Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

/ Hazulról a munkahelyre A cukorgyári főrendész SZ6§6IW6S életmód :i Aki kellemes otthoni kör­nyezetből indul munkába na­ponta, annak jó a közérzete, tökéletesebben elvégzi a rá bízott tennivalókat, mint az, akinek rendezetlenek a la­káskörülményei — ez nem szorul bizonygatásra. S az sem, hogy nagyon sokat tehet a munkahely azért, hogy se­gítse dolgozóját ezeknek a föl­tételeknek a megteremtésében. A somogyi állami gazdasá­gok központjai, kerületei ál­talában ott alakultak ki, ahol a felszabadulás előtt uradalmi centrum volt, s megmaradtak a régi lakó- és gazdasági épü­letek. Ezeket alakítgatták, toldozták-fáldozták az új igé­nyeknek megfelelően, több­kevesebb sikerrel. Irodát, la­kásokat, műhelyeket lehetett itt berendezni, s megindítani a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodást. Aki járt ilyen-, egy­kori lóistállóból átalakított gépműhelyben, cselédházak­ból lett lakásokban, tudta, hogy ezek a körülmények nem tarthatók sokáig. Így is történt. A minap a Kutasi Állami Gazdaság termelési igazgató- helyettese elfnondta: a kisla­kásépítési akcióban két, egyen­ként négylÁkásos, emeletes ház épült a dolgozóknak, s most készül a harmadik. Ezekhez és a további több mint harminc kertes családi ház építéséhez 40—70 ezer fo­rinttal járul hozzá a gazda­ság. Az idén véget érő terv­időszakán az állami gazdasági kislakásépítési akció keretében 270 lakás épült Somogybán. Átgondolt, következetes munkát igényelt ezeknek a lakásoknak az elosztása, pon­tosabban annak eldöntése: ki részesüljön támogatásban, és mekkora összeget kapjon, hi­szen nemcsak kislakásépítési akcióval lehetett és lehet meg­felelő otthont biztosítani a dolgozóknak. A MEDOSZ me­gyebizottsága és a szakszerve­zeti bizottságok mindenütt nagy gondot fordítottak arra, hogy ne szakadjon meg kul­turált lakáskörülmények megvalósításút, a szociális helyzet javítását szolgáló fo­lyamat. Az üzemi vezetőkkel együtt megkülönböztetett el­bírálásban részesítették ■ a gyermekét egyedül nevelő szü­lőt és az anyagi gondokkal küzdő nagycsaládosokat. Mozgósítottak a segítségnyúj­tásra, arra, hogy a gazdaság a kedvezményes kislakásakció keretében a kölcsönön kívül egyéb támogatást is adjon. Az építkezéshez olykor anyagot, máskor szállítóeszközt, ese­tenként pedig brigádot adtak a szakipari munka elvégzésé­re. Ennek a juttatásnak az ér­teke gazdaságonként körül­belül évi egymillió forint. A különböző lakásépítési ak­ciók eredményeként évente 160—190 dolgozó kapott épí­tési támogatást, többségük munkásállományú. Meg kell említeni azokat a lakásokat is, melyeket nagy költséggel fel­újítottak, átalakítottak a gaz­daságok úgy, hogy javult a komfortszint, s a nagycsaládo­sok több szobás otthonhoz ju­tottak. Számottevő összeget költöttek a régi épületek kar­bantartására is. Nem látványos, világot meg­váltó dolgok ezek. A támoga-i tás jelentősége, mely közvet- j lenül több száz ember szebb, nyugodtabb lakáskörülményei­ben, közvetve pedig a mező- gazdasági üzem termelési eredményeiben mérhető — mégis nagy! Pusztákat szanál­tak, vályogfalakat döntöttek le, s pénzt adtak az új otthon megteremtéséhez: rpindez ör­vendetes, i különösen az, ha tudjuk, hogy a folyamat nem ért véget. Újsághír: A fegyveres erők napja alkalmából a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatá­val tüntették ki Kovács Nándor munkásőrt, a Ka­posvári Cukorgyár dolgo­zóját. Mint egy felkavart méhkas, olyan most a hatalmas gyár. Nyüzsgő, siető emberek az udvaron, répával megrakott gépkocsik tucatjai.' Javában tart a kampány, mindenki iparkodik, hogy a kedvező időt minél eredményesebben kihasználják. Ezekben a hó­napokban megkétszereződik a gyár dolgozóinak a száma, s megnövekednek a feladatok is. — Egy-egy nap százával ér­keznek a répát hozó, s távoz­nak a cukrot szállító autók, vagonok. Rendészeinknek és a portai dolgozóknak igen fon­tos feladatuk, hogy a jármű­vek menetlevelét, a szállító­jegyzékeken feltüntetett sú­lyokat rendszeresen ellenőriz­zék, védjék a társadalmi tu­lajdont. A múlt évben pél­dául előfordult, hogy az egyik gépkocsira »tévedésből« öt mázsával több cukrot raktak , föl, mint amennyi a szállító- jegyzéken szerepelt — mond­ja Kővárs Nándor, a cukor­gyári rendészet vezetője, aki éppen egy menetlevelet ellen­őriz. — Milyen segítséget nyújta­nak ehhez' a gyár dolgozói ? — Azt mondhatom, hogy mindenki részt vállal ebből a feladatból. Elsősorban a kom­munisták. Pártvezetőségi ülé­seken, taggyűléseken évente rendszeresen tárgyalunk a tennivalókról. A munkásőrök és a KISZ-tagok szintén fon­tos feladatuknak tekintik a társadalmi tulajdon védelmét. A szocialista brigádok veze­tőivel is tanácskoztunk, hogy a brigádok milyen segítséget nyújthatnak ebben. Hiszen nemcsak akkor védik a társa­dalmi tulajdont,- - ha megaka-, dályozzák az esetleges lopáso­kat — például, hogy teás ter­moszban vagy üvegben vigye­nek ki cukrot —, hanem ak­kor is, ha föllépnek a pazarlás ellen, ha nem tűrik el az energia és a különböző anya­gok pazarlását. Persze e fontos feladaton kí­vül még nagyon sok más ten­nivalójuk van a rendészeti munkával foglalkozóknak, s Kovács Nándor főrendésznek is. A biztonsági megbízottal közösen ellenőrzik a munkába érkezeket — ez most szüret idején nagyon fontos, mert so­kan vidékről járnak be —, s aki megfeledkezett a tiltó rendszabályokról és ittasan érkezik, azt hazaküldik. Sze­rencsére ez is, mint a társa­dalmi tulajdon megkárosítása, egyre ritkábban fordul elő. Ezekben a hónapokban ke­vés ideje jut Kovács Nándor­nak a pihenésre. Késő éjszaka vagy kora hajnalban is ott találni a gyárban, segíti mun­kájával a kampány zavarta­lanságát. Előfordul, hogy hu­szonnégy órát is a gyárban tölt E rengetek elfoglaltsága el­i lenére is talál időt arra, hogy eleget tegyen a munkásőrség­ben vállalt kötelezettségének. Az idén tíz esztendeje, hogy munkásőr. — Fegyelmezett, megbíz­ható, egyike azoknak a mun­kásőröknek. akikre mindenkor számíthatunk — mondják róla parancsnokai. Ezt jelzi, hogy megkapta a Kiváló munkásőr kitüntetést, s a fegyveres szol- | gálát lelkiismeretes ellátásá- val is kiérdemelte, hogy 1971- ben a kommunisták soraiba került. Most, a fegyveres erők napja alkalmából pedig a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. Olyan emberek viselik ezt a kitüntetést, akik a közös­ségért, társadalmunkért önzet­lenül nagyon sokat fáradoz­nak. Jogosan lehetnek büszkék erre valamennyien, s köztük Kovács Nándor, a Kaposvári Cukorgyár főrendésze is. Szalai László Elméleti előkészületek Küldöttközgyűlés a közép-somogyi tsz-szövetségnél a napi feladatok mellett min-1 mondta: »A mai eszmecse- den gazdálkodási egyseg meg-\ ■ . . ... különböztetett figyelmet fordít, renuncK. nem az a jo célja, az ötödik ötéves terv előkészí- [ hogy arról beszéljünk, meny- tésére. a közép-somogyi tsz- nyivel emelkednek költségeink szövetség küldöttei tegnapi . 7^,; célra telhasznált közgyűlésükön mélyrehatóan a termetest ceira jetnasznau eszközök, anyagok arnoveke­elemezték a már ismertté vált intézkedések üzemi hatásait, és eszmecserét folytattak leg­fontosabb teendőikről. Nyomban előkerül a papír, ceruza, gondterhelt tanácsko­zások, felelősségteljes helyzet- elemzések kezdődtek a közép- somogyi termelőszövetkezetek­ben, amikor a közelmúltban megjelent a mezőgazdasági termékek felvásárlási és be­szerzési árváltozásairól szóló, 1976-ban életbe lépő közle­mény. Hogy mennyire így volt, azt tanúsította a tegnapi esz­mecsere, ahol Bernáth Ferenc­nek, a közép-somogyi tsz-szö- vetség elnökének vitaindítója után heten kértek szói, feltár­va tapasztalataikat, utalva a másoknak is okulásul szolgáló, tervezett intézkedéseikre. Az ötödik ötéves tervben a mezőgazdaságra ható közgaz­dasági intézkedések mindegyi­ke még nem ismert, de ami már köztudottá vált, abból következik: minden eddiginél dése miatt, illetve milyen többletbevételhez j utunk a ■felvásárlási árak emeléséből. Arról kell szót . váltanunk, hogy ezek ismeretében milyen elengedhetetlen feladataink vannak, milyen intézkedéseket kell tennünk, hogy gazdálko­dásunk hatékonyabbá, jöve­delmezőbbé váljon.« Ügy is lehetne mondani, hogy a szövetkezetekben el­mélyült kutatómunka kezdő­dött ezekben a hetekben, és ahogy a felszólalások tanúsí­tották, sorra körvonalazódnak a sürgős, nélkülözhetetlen fel­adatok. Kívánságként hangzott el korábban, tegnap a szövet- • kezéti vezetők maguk fogai-1 mázták meg: elengedhetetlen­né vált a vezetési módszerek felülvizsgálata; következetes gazdasági szemlélet nélkül a jövőben elképzelhetetlen az eredményes gazdaságirányítás. A belső tartalékokról, az üzemszervezés korszerűsítésé­ről, az ésszerű takarékosságról többször esett már szó. de feszesebb, szervezettebb és j ilyen szenvedélyesen, ilyen gyón körültekintően felül kell vizsgálni a fejlesztési terveket; a jövedelmezőség, a gazdasá­gosság szempontjából nélkü­lözhetetlen a fontossági sor­rend felállítása.« -A szarvas­marha-ágazatban sokkal na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni az olcsó tömegtakarmányok termelésére és gondos betaka­rítására. Nem odázható tovább a melléktermékek hasznosí­tása.« — Ilyen és ehhez ha­sonló állásfoglalások, mások­nak is ajánlott javaslatok hangzottak el. És a végkövet­keztetés egységes volt: megfe­lelő, felelősségteljes belső in­tézkedésekkel biztosított a szövetkezetek eredményes, si­keres gazdálkodása. Ezekre a feladatokra föl kell készülni, töprengeni, cselekedni kell. Nem holnap — még ma! Vörös Márta M ozgásszegénység. Az anyagi jólét tette-e, az elkényel­mesedés vagy a javak hajszolása? Nem tudom. Az infarktus veszélyéről beszéltünk legutóbb, s témánk — sajnos — kimeríthetetlen. Folytassuk hát ott, ahol abba­hagytuk. A pótolhatatlan mulasztásokról volt szó: arról, hogy ha ü—12 éves korban elmulasztjuk a gyerekek keringési rendszerének fejlesztését, akkor behozhatatlan hátránnyal indulnak. Hadd mondjak el egy bizonyító példát. Ma mai­sok helyen okos műszerrel mérik az ember állóképességét. S1 ment a labdarúgó is ember — ráadásul a legnépszerűbb sportág képviselője —, érthető, hogy rajta próbálták ki elő­ször. Bonyolult mérés ez, részleteit aligha mondhatom el. Talán annyi is elég. hogy a testsúly kilogrammjára jutó origénf elhasználásból. a keringési rendszer működéséből es sok másból mutatja ki ez a műszer, hogy milyen a sportoló általános kondicionális állapota. Nos. egvenkint **lemérték« a nyugatnémet labdarúgó-válogatott tagjait. A viszonyszáim 80 volt. A műszernek híre ment. mi is szereztünk egyet, s »nem kíméltük« tóle az akkori magyar labdarugó-vá'osatot­tat. A viszonyszám 40, azaz pontosan az előbbi fele. Elkese­redésre azonban nincs ok. Ha magyar játékosaink összetör­nék magukat az igyekezettől (ami nem valószínű), ha ugyan­azokat az edzési normákat és módszereket követnék, mint a nyugatnémetek, akkor sem tudnák utolérni őket, mert az iskolai testnevelésben — 8 és 12 éves kor között — elmu­lasztották fejleszteni szervrendszerüket. A tanulság nyilván­való. Maradjunk az iskoláknál. Apró példákat mondok. Oda­kint tűz a nap. de nem lehet kimenni az udvarra, mert sár van: a gyerekek behordanák a folyosókra. Űgv gondolom, a takarítás olcsóbb, mint a kórházi ágy. A tízperces szünet nem tanóra. Mégis hány tanár köti pádhoz a nebulót, és nem sejti, mennyit árt vele. Télen alig van futás, torna, já­ték a szabadban; de a fél osztály hiányzik, influenzás. Dél­utáni -műszakok«. Szakkörök, tudomány, kézügyesség, ver­seny. Kell. Maradhatna idő a futásra, a focira, a játékra is? Jó időben bűn a tornatermi foglalkozás, és télen is az, hi­szen a hideghez alkalmazkodás egyenlő volna az egészségvé­delemmel. Miért féltjük gyermekeinket a jótól? Miért hagy­juk. hgy sztárrendszer uralkodjék még az iskolákban is? Miért szégyenítik meg és miért szorítják háttérbe az ügyet­lenebb. a lúdtalpas, a gyenge fizikumú gyereket a -menő« futballistával vagy ugróval szemben? Hiszen ő is élni akar. és hasznára lenni a társadalomnak. Téveszmék gyűrűjében élünk. Meg kell találnunk a kiutat. Városok, falvak, terek. Meglepő élmény Lengyelország­ból. Varsó központjában ragyogó szökőkutat láttam. Egyszer csak jött egy gyereksereg. Ledobták d ruhát és megmártóz­tak. Itthon? Próbálná csak meg valaki. A fűre lépni tilos! Ennél már csak az a tábla borzasztóbb, hogy -A fű rongá­lása tilos!« Értem, ha buszparkról van szó. De máshol miért tilos? Hol játsszanak, hol fussanak, ha egyáltalán marad rá idejük a tudományok egyoldalú bűvöletében élő iskola »jó­voltából«: Gyermekkoromban híre volt Kaposváron a Virá­gosnak. Nem pálya volt ez, csak saabad tér. Ma a Munkácsy gimnázium áll rajta. Ha a tervezőik gondolkodtak volna, erre bővíthetnénk most a megnövekedett város — tulajdon­képpen egyetlen — igazi parkját. »B«-pálya? Lakótelep áll ott és szobor. Mi még ott játszottunk, mozogtunk — sokszor a szülői tilalom ellenérg is — minden délután. Most hova mennék? A Jókai ligetbe, ahol a Donner—Cser mérkőzések tartották lázban az ifjúságot? A Dózsa pályára, amely meg­szűnik ugyan, de eddig se volt haszna, hiszen az igazolt sportolókon kívül senki sem tehette be a lábát. Szülőházam a Szigetvári utcában áll, oda kötnek az emlékek, s a mozgás nagyszerű lehetőségei. Mi lett a Császárrétből? Városrész. S a Mustos-dombból, ahol a téli sport dívott? Mini város­rész. És utódaim mit kaptak helyette? Korszerű iskolákat. Falakat és vetítőgépeket. Evenként változó tankönyveket, de , mozgási lehetőséget nem. A Bartók utcai iskolának — akkor Sétatérinek hívták — kertje, udvara, gyümölcsfái voltak. Ma minden zug a szellem műhelye. 1 ornaünnepélyek voltak. Minden iskolának külön vagy közösen. A nagy csapatok a »KER«-ből, a »GIMI«- ből vették utánpótlásukat, és nemcsak foci volt, ha­nem atlétika is. A gimnázium hatalmas udvarára azonban másik iskola épült, most egyiknek sincs udvara. Micsoda várostervezés? Mozgáskultúra? A Kalinyin városrészről már nem is beszélek. Nem sportpályák kellenek elsősorban, hanem tér, szabad terület, ahol fű van, kavics vagy puszta föld, ahová rá szabad lépni; fa, amelyet meg szabad mászni\ és meden­ce, ahol az is úszhat, aki nem versenyez. Balaton menti fal­vakról hallunk, ahol nem tudnak úszni a gyerekek! Milyen egyszerű a tudomány! Nem pénz kell a fizikai épüléshez, az erőnléthez, az egészséghez, hanem szellem; okos előrelátás és hozzáértés, értelmes közhangulat. Fölismerjük-e végre, hogy mi a feladata a szaktanárnak a gyerek élettani, lélektani fejlődésében; mi a munka és a pihenés megfelelő aránya? Mit kell tenniük a szülőknek, a várostervezőknek es másoknak, hogy leküzdjük az infark­tus veszélyét? testnevelés szerintem nem tantárgy, s a fogalom is rossz, mert külön választja a testet a szellemtől. Pedig egyéniséget formálni, akaratot edzeni, közösségi szel­lemre nevelni, a küzdőkészséget kialakítani és másokat be­csülni a mozgás, a testnevelés legalább annyira hivatott, mint az osztályfőnöki óra. A játék hevében mindenki ön­magát adja. A tanári meccseken is »önmagára ismerhet a testület«. Akkor derül ki. hogy ki a szerény és tisztességes, ki az önző, a másokat eltaposó, a törtető alkatú ember. Ér­demes figyelni rá. S így jutottunk el a felnőttekig. Róluk, s a körülmények­ről sem árt szót váltani. Jávori Béla T A takarékosabb gazdálkodásra van szükség! Erre pedig min­den 1 vonatkozásban körülte­kintően föl kell készülni. Mind a szövetség által, mind pedig a termelőszövetkezetekben el­végzett elemzések. arra enged­tek következtetni: ha a gazda­ságok az 1974. évi, illetve az idei termelési színvonalukat tartják, akkor az árintézkedé­sek hatására csökken a brut­tó jövedelmük. Nyomban hoz­zá kell tenni: akkor csökken, ha nem tesznek megfelelő bel­ső intézkedéseket ennek ellen- stlyözicán. Kovács Lajos, a ivetkezot eltiö­igényességgel, mint tegnap, ritkán. Nem volt felszólaló, aki a tennivalókat sorolva ne azt állapította volna meg, hogy a termelőszövetkezetek­ben ma még mindig igen je­lentős kihasználatlan belső tartalékok vanak. Vonatkozik ez az üzemszervezésre, a mun­kaszervezésre és a takarékos­ságra egyaránt. -A műtrágya árának emelkedését vélemé­nyem serint teljes mértékben eV. ensúlyozhatja a gazdaság azzal, h / megfelelően hasz­nosít ia rves trágyát, cél­tudai -I a zöldtrágyá­zás adia . ségekkel.« -Na­360 vagon burgonya téiire Kezdődik az alma felvásárlása Készül a télre a Somogy me­gyei MÉK Vállalat. Jelenleg a burgonyát tárolják. A válla­latnak két, úgynevezett nagy­halmos tárolója van. Az egyik Kaposváron, a másik Barcson. A kaposvári tárolóba eddig 75 vagon burgonya érkezett, a barcsiba pedig 30 vagon. Ez a mennyiség megyén belüli fel­vásárlásból származik. Bur­gonyából Somogy önellátó, sőt a1 termésből jut más megyék fogyasztóinak is. A megyeha­táron kívülre szánt mennyi­séget a napokban kefcdik el­szállítani. A fajták közül megyénkben a Desirée vezet. Ezt keresik leginkább a fogyasztók, ebből raktároznak legtöbbet télire. ] dő lesz a lakosság szükségle- Ugyancsak Hollandiából ke- | tének a fedezésére. rült hozzánk a Resy. Ezt a fajtát a Kutasi Állami Gaz­daságban termesztették. Ezen­kívül az Ostarát és a Somogy gyöngyét vásárolják nagyobb mennyiségben. Ez utóbbiból összesen hetven vagonnal vár­nak. A két nagyhalmos burgo­nyatároló befogadóképessége mintegy 280 vagon burgonya. Ezenkívül Siófokon. Böhö- nyén és Fonyódon még 80 va­gonnal raktároznak el télire a vállalat kisebb tárolóiban. A tapasztalatok szerint ez a 360 vagon burgonya elegen­Ezekben a napokban kezdő­dik meg az alma felvásárlása is. Ebből a gyümölcsből ösz- szesen mintegy 100 vagonra számítanak a : MÉK-nél. Há­rom helyén tárolják majd a gyümölcsöt: a siófoki hűtő­tárolóban, valamint Böhö- nyén és Gálosfán a pincékben. Az alma zöme a változatlanul népszerű jonatán fajta. A káposzta. kelkáposzta, sárgarépa tárolása a követke­ző hónapokban kezdődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom