Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

A kaposvári kórház gyógyszerellátásáról „Lényegében mindenünk megvan Túllépték a költségvetést — Mit jelent itt a takarékosság ? A hiány nem okoz fennakadást a gyógyításban I Csutaszekér, famozsár ff Kismesterségek a Cseh utcából A gyógyszer, az injek­ció, bármilyen, gyógyhatású készítmény a kórházban nem áru, legalábbis nem úgy az, mint a patikában. A kórházi betegnek nem szabad észre- vennie a költségvetés hatá­rait, a gyógyszergyártás vagy a beszerzés nehézségeit. A be­teg dolga a gyógyulás. Szép lenne — csakhogy nem ennyire derűs a helyzet. Igaz, még akkor' sem túlságosan sö­tét, ha minden gond egyszer­re szakad a kórház nyakába. Ha egyre-tmásra futnak be a órházi patikába megrendelé­sek, melyeket a gyógyszer- hiány" miatt nem tudnak tel­jesíteni. Gyógyszerhiány. Mit jelent a kaposvári megyei kórház­ban? — A beteg semmit, vagy csak keveset vesz észre belőle. Osztályvezető főorvosként mindennap látom, hogy nincs és nem is lesz ok az aggoda­lomra. Pedig — például a balesetin — igen sokféle in­jekcióról és tablettáról kell gondoskodnunk. amelyeknek jó része ráadásul rendkívül drága is. Nemcsak nálunk, hanem a kórház többi osztá­lyán is egységes a szemlélet: a gyógyszereiket mindenkép­pen meg kell kapnia a beteg­nek. Nincs semmiféle harc senkivel, szándékunkat min­denki megérti. Dr. Bodosi Mihály kór­házigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy minden év­ben többet költenek gyógy­szerre, mint amennyit az esztendő elején a költ­ségvetés megjelöl. Az idén előreláthatólag tizenhatmillió forintot adnak ki .rá, de le­het, hogy többet. A gyógy­szer-költségvetést mar túllép­ték, az év hátralevő hónap­jaiban azonban természetesen éppen úgy beszerzik a tablet­tákat, injekciókat, mint eddig. A megyei tanács még soha nem tagadta meg az ilyen »adósságok« kifizetését. A takarékosság itt is téma, csakhogy sokkal bonyolultabb, mint más munkahelyeken, más egészségügyi intézmé­nyekben. Bacsó József gazda­sági igazgató így fogalmazott: — Négy éve egy nap alatt átlagosan harminc forintba került egy beteg gyógyszerel­látása, mely az idén eléri a negyvenkét forintot. Ez első­sorban minőségi változást je­lent, az új, nagy hatású ké­szítmények, például az anti­biotikumok sokba kerülnek: egy ampulla Gentamicin 195 forintba, a Mikrocilin 161 fo­rintba, a Keflin pedig 140 fo­rintba. Antibiotikumokat nyil­ván korábban is használtak, csakhogy azok olcsóbbak — igaz, kisebb hatásúak — vol­tak. A takarékosság nem je­lentheti, hogy akármilyen drága is az előírt gyógyszer, azt ne kapja meg a beteg, Azt viszont szeretnénk, ha az or­vosok megszüntetnék az ese­tenként még tapasztalható, teljesen fölösleges túlgyógy- szerezést. A többi teendőről nehezebb szólni, hiszen látszó­lag apró, ám a költségvetés­ben nagyon is nyilvánvaló dolgokról van szó. A múlt hét végén két be­tegnek Mikrocilinre volt szük­sége. Csak ezek az injekciók 33 ezer forintba kerültek. Ez tok megmentéséért. Soha senkinek eszébe nem jut szá­molgatni, vagy bárkit is arra kérni, hogy a súlyos betegek kezelése közben töprengjen a takarékosságról. Itt senki sem emlegeti a takarékosságot az ésszerűség hangsúlyozása nél­kül ... Cselik Tibomé kórházi fő­gyógyszerész gyors számvetést készített: egy évben körülbe­lül hétszázféle gyógyszerre van szükségük. Helyesebben: lenne, mert a hiánycikkek listája itt is tekintélyes, kö­rülbelül hetvenféle gyógyszer átmenetileg vagy állandóan nem kapható. — A hiány általában nem okoz fennakadást a gyógyu­lásban, hiszen rendkívül szé­les a skála: azonos hatású gyógyszerekkel elérhető a várt hatás. Előfordul, hogy a va­lóban’ fontos és mással nehe­zen helyettesíthető készítmé­nyek szintén a hiánycikkek közé tartoznak, ám előbb- .. utóbb ezek is megérkeznek. Vörös cipész Hangsúlyozom, n'em az élet- herendezeset a. mentésihez tartozó készítmé­nyek. Az ideg-elme osztály betegeinek szükséges Halope* ridol tabletta most sincs, kor­látozott mennyiségben csepp- ben viszont tudjuk adni. Addig megfelel, míg újból kaphatunk tablettát. Cserépedények Csurgó környékéről. A kórházi gyógyszerellá­tásról dr. Bodosi Mihály ezt mondta: »Lényegében minde­nünk megvan. Csak rengeteg az adósságunk.•» a szám kórházi beszélgetésün- j Nem hagyott kétséget afe- kön nem érv volt a helyes lől, hogy az első mondat a gyógyszerellátás mellett. Ezt a kedvemért számolták ki — a beteg nem tudja, milyen értéket kap. A baleseti osztály intenzívrészlegének hat ágya majdnem mindig foglalt, perc­re sem szünetel a harc az éle­fontos. Egy költségvetés mó­dosítására utólag is van le­hetőség. Egy életmentést szol műhelyének helytörténeti gyűjtemény többi anyagával együtt több mint ezren néz­ték meg Csurgón az áprilisi megnyitótól napjainkig. A néprajzot, hagyományokat, történeti emlékeket földolgozó gyűjtés nem áll meg a kezdeti lépéseknél. A felszabadulás előtti község meglehetősen polgárias volt, sok kisiparos — kismester — élt itt. Festetich gróf telepítette ide a mester­ségek megalapítóit Csehor­szágból. Számukra külön utcát jelölt ki a községben, Cseh uí- ca, így is nevezték el. A mes­terségek meghonosodtak. A cipészek, faesztergályosok, bognárok, kádárok, kályhások rész szakma. Az az elképzelé­sünk, hogy a mesterleveleket, a cégtáblákat, a fényképeket, a tűzoltóegyesületi rendezvé­nyek írásos emlékeit is kiál­lítjuk. — Csurgó nemcsak erről ne­vezetes, sok a néprajzi doku­mentuma is. A nyitás óta mennyit sikerült összeszedni? — Éppen most készült el egy leltár, amely szerint áp­rilis óta a 204 ipartörténeti mellett 32 kerámia, cserép, 8 szőttes és 56 egyéb tárgy ke­rült a birtokunkba. Ezek ter­mészetesen még válogatásra várnak, valószínű, hogy se­lejtezni is kell belőlük. A raktárakban, a polcokon Csurgó környéki cserépedé­nyek, fazekak, korsók állnak. A legszebbek a fekete máza­sak. Egy vitrinben famozsara­kat, darálókat és néhány na­gyon szépen szőtt csurgónagy- martoni abroszt, törülközőt láttunk. A bővülő gyűjteménynek bizonyára érdekességei lesz­nek a népi gyerekjátékok; ezekből is akad néhány. Töb­bek között kukoricacsuta ök­rökből és faragott kiskocsiból álló négyökrös szekér... Simon Márta gáló injekció kihagyása kö- munkaeszközei, szerszámai ma vetkezményeinek re ritkán. jóvá tételé- Pintér Dezső A családról az iskolában Manapság áz egyik légtöbí bet használt szó — a család. Am nemcsak szavakban han­goztatjuk megnövekedett sze­repét. hanem a tettek sorát is fölzárkóztatjuk mellé. A sok­oldalú gondoskodás megnyil­vánul az iskola falai közt fo­lyó családi életre nevelésben | is. Erről volt szó tegnap a hagyományos kaposvári szülői parlamenten, melyre a város óvodai, általános és középis­kolai szülői munkaközösségei­nek tagjait hívták meg Gál Erzsébetnek, az Országos Pe­dagógiai Intézet munkatársá­nak és Jakab Lászlónénak, a »■kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatójá­nak az előadására. Az általános és középisko­lák kiemelt feladata a családi életre nevelés. Az elmúlt tan­évben hatvan általános és harminc középiskolában taní­tottak az osztályfőnökök és az iskolaorvosok ilyen ismerete­ket. A kísérlet bevezetésekor ezekről az ismeretekről érdek­lődtek a szülők, közöttük sok hogy áz eddigieknél még job- I megállapodott, hogy növelik ban figyelembe vehessék az életkori sajátosságokat. Hogyan vélekedtek a peda­gógusok erről a munkáról? Erről Jakab Lászlónét hall­gattuk meg. Például a tantes­tületi egység megszilárdításá­hoz is nagymértékben hozzá­járult az új feladat vállalása. A kísérlet felbuzdította a pe­dagógusokat. S ezt most már a szülőknél is tapasztalják. Az idén újabb iskolákban vezetik be — a tanév második felében — a családi életre ne­velést. Az Oktatási és az Egészségügyi Minisztérium az iskolaorvosok feladatkörét, fontos részük lesz a családi életre .nevelésben is. Ez év végére elkészül egy huszonöt kockából álló diafilmsorozat, mely a »tantárgy« szemlélte­tésében kap fontos szerepet. Az Egészségnevelési és Felvi­lágosítási Központ három kis- filmet készíttetett Hej, édes szüleim!; Testvérek és Az én családom címmel. Végül, de nem utolsósorban azt hiszem, jól szolgálja a to­vábbképzést a kaposvári szü­lők tegnapi fóruma is. H. B. már kuriózumok. Vörös cipész műhelyének berendezése ott látható a gyűjteményben, ha­marosan a Czaller-féle bognár- műhely fölszerelése is mellé kerüL Egyelőre restaurálásra várva előkészítő raktárban állnak a szerszámok, eszközök\ és mellettük a mesterség cí­mere — egy elkészült kocsi. Rozs András, a helytörténe­ti gyűjtemény vezetője és a honismereti szakkörök tagjai gyakran járják a csurgói és a környékbeli házakat anyagért. — Nemcsak a durvább anyaggal dolgozó, hagyomá­nyos szakmák eszközeit talál­tuk meg — mondta Rozs András —, hanem a falusi életre kevésbé jellemzőket is. Siker a tanítóképzőben A Tátrai-vonósnégyes hangversenye Bitkán fordul elő hangver­senyen, hogy amikor a művé­szek leteszik a hangszert, megköszönik a tapsot, nem mozdul a közönség. Hétfőn ilyen hatású élmény részesei voltak a Kaposvári Tanító­képző Főiskolán azok a hall­gatók, talárok, zeneszerető kaposváriak, akik meghallgat­ták a Tátrai-vonósnégyes Van például két teljes kala- hangversenyét Zsúfolásig megtelt az aula. A nagy hírű posműhelyünk berendezési tárgyakkal. Érdekes, hogy vi­szonylag korán meghonosoddtt a modernebb ipar, a villany- szerelés és az elektroműsze­kvartett — amely jövőre ün­nepli fennállásának harmin­cadik évfordulóját — nagysze­rű élményt nyújtott. A Tát­rai Vilmos vezette négyes be­UTAZAS IRAKBAN Fejlődés gondokkal Az iraki forradalom alkal­mából rendezett ünnepségek I idején számos fogadáson volt volt az aggódó. Azóta ok is j lehetőségem találkozni az or- feleletet es megnyugvást kap- j szag politikai és gazdasági ve- tak, hiszen a gyerekek a fel ( ze tői vei.. Az Arab Baath Szo­cialista Párt Iraki Nemzeti Bizottsága, a tájékoztatási hú­nötté válást »tanulják« — el- j sősorban 1 életkori sajátossá­gaiknak megfelelően. Gál Erzsébet tarsolyában sok a tapasztalat, hiszen a kí­sérleti iskolák rendre beszá­moltak a családi életre neve­lés múlt tanévi sikereiről, fo­gyatékosságairól. A tapaszta­latok főként sikerről vallanak, nisztérium, az ünnepségek szervező bizottsága látott ven­dégül. Kerti eszmecserék , , ... , i A pincérek hűsítőt szolgái­ig gyerekek »jól vettek« az el- | nak fel> az italokon kelet: hangzottakat. j gyümölcsök hegyei, perzsa Kedvelt témáik egybeesnek | édességek. Színes lámpák te- a »követelménnyel«, az élet- | szik meghitté a légkört. Még­kori sajátosságokkal. A 9Ve- : sem a gondtalan terefere, ha­rekek helye a családban című j nem a politika itt a fő téma. téma aratta a legnagyobb si- : Lassan kibontakozik az Arab kert, ezt követte a fiúk-lányok [Baath Szocialista Párt nagy kapcsolata, majd a pszicho' szexuális fejlődés, és végül a a család és a társadalom kap­csolata foglalkoztatta »fontos­sági« sorrendben a tanulókat Gál Erzsébet art is elmond­ta, hogy a családi életre ne­veléstől nemcsak a gyerekek­nél várnak eredményeket, ha­nem a tapasztalatok a neve­lőket, a szülőket is gazdagít­törekvése az egységesítésért, és mindúntalan visszatér a vi­ta Szíriával. Igaz, a fogalma­zások visszafogottabbak, mint régen, de így is érezhető: Irakban a Közel-Kelet prob­lémáinak radikális megoldása mellett vannak. Ezt mondják az itt élő, szélsőséges palesz­tinok is. Irak, amely kétségtelenül a hatják. Elsősorban abban, i haladás és következetes anti imperialista vorjal képviselő­je, arra számít, hogy belső si­kerei révén mind nagyobb súlyt szerez az arab világban. Kritikus hangok hallatszanak minden kompromisszumról, ugyanakkor j rugalmas megol­dásokról beszélnek, amikor a műszaki és gazdasági fejlesz­tés módozatairól van szó. A legpontosabban a Baath-poli- tikusok fogalmaznak, akik a szocialista országokkal való szorosabb együttműködést — mint hosszú távú programot — sürgetik. Százmilliók A hűvösnek számító estén szinte elhódítja az embert, amit hall, számokban elbeszél­ve. »Százmillió dinár a tenge­ri kikötőre.« A mezőgazdasá­gi reform mostani szakaszá­ra 83 milliót fordítunk.« »Kír- kukban 2 millió dínáros la­kásépítést kezdünk a munká­soknak.« »A babiloni körzet­ben az öntözés fejlesztése 4 millió dinárba kerül.« Össze­adni és követni is szinte le­hetetlen a számokat, hiszen egészségügy, kultúra, olaj, építkezése itt állandó beszéd­téma. És ami a legérdekesebb: mindenki tudja, ismeri az ada­tokat. »Aktívan politizál ma egész Irak — fejtegeti egy ál­lamtitkár —, a fejlődés köz­ügy,« Pár lépéssel arrébb viszont már arról folyik a heves be­széd — keleti hangossággal és szenvedéllyel —, hogy nincs lesztések, katonai részvétel az Izrael elleni háborúban, a központi i akarat hatékonyabb érvényesítése. »Májd erre is sor kerül« — mondják, idő­pont és terv viszont még nincs. Egyelőre Irakban az el­nök és a forradalmi tanács ke­zében összpontosul a hata­lom. — A békés dicső forradalom hét évvel ezelőtt megmutatta, hogy a nép egyetért velünk — összegez egy úr a tájékoz­tatási minisztériumból. — Aktivitását élvezzük, haszno­sítjuk. — A pártok, így az ira­ki kommunisták is, segítik a kedvező politikai fejlődést. A gyárak munkaerő. »Hirdettünk vala- j beszélgetések ellenére úgy mennyi nagy nyugati újság- { éreztem, hogy mind többen ban. hívjuk haza az ott dől- ! látják annak szükségességét, gozó arab munkásokat, le-1 bogy a haladó politikai erők gyének bármely országból va­lók. Adunk lakást, autót, fi­zetést. Munkásra, szakember­re égető szükség van. Ott em­bertelen körülmények között élnek, itt az arab nemzetbe térnek haza.« Népképviselet ? Még ha udvariatlanul is, meg kell kockáztatni a kér­dést: vajon szerepel-e napi­renden a parlament megvá- laszlása, a szélesebb népkép­viselet kialakítása? — Erre eddig nem volt idő — hangzik a felelet, és jön­nek az érvek: államosítás, üzemek neve és kurdkérdés, nagyarányú fej­szélesebb alapokra helyezett demokratizmussal tarthassák a helyes mederben a fejlődést. Mert az is tény, hogy Irak­ban kialakult egy gyorsan meggazdagodott réteg, . erős a burzsoázia és a nagy tech­nikai nyitás teret enged a tő­kés világ gazdasági erőinek is. Irak szerepe, eszmei és gazdasági hatása az arab vi­lágban kétségtelenül igen nagy. Tekintélyének növelésé­hez azonban az is kell, hogy a szocialista fejlődés céljaihoz az eszközei is társuljanak. Sok színből áll össze Irak mai politikája, timely meghatáro­zó lehet a Közép-Kelet tér­ségében. Bürget Bajos járta már a világot, hangver­senykor útjukat mindenütt Bi­ker kíséri. 1958-ban Kossuth- díjat kaptak. A Zenei Lexikon Magyarország reprezentatív kvartettjeként említi őket. A tanítóképzőben Haydn Esz-dúr vonósnégyesét játszot­ták elsőnek. A szerző születé­se után 150 évvel azt mondta Kodály, hogy Haydn zenéje az egyik legdemokratikusabb muzsika, mert mindenki szá­mára érthető. Az Esz-dúr vo­nósnégyesre különösen vonat­kozik ez a megállapítás; ért­hető és nem nélkülözi a hu­mort sem. Időben, felfogásban egészen más volt a második­nak előadott Sugár Rezső-mű, a második vonósnégyes. A Kossuth-díjas zeneszerző eb­ben kétféle formát, szvitet és rondót egyaránt alkalmaz. A modern zene egyik kiválósága ő, zenéje senki máséval nem téveszthető össze, mint ahogy Bartók muzsikája sem. Ennél a darabnál különösen érezhe­tő volt, hogy milyen nagysze­rű együttes a Tátrai-vonósné­gyes, ugyanis mód nyílik arra, hogy minden hangszer szinte külön-külön is szóljon. Harmadiknak adták elő Mo­zart klarinétötösét, amely azért volt nagy élmény, mert a négy kiváló művész körébe ötödiknek egy ugyancsak re­mek muzsikus, Kovács Béla klarinétművész lépett be. Nagyszerű előadásban hall­hattuk a művet, melyet a szerző akkor írt egy klariné­tos barátjának, amikor ezt a hangszert még csak kevesen ismerték. A mű így is épül föl; feladatá a hangszer be­mutatása, majd »tudásának« kibontakoztatása. A darab elején még csak egy-egy ze­nei mondat végén halljuk a hegedűk mellett, később fé- lelget a vonósoknak, azután kiteljesedik; lám, »még ért is tudom«... A hangversenyestet Fasang Árpád avatott zenei »tárlat- vezetése« tette teljessé. S. M. mm»; o QSSSkESSSm

Next

/
Oldalképek
Tartalom