütjük. A kemence azért megvan, papMegújult a házuk a régi j Tóth-porta helyén, rá sem is- j merne az, aki harminc évvel ezelőtt látta. — Jószágtartó falu volt ez. j A Magyar De most már a nyárban csak j Szövetségének dél-dunántúli tizenkettőt legeltettek. Ugye, a í csoportja és a Somogy megyei Tanácskozás az amatőr képzőművészeti mozgalomról A működő szakkörük megerősítése Valamit már a tegnap is hagyott az utókorra. Miska bácsi szerint: — A szövés eszközeit. Felkerültek a padlásra, vitték a múzeumokba, vagy a gazda beépítette a faanyagot a kerítésbe, ólba. Hej, pedig szép , ... * mesterség volt! Mert itt, aki- rikat szarogatunk benne, nek csak zsebkendőnyi földje volt csak, az is saját maga szőtte az inget, gatyát, ágyi lepedőt, törülközőt. Volt a kendernek helye mindenki területrészén. Aztán ugye, hogy kinyúttük, vittük áztatni _ a Rubonyába. Karók tartották, hogy le ne vigye a kendert a -Víz. No, utána — nem haragból — kivertük. Tört össze apróra. A pazdergya kihullott, maradt a szál. Tilulás, gerebe- nezés. Este összejött a menyecsketársaság ; tiporták. Két fűrészbakra egy deszkát tetfiatalok eljárnak az iparba, i Tabra. Azokat már nem köti le az állat. Átellenben épül az új művelődési otthon. Jelzi a régi idők elmúlását az is. A reggeli buszok — az álmosan tülkölök — szintén: tömötten indulnak műszakkezdésre. Az jellemzi a mai Torvaji, hogy biztonságos itt az élet. S ez a biztonság két irányból árad. Iparból, mezőgazdaságból egyaránt. Ez a véleménye Kovács László- nénak is. Mintha igazolná vélekedését az a tény, hogy a messzi Alföldről három család választotta magának a további életre Torvaji. Adatok a jövőnek. 1975 őszén százkilenc televíziót néznek esténként a torvajiak, s ez azt jelenti, hogy majdnem minden házban üzemel készülék. Száztizenegy család fizeti kéthavonként a rádiószámlát. Százharminc— száznegyven hetilapot olvasnak, félszáz napilapot járatnak. Tizenkét személyautó van a birtokukban. A kihelyezett könyvtárnak száznegyven állandó olvasója van. Török* eredetű épület falai őrzik a múltat a faluvégen. S a nevek: Paska, Zelenák, Ze- rényi, Pfeiffer, Léner, Kottán, Takács, Tóth. A jelen talán ezt adja át a jövőnek: ezernyolcszáz—háromezer forintot keresnek a tsz-tagok havonta Torvajon. Leskó László Képzőművészek i ta: a hivatásos képzőművészeknek feladatuk az amatőr- mozgaloiti támogatása; az amatőr képzőművészekkel együtt kívánnak dolgozni. művelődési osztály tanácskozásra hívta össze a hét elején azokat az érdekelteket, akik részt vesznek a mozgalom irányításában, illetve a művelődési intézményeken keresztül kapcsolatba kerülnek a megyében élő és tevékenykedő amatőr képzőművészekkel. A tanácskozás tartalmi, érdemi részének az elemzése előtt érdemes magának az öszkat a választott pályára. Míg korábban többen bejutottak a sikeres felvételi után a főiskolákra, az utóbbi időben már nem tudnak megfelelni a fokozott követelményeknek. Ahhoz, hogy az itteni munkát hatékonyabbá tehessék, szükséges az anyagi támogatás fokozása, a kisplasztikái szakkörrel együtt a méltó elhe„ , . ... . , , , , lyezése. Fölvetette annak a művelődési mtezmenvek fel- s^üssé„essé„ét is hogv hoz_ daaiKoreoe tartoziK ]o nenany 7anau. iáj-rp konynltáHn-s gond megoldása. Az ízlésne- ' ZanaK letle egy xonzultacios Csupán azért szükséges most részben szólni arról, hogy mit is értünk amatőr képzőművészeti • mozgalmon, mert a mozgalom holnapja szempontjából kétségtelen: a velés, a TIT-tel közösen az ismeretterjesztés, a közönségszejövetelnek az egybehívását j gej való szorosabb kapcsolat Ls értékelni. Sokat _ monjl ! kialakítása. Az amatőrmozga- ugyanis. hogy az amatőr kép- ; iorn j-ésáoen szabadidő-tevé- zőművészeti mozgalom hely- kenységként is felfogható, de zetének és feladatainak a számbavételét, a hivatásos képzőművészeknek a - megyében működő csoportja kezdeményezte. Ezzel máris eloszlathatjuk azt a tévhitet, hogy a hivatásos és az amatőr képzőművészek között kibékíthetetlen ellentét uralkodna.- Volt ellentét, de ezt az amatőrmozgalom különböző, személyes megítélésből eredő nézet- különbség szülte csupán. Szabados János festőművész, a megyei csoport titkára tisztáznagy szellemi haszonnal járó kedvtelés. Másrészt az önművelés roppant gazdag lehetősége, s esetenként a művésszé válás útja is. Az amatörmozgalomban értékes hagyományai vannak a szakköröknek. Leitner Sándor festőművész ezeknek a működését értékelte. Elmondta, hogy az olyan elismert szakkör. mint a kaposvári Balázs János képzőművészeti szakkör, 1968-tól nem- képes megfelelően felkészíteni a fiataloBerzsenyi-szobrot kap Nikla Vas és Somogy megye közös rendezvényei A jövő év elején ünnepeljükj A középfokú tanintézetekben Berzsenyi Dániel születésének ! Berzsenyi-vetélkedőket tartaa marcali áfész-nél Sok asszony, leány dolgozik a Marcali és Vidéke Áfész- nél. Most a nők éve alkalmából a szövetkezet nőbizottsága és szakszervezeti bizottsága elhatározta: klubot szervez a nők részére. Kürtös Sándorné, a szövetkezet nőbizottságának a titkára ennek céljáról a következőket mondta: — Szeretnénk, ha az őszi, téli hónapokat eredményesen használhatnánk ki a nálunk dolgozó, valamint a tagok so- raihan lévő asszonyok, leányok műveltségének, általános ismereteinek fejlesztésére. A művelődési házban havonta egyszer összejövetelt tartunk, amelyen különböző előadások hangzanak el. Programunkat úgy állítottuk össze, hogy azok a sokféle területen dolgozó asszonyok, leányok mindegyiké^ érdekelje. Marcaliból már eddig nyolcvanan jelentkeztek, köztük olyanok is, akik ugyan nem szövetkezetünknél dolgoznak, de mint tagok érdeklődnek a szövetkezet és a nőbizottság munkája iránt. A program valóban gazdag. Elsőként a családjogi törvé- | nyékről hangzik el előadás. Ezt követően egészségügyi, a háztáji kertészettel, könyvekkel és más kérdésekkel foglalkozó témákra kerül sor. Az áfész nőbizöttsága azt is tervezi, hogy az asszonyok, leányok igénye, érdeklődése szerint bővíti, tovább gazdagítja a klub programját Nagyatádi, csurgói ősz Művelődési intézmények októberi programjából A nagyatádi Gábor Andor | rendezésében élelmiszerekből, Művelődési Központ felszaba- , kozmetikai cikkekből, háztar- dulásunk 30. évfordulójának tiszteletére hirdette meg a város üzemei szocialista brigádjainak kulturális versenyét. Ezt folyamatossá tették, és a munkásművelődés szolgálatába állították. A verseny ezután szeptembertől a jövő év augusztusáig tart, ez idő alatt gyűjthetik a rendezvényeken való részvétellel értékes pontjaikat a brigádok. A művelődési intézmény októberben vendégül látja a Déryné Színház előadásán a konzervgyári Petőfi, a kesztyűüzemi Dobó Katalin és Tyereskova szocialista brigádokat. Ugyancsak a művelődési központban kiállítás nyílik a Somogy és Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Nagyatád és Vidéke Áfész tási és vegyi árukból. A Fegyveres Erők Klubjában a Déryné Színház bemutatja Mozart Szöktetés a szeráfból című operáját. A csurgói Csokonai Művelődési Központ gyerekklubjában játékos nyelvtani vetélkedőt rendeznek, majd egy másik alkalommal a Sebő és a Muzsikás együttes műsorát hallgatják meg. A múzeumi hónap kiemelkedő helyi rendezvénye lesz a 15-én nyíló Csokonai a képzőművészetben című kiállítás. Október 20-án Sipos Gyulát látja vendégül az áfész, a könyvtár és a művelődési központ. A Csurgóról indult.. .-sorozat képcsarnoka dr. Mozsonyi Sándort, a Semmelweis - Orvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárát mutatja be. a kétszázadik évfordulóját. I Vas és Somogy megye közös rendezvényekkel emlékezik meg a nagy ódaköltőről. Tegnap Kaposvárra látogatott a Vas megyei Tanács közművelődési csoportja, s egyeztették a közös programokat. Eszerint vers- és prózamondó versenyt rendeznek, a döntőt Niklán tartják május 7-én. Ekkor avatják föl a költő szobrát a faluban. A Vas megyei kulturális napokon, melyeket kemenesaljai napok címen rendeznek évente, munkáskórus-találkozót, fúvószenekari találkozót tartanak. Kaposváron és Celldö- mölkön állítják ki Martyn Ferenc Berzsenyi-illusztrációit. A Magyar Tudományos Akadémia Szombathelyen Berzsenyi-emlékülést tart. A megye gondozásában megjelenő Berzsenyi-emlékkötet tudományos vitáját Kaposváron rendezik. A Somogy megyei Fotó- és Filmklub pályázatot hirdet Berzsenyi nyomában címmel. nak, a döntő Marcaliban lesz. j központot a jól fölszerelt Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. — Ezt a törekvést támogatja a főiskola is — erről nyilatkozott dr. Várkonyi Imre főigazgató. A fonyódi alkotótelepnek is szánnak olyan feladatot, hogy az amatőr képzőművészeknek továbbképzési lehetőséget nyújtson. Szabad iskolák mintájára Somogybán is biztosítani kell a nyári alkotómunkát. A megyében tevékenykedő amatőr képzőművészek jelentős hányada pedagógusként dolgozik. A mozgalom fejlesztése. érdekében rájuk is gondoltak; Nagyatádon szervezik meg a rajztanárok továbbképzését. Ebben szerepe kell legyen a szobrásztelepnek is. Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára azt fogalmazta meg, hogy a tanácskozás tartalma kifejezte: a közművelődési határozat szellemében kívánják fokozni az amatőr képzőművészeti mozgalom hatékonyságát. A határozat továbbra is sok segítséget nyújt a mozgalom felvirágoztatásához. Horányi Barna Kollektív oktatóberendezés Bunda pályásat Mostanában egyre több pályázatot hirdetnek az újságokban vezető beosztásokra. Ez meg ez a vóAlalat keres irányító munkára egyetemet végzett szakembert, magas fizetéssel és részesedéssel. Pályázatokat, részletes önéletrajzzal kérik eddig meg eddig eljuttatni... örül az ember lelke, ha ilyet olvas. Lám, az a törekvés, hogy a lehető legszélesebb körből választássék ki a lehető legalkalmasabb személy! Bennfentesek azonban óvatosságra intenek. Azt mondják, egy kis baj van ezekkel a pályázatokkal. Nem mindegyikkel, de némelyikkel. Elég sokkal. Sportnyelven szólva: »van itt egy kis bunda«. ' Meghirdetik a pályázatot, s a boldogtalan érdekelt elolvassa az újságban. No, azt mondja: pont egy ilyen nevető állás kéne nékem. Ne- kigyűrközik, s ír egy életrajzot; elolvassa, nem tetszik, eldobja, ír egy másodikat ... meg egy harmadikat ... Végre készen van ue- le. Nagy gonddal lemásolja, borítékolja, elviszi a postára, és ajánlottan feladja ... Aztán mindennap lesi a postást. Vele együtt a többi — mondjuk: ötven — pályázó is, aki kétség és remény között ugyanezt végigszórakoz- ta. A vállalatnál meg nagy az öröm, hogy jönnek a pályázatok. Hadd jöjjenek csak! Minél több, annál jobb. Mert ez az ötven irkafirka belekerül majd egy dossziéba, a feladók kapnak egy pár soros levelet, hogy »a pályázatban megjelölt állást legnagyobb sajnálatunkra már betöltöttük«. De az a vastag dosszié azért nagyon fontos. Mert vastagon bizonyítja, hogy ezt az állást a legkörültekintőbb kiválasztás útján minden érdektől mentesen töltötték be. Mikor aztán minden boríték már ott van a dossziéban, akkor előkerül a páncélszekrényből egy ötvenegyedik. Ott lapul az már jó ideje. Ebben van annak a bácsinak vagy néninek a pályázata, aki már akkor ki volt jelölve az állásra, amikor a pályázatot még ki sem írták. Sót, jószerivel az ö kedvé- . ért írták ki a pályázatot! ö is i kap egy levelet. De abban az áll, hogy a pályázatot megnyerte ... Erre ugyan nem volna szükség, mert tudta ő azt már régen. De hát a játékszabályokat be kell tartani. Hanem valaki egyszer gondolt egy merészet és nagyot. Mikor pályázatára megkapta az elutasító levélkét, egyenesen fölment a vállalathoz, föl egészen a főnökhöz, és azt mondta: ő bizony kétségbe vonja a pályázat tisztességes voltát. Szerinte az ő életrajzát el sem olvasták. Természetesen kikérték magúknak. Jó, mondta az illető, vegyék csak elő azt a pályázatot. Előkerült a vastag doszAz oktatógépek olyan vizuális, auditív, illetve audiovizuális ismeretközlést végző berendezések, melyekkel megfelelő, előre kidolgozott program szerint folyik a tanítás............................... .......... tanulás. Segítségükkel a tanb enne. A főnök fennhangon | anyag feldolgozásának mérté- olvasni kezdte: *Alulírott X. Y. szié. — Látja, még le is raktuk — hangzott a feddés. —» No jó, akkor tessék nekem felolvasni, mit írtam j kéről visszacsatolás révén megpá- ‘ adatok is tárolhatók (vizsgázlyázom az állást — bár meg i tatás). Az oktatógépek lehet vagyok győződve, hogy »bunda« az egész és maguknak már régen megvan a jelöltjük. Arról is megvagyok győződve, hogy magtik ezt a pályázatomat el sem fogják olvasni, de én majd utána fölmegyek magukhoz és akkor maguk föl fogják olvasni ezt a kérvényt, amit akkor látnak először. .l« „ — No? — kérdezte U pályázó. — No? — válaszolt a főnök hidegvérrel. — Most legalább tudja, miért utasítottuk el. Aki ilyen ostoba rágalmakat irkái, az nekünk nem kell.,. — Ügy? Olvassa csak tovább! — »És akkor maguk azt fogják mondani zavarukban, hqgy azért utasítottak el, mert akt ilyen ostoba rágalmakat irkái, az maguknak nem kell.« Novobáczky Sándor nek egyéni használatúak, vagy csoportos oktatásra alkalmas, úgynevezett kollektív berendezések. A képen egy ilyen, szovjet gyártmányú, kollektív berendezéssel fölszerelt laboratórium látható, ahol a tanulók olyan asztalkák mellett ülnek, amelyekbe egy magnetofon van beépítve, és amelyek vezetékes kapcsolatban állnak az oktatói központi berendezéssel. Mind a tanulók, mind az oktató fülén jó hangszigetelésű hallgató van amelynek tartókengyelére egy kis mikrofont is fölszereltek. Az oktató bármelyik tanulóval hangkapcsolatot tud létesíte-' ni, de egyszerre valamennyi tanuló fülhallgatójára is rácsatlakozhat. Az oktatói berendezésnek is része a magnetofonkészülék, amellyel rögzíthetők bizonyos válaszok, de amelyről »bejátszani« is lehet egy-egy, vagy mindegyik tanuló fülhallgatójába.
