Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
Ünnepi tanácsülés Siófokon Együtt a lakossággal a városért »►Negyedszázada a nép szolgálatában« — ez a felirat fogadta tegnap Siófokon az ünnepi ülésre érkező tanácstagokat. S egy jubileumi, dokumentációs kiállítás, mellyel a tanácson dolgozó KlSZ-fiata- lok emlékeztek meg az eltelt negyedszázadról, bemutatva Siófok fejlődését. A Himnusz hangjai után egy szavalat következett, majd Tóth János, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte az ünnepi tanácsülés részvevőit. Ezt követően az 523-as szakmunkásképző intézet fiataljai köszöntötték a tanácsot. Dr. Gáti István tanácselnök mondott ünnepi beszédet. Emlékezett a tanácsok létrejöttének történelmi körülményeire, majd a negyedszázad alatt megtett útra. s beszélt a tanácstörvények megalkotásának szükségességéről, jelentőségéről. — Ha voltak is gondok, most visszatekintve az államszervezésnek erre a nagyszerű korszakára, felemelő érzéssel emlékezhetünk arra, hogy a párt és a munkásosztály ezen évek alatt kivívta a politikai hatalmat, és megalkotta a hatalom megszilárdításának, a szocializmus demokráciájának és egész népünk felemelkedése ügyének megfelelő államszerkezetet — hangsúlyozta ünnepi beszédében. Szóit Siófok fejlődéséről, várossá válásáról és a jövő feladatairól. Megemlékezett arról az együttműködésről, mely a Hazafias Népfront,* a KISZ, más társadalmi, illetve tömegszer- í vezetek és a tanács között ki- j alakult. Siófok az eltelt negyedszázad alatt idegenforgalmi központtá fejlődött. Üdülők és új lakások sora épült a városban, kialakult egy központi ipartelep. A jövő még nagyobb távlatokat nyit a város fejlődésére, az itt élők életének gazdagabbá tételére, még jobb körülményeket az évente itt nyaraló, üdülő százezreknek. Dr. Gáti István — amikor köszönetét mondott az alakulás óta dolgozó tanácstagoknak, s az apparátusban 25 éve dolgozóknak — hangoztatta a legsürgetőbb tennivalókat is: még jobb körülményeket teremteni a nagycsaládosoknak, a cigánycsaládoknak, segíteni { a hátrányos helyzetben élő fizikai dolgozók gyermekeit. — Az e területen jelentkező feladatokat is a lakossággal közösen, együtt kell végeznünk, törekedve a tanácsi munka színvonalának az emelésére. Ünnepi beszédét e szavakkal fejezte be: — A tanácsok a huszonöt év eredményeit csak úgy érhették el, hogy mindig élvezték a párt és á lakosság bizalmát. A jövőben is úgy kell tevékenykednünk, hogy megfeleljünk ennek a bizalomnak, maradéktalanul valóra váltva a pártkongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet határozataiból tanácsunkra háruló feladatokat. Az ünnepi beszédet követően Böröcz János, Ferenczi József, dr. Ormándi István és dr. Segesdy István átvette a tanács elnökétől a Negyedszázados tanácsi munkáért kitüntető jelvényt. Vörös Lajos vb-titkár. Horváth István költségvetési csoportvezető és Domokos János a 25 éves törzsgárdatagságért járó aranygyűrűt, s a tanácsi munkáért kitüntető jelvényt kapták meg. Az ünnepi tanácsülés Tóth Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget. Sz. L. Te júton — Somogybán Boltok, iskolák ellátása — Alufóliában jobb lenn« Szunnyad a puszta Nincsenek nagy, új házak, nincs bitumen járda sem. Autók is csak ritkán mennek végig az egyetlen utcán, Sömye- puszta félreesik minden forgalmas útvonaltól, csendesen húzódik meg Somogysárd szomszédságában. Az élet gyors változásai érintetlenül hagyják, áll felette az idő. Elindul az első kerék... Valaha a Somsai eh grófok kincsesbányája volt ez a vidék. A. humuszos talajon-minden növény megtermett, gazdagon fizetett. Azután egyre csendesebb lett a környék. Szövéspuszta, a "szomszéd«, teljesen eltűnt a föld színéről. Ott negyven család élt a fel- szabadulás előtt. Sörnyén ötvenhat gazda jutott földhöz a földosztáskor, ugyanennyien laktak Űj-Sörnyén is; ez már teljesen elnéptelenedett, egy idős ember él csupán ott magányosan: nem tud megválni a helytől, ahol fiatal éveit töltötte. — Előbb-utóbb ez lesz Sör- nyepuszta sorsa is — mondja a hatvanöt éves Kovács József, aki egyik legjobb ismerője a környéknek. — A régiekből, akik itt földhöz jutottak, ma már tízen vagyunk csupán. Cselédemberek voltak valamennyien, a lebontott cseléd- lakások tégláiból meg Szövéspuszta romjaiból építették fel a maguk kis házát. A fiataloknak már szűk volt a puszta Beköltöztek a szomszéd falvakba, vagy a városba mentek tanulni. Az öregek meg lassan utánuk költöznek. Ügy van ez, mint a kocsinál — teszi hozzá —, elindul az első kerék, a hátulsó megy utána. Lassan elnéptelenedik majd ez a puszta is, mint Üj-Sörnye 1964 táján. Onnan néhány év alatt elköltözött mindenki. Nem ment jól a tsz-nek, keveset kerestek az emberek, hát más gazdaságban próbáltak szerencsét. A régi épületek, a kastély, a Somssich-kripta, a Kozmaemlékmű már csak az öregek emlékében él. Tégláik ott vannak az egyetlen utca házaiban, a helyet pedig, ahol valaha álltak, benőtte a gyom — Volt itt iskola is —mondja Molnár György —, a körzetesítéskor lebontották. Most Somogysárdra járnak a gyerekek autóbusszal. Ez az egyetlen buszjárat felénk. Alig több mint száz ember él ezen a pusztán. Munkát a somogysárdi termelőszövetkezet ad. Somogysárdon van a tanács is, a pusztaiak számára ott van mindennek a központja. Ott intézik ügyes-bajos dolgaikat, ott bonyolítják le a nagyobb bevásárlást. Van ugyan bolt a pusztán; vegyesbolt, italbolt egy fedél alatt. Korábban volt kultúrház is, de ma már arra sem emlékeztet semmi. Nincs rá különöseb igény, hiszen egyre keve* sebben lesznek a fiatalok, akik eljárnak oda. A tsz-ben dolgozók jól keresnek. A gazdaság úgy szervezi a munkát, hogy a sör- nyeieknek ne kelljen nagy távolságokat bejárniuk, míg a munkahelyükre érnek. Csak emlék marad — A tsz-ben mindenki megtalálja a számítását — magyarázza Molnár György. — A faluban nem feledkeztek meg a pusztaiakról, és mindent elkövetnek azért, hogy az itteniek jól élhessenek. Van tehát munkalehetőség. A másik kereseti forrás: a háztáji gazdaság. Sokan foglalkoznak állattartással. A tsz a legmesz- szebbmenőkig támogatja a gazdákat. Abrakot mindenki tetszés szerint igényelhet, és szálas takarmányt is kapnak, attól függően, ki hány tehenet tart Gyuri bácsi 1949 óta él a pusztán. Itt nőttek fel gyermekei, akiknek a közeli Jután vett házat. »Jól lehet itt élni, és nem is mennék el szívesen« — mondja, de azért később, ha már nem bírja a munkát, ő is a fiaihoz költözik a feleségével. Ősszel feneketlen a sár. Még a kövesutat is csak sejteni lehet. Gumicsizmás emberek léptei cuppognak. A bajuszos férfiak, a fekete kendős asszonyok, akikkel találkozunk, általában túl vannak a nyugdíj- korhatáron. Pásztorok, földművelők. Emlékeket őriznek, melyekről szívesen beszélnek. Emlékek a pusztáról, a fiatal évekről, arról az' időről, amikor még nem volt kövesút, és a tél elvágta őket a külvilágtól. Kíváncsi, kedves, közlékeny emberek, akik együtt öregedtek meg a pusztával, és csak az elszaladt évek kényszerítik őket arra, hogy elköszönjenek a vidéktől. Akikkel csak beszéltünk, mind elkészülnek innen. Az indulás idejét azonban mindig kitolják egy hónappal, egy évvel későbbre. Szunnyad a puszta! A szemerkélő esőben meg-megbor- zong, és alig veszi észre, hogy valaki hűtlen lett hozzá. Senkivel sem bánik mostohán. Akik szeretik, azoknak most is a legtöbbet nyújtja, akik pedig elmennek, azoknak sáros tenyerével búcsúzóul megsimogatja gumicsizmájuk talpát. Dán Tibor Reggel nyolc óra. Kaposváron a Zselic Áruház élelmi- saerosztályán most csak egy pénztárgép kattog, összesen I két vevő van: az egyik nyugdíjas. a másik melegítős fiatalember. Mindkettőnek a kosarában tej. — Inkább kilenc után jönnek a vevők, mikor az iparcikkosztály is kinyit az emeleten — tájékoztatnak az eladók. — A nyitás óta — kát óra alatt — száz zacskó literes és ötven félliteres tej. illetve negyven zacskós kakaó kelt el. A szomszéd ABC-ból ennek a háromszorosát vitték el. Mégis bosszús a helyettes üzletvezető. Molnár Jenő, mert. megint elfolyt a tej. Mutatja is a műanyag tartályt, amelynek alján egy szakadt zacskó úszkál arasznyi mély, fehér lében. — Van olyan nap is — mondja —. amikor 150 litert kell visszaszámláznunk a hibás csomagolás miatt. — Mi. is reklamáljuk a trösztön keresztül — mentege- tődziik Szondi István, a Kaposvári Tejipari Vállalat igazgatója. — Rossz a csomagolóanyag. Eddig az olaszoktól kaptuk, újabban a Tiszai Vegyi Kombinát gyártja. Ha észrevesszük, hogy nem egyenletes vastagságú a fólia, kicserélik. de többnyire csak akkor jövünk rá. amikor a tej már odavan. Egy év alatt nálunk egymillió forint kár keletkezik emiatt, országos szinten pedig 50 millió. Ezekben a napokban 40—60 ezer liter tejet szállítanak a boltokba. Szombaton kerül a j legtöbb: mintegy 65 ezer liter. 1 Olyan nem fordulhat elő, hogy | nem kapja meg a lakosság a kért mennyiséget, bár néha a kereskedők túlzottan óvatosak: nem vállalják azt a kockázatot, hogy esetleg »nyakukon marad« az áru. Talán ez is közrejátszik abban, hogy megyénkben az országos átlag — 145 liter — alatt van az egy főre számított tejfogyasztás. Egy somogyi ember tehát évente mindössze* 130 liter tejet iszik. Az az érzésünk, ezt az adatot még -kozmetikázza« az is, hogy. nyáron sok külföldi nyaral a Balatonon. Általános jelenség: minél nagyobb egy város, annál több tejet isznak a lakói. — Az iskolatejet is nehéz I volt meghonosítani — mondja j Szondi István. — A tanácsok j segítsége nélkül nem is jutottunk volna semmire. És még mindig nem nyugodhatunk I bele, hogy a megye 36 ezer | tanulójából tízezren még nem fogyasztanak iskolatejet. Néha Népszerű az iskolatej. elkeserítő véleményeket hallunk: volt olyan iskolaigazgató is, aki azért húzódozott, mert a rendetlenségtől, a szétszórt poharaktól félt. Inkább visszautasította az ajánlatunkat, minthogy a gyerekeket rávezette volna a helyes magatartásra. Ma már mégis ott tartunk, hogy, 44 helység 88 iskolájába naponta 1723 pohár tejet és 2659 pohár kakaót visznek autóink. Ott kell a kereskedelem segítségét megnyernünk, ahova saját szállítással délelőtt 9—10 óráig nem tudjuk eljuttatni a tejet; Somogy váron, Oszto- pánban, Somogyjádon. Csakhogy a kisközségek, falvak boltjainak nem kielégítő a hűtőkapacitása. Így kerülgetjük egymást, és a lényeg, a gyermekek tejjel való teljes ellátása elsikkad. Pedig nyilvánvaló a megoldás: több hűtőpultot, , illetve hűtőszekrényt beszerezni. Nagyszünet a Krénusz iskolában. A kék köpeny zsebekből előkerülnek a forintok, fillérek, s a nebulók kiflivel, pohárral a fal mellé húzódnak. Fölszakítják a pohár tetejét, s kortyolják a tejet. Eszembe ötltk, hogy reklámfotókon, filmeken ismeretlen ez a mozdulat. — Tavaly még volt szívószál. Hova lett? — tettem föl a kérdést a Tejipari Vállalatnál. — Nem igénylik. Ha igényelnék, adnánk... A megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője. Pápa János már új csomagolási eljárások tervét forgatja fejében: — Az alufólia is lehetőség, de ez csak távolabbi terv lehet. Egyelőre a mostani műanyag fólián kell javítani, no meg a szállításra szolgáló kék, sárga, piros müanyagládákat kellene tisztábban tartani... Évente 10—15 százalékkal emelkedik megyénkben a tej- fogyasztás. Mégis a szövetkezetek, a kereskedelmi vállalatok húzódnak a tej,boltok nyitásától, mert nem hoz olyan hasznot, mint egy általános élelmiszerbolt. A megyeszékhely központjában négy tejboltot találunk, de mindegyik elavult. Sőt, az Edy Endre utcait hamarosan meg is kell szüntetni, mert életveszélyes az épület. Tervezték, hogy a Honvéd utcai új épületek egyikében nyitnak boltot, de a helyiségek erre alkalmatlanok. Várható, hogy a Béke—Füredi- tömbben sikerül majd, a következő ötéves terv második felében. A kereskedelmi osztályon megtudtuk, hogy a megye boltjainak 80 százalékát naponta. illetve kétnaponta el tüdják látni friss, gyári tejjel. A többi helységben a tsz-ek, gazdaságok mérnek ki tejet. Somogy 31 tejboltjának forgalma tavaly több mint 33 millió forint volt. A forgalom — a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — 13 százalékkal nőtt az első félévben. Remélhető, hogy Somogy is eléri az országos átlagot. Gombos Jolán Egy építőmunkás portréja „Hétre való szalonnát, kenyeret vittünk...’’ Negyedszázada, mo októberé- * tárban vagy fészerben adott megyeiakTmnáchí* MaI szamunkra pihenőhelyet, ahol Mélyépítő Vállalat. Egyik mun. szalmán aludtunk . . . évre emlekezlk az eltelt 25: Ilyen volt a kezdet, a múlt. ! S ma? Kőművesként került a vál-, lalathoz Szulimán György. Ma művezető. Munkatársai között nagyon sok a fiatal, akikkel gyakran beszélget a kezdeti évekről, az akkori munkafeltételekről. — Kezdetben elsősorban tatarozással, felújítással foglalkoztunk. Mindössze 100—120 ember dolgozott akkor nálunk, s éves termelési értékünk alig érte el a 6—7 millió forintot. Eg.v-két lovas kocsink volt. azzal szállítottuk a szükséges építési anyagot a különböző [ munkahelyekre. Anyagigény- ! lés, tervszerű munka? Ezek a | fogalmak akkor vállalatunk - I nál még ismeretlenek voltak. I Gépek, ^melődaruk? A mázsás j gerendákat emberi erővel j emeltük a magasba. S ha vi- ! dékre mentünk, hétre való szalonnát, kenyeret vittünk magunkkal, mert másként nem tudtunk volna enni. Boldogok voltunk, ha valamelyik termelőszövetkezet egy magA vállalat 25 éves fennállá- I sál ünneplő fiatal szakemberek I többsége itt kezdett tanulni, j Ma már van megfelelő szál- I lás. az étkezés sem kenyér, | szalonna, hanem az üzemi I konyha által főzött, jóízű, I meleg ebéd, amelyet húsz nagyobb munkahelyen kedvez- | ményes áron kapnak. A habarcsot meg a betont I nem kézzel keverik. S hol van J az az idő, amikor kézzel do- j bálták társaiknak a magasba j a téglát, ládákban vagy vöd- I rökben hordták a maltert, a betont 7 De nem is kell vállalkozni. Ezernél több gép van a vállalatnál: autó- és toronydaruk, szállítószalagok, keverőgépek, s más ötletes felszerelések, berendezések, amelyek megkönnyítik az építőiparban dolgozók munkáját. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozóinak száma ma megközelíti a kétezret. S a kezdeti tatarozás, egyszerű munkák helvett olyan feladatokai kell elvégezniük, amilyenekre kezdetben gondolni se mertek. — A hozzám tartozó emberekkel ma többet termelek, mint kezdetben az egész vállalat. Mi építettük a fonvódi Deltát, a nemesvidi iskolát. Kaposváron és Tabon gyárépületeket, lakásokat emeltünk. dolgoztunk az egész megyében. Szulimán György egy a vállalatot alapító munkások közül. ö is azok között van. akik már korábban megkapták a 20 éves törzsgárdajelvényt. Ezenkívül kétszer vette át az j építőipar, kétszer ’ pedig a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést. Szálai László Javult Lengyeltóti zöldségellátása Növelik a fóliás területet (Tudósítónktól.) A lengyeltóti áfész igazgatósága még az év elején úgy döntött, hogy további erőfeszítéseket tesz a háztáji zöld- [ ségtermelés növelésére. Ennek i személyi feltételét is biztosították azzal, hogy Cserháti | István öreglaki kertészt alkalmazták. A nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember már részt vett az 1975- ös zöidségtermelési szerződések megkötésében. A szövetkezet az ő segítségével nagyot lépett előre a fóliás primőr zöldségtermelés területén. A múlt évben 1000 négyzet- méteren folytattak fólia alatti termelést, ez évben pedig már 5000 négyzetméter területen termelték a primőröket. A vázakat és a fóliasátrakat a | Szövetkezet biztosította. Lengyeltótiból, öreglakról és Bu- zsákról 15 gazda vállalkozott primőr zöldségek termelésére. Rajtuk kívül 60 termelővel kötött szerződést a szövetkezet szabadföldi termelésre, A szövetkezet az elmúlt 9 hónap alatt 566 mázsa zöldségfélét vett át a termelőktől, ez meny- nyiségben és értékben 35 százalékkal több, mint az előző I évi. Arra számít a szövetkezet vezetősége,. hogy ebben az év- I ben még 3—4 v^igon mennyi- j séfiet vásárolhat' feL i Legnagyobb mértékben az uborka és a zöldbab felvásárlása növekedett. Paprikából a tavaszi, kora nyári időszakban például 40 000 darabot vettek meg. A szövetkezet így jobb ellátást tudott biztosítani a községeiben lévő élelmiszer- boltoknak és a lengyeltóti zöldség-gyümölcs szakboltnak. Ez a szakbolt közvetlenül a gazdáktól is vásárol fel naponta friss árukat. Az ellátás javulását igazolja, hogy a zöldségbolt forgalma 50 százalékkal növekedett. A fóliás zöldségtermelők ebben az évben megtalálták számításukat. Ennek is tulajdonítható, hogy újabb kisgazdaságok jelentkeztek: szívesen termelnének primőröket. A szövetkezet .ennek megfelelően 2000 négyzetméterrel növeli fóliás területét. Ennek érdekében hozattak 20 garnitúra pvc bordázatot és 30 mázsa fóliát. A szövetkezet a kisgazdáknak jó minőségű palántát is biztosított. A tél folyamán a zöldségtermelők részére a szövetkezet kertésze és a MÉK szakemberei előadásokat tartanak. Somogyi Nép/apl 3 I
