Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

/ Bemutatók, ankétok Gazdag program a somogyi műszaki hónapra Az október 20-án nyíló és november 21-én befejeződő megyei műszaki hónapra a rendezők — az MTESZ So­mogy megyei Szervezete és a Magyar . Közgazdasági Társa­ság Somogy megyei Szerve­zete — gazdag programot ál­lítottak össze. A tagegyesü­letek, megyei csoportok, szakosztályok megannyi elő­adással, ankéttal, kiállítással és filmvetítéssel járulnak hozzá a műszaki hónap si­keréhez, ezzel együtt a mű­szaki ismeretek bővítéséhez, a szakemberek tájékoztatá­sához. A rendezvénysorozat meg­nyitó előadása az MSZMP Somogy megyei Bizottságá­nak székházában hangzik el, azt követően ebben a hónap­ban és novemberben Kapos­váron és a megye több hely­ségében lesz előadás külön­böző műszaki témákról. A TMTE megyei szervezetének rendezvényeit a Tabi Cam- pingcikk Vállalatnál, a csur­gói Napsugár Ipari Szövetke­zetnél, a Kaposvári Ruha­gyárban, az Üjpesti Cérna­gyár Nagyatádi Gyárában, a Kefe- és Műanyagipari Vál­lalatnál és a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában tartják. Az MHT Somogy megyei Szervezete és a tár­saság pécsi l csoportja, vala­mint a Magyar Földtani Tár­sulat dél-dunántúli területi szakosztálya közösen szervez programot a műszaki hónap­ra. Október 24-én környezet- védelmi kiállítás nyílik a Kaposvári Városi Tanács nagytermében, ebből az al­kalomból Környezetvédelem Magyarországon címmel hangzik el előadás. A Somogy megyei műszaki hónap zárórendezvénye no­vember 21-én lesz Kaposvá­ron, a megyei tanács nagy­termében. Az ideológiában nincs légüres fér G yakran használjuk a címben szereplő, jelszó- szerűen hangzó megállapítást, olyannyira, hogy szinte már közhelynek tűnik. S mi taga­dás, sokszor valójában azzá is válik, mert nem mindig vonjuk le eléggé gyakorlati következményeit, ért vény esi Lé­sének aktuális, a konkrét helyzetből fakadó követelmé­nyeit. Fölelevenítésének jelenlegi időszerűségét több körülmény is magyarázza. Így mindenek­előtt az ideológiai harcnak mint az osztályharc egyik fő formájának előtérbe kerülése: az ideológiák szerepét lebecsü­lő nézetek és tendenciák tu­datos terjesztése eszmei ellen­feleink részéről; a fejlett szo­cializmus építésében megny.l- vánuíó tövekvő társadalmi ak­tivitás szocialista tudatosságá­nak erősítése. Mindemellett azért is aktuális szólni róla. mivel az új politikai oktatás: év kezdetén vagyunk, amikor új lendülettel. szorgalommal vetjük bele magunkat ideoló­giai ismereteink bővítésébe és fejlesztésébe. Az ideológia sze­repének, jelentőségének ismé­telt fölidézése újból megvilá­gítja és tudatosabbá teszi szá­munkra ezzel kapcsolatos íá- radozásaink értelmét. Az ideológiai ismeretek fo­kozása és azok elméleti meg­alapozása természetesen szá­munkra nem lehet öncélú fel- [ adat. Ez az ideológiai gyakor­latban való aktívabb részvé- } telünket, a szocialista szem­lélet és tudat formálását kell szolgálja, önmagunk és má­sok eligazodása a társadalmi i élet bonyolult szövevényeiben anélkül egyszerűen lehetetlen. Miért kell újból és újból számításba vennünk, hogy az | ideológiában nincs légüres tér? j Nem utolsósorban azért, mert I a burzsoá ideológia megpró­elhitetni. Teszi ezt azért, hogy [ dolkodásában. A különböző megkönnyítőé saját nézeteinek ! ideológiák hatásának forrásá- térhódítását. Hamis címkével. ! ul szolgálnak ezenkívül a a »semlegesség«, a pártosság I szocialista viszonyok fejletlen­mentes »tudományos objekti­vitás« jelszavaival igyekszik becsempészni nagyon is pártos ideológiáját, nézeteit a dolgo­zók tudatába. A burzsoá »dezideologizáló« nézeteket nem nehéz megcá- lolni. Már Engels rámutatott arra. hogy a társadalomban semmi nem történik a tudat­tal, akarattal, céllal cselekvő emberek tevékenységétől füg­getlenül. A z is alapvető igazság, hogy az emberek tuda­tát. . céljait, törekvéseit létfel­tételeik, osztályhelyzetük, tár­sadalmi körülményeik hatá­rozzák meg. Mindebből ter­mészetszerűen kő vetkezi k. hogy az emberi viszonyokat érintő társadalmi cselekvés mögött mindig valamilyen osztályérdekeket tükröző esz­meiség húzódik meg. Vagyis: cselekedeteinknek — akarva- akaratlan — ideológiai vonat­kozásai vannak. Felvetődhet a kérdés: ha a gondolatokat, eszméket alap­vetően az emberek társadalmi körülményei határozzák meg. vajon miért tartjuk ennyire szükségesnek a burzsoá ideoló­gia elleni harcot, hiszen ná­lunk már a szocialista viszo­nyok az uralkodóak. Valóban, hazánkban csaknem mindenki szocialista vállalatnál, szövet­kezetben, intézményben dolgo­zik, mégsem számíthatunk ar­ra. hegy a szocialista ideoló­gia önmagától, automatikusan uralkodóvá lesz a közgondol­kodásban. Az emberi cselekvés eszmei indítékainak különbözősége vagy ellentétessége a mi vi­szonyaink között nemcsak ab­ból ered, hogy a világban kü­lönböző társadalmi rendszerek léteznek, és azok hatnak egy­másra. S nem is csak az az oka, hogy a régi viszonyok /tudati maradványai még él-. ségéből fakadó belső ellent­mondások is. Különösen ak­kor, ha megoldásuk elodázó- dik, s emiatt gyengül az össz­hang a különböző érdekek kö­zött. Ilyen, esetben kedvezőb­bé válik a talaj a polgári né­zetek behatolása, feléledése számára. Az eszmei harc tehát gya­korlati intézkedéseket is kö­vetel társadalmi kérdéseink megoldására. De ezek nem pótolják a polgári nézetek el- 'eni ideológiai küzdelmet, csu­pán ennek feltételeit teszik kedvezőbbé. Éppen azért, mert az ideológiai viszonyokban nincs légüres tér. a szocialis­ta eszmék céltudatos terjesz­tése és a polgári nézetek cá­folata mindenképpen szüksé­ges. Csak ezzel biztosítható a szocialista eszmeiség és köz- gondolkodás fokozott térhódí­tása, a burzsoá ideológiák visszaszóld lása. A z aktív ideológiai munka alapvetően a párt fel­adata, de sikere nem egysze­rűen pártérdek. Egyesek sze­retnék úgy beállítani, mintha itt kizárólag a párt érdekében folyó tevékenységről lenne szó. Valójában — amellett —. hogy ez ténylegesen elsőrendű pártérdek — minden dolgozó­nak is a legközvetlenebb és iegalapvetőbb érdeke. Hiszen éppen azért érdeke a pártnak, mert arra törekszik, hogy va­lóságos érdekeinek, a szocia­lista céloknak megfelelően alakíthasság a társadalmi gya­korlatot. Rákos Imre Százezer szakszervezeti tag fóruma Hónapok óta készülnek a szervezett dolgozók a szak- szervezetek kongresszusára. A bizalmiak megválasztásától a szakmai megyebizottságok ta­nácskozásáig sok idő telt el, S közben egyre pezsgőbb lett az élet az alapszervezetek­ben, meg soha nem tapasztalt érdeklődés, aktivitás kísérte, és kiséri még most is a vá­lasztás minden szakaszát. Két héttel ezelőtt kezdőd­tek meg a megyei küldöttér­tekezletek, tegnap pedig már összeült az első szakmai kongresszus is. Eddig tizen­négy megyében tették mér­legre a négy év alatt végzett munkát, ma pedig három megyében, közöttük Somogy­bán is összeül a küldöttérte­kezlet. 1 Azok a küldöttek, akik ma reggel fél kilenckor munká­hoz látnak a megyei tanács nagytermében, több mint százezer szervezett dolgozót képviselnek. A VIII. és a IX. küldöttértekezlet közötti idő­szakban több mint tízezer- háromszázzal nőtt a szakszer­vezeti tagság létszáma. A megye fejlődésének irányát is jelzi, ha kiemeljük például a Vasas Szakszervezethez tar­tozó tagok számának gyors emelkedését: tíz év alatt há­romezer-hétszázzal, az előző választás óta ezerötszázzal nőtt a taglétszám, s most már több mint hatezer-há­romszáz. ( A százhatvanöt küldött jó előre megkapta a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának beszámolóját, így módja volt arra, hogy megbeszélje a környezetével, a szakszerve­zeti tisztségviselőkkel. Aki például úgy döntött, fiogy szót kér, nem is nélkülözhet­te társai segítségét, a mon­danivalóját alátámasztó té­nyek, adatok beszerzését. A fehér cimlapú nyomtatott Itt­számoló felöleli a szakszer­vezetek szerteágazó tevé­kenységét, őszintén és kriti­kusan elemzi, miben sikerült eredményt elérni, s miben ran lemaradás. A küldöttér­tekezleten ma elhangzó szó­beli előterjesztés biztosan újabb gondolatokat ébreszt a küldöttekben és a meghívot­takban is. Gazdag tapasztalattal ér­keznek azok, akiket a tagok megválasztottak Somogy min­den részében. A többiek azt kérték tőlük, hogy tevéke­nyen vegyenek részt a megye legmagasabb szakszervezeti fórumának munkájában. Vé­leményükkel, javaslatukkal, megfontolt • szavazatukkal já­ruljanak hozzá olyan határo­zat elfogadásához, amely hosszú távon megalapozza a somogyi szakszervezeti szer­vek tevékenységének aé irá­nyát és tartalmát. ' Megyénk szakszervezeti mozgalma tevékenyen részt vett a X. pártkongresszus határozatainak megvalósítá­sában. A mostani küldöttér­tekezlet középpontjában is az áll, hogy a százezer szerve­zett dolgozó összehangolt, még tervszerűbb, magasabb színvonalú tevékenysége mi­ként járulhat hozzá a XI. kongresszuson, a megyei pártértekezleten kitűzött nagyszerű célok eléréséhez. A szakszervezeti választás min­den szakaszában szó esett eddig is arról, hogy milyen tartalékok rejlenek a szak- szervezetek mozgósító, érdek- védelmi. nevelő munkájában. Egészen biztos, hogy Somogy­bái is számtalan ötlet, gon­dolat, javaslat megy tovább a magyar szakszervezetek ez év végén összeülő XXIII. kongresszusára is. bálja ennek az ellenkezőjét i nek és hatnak az emberek gon­A gépek a gyáré, az épület a tsz-é A munka egesz even at tart Csapatmíiseum-avatás Ápolják, őrzik a haladó katonai hagyományokat — Gyűjtsék össze, csapat­múzeumban állítsák ki a nép­hadseregünk egységeinek tör­ténetét megelevenítő emléke­ket, s használják fel a katona­fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésében. — Ez a lényege annak a honvédelmi minisz­teri parancsnak, amely intéz­kedik a csapatmúzeumok lét­rehozásáról. Ennek szellemé­ben avattak tegnap csapatmú­zeumot Marcaliban. Az ünne­pélyen ott voltak a járás és a nagyközség politikai és társa­dalmi szervezeteinek képvise­lői is. — Katonáink, a tényleges szolgálatukat teljesítők és a hivatásosok is nagyon sokat fáradoztak a múzeum létreho­zásáért. A tervezést, az épí­tést, s az emlékek összegyűj­tését is ők végezték — mondta megnyitó szavaiban a parancs' nők, köszönetét mondva a kü­lönböző vállalatoktól, társa­dalmi szervezetektől kapott segítségért is. Noszlopy Gáspár nevét vet­te fel a csapatmúzeum, hogy a célnak, amiért létrehozták A marcali Noszlopy Gáspár Ál­talános Iskola úttörőinek kép­viselői — a katonák patronál­ják az iskolát — egy, a név­adóról elkészült képpel aján­dékozták meg az egységet, ez­zel is gazdagítva a múzeum anyagát. levelét is kiállították Itt, amelyekben a . haza fegyveres védelmére szólítja fel Marcali. Bize, Kelevíz és más községek fegyverfogásra alkalmas la­kóit. A látogatók, végigjárva a csapatmúzeumot, meggyőződ­hettek: ennél az egységnél valóban szívügyüknek tekintik a katonai szolgálatot teljesí­tők, hogy a múzeum hűen tükrözze egységük történetét, s hasznosan járulhasson hozzá a jövőben bevonuló fiatalok neveléséhez. Az egység életéről, a zászlót adományozó MÁV Északi Jár­műjavító Vállalatról, gyakor­latokról készített képeken kí­vül fegyvereket, különböző műszereket állítottak ki. Kü­patmúzeum tervezőinek, Né­meth András szakaszvezető­nek és Szabó Árpád őrvezető­nek munkája, akik igen lelki- ismeretesen dolgoztak a ter­veken kívül a tablók, rajzok elkészítésében is. Tehetséges, ügyes fiatalok szolgálnak ennél az egységnél. Ezt jelezte a barkács- és kép­zőművészeti kiállítás is, ahol Horváth György honvéd fest­Ebben az épületben jtt, Nagycsepelyen, valamikor a termelőszövetkezet baromfia­kat tartott. Most megtoldják egy féltetővel az ácsok. A ma­gyarázat : — Sok a láda, a feldolgo­zásra váró anyag odabent, és mindez nagy helyet elfoglal. Ha elkészül a toldás, elfér­nek ezek itt kint, és jobb' körülmények között dolgoz­hatnak az emberek a gépek, mellett. Ipari üzem ez a javából. S amint az asszonyok, lányok jól begyakorolt mozdulatait néz­zük, fölidéződik a beszélgetés­ben az előző foglalkozás: — Balaton-parti üdülőkben vagy a termelőszövetkezet kü­lönféle ágazataiban dolgoztak azelőtt mindannyian. A kezük nem ehhez a munkához szo­kott, de most már senki se mondaná meg, hogy nem ez az ményei, Böröndi Vladimir honvéd vitoHláshajója. és szél- j első munkahelyük. ez is kifejezője legyen annak i lön is dicséretre méltó a csa-1 kát. .malma nyerték meg elsősor­ban a vendégek tetszését. Itt, a csapatmúzeumban ka­pott helyet a több száz köte­tes, önkiválasztó könyvtár, ahol esténként mindenki meg­találhatja az olvasnivalót. A jövőben az egységhez be­vonulok ebben a csapatmú­zeumban ismerkedhetnek meg katonaelődeik tevékenységével, s a legjobbak példáját követ­ve fáradozhatnak majd azért, hogy eredményeikkel — mint a most szolgálók —• tovább gazdagítsak csapatmúzeumu­A balatonszárszói Egyesült Vörös Csillag Termelőszövet- j vetkezető Megállapodtak a közös program kidolgozásában Balatonfüreden tegnap be­fejeződött a KGST vegyipari állandó bizottsága biztonság- technikai tudományos tanács­kozásának vegyipari munka- védelmi konferenciája. A négynapos eszmecserén a 901 külföldi szakértő és a 160 ha- | zai szakember csaknem 100 j előadásban ismertette a mun- j kavédelmi célokra kidolgozott legújabb módszereket. A tanácskozás befejezése al­kalmával Magyarország szak­értői együttműködési megálla­podást írtak alá a részt vevő európai KGST-országok szak­értőivel. E megállapodás ér­telmében még az idén nagy­szabású programot dolgoznak ki, amely az együttműködés témáinak összegezése, az 1976—80. évi kfezös tevékeny­ség összefoglalása lesz. kezet nagycsepeiyi cérnázó- amortizációs költség és azesz- üzemében 1971 óta folyik a közlekötési járulék — ez.mint- munka. A Budapesti Fonalki- j egy negyedmillió forintot tasz készítő Gyárnak dolgoznak, ez j ki évente —, s a javításról, a a gyár küldi ide az alap- j karbantartásról, a berendezé- anyagot és jelöli meg. hova j sek működtetéséről szintén a kell továbbítani az elkészített j gazdaság gondoskodik: No és terméket. A gépeket a gyár j természetesen biztosítja a adta. az épület a termelŐ6zö- szükséges munkaerőt. Károlyi János főkönyvelő szerint: — Mintegy hetvenöt ember dolgozik a cérnázóban, mind­annyian szövetkezeti tagok. Többségük nő, csak az anyag- mozgatók és a szerelők férfiak a kétműszakos üzemben. Au­tóbusz viszi őket munkába. Két ilyen szállítóeszközük van, azonban csak megközelíteni tudjuk velük az üzemet, mi­vel a kövesút után földút kö­vetkezik, mely már kis esőtől is sáros, csúszós. A nagycse- | pelyi^k külön kitesznek. egy teljes’ műszakot, ők • helyben laknak, szállításukkal nincs ilyen gond. Az orsózás, a motringolás gyorsan vált megszokott mun­kaműveletté: a gyár szakmun­kásai tanították őket az indu­láskor. Azóta persze új mun­kaerőket is fölvettek, ők egy hónapig órabért kapnak. Négy brigád dolgozik a szocialista címért. Nemcsak a gépek já- ródtak be az évek során, ha­nem a mellettük serénykedők is otthon érzik magukat eb- i ben az ipari tevékenységben. a tsz-t terheli az i Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint az. hogy három hónap­pal az év vége előtt bizonyos­ra veszik az 5,8 millió forintos bruttó bevételi terv teljesíté­sét, és hogy a 60—61 százalé­kos költségszint ezúttal sem emelkedik. — Szövetkezetünkben azért fontos a cérnázóüzem, mert ennek révén egész évben fog­lalkoztathatjuk hetvenöt ta­gunkat. Egyre fontosabbá vá­lik ez, hiszen a mezőgazdaság­ban a korszerű gépek mind több kézi erőt szabadítanak fel, viszont a tagokat a fize­tett szabadság, a háztáji te­rület mértéke, a nyugdíjra va­ló jogosultság és egyéb körül­mények arra serkentik, hogy minél több munkanapot telje­sítsenek — mondja a főköny­velő. — Azután ha a szükség úgy hozza, a kampánymunkák idején a földeken számítani lehet a cérnázóüzem dolgozói­ra is. Ahol évekkel ezelőtt a ba­romfiak hangja töltötte meg a hatalmas csarnokot, . most a gépek monoton zizegését nye­lik a falak. Orsók halmaza, motringok megannyi kötege fehérük. Közeledik a műszak­váltás ideje... H. F. Somogyi Néplapl J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom