Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

HÉTKÖZNAPJAINK Nyelvében él-a nemzet Romlik édes anyanyelvűnk. Azt mondják, ez is világje­lenség, de minket így se bol­dogít. Mivel a hajlékonyán játékos magyar nyelv egy az izgékony-mozgékony, meg­testesült nyelv fogalmával, máris nyakon csíptük a bű­nöst, amiért nem »szárnyas szavakat szólt«. A nyelvem­nek én parancsolok, hát tart­sam kordában őkégyelmét, éppen itt az ideje; akkor nem vethetjük egymás sze­mére: »... mily szó szök­kent ki fogad kerítésén«. Káromkodásban régen is verhetetlenek voltunk; ké­tes dicsőség, inkább beszédes mércéje egy nép nyomorú­ságának. Hiszen a paraszt a természettel sem hadakozha­tott büntetlenül, ha azért nem is húzatott karóba, mi­kor verítékében főve, nincs- telenségéért a mennybéliek­re acsarkodott. Ma is úgy látom nagy­apám,' mint egykor a sze­kér alól, amint szilajon szem­beszegülve az ítéletidővel, füstölgő indulattal rázta ök­lét az égre, és a száján úgy szakadt ki tehetetlenségének fogcsikorgató dühe, mint ősi átok. Ki tudja, hogy nem volt-e az inkább hajdanvolt pogányságunkban gyökerező, öntudatlanul remekbe for­Tefő ¥cw alpesi... Tisztelt olvasó! Ugye tud­ja Ön, hogy mi ,az az al­pesi tető? Igen, az a me­redek. Ami alá szép pad­lásszobát szoktak csinálni a nyaralókba. Minden szak- és kevésbé szakember így ne­vezi. Szabvány. De tisztelt olvasó, tudja-e ön, hggy rosszul tudja? Mert az alpesti az nem me­redek, sőt az egyik »legme- redektelenebb« tefő. Ugyan- , is a hegyvidéken úgy építik a jodelet, hogy azon raj- , . ta maradjon a hó. Ha egy­szer leesik, akkor ott ta­vaszig zekernye lesz. A szép, vastag fehér dunyha pedig szigetel. Nem olvad el, -nem jegesedik. Marad. Szeptem­bertől áprilisig. Az a meredek ott divat, ahol este leesik a hó, nap­pal föiolvad, később meg vastag jég lenne belőle, ami­től a tető ripp-ropp besza­kadna. De nem lesz jég. Mert meredek, és még víz korában lefolyik. Hehehe, jól kiszúrtak vele. Csak ép­pen nem az Alpokban, ha­nem az alföldi német vá­rosokban. De nekürfk ez a tető al­pesi. Valaki kitalálta. Sok esze volt. Javaslom, hogy a lapos tetőt ezentúl nevezzük pagodafödémnek. Ez is nagy balgaság, de jól hangzik. Csak azt a szegény ha­vasi polgárt sajnálom, aki bedől nekünk. Épít majd egy szép csúcsos házat: ha kinyitja az ajtót, a hótömeg a fejére csúszik« füthet, mint egy kazánkovács, még­is dideregni fog. Küld majd nekünk olyan alpesi anzik­szot, hogy menten jódlizni kezdünk tőle. L>. P. máit, bajűző sámánkodás, mint káromkodás? Hiszen egy népből sem gyomlálták ki olyan sikerrel a pogány hitét, mint országalapító Ist­ván királyunk latin nyelvű papjai, hogy még csak ta­lálgatni is felőle a rokoni népek hagyományain próbál­kozunk. A valósággal apáról fiúra szálló, földszagú káromlások drasztikumában is annyi a nyelvi zamat, az ötletgazdag­ság, a képzelőerő és a népi lelemény, kipitykézve a ré­giek helyébe plántált újsüte­tű szentekkel, hogy olyik- másik nyelvemlékdolgában a kisemmizett milliók Halotti beszéde és könyörgése. Csak sejteni lehet, hogy a titokzatosan és a földre szá­guldó meteoritok láttán, a babonáktól szította képzelet mily szörnyű átkot monda­tott ezzel: üsse meg a menny­kő; mint ahogy értelme sze­rint átok és nem káromko­dás a »csapjon belé az is­tennyila«. Hiszen ilyesféle csiklandós alkalmatosságok­kal legalábbis csak egy »öreg­isten« dobálózhatott. Hebe­hurgyán elvetélt pogánysá­gunk nyelvbe ragadottan- megmaradt és egybehabart emléke valahány azon idők­ből, mikor még állt az öreg­isten fája. Napjaink »népi mondókéi­ból« oda a mondanivaló sa- va-borsa, így azoknak se íze, se bűze. Úgy fest, manapság csak a társalgás kedvéért káromkodunk. Különösen egy kifejezési mód terjed annyi­ra ragályszerűen, hogy már csak a csecsszopók immuni­sak tőle. Hallván, az ember­nek az az érzése, hogy az il­lető beszélni se tudna, ha ezt a formulát nem szurkál- ná közbe, akár azok a.dado­gok, akiknek görcsbe rándu- tó nyelvét csak bizonyos szó­csoport oldja a gúzsból, és ha azt folyamatosan közbe­iktatják, akadály nélkül fo­rog a nyelvük. Visszataszí­tóvá éppen talajnélkülísége teszi, mert ok nélkül való. Bizonyára nem a létbizony­talanság szöktette szájra az alábbi fültövön csapó pár­beszédet : — Hová mégy, b... 71 .g? — Narancsot veszek, b.. .- .. .g! Édes anyanyelvűnk soha nem lesz mostohánk, de mi igen tékozló fiai. Mihályi Margit A mefcoritok „mágneses memóriája’’ A meteoritok azokra az időkre »emlékeznek«, amikor még valamelyik — később széthullott — bolygó részei voltak. Erre a következtetés­re jutottak a leningrádi mag- netológusok több ezer meteo­rit tanulmányozása során. A világűrből érkezett kőzeteket olyan kamrákba helyezték, amilyenek a világűrben van­nak. Ekkor a meteoritokon kozmikus eredetű elsődleges mágnesességet észleltek. A kapott adatok alapján a szakértők föltételezik, hogy régen a holdnak ugyancsak volt mágneses tere. Barátság Kupa fodrász­verseny Szolnokon A XIII. Barát­ság Kupa föd- j rászversenyt Szolnokon ren- i dezték meg. A j szocialista or- j szagokból ősz- j szegyűlt ver- , senyzők a leg­újabb hajdi­vat szerint ké­szítették el munkájukat. Hatalmas öntözőmű az Eufráteszen Rádiótelefon a halón Az arab országokban szovjet segítséggel fölépített vala­mennyi objektum közül az Eufráteszen készülő vízügyi létesítfnény nagysága, fontos­sága csupán a szintén szovjet segítséggel épült nílusi duz­zasztógáthoz mérhető. Az Euf- 1 ráteszen épülő 4000 méter j hcxsszú, 58 méter magas gát létrehozásában ' 12 000 Szíriái munkás és több mint 1000 szovjet építő, kutató- és tervező vett részt. A gát építése gyakorlatilag befejeződött. Három, egyen­ként 100 000 kilowatt teljesít- j ményű gépcsoportot már föl- ' szereltek; több mint egy év | óta elektromos energiát szol­gáltatnak. Az eufráteszi öntözőmű se­gítségével Szíria 600 ezer hek­tár földet öntözhet, vagyis megkettőzheti öntözött terüle­teinek nagyságát, és az ország energiatermelése is a jelenle­ginek kétszeresére emelkedik. Hol állt a foki török erőd ? Kis méretű és mégis Igen nagy teljesítményű rádiótele­fon-berendezés gyártását kezd­te meg egy dán cég. Az új­szerű készülék iránt, melynek »agya« egy kis számitógép, világszerte fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Kiválóan al­kalmas ugyanis arra, hogy az őrhajók, a kikötői irányítóha­jók, a vízi rendőrség hajóinak munkáját megkönnyítse, töké­letesebbé tegye. Természetesen a kisebb-nagyobb tengerjárók kommunikációs berendezése­ként is kiválóan megfelel. Ez a világon az első olyan berendezés, amely mind az 57 nemzetközileg elismert táv­közlési csatornát tartalmazza. Ezenkívül további 10 »privát« csatornával iá rendelkezik. Harmincöt csatornája ún. dup­lex-rendszerű, ami azt jelenti, hogy az ezeken keresztül kap­csolatban álló beszélgetőpart­nerek folyamatosan »oda- vissza« társaloghatnak. Egy másik újdonság a készülékben a dual-watch-rendszer, amely két csatorna között automati­kusan hajt végre átkapcsolást, hogy minden beérkező hívást fogadni tudjon a készülék. Amint a hívás befut, a dua!- watch mindaddig más vonalra »teszi félre« a hívót, amíg a keresett csatorna föl nem sza­badul. Az integrált áramkö­rökből felépített berendezés mindössze 38 centiméter hosz- szú. Siófoknak volt egy vára, mely a 17. században a török támadásokban nagy szerepet játszott. A bécsi békében meg­állapított határvonal a Bala­tonon át húzódott. Miután a fonyódi magyar várat a törö­kök már korábban elfoglal­ták, a szemesi part menti vá­ruk mellé másikat is akartak építeni. Erre legjobbnak tar­tották azt a helyet, ahol a Sió kiömlik a tóból. Sáncok­kal, árkokkal egy védőművet létesítettek itt. Ez volt a 17. századi végvári levelekben oly sokat emlegetett foki vízi erőd. ugyanis itt rendezték be hadiflottájuk kikötőjét. A század közepén már any- nyi vízi jármű volt ott, hogy i egy időben ezer katonát tud- | tak azokon szállítani, és ez ál­landó veszedelmet jelentett a j túlsó part várainak és lako­sainak. A legjobban érintett | I tihanyi vár katonái sokszor j | harcoltak a török naszádosok- j I kai, és az eddig ismert legna- j gyobb méretű vízi csata is e j két vár legénysége között zaj- j lőtt le. A foki török várat a 17. szá­zad első éveiben építették, és [ j az 1684-ig fennállt. Az év ] ! szeptemberében foglalhatták j el a környékbeli magyar várak ! katonái, mert október 5-én I már Babocsay Ferenc veszp- j rémi kapitány Zichy István j győri főkapitánynak panaszos i levelet küldött a foki erőddel kapcsolatban. Ez az eléggé is­meretlen levél így szól, mai í átírásban: »Nagyságod Fok őrzése vé- j gett való parancsolatját becsü­lettel vettem, melynek akar­ván engedelmeskednem, Vá- zsonvbul tíz hajdút, Tihanvbul is tizet parancsoltam oda, s I holnap innét is huszonötöt I vagy harmincat fogok küldeni. | De Nagyságos Uram ott mi j módon, létezzenek nem tudom? I Mert a jó tihanyi Karacsics ! vajda ..., azzal nem elégedett, j hogy pusztán hagyta, hanem a 1 nagy jó malomnak mindenfé- i le vasszerszámát, azonkívül is ajtókat, sarokvasakat, pánto­kat, kapuláncokat, egyszóval valami jóra való eszközt ta­lált, elhordatott, de mind­ezekkel meg nem elégedett, hanem valamennyi ‘kölest, cir­kot talált, mind megarattatta és most nyomattatta. Alázato­san kérem Nagyságodat mind­azoknak visszaadatása végett, valamit elhoztak, kiváltképpen a malomszerszám és kapuk lánca végett.« És így tovább. • Világosan látszik mindebből, hogy volt egy vár, amelynek fölszerelését elfogla­lása után a tihanyi vár kapi­tánya — akinek katonái elöl járhattak a vár elfoglalásá­ban — szépen elhordatta, hol­ott a vár további őrzését ren­delték el, hiszen a török még közel volt. De a vár alatti malmot is kifosztották. Egyes kutatók azt mondják, hogy a foki vár helyét ma már nem lehet megállapítani. Van, aki a mai tabi vasút ka­nyarulatához teszi fennállása helyét. Malmok viszont csak | a Sió lefolyása mellett álltak. Ott kellett lennie a várnak is, melyet a Sió kiöntése és lefo­lyása védett, és ahol a torko­latban a hajókat is elhelyez­hették. Bél Mátyás 1731-ben azt írta, hogy a »török a Sió folyó szöge (foka) előtt, ott, ahol a tóból kiömlik, egy vé­dőművet létesített, s azt mind­addig őriztette, amíg Bécs alóli visszaszorítása nyomán kiüríteni nem kényszerült.« A Müller-féle térképen 1769-ből a Sió-torok somogyi oldalán be van jegyezve: »Sáncok.« Még száz évvel később, a Pesty Frigyes féle helynévgyűjtés­ben is szerepel Kiüti helyne­vei között a »Földvár dűlő, amelynek északi részén a még most is meglevő s állítólag a törökök által készített föld­vár van« — írja az akkori jegyző. 1781-ből is ismeretes egy térkép, melyben a mai Gra- nárium helyén egy három ol­dalon zárt, negyediken nyitott épület látható. Ez volt a vár magja, lakóhelye, amelyet ki­fosztottak az elfoglaláskor. Később ennek az épületnek a Lebontása után a veszprémi káptalan magtárt építtetett, melyet a siófokiak csak Gra- j náriumnak neveztek. Az a kis i domb, amelyen áll és amely-1 nek nyugati részén a régi te- j metőt — ma kórházi park — j volt, alkotta a várat, amelyet! körben sáncok és levert, ősz- j szefont gerendák közé dön- • gölt agyagból álló palánk vé- j dett. Elég csak körülsétálni a j Granárium-dombot, amelynek i környéke ma már beépült. Zákonyi Ferenc Fásítás a háztetőn Tokióban olyan kevés a fá­sított terület, hogy a japán mezőgazdasági minisztérium javasolja: ültessenek növénye­ket a belvárosi háztetőkre. A jelentés szerint a japán nagy­városok belterületén oly nagy mértékű már az oxigénhiány, hogy veszélyezteti a lakosság egészségét. Pontyrekord Az országos rekordlista sze­rint már túl vagyunkba húsz­kilós pontyokon. A legnagyob- í bat a Balatonban fogták. A Töröcskei-tó ilyen nagy pél­dányokat nem rejteget, tehát csökkenteni kell az »igénye­ket«. Itt a tízkilós halak már rekordnak számítanak. Az eddigi 9 kiló 60 dekás példány elsősége már a múlté. A napokban Mihály Miklós kaposvári horgász megakasz-; tott egy 11 kiló 20 dekás pon­tyot. Ez új rekord a víztáro- j zón. Több mint fél óráig fá­rasztotta a kukoricára kapott halat, végül segítséggel sike­rült megszákolnia. A hal hosz- sza több mint 70 centiméter volt, törzsének legszélesebb része pedig 30 centiméter. A horogra akadt szép zsákmány az évekkel korábban betelepí­tett törzsállományból megma­radt pontyok egyike. Vizsgálat az anyaméhben Egy újszülött csecsemő első I társas megnyilvánulása a sí­rás. Néhány megfigyelésből I arra lehet következtetni, hogy a magzat már az anyaméhben, I megszületése előtt is ad han­got. Ha a csecseipő korai vi­selkedését és hangadását fej­lődésében tüzetesen vizsgáljuk — pl. a hangspektrogrammok segítségével —, igen egzakt felvilágosítást kapunk a cse­csemő és környezete közötti biokommunikáció fejlődéséről. Újabban a kaliforniai egye­tem kutatói azt vizsgálják, va­jon a magzat agyában milyen folyamatok játszódnak le ak­kor, amikor az valamely külső zörejt érzékel. Az utóbbi idő­ben ugyanis egyre több meg­figyelés utal arra, hogy a magzat a terhesség utolsó har­madában már reagál a zöre­jekre. A kutatók nagyon va­lószínűnek tartják, hogy a magzat képes erre. mert halló­szervében a közép- és belső fül struktúrája a terhesség 5. hónapjában már ysáületéskori fejlettséget ér el. Nincs azon­ban még egyértelműen tisz-. [ tázva. hogy a magzati halló- ■ készülék fel tudja-e fogni ! dolgozni a zörejeket? Hat, önként jelentkezett ter­hes asszonynál — e kérdés tisztázása érdekében — a szü­lési fájdalom kezdetén elekt­gések kiszámítását és grafikus és | ábrázolását a szánútógépre bízták. Ily módon kiderült többek között, hogy bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek — a szülési fájdalmak idején alkalmazva — a magzati EEG- __ . , . , , „ , . hullámok amplitúdóját csök­'°™os meresekkel ellenőriz- [ kentik. NoKa az eredmények ték a magzatot. A részben | már kitágult méhszájon ke­resztül miniatűr fülhallgatót juttattak az anyaméhbe, s azt a magzat fültájéka közelébe helyezték. A magzat fejére helyezett elektródok segítségé­még nem alkalmasak a kérdés megválaszolására, mégis pozi­tív lépést jelentenek a mag­zati élet törvényszerűségeinek és az anyán keresztüli beavat-; kozások hatásának lemérésé- hez. A további kutatások ér­vel EEG-felveteiezesre is le- dekében a kutat(5k olvan mód_ hétvég nyílt. A miniatűr fej- szert dolgoztak ki, amely le- keresztül a magzat- hetővé teszi, hogy tel efon ve- hoz juttatott 1000 Hz-impul- zetéken keresztül több kór- egy magzat há2ban folyó hasonló adatfel. T°Í vételek egy központi adatfel­a kísérletsorozatnál az a kö­rülmény, hogy e magzat any­ja volt az egyetlen, aki a szü­lészeti kezelés során nem ka­pott semmiféle gyógyszert. A kutatók mérték a magzati szívműködést és a méh össze­húzódásait is. Minden adatot komputerbe tápláltak, s a "mé­rési adatok közötti összefüg­dolgozó központba juthassa­nak. Így a komputerberende­zés jobb kihasználásával és az adatok gyors feldolgozásával rendellenesség esetén azonnal szaktanácsot kaphat a szülész- orvos a központtól. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom