Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

í "Ty 'uzttíl Sztrk azlőilg,! A Somogyi Néplap október 22-i számában olvastam, hogy a KPM Közúti Igazgatóságának, húsz kocsija járja a megye útjait, és egyéb teendőik mellett ellenőriznek is. Ellenőrzésük kiterjed többek között arra is, hogy nincs-e az úttesten olyan szennyeződés, rongálódás, mely a közle­kedést akadályozná. Sajnos lehet, hogy az észlelt hiányosságok továbbra is megmaradnak, vagy nem járnak végig minden utat az ellenőrző kocsik. Ez tapasztalható a zamárdi—balatonend- rédi bekötő úton, ahol a makadám útnak mondott rész lassan rosszabb lesz a talajútnál. Az esős idő beállta előtt ugyanis géppel megcsinálták a vízelvezető árkot, a kitolt tőidet pedig kétoldalt elterítették, s ezzel még jobban aka­dályozzák a közlekedést. Szembejövő forgalom esetén szin­te lehetetlen a kitérés, mivel a padkát igénybe venni ve­szélyes. Jó volna, ha az ellenőrző kocsik valamelyike esős idő­ben vagy utána végigmenve ezen az úton. s meggyőződne annak minőségéről. Egyébként reméljük, hogy a tanácsok­kal kialakulóban lévő jobb kapcsolat folytán minél előbb megjavítják ezt az utat. Tisztelettel: Szike ^teene Balatonendréd, Szabadság út 12. Tisztelt Szerkesztőség! Kovács József, Kaposvár. Zalka Máté u. 3. sz. alatii lakos szeptember 24-én megjelent észrevételével kapcso­latban az alábbi tájékoztatást adom: Mivel a levélíró kedvezőtlen tapasztalata alapján ál­talánosítva, konkrét eset említése nélkül írt, az érdemi intézkedéshez szükséges tájékozódás végett felkerestük őt. Kérésünkre konkrétan nyilatkozni, megtörtént esetet le­írni nem tudott. . Hasonló szabálytalanság megelőzésére — melynek ilyen,formában történő általánosítását dolgozóink megbe­csülése miatt nem fogadhatjuk el — a jövőben nagyobb gondot fordítunk, s adott esetben köszönettel vesszük a pontos, munkánk segítését célzó észrevételeket és jelzé­seket. t Tisztelettel: 'JCtutyady. Szakaiéi osztályvezető, Volán 13. az. Vállalat Tisztelt Szerkesztőség! Gyakori látogatója vagyok a Zselic Áruháznak, sok örö­möm lelem választékos kínálatában. Annál kevesebb azon­ban az örömöm, ha gépkocsival hajtok be az áruház par­kolójába. Nem a parkolóval van baj, hanem annak meg­közelítésével. Jó volna, ha az illetékesek is észrevennék már. hogy szinte lehetetlen rugótörés nélkül eljutni a szé­pen kiépített parkolóhoz. Tisztelettel: dr. Szörényi 'Héiátté Kaposvár, Dimitrov köz 3. AZ' MSZMP SOMOGY NEC VEI ai ZOTTSACÁN AK IAP|A TARKA XXXI. évfolyam. 254. szám. Szerda. 1975. október 29. Nagy forgalom a ruhagyár miutaholtjáhan Tavasszal nyílt meg a ruha­gyár* 1 mintaboltja Kaposvá­ron, s új színnel gazdagodott a megyeszékhely kereskedelmi hálózata. A tapasztalatok az­óta igen kedvezőek. Nagyobb lett a választék, sokkal több jó minőségű áru közül válo­gathatnak a vásárlók. De a gyár is jól járt. Jobban, mint a bolt megnyitása előtt gon­dolták volna. Havonta 700—800 ezer fo­rint forgalmat bonyolítanak le. Akadt olyan nap is. ami­kor 150 vevőt szolgáltak ki, s 120 ezer forint értékben ad­tak el gyermektélikabá tokát, ballonokat, zakókat, pantalló­kat. Az élénk kereslet néha áruutánpótlási zavarokat is okozott a boltban, mert a forgalmat, a készletet eredeti­leg kisebbre tervezték. Miért kedvelik a vásárlók az üzletet? Mert sajátos igé­nyeket elégít ki. A gyermek- ruházati termékek átlagosnál nagyobb választékát találja meg, aki benyit az ajtón. A gyár sok ruhát szállít export­ra. Ezekből a cikkekből min­dig néhány darabbal több ké­szül, mint a megrendelés sze­rint kellene. Így a bolt pol­cain állandóan kaphatók »ex­portból visszamaradt-“ termé­kek, amelyek sehol másutt az országban nem találhatók. Az élelmes szabó kisiparo­sok hamar felfedezték, hogy a boltban olcsón hozzájuthatnak különböző ritka kelmékhez. A gyár minden Magyarorszá- i gon készített szövetből rendel j a modelljeiHez, s a végén ma­rad néhány méter ezekből. A ruhagyárban a végek feldol­gozása igen költséges volna, ezért inkább a boltban érté- ; kesítik a maradék anyagokat. | Előfordult például, hogy a tiszta gyapjú szövetszoknya anyagának méterét hetven fo rintért vásárolhatta meg a szerencsés érdeklődő. A nagy forgalom mellett még egy kedvező tapasztala­tot szereztek a ruhagyárban. I Az áruk között válogatók ré- | vén állandó kapcsolatban áll­nak a vásárlókkal, s közvet­lenül fel tudják mérni, hogy a lakosság mit tart kelendő árunak. í I ranyérmes síruha Egy gépszemle nyomán ‘•Október 27-én, délelőtt fél 9-kor a kaposvári költ­ségvetési üzem udvarán gépjárműszemlét tartunk, amelyen valamennyi — a téli felkészüléshez nélkü­lözhetetlen jármű felvonul. (Egy meghívóból.) Amikor a ködös hajnalokon elhagyottan lélegzik a város, már az utcára lépnek. Talán ők nyúzzák le először álluk­ról a makacs szakállt, s ők veszik észre először, hogy napról napra sötétebb a reg­gel. Fölveszik a sárga kis mel­lényüket, es elindulnak min­dennapos útjukra. Figyelem az utcaseprőket. Cammógó já­rásukat, a söprés monoton mozdulataihoz szokott dereku­kat, a porban elszürkülő ba­kancsukat, a fényesre kopta­tott seprű- és lapátnyeleket. Némelyik utcaseprő már sze­gélyes ismerőse a városnak. Megszokott arcok, megszokott útvonalakon. Pedig sokszor cserélődnek. Vadszamárvadászat kábító lövedékké! A világon a legritkább álla­tok közé tartozik a vadsza­már. amely az ázsiai kulán családjába tartozik. Az utób­bi évtizedekben először ka­pott engedélyt egy éxpedíció, i hogy hat vadszamarat fogjon a Szovjetunió állatkertjei szá­mára. A közép-ázsiai Zoocentr munkatársai a közelmúltban indultak el a Karakum siva­tag délkeleti részére. Nem egyszerű a sztyeppela­kó állatot elfogni, mert órán­ként hetven kilométeres se­bességgel is képes száguldani a sivatag homokbuckáin. A vadászok éppen ezért speciá­lis töltényt használnak, ez rö­vid időre elkábítja a vadsza­marat. kárt azonban nem tesz benne. Az . ázsiai pusztákon és sztyeppeken honos vadszama- rak a század elejére csaknem téljesen kipusztullak. Mind­össze egy csorda maradt a Badkixkij rezervátumban, az ország déli részén. Ott most már több mint ezer vadsza­már található. Az expedíció e tájon választja ki a szovjet áilatkertek jövendő lakóit. Tomanek Nándortól hallot­tam egyszer: »Néztem az ut­caseprőt. Egy húzás jobbra, egy húzás balra. Ez az ember tökéletes munkát végzett.* Jöttek a gépek, először a nagyok, azután a kisebbek. Kezdeíben az úttestet, később a járdát seperték. Sárga a színük, mint az utcaseprők mellénye. Az utcaseprők ez­után sem mentek el: húsz centi széles, tiszta sáv marad a vesszőből vagy cirokból ké­szült seprűjük egy-egy suhin­tása után. A városnak szüksé­ge van ezekre a húsz centik­| re, mert kilométerekké, tiszta I úttestekké állnak össze. Egyszer majd nem lesz az ] utcaseprőkre szükség. El tűn­I nek a városból, ahogy eltűn- ! tek a kóbor kutyák szigorú felügyelői is. Ez persze nem baj. Még csak nem is azt aka­rom mondani, hogy egy szín- ; folttal kevesebb lesz az utcá­kon. A jövő a gépeké. De ha ősszel szitálva tán­colnak a megfonnyadt, elsár­gult gesztenyefalevelek, szí­nükről az utcaseprők jutnak az eszembe. Egy húzás jobb­ra, egy húzás balra ... M. A. Aranyéremmel tüntették ki a budapesti nemzetközi vásá­ron a , csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet új termékét, a kétrészes síruhát. A különle­ges anyagból készült öltöny divatos színei és formája mel­lett elsősorban célszerűsége miatt nyerte el a Textilipari Kutatóintézet zsűrijének ki­váló minősítését. A nadrágot ! térdtől lefelé dupla szárral j látták el. A belső, szűk sínad- j rág a bakancs-ba húzható. A nadrágot és a felsőrészt közös j húzószár kapcsolja össze. Az új síöltöny iránt máris nagy az érdeklődés, egy nyugatné­met cég ötezer darabot ren­delt belőle. Hazai használatra külön is gyártanak felsőrészt, ebből eddig harmincezret rendelt a kereskedelem. w Uj termék a töltött mézes Két esztendővel ezelőtt a tabi áfész édesipari üzemében évente mindössze 50 vagon mézes sütemény készült. Az­óta bővítették az üzemet. En­nek eredménye, hogy jelen­leg havonta ezer mázsa mézes készül, az évi termelési érték pedig 25 millió forint. Decembertől az üzemnek egy új terméke jelenik meg az üz­letekben: a töltött mézes sü­temény. Dióval, mogyoróval, gyümölccsel töltött, ízléses csomagolású kis kalácsról van szó, melyből egyelőre még csak kísérletképpen készíte- ! nek. Az új termékből jut kül- [ földre is. X em/edékek — Nálunk mindenki zenész i ugyanennyien vannak »tarta volt. A családi hagyatékból j lékban«, gyerekek, úttörők, kaptam a hegedűmet nyolc- Berki Béla a Pacsirtával és éves koromban. i a Monti csárdással »futott Berki Bélának volt kitől ta- j 1->e“■ Akkor mondták rá so- nulnia, »zenészdinasztiából« j ^,an' h°Sy a_ -komoly zenét« származik. Virtuóz hegedűtu- játszó hegedűsök is irigyelhe- dá6át az 1972-es Ki mit tud? vetélkedőn már megcsodálhat- ! Farkas László azaz La- tuk. A KISZ kb művész- ci — is édesapjától tanult he- együttesét figyelemmel kísérő | sedülni. O a másodprímás, 11 közönség már régebb óta is- eV€S­meri. Tizenegy éve a Rajkó- Kedvenc darabom az A­zenekar prímása. j friss csárdás, ma is be­! mutattam. Szeretem a Penge- Hétfőn este a kaposvári í tos csárdást is. fi DOS Z Művelődési Otthonban . ,, tapsolhattunk nekik és a ,szó- : _ *?.. ,..a~ lótáncosoknak. Az egvüttes * 'e,re*Iye- «Egyesült Álla- i . • , . mokban egy impresszárió adta sikereiről így beszel a prímás:! , ajándékba a »kis prímásnak«. Az idén kaptuk meg a ' Tíz év múlva talán mellette Munka Vörös Zászló firdem- , ]esz »-má sód hegedűs« egy ha- rendet. Sajnos nem voltunk 1 sonló »csodagyerek«. Így ma- ott az ünnepségen, épp Ang- ra(i f^tal a KISZ kb mű­kában szerepeltünk. Nagyon vészegyüttese. A tizenévesek sokat járunk külföldön, leg- természetesen nemcsak zenél- utóbb Svájcban voltunk. Ki- i nek. Ugyanúgv tanulnak, mint lencszáz föllépésünk van éven- hasonló korú társaik. Csak a te. Kaposváron most vagyunk harmadszor. Hatvanan járják a világot, fellépések miatt más időbe­osztással, az együttes saját is­kolájában. „Rettegett Iván * a lürdőszobában I A fürdőszoba fe­lől feleltetés szigo­rú hangja hallik. Hogyan? ■ Dörzsölöm a fülem, ahogy a szememet szoktam, ha nem akarom hinui, amit latok. De a fülem nem csal. nem ámít. Va­lóban! Rettenetes nagy mészárlás fo­lyik a fürdőszobá­ban. Sorra buknak el a kérdezettek. Dadognak, mellé­beszélnek, körmön- fontan igyekeznek kegyelmet kérni. Nincs mese! Felel­niük kell. Csak egy a fur­csa — mármint azon kívül, hogy a dráma a saját, ed­dig teljesen »épel­méjű« fürdőszo­bámban zajlik —: azonos hangon kér­dez a tanító néni, s azonos magassá­gú, vékony han­gocskák felelnek neki. Ahá! Nagyobbik lányom higgadt Sherlock Holmes- ként megoldja a rejtélyt: — A Gabi más­kor is feleltetni szokta a színésze­ket. A színészeket? Csak nem a falra szögezett plakátok figuráira gondol ? pe bíz, így van. A kisebbik gyerek I hosszas, helyhez' kötött tevékenysége során »szuttyog- tatja« az érdemdús művésznépet. Imi­gyen : — Darvas Iván megmondja, hogy mennyi tizenkettő meg nyolc! Psota Irén! Miért nincs, kész a házi felada­tod!? Bors Máté beszéljen az őszi erdőről! Uuuuúgy! Nem készült? írom az egyeseket! Hja, a Kossuth- díjért. az érdemes művészi címért meg kell izzadni! L. L. | SOROK Hozzájárulás — Elég idős vagy, édes fiam — mondja a skót a fiának. — Most már te is hozzájárulhatnál a család eltartásához. — Például mit tehetnék, papa? — Kifizethetnéd helyet­tünk azt az összeget, amellyel a gyermekkocsid­ra tartozunk. Kérés Külföldi turista a fény­képészhez: — Szeretném, ha le­fényképezne ezek előtt az oszlopok előtt, de úgy, hogy a gépkocsim ne le­gyen rajta a képen. — Miért, asszonyom? — Mert, ha a férjem ott látná a kocsimat, azt gondolná, hogy én döntöt­tem össze a Colosseumot. Zenebarát — Szereti ön a zongo­rát? — Szenvedélyesen. — Játsszak önnek vala­mit? — Isten ments! Én csak csukva szeretem. Felelet Bíró a vádlotthoz: — Szégyell je mágát! Maga most van itt ötöd­ször! ■ Vádlott: — Na és? Maga min­dennap ide jön ... Szabálysértés Egy gépkocsi áthaladt a kereszteződésen, bár a közlekedési lámpa pirosat mutatott. Egy rendőr utoléri, és így szól a kor­mánynál ülő hölgyhöz: — Ide hallgasson, asz- szonyom! Tudja ön, mit jelent az, amikor a rend­őr fölemeli a karját? — Azt hiszem, igen — válaszolja hidegen a hölgy —, hiszen harminc évig voltam tanítónő... Riadalom Kisírt szemű asszony ront be lóhalálában a rendőrségre: — Keressék meg a fér­jemet! Nem tudok nélküle élni, ő pedig eltűnt! — Bocsásson meg, asz- szonyom, de mondjon el mindent sorjában. Mikor tűnt el a férje? — Egy hete. — Akkor miért csak ma jelenti be? — Mert ma kell fize­tést kapnia... Érdeklődés Két barátnő beszélget: — Mondd, te tudsz an­golul? — Tudok. — Hogy mondják an­golul. hogy igen? — Miért akarod tudni? — • Tegnap megismer­kedtem egy angol fiúval. SBm^l Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-51?* Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk jneg és nem küldünk visszál Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Élőfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat Kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u. 6» . Felelős vezető: Ear kas Béla ifiazgató* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom