Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Kiállítás a megyei könyvtárban Szép magyar könyv, illusztráció jubileumi mérleg »A magyar könyvkiadás és a könyvgyártás eredményei is bizonyítják, hogy az új ma­gyar könyv, mint a szocializ­must építő társadalom szellemi életének hordozója, szervesen együtt hatott a felvilágosítás, a nevelés, a tudomány, a ter­melőmunka alkotó folyamatai­ban« — olvashatjuk A szép magyar könyv ’74 című kata­lóguskiadvány előszavában. A fenti gondolatokat nagyszerű­en bizonyítja az őszi könyvhe­tek záróeseményeként a Pal- iniro Togliatti megyei könyv­tárban megrendezett kiállítás. A kötetekből és illusztrá­ciókból álló tárlat tegnap nyílt meg, rendezője a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesz­tők Egyesülése. Több mint száz mű sorakozik a vitrinek­ben és tárlókban, valamennyi áz évente megrendezett Szép magyar könyv verseny díja­zott műve. Nem egy közülük már nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhet, mint például a Csontváry-album a képző- művészeti kötetek közül. Kü­lön csoportosításban láthatjuk itt a műszaki "Köteteket, köz­tük az ugyancsak nagy nem­zetközi könyvészeti sikert ara­tott és díjazott Térgeometria című munkát. Kedvére gyönyörködik a felnőtt szeme is az ifjúsági olvasmányokban, a gazdag forma — és színvilágú gyer­mekköteteikben. Itt is szük­séges megállnunk, a Móra ki­adásban megjelent Hétszín- virágnál, amelynek burkoló- és kötéstervét, valamint illuszt­rációit Hincz Gyula készítet­te. Érdemes szólni arról is, hogy a tankönyvek külleme mennyivel színesebb, vonzóbb mint öt-tíz éve vagy még ko­rábban volt. A politikai könyvek tárlójá­ban éppúgy megfigyelhető, mint a szépirodalmiakéban, hogy a stílusérzék, a műgond, a képi megjelenítés milyen alkotó módon idomul — a funkció jegyében — a művek tartalmához.’ A művészi illusztrációk sorában Gross Arnold, Martyn Ferenc, Würtz Ádám, Szász Endre, Borsos Miklós munkáit látjuk. Mellékelt képünkön Aradi Nóra A szocialista kép­zőművészet jelképei című kö­tetének borítója látható. Ke­mény Zoltán burkoló- és kö­téstervén jól szemléltethető, hogy mennyi információt kap az olvasó már első látásra is a műről: színes plakát és fo­tó, reprodukció és a betűtípus miként kínálja olvasásra a könyvet. Kiállítás nyílt a környezetvédelemről Változnia kell a közgondolkodásnak Kifordult gyomrú dombok, szennytől ótvaros tavak, leta­rolt, pusztuló erdők, borzas és csontsovány állatok a gyárké­ményóriások tövében __ Igen, a z ember műve ez is. A har­monikus természeti könyezet- be való oktalan és felelőtlen beavatkozás elrettentő me- mentóiként. A mérhetetlenül sok energiával szellemi va­gyont, soha nem álmodott kultúrát teremtő ember tevé­kenységével — míg az új és szebb harmóniát kereste — önnön létfeltételeit, életének keretét is rongálja-bomlaszt- ja, meggondolatlanul. Ezt a környezetet ma már védeni kell. Okosan, átgondoltan, nem kímélve az anyagi áldo­zatokat. S erre kell nevelni a mai kor emberét. Magyarország nem tartozik a súlyosan szennyezett kör­nyezetű országok közé és Somogy megyében még ennél is jobb a helyzet. Miért beszé­lünk akkor mégis ennyit er­ről, miért rendeztek kiállítást a somogyi műszaki hónap ke­retében, s miért beszélt a környezetvédelemről három előadó is alaposan, nagy-nagy szakszerűséggel és felelősség­gel? Azért, mert a környezet­védelem nem pusztán a levegő és a víztisztaság megóvásá­nak állami feladata. Ez a te­vékenység a gondolkodás lé­nyegi változását követeli meg mindenkitől: tetteink, cseleke­deteink mozgató rugói között mindig legyen ott a környe­zet mégóvásának gondolata is! Tudatosulni kell, hogy a hely­telenül használt növényvédő szerek, a szemetelés, a körül­tekintés nélkül végzett tüze­lés, a szennyvizek gondatlan kezelése milyen nem kívánt reakcióhoz vezethet. Környezeti ártalmakról be­szélni, a Római Klub előrejel­zésére hivatkozni manapság divatos dolog. De nem a köz­vetlen környezetünknél kelle- ne-e inkább kezdeni? Ha az erdőben járó, mezőn dolgozó, természet- és tájalakító em­ber tudatosan számol az ér­tékekkel, a környezetvédelem is olcsóbbá válik. A számítá­sok szerint leginkább a véde­lemre fordított összeg egyhar- mada megtakarítható. Országszerte tekintélyes szervezetek foglalkoznak ma már a környezetvédelemmel. E szervezetek célja az ember és a természet közötti harmoni­kus kapcsolat fenntartása, illetve — egyes helyéken — helyreállítása. A munkát az Országos Környezetvédelmi Tanács koordinálja, területi­leg pedig a helyi tanácsok irá­nyítják A tanács- és vb- üléseken is egyre gyakrabban tűzik napirendre a folyók, ta­vak és a levegő védelmének kérdéseit (a megyei tanács vb például több ízben is tár­gyalt már a Kapos folyó szennyezettségéről). Ország- és megyeszerte mind több környezetvédelmi bizottság és albizottság is működik. Mun­kájuk haszna igen nagy. A somogyi — sokszínű — kör­nyezetvédelmi tevékenységből csak a füst elleni védekezést említjük példaként: 1976-tól bírságot kell fizetniük a lég- szennyezőknek. A Víz — levegő — élet ki­állítás tegnap nyílt meg a Kilián György Ifjúsági és Üttörő-művelődési Központ­ban. Anyagát az Építési és Városfejlesztési Minisztérium állította össze. Ez a kiállítás évente négy megyében látható — most egy hétig Kaposváron. Képei, adatsorai elgondolkoz­tatóak, meghökkentőek. Érde­mes megtekinteni. Cs. T. Együtt a lakossággal Művelődési otthon épül Somogyszobon Két és fél évtized ta­pasztalatát kamatoztatjuk a székhely község és társközség fejlesztésében. A végrehajtó bizottság több párt- és álla­mi határozatot terjesztett a tánács*elé, s ezek végrehajtá­sa szip eredményt hozott. A nőpolitikái határozat napi­rendre tűzésekor például meg­állapítottuk, hogy még nem érvényesül megfelelően az »■egyenlő munkáért egyenlő bért« elve. Még nagyon kevés a női vezető. Ennek részben a nők is okai. hiszen több esetben elhárították a párt- szervezet, a táiíács kezdemé­nyezését — családi kötelezett­ségre való hivatkozással. A nők foglalkoztatottsága nem volt megfelelő. A végrehajtó bizottság több elképzelést dol­gozott ki, végül a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet segítségével találtunk megol­dást: ma már nyolcvan nő dolgozik a varrórészlegben. Jó eredményt hozott az if­júságpolitikai határozat meg­tárgyalása; felhívta a figyel­met többek között arra, hogy pénzügyi alapok is szüksége­sek a KISZ-korosztály műve­lődési és sportolási lehetőségé­nek megteremtéséhez. Az if­júsági alap támogatása azóta rendszeres. A cigánylakosság helyzete sokat javult. Már a hatvanas években segítettük őket, töb­bek között felszámoltuk a ci­gánytelepet. Putri és kunyhó most már nincs se Somogy­szobon, se Bolháson. Minden család házban lakik, de ezek közül több még nem felel meg a mai követelményeknek. Ki­dolgoztunk egy programot a megoldásra. Két év alatt öt cigánycsaládot segítettünk megfelelő lakáshoz, most már csak négy család van hátra. A közszemlélet is megválto­zott, ritka esetben fordul elő idegenkedés, ha betelepülnek. A cigánylakosság szemlélete is nagyot változott, nagyobb részük törekvő,, van állandó munkahelye, a gyeremekeik kivétel nélkül járnak iskolába. Viszonylag sok idős ember él magárahagyatottáJl, egyedül. Ez akkor derült ki, amikor megtárgyaltuk az öre­gek helyzetét. Ezért hoztuk létre az öregek napközi ott­honát, ide ma már huszonöt idős ember jár el. Kiemelten foglalkoztunk az egészségügyi ellátással. Az anyagi eszközök összpontosí­tott felhasználásával két év alatt elkészült a korszerű or­vosi rendelő, az anya- és gyermekvédelem megszerve­zése. Az iskolafogászat kiala­kítása, a viszonylag nagy or­vosi körzet csökkentése a kö­vetkező feladatunk. A közoktatás, a közművelő­dés szintén sokat fejlődött. Például nyolc pedagógus ju­tott a segítségünkkel megfelelő telekhez, s ott pedagógusköl- csönnel építkezett. A bolhási I tagiskolát rend behozta ttuk ta­valy, az idén pedig a so- | mogvszobi iskolát újítottuk fel. i Megszűntek a rossz körülmé­nyek között, osztatlan rend­szerben működő pusztai isko­lák, a gyerekek körzeti isko­lába járnak. Megkezdtük a szakrendszerű oktatás beveze­tését, továbbfejlesztettük az óvodát, fokozottabban támo­gatjuk a fiatal, pályakezdő pedagógusokat. A végrehajtó bizottság határozata alapján most bővítjük az intézménye­ket ellátó konyhát társadalmi összefogásból. Naponta száz- hatvan-száznyolcvan gyermek élelmezéséről gondoskodik majd. Jövőre a bolhási óvodát és konyhát újítjuk fel. Saj­nos. a kétműszakos iskola jö­vőre már nagy teremhiánnyal küzd. Évről évre több a gye­rek, párhuzamos osztályokat kell kialakítani. Két-három év múlva az új tantermek építése lesz az egyedüli meg­oldás. A végrehajtó bizottság fo­kozottabban együttműködött az utóbbi időben a nem ta­nácsi szervekkel. Jó és gyü­mölcsöző az együttműködés a kaszói erdészettel, az áfész- szal, s egyre javul a termelő- szövetkezettel. (Már az önkén­tes tűzoltótestület fenntartásá­hoz is hozzájárulnak, míg ko­rábban még a közös kezelésű klubkönyvtár fenntartásához is nehezen adták a pénzt.) Ezért határoztunk úgy, hogy együttműködési megállapodást kötünk a nem somogyszobi székhelyű szervekkel is. Üj lehetőség a községek közötti együttműködés, ennek szelle­mében terjesztettük tanács­ülés elé a Nagyatáddal való megállapodás tervezetét. A két település közelsége sok lehe­tőséget rejt magában, s eze­ket ki lehet és kell aknázni. A végrehajtó bizottság megál­lapodást kötött a kutasi ta­náccsal, s ez vonatkozik az [ építő-karbantartó brigád közös 1 fenntartására, műszaki előadó közös alkalmazására is. Más, ! környező községekkel is ' ke­ressük a gyümölcsöző kapcso- | latot. Nagy gondot fordítottunk a í társ- és székhely község ará- I nyos fejlesztésére. Bolhást az első években a korábbinál jobban fejlesztettük: rákötöt­tük a vízműre a községet, járdát építettünk, felújítottuk az iskolát, parkosítottunk, új lakhelyeket alakítottunk ki. Ennek a hatása érződik abban a véleményben, hogy Bolhás csak nyert az egyesüléssel. Legutóbb a végrehajtó bi­zottság úgy döntött, az V. ötéves terv időszívkában So- mogyszob fejlesztésére össz­pontosítja az erejét. A bolhá­si vb-tagok is egyetértettek azzial. hogy építsük meg a művelődési otthont Somogy­szobon. Minden feladatot csak úgy tudtunk megoldani, hogy a lakosság támogatta az el­képzelések, a tervek megvaló­sítását. Szinte minden évben helyezést értünk el a társa­dalmi munka megyei verse- nveiben. Voltunk elsők, máso­dikok, harmadikok. Azt vi­szont meglepetéssel fogadtuk, hogy legutóbb elmaradt az anyagi juttatás, pedig bizo­nyos ösztön zőkkel még a tár­sadalmi munka is jobban megy. A korábban kapott összegeket is szép, közös cé­lokra, például a közvilágítás korszerűsítésére használtuk fél. A társadalmi munka révén az idén is nagy feladatokat ol­dottunk meg. A huszonöt év eredménye az, hogy Somogyszob, Bol­hás így fejlődik. Ez adja az alapot a még nagyobb előre­lépéshez is. ­Susits Géza, a Somogyszobi Községi Közös Tanács elnöke Politikai ismeretterjesztés A Hazafias Népfront leg­utóbbi kongresszusa óta a mozgalom bizottságai eredmé­nyesen dolgoztak a tömeg­propaganda fejlesztéséért. Ezt állapították meg a közelmúlt« ban a Hazafias Népfront tit­kárságán. Az oktató-nevelő munka tovább fejlődött. Az őszi politikai ismeretterjesztő évadra ennek jegyében ké­szültek föl Somogy megyében. Céljuk az, hogy összhangot, megfelelő arányokat alakítsa­nak ki a belpolitikai és a nemzetközi propaganda között. Megyénkben egyre hatéko­nyabb oktatási formák beve­zetésével kísérleteznek s a szemléltető eszközöket is UTAZÁS IRAKBAN Kikötők, hajók, cápák a Somogyi Néplap Arab vezényszavak hallat­szanak. A hatalmas és vastag szizálköteleket behúzza a csi- j ga. A Thawra (Forradalom) I nevű jacht indulásra kész.. A hajdani király hajójának mo­torjai felbúgpak, a kürt bú­csút rikkant a kikötőnek. A kapitány megadja az irányt, és indulunk az Arab-öböl tóé. A határon Ütünk célja az Arab-öböl. Az elnevezés fontos, hiszen | kényesek erre, hogy az álta­lánosan elterjedt Perzsa-öböl név eltűnjék s az új realitást fejezze ki. A hajó a Shatt al- Arab vizén siklik, 12 csomós sebességgel. A parton mindkét oldalon pálmák: jobbról iraki, balról iráni pálmák. A folyó közepe a határ, Most már nyugodt. Még pár hónappal ezelőtt is viták vize volt — a hajózásról, a felségvízről. Az algíri kézfogás a két ország vezetői között nyugalmat te­remtett. Siklanak mellettünk az irá­ni zászlós kis vitorlások és motorosok, szembe jönnek. a tankhajók. Arrébb hálóval ku­tatja a vízben a masgoufot lélekvesztőjében a halász. Az olaj jegyében A nézelődést és a napozást .a tat bal oldalán félbeszakítja a forrón tűző nap. A pony­vatető alá kényszerülünk, s a forró hamoudtea hűti a fel- hevült testó. Egy arab férfi ül mellém, s megszólít, h’bát- lan orosz nyelven. A szovjet szakemberekkel sok éves együttműködés után tanulta meg a nyelvet, és »tovarisnak« szólít. Az olaj, pontosabban: az olajszállítás szakértője Ra­fik elvtárs — nevezzem így —, aki magyarázza utunk tu­lajdonképpeni célját. — Basra és Fao két fontos kikötőnk. De itt csak kis tank­hajókat tudunk feltölteni. A mai hatalmas olajigények kö­zepette meg kellett találni a módot, hogy meggyorsítsuk a szállítást. így került sor elő­ször a Khur Al-Umayia ki­kötő építésére, a tenger vi­zének közepén. Legyek őszin­te? Nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Viszonylag kis ha­jókat tud csak befogadni, és a műszaki megoldás 6em a legjobb. Áll a flotta A parancsnoki hídon lát­csövet kapok. Kis időre ten­gerésznek képzelem magam. Jobbra kuwaiti partok, balra, előre, flottányi hajó. Itt áll­nak — sok százan —, s vár­ják, hogy engedélyt kapjanak Fao, Basra és az iráni Abadan kikötőjébe való befutásra. Kis csónakok szállítják ide az élelmet, motorcsónakok vi­szik a tengerészeket száraz­földi kiruccanásra. A lencse szinte megfogható közeibe hozza a japán, indiai, angol, szovjet, indonéziai ha(jóóriáso- kat. Előttünk lassan kirajzo­lódnak A1 Bakr kikötő körvo- | nalai. — Ott, előttünk — mutatja kísérőm —, a tenger alatt, 58 kilométernyi hosszan húzódik ide az olajvezeték. 1973. szep­tember 21-én írtuk alá a szer­ződést az amerikai BroWn és Root Inc. céggel az építésre. Százmillió iraki dínáros beru­házás ez, az idén decemberre már fogadhatja a hajókat. Kikötő a vízen Gyakorlatilag 22 hónap alatt készül ez , az a több mint egy kilométeres, a víz közepén épült kikötő, amely nem egy­szerűen üzleti vállalkozás. Fontosságát jelzi, hogy Irán és a másik nagy olajtermelő, Kuwait tőszomszédságában Irak számára is megteremti az intenzív export lehetőségét. Most, amikor a Szuezi-csator- na újra megnyílt, kap igazán hatalmas jelentőséget az A1 Baki- kikötő. Hajónk kört ír az építkezés körül; munkakompokon dol­goznak, hatalmas légkalapá­csok dübbenései hallatszanak. Milliók a milliárdokért — összegeződik a tapasztalat. Mint erre mindenfelé, még a vízen is az olaj az úr... Bürget Lajos (Következik: A folyamköz és a mezőgazdaság.) gyakrabban alkalmazzák. Rendszeresen értékelik az eredményességet. Kedvező ta­pasztalat, hogy a népfrontbi- zottságok az előadók munká­jának megkönnyítésére fel­használták a párt politikai vi­taköreinek anyagát. A politikai ismeretterjesztő munka a városokra^ és a fal­vakra egyaránt kiterjed. Fő törekvés, hogy tovább szélesít­sék az ismeretierjesztésbe be­vontak körét, a lakosság min­den rétegének átfogó politikai ismeretanyagot nyújtsanak. A feldolgozásra ajánlott témák lehetőséget adnak arra, hogy a propagandisták érdemben szóljanak a helyi eredmények­ről, gondokról. Az oktatás novemberben in­dul, s az első előadás témája a szocialista állam fejlődése I lesz. kapcsolódva a tanácsok ; megalakulásának negyedszáza­dos jubileumához. Szó lesz az j állampolgári jogokról és kö- ftelességekről, a szocialista de­mokráciáról, a szocialista ál­lam fogalmának történelmi változásairól. A téli politikai oktatás té­máinak válogatásakor figye­lembe vették, hogy gazdasági, társadalmi és politikai kérdé­sekről egyaránt legyen szó. Igyekeznek az előadásokat a megyei tényekkel alátámaszta­ni. így például a negyedik öt­éves terv, illetve az ötödik öt­éves terv megkezdésének tár­gyalásakor a helyi eredmé­nyekről és feladatokról részle­tesebb lesz a beszámoló. A téli politikai oktatás ke­retében szervezik meg a nép­frontesteket és fórumokat is. Ezeknek témáit nem határoz­zák meg, a városok, községek társadalmi, gazdasági igényei aláp.ián kell kiválasztani, mindenekelőtt a közérdekű­ségre törekedve. A nőklubok és szakkörök előadásainak javasolt témái között a családi életre neve­lés, a népesedéspolitikai ha­tározat és megvalósulásának megyei tapasztalatai, a béke és a biztonság kérdése is meg­találhatók. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom