Somogyi Néplap, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

r Értsenek szót egymással Hé! község egy akaraton Tintaceruzás, kockás füzetlapra írt, őszinte hangú levelet kaptunk a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat kovácsai­nak gondjairól, A levélíró — érezhetően maga is kétkezi — lelkiismerete unszolására fo­gott ceruzát. A műhelyben szinte várták az újságírót, s csoportvezető­jük egy intésére valamennyi­en a műhelyirodában terem­tek. Az itt lezajlott beszélgetés csöppet sem igazolta a válla­lat igazgatóját, aki biztatott: “■Nyugodtan menjen csak le. Majd meglátja, hogy a levél­ben írtak mindössze két-há- rom segédmunkás gondjai. Keresse Győréi Lászlót, a cso­portvezetőt, aki majd feltárja a valóságos helyzetet.«, Győréi László ezt mondta: —-^Mi kétfajta tevékenységet folytatunk. »S« rugó mereví­tőket és mászóvasakat gyár­tunk. Mostanában egyre bi­zonytalanabbnak érezzük a holnapunkat, mert nincs anyagunk, tehát nincs elég munkánk. Porkoláb Tamás már föl is mondott. Azután — mert a mi részlegünkben nincs elég munka — Dómján Ferenc és Lőrinc László se­gédmunkást áthelyeztél! a ka- xánkovácsokhoz. Mi, akik ma­radtunk, azt sérelmezzük, hogy némely lakatosok job­ban keresnek, mint mi, az 1200 fokos kemence mellett. A norma megállapítását sem tartjuk igazságosnak. A nor­mások hozzá nem értését bi­zonyítja: a nagyméretű hang­tompító karikát könnyebben megcsináljuk, mint a kismé­retűt, mégis a nagyméretűre állapítottak meg több időt. A panaszkodást föl­váltja a normásokon való él­celődés, majd egymás szavába vágva csoportbérezési rend­szerüket kritizálják. Bérelszá­molási lapokat szednek elő. Ott áll fehéren-feketén: a leg­jobb szakember a műit hó­napban 175 százalékot teljesí­tett, és 5227 forintot kere­sett. Ha csak 100 százalékot teljesít, akkor 2408 forintot kapott volna. — Valamennyien több gyer­meket nevelünk. Ez a munka szívja az erőnket. Nekünk egy reggelire elmegy harminc forintunk. Mikor a főnökök azt mondták, hogy nincs me­se, ennek a szállítmánynak ki kell mennie, mi nem néztük az órát, ráhajtottunk. A dél- utános műszak után is bent maradtunk reggelig. Mégis, most úgy érezzük, 'hogy rosz­szul jártunk, mert a mászó­vas párjáért korábban kifi­zették i a 63 forintot, újabban pedig csak 51-et kapunk. A négytagú brigádnak 300 párat kell megcsinálnia ahhoz, hogy a keresete elfogadható legyen, bizony nem nyolc, hanem tíz óra alatt. Nemcsak a kereset izgatja őket. Minduntalan mondják: hol a szerszám, hol az anyag hiányzik. Nemrégiben pedig nyolc villanymotort tekercsel­tek, ami nélkülözhetetlen a munka j ükhöz. Ezeknek az. embereknek nem a szó, hanem a kalapács a munkaeszközük. Különösen akkor jut eszembe, mikor a főmérnök meggyőző érvelését hallom: »Nem órabérben, ha­nem darabbérben számolják el a dolgozókat, s megmond­tam már a bérelszámolóknak, hogy ne írják a dolgozók pa­pírjára a teljesítményszázalé- kot, hiszen az csak megté­veszti őket.« Értem amit mond, de nem győz meg. Félek, hogy a dol­gozóknak is hasonló gondjaik vannak. Megkérdeztem, hogy házon belül az üzemi demok­ráciával élve próbáltak-e se­gíteni magukon? Elkeseredett fintorral v legyintenek. . — Termelési tanácskozáso­kon is mindig mondjuk, s ma­rad minden a régiben. Van közöttünk párttag is, sőt a I részlegvezetőnk a vállalat szakszervezeti bizottságának | titkára. Hiába. I Amikor elbúcsúzom, kér­nek : kérdezzem meg az igaz­gatótól, hogy a bértáblázat szerint őket hova sorolják, mert nem tudják. Mostanában ugyan forgatják ők is a könyveket, de nem találták. Vajon a vezetők miért,nem tartják fontosnak, hogy közöl­jék a tizennégy emberrel azt. amit nekem megmondták? A 42. kategóriába tartoznak. Az itt fölsorolt sok szakma kö­zött ilyeneket láttam: köz­ponti fűtés-, gáz- és vízveze­ték-szerelő, kazángépész. Mi­kor a szakszervezeti és párt­titkárral találkoztam. ígérték: megvizsgálják, hogy más vál­lalatoknál hova sorolják a ko­vácsokat, Vajon ezt korábban I nem tehették volna meg? Megértem, amit a válla- I lat vezetői mondtak: a rugó­gyártás azért csökkent, mert a megrendelő máshol kívánja ezeket elkészíttetni. Azt is el- i mondták, hogy a két segéd- j munkás kieső keresetét a vál- j lalat megtéríti, s a dolgozók I beleegyezésével történt a nor­marendezés. Csakhogy ezeket néni az idegennek kell meg­magyarázni, hanem dolgozóik­kal kell megértetni. Gombos Jolán A közelmúltban Kötésén, a balatonszárszói Vörös Csillag Tsz központjában hallottam: sok haszna van a közös gaz­daságnak gbból, hogy a szak- j emberek többsége fiatal, s ezek szinte kivétel nélkül az egyesült tsz-hez tartozó hét község valamelyikében lak­nak, illetve onnan származ­nak. Neveket soroltak: Feny­vesi Henrik szőlészeti ágazat- I vezetőét, Farkas László ker- I tészeti fő-ágazatvezetöét, Reichert Zoltán főállatte- ] nyésztőét, Golent László bo- : rászati ágazatvezetőét és I Gazdag Károly gépészeti fő- j ágazatvezetőét. Munkájuk je- I lentősen meghatározza a gaz­dálkodás menetét, az eredmé- I nyékét. S ezek az eredmé- I nyék: jók. Növekszik az almaíermő íerület a vései tsz-ben Szeptember 26-án a Siófoki Járási Fártbizottság Végrt^ hajtó Bizottsága tárgyalta a szárszói Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben folyó gazda­sági és politikai munkát. Az értékelésben kimondta a tes­tület, hogy oz elmúlt kilenc hónap az egyesülés helyessé­gét igazolja. Sikerült meg­nyugtató módon rendezni a korábban eltérő emberi, gaz­A múlt évben állitották üzembe Kötésén a mintegy 7 mil­liós költséggel épült Sirokkó terményszárítót. feladatot jelenteit, hasonlóan I támogatást nyújtanak a hét az ágazati irányítási rendszer j községben levő művelődési bevezetéséhez (négy főágaza- intézményeknek. Ugyancsak tot hoztak létre: a növényter­mesztési, az állattenyésztési, a kertészeti és a műszaki főága­zatot). Most úgy látják, hogy dasagi es egyéb viszonyokat, az e?digi tapasztalatok alap- s ahol az egyesülés előtt elő- I ían korszerűsítem, fejleszteni fordultak lemaradások az | ez* a rendszert, különö- őszi mezőgazdasági munkák- sen a növénytermesztési fo- ban, ott most jó az ütem. ágazatnál indokolt a modosi­I tás. Az üzemgazdasagi cső- , .. ,, . .. , . Kötcse, Balatonőszöd. Szó- p0rt máris hozzákezdett az; szövetkezet: tizenheten egye­«-I-*.-------—x ---------- r__t„'_i ' - ^_1 temet vagy főiskolát vegeztek. ö nelszámoló agazati rendszer í, . ** i-z terveik között szerepel, hogy a jövő év elején Szóládon központi műhelyt és szerviz- állomást hoznak létre (most két műhelyben, Szóládon és Kötésén javítják a gépeket). A gyakorlott műszaki gár­dán kívül jól képzett szak­emberekkel rendelkezik a Iád, Balatonszárszó, Nagycse- pely, Teleki, Balatonszemes — ezt a hét községet tömöríti január 1. óta egyetlen közös gazdaságban a Vörös Csillag Tsz. Az egyesült nagyüzem 7322 hektár, a tagok száma 1545, ezen belül az aktív dol­gozóké 767. A határt járva gondozott táblák sora látszik; ahol a szüretet befejezték, ott is elvégezték a talajmunká­kat a nagyüzemi, támberende- zéses telepítéseken. Hátha , ._________! heten technikusi kepesitessel e lokeszitesehez ezt két even . . . . , .. , , ..., - , , __.. , bírnak, s mint említettük, a ^ fokozatos átmenettel j szakgá^da nagy része fiatal. ' J Sokat segíthetnek példamu­Veszteség a Vörös Csillag | tatásukkal, kezdeményezéseik- Tsz-nél is keletkezett a ked- | kel a kommunisták! Az egye­vezőtlen időjárás következte- ; sült termelőszövetkezetben (Tudósítónktól.) A vései Üj Elet Egyesült Termelőszövetkezet 82 hektá­ros gyümölcsösében befejező­dött az aimaszüret. A munká­ban részt vettek a tsz-hez tar­tozó községek asszonyai, vala­mint a marcali gimnázium tanulói. A termés nagy részét már elszállították, a még meg­levőt válogatta 12 asszony Móricz F erencné munkacsa­pat-vezető és Hornung István főkertész irányításával. — A hét végére befejeződik a válogatás é6 á termés el­szállítása — mondták. — Több vagonnal az NDK-ba és Cseh­szlovákiába küldtünk, egy ré­sze pedig a budaörsi és a za- laszentmihályi hűtőtárolóba került. Gyümölcs Vesén és Nemesdéden is van, így a nyolc-nyolc tagú asázonybri­gád mindig talál munkát mindkét helyen. Betanított munkások, akik a termés be­takarításán kívül részt vesz­nek a metszésben és az egyéb tennivalókban is. A véseiek már hét év óta állandóan itt dolgoznak. Természetesen a sürgős munkák idején bedol­gozókat is alkalmazunk. A termő gyümölcsös mellett űj telepítést láttunk. Tavasz- szal telepítettek 28 hektár jo­natánt és starkingot. Terüle­tük alkalmas az almatermesz­tésre, ezért további 106 hek­tárra terveznek almást. Mire a jelenlegi kiöregszik és ki­esik a termelésből, lesz után­pótlás. Megfelelő oldalozó tár­csákkal és növényvédő gépek­kel rendelkeznek, idejében gondoskodtak műtrágyáról és különféle növényvédő szerek­ről. ben. Jóllehet a tavaszi mun- ) folyó politikai munkát a gaz- kák minőségét nem érhette j daság pártvezetősége irányít- kifogás, a szálas takarmá-1 ja, melynek hatáskörébe öt nyok betakarításánál mégis j alapszervezet 118 tagja tartó- kiesések voltak, az ígéretesen i zik, s a tíz pártcsoportban indult kenyérgabona pedig j hatvannégyen dolgoznak. A még az utak is megfelelné- hektáronként 4.4 mázsával j MaZ(iasáeiránvítói tevékeny­nek az üzemi igényeknek! kevesebbet adott a tervezett- _ Szeretnék, ha sziláid burko- ! nél. A kertészeti főágazatnál segben egyik fo feladatuknak latú út kötné össze Szóládot' megsokszorozódtak a költse- tekintik az ágazati irányítás Balatonőszöddel, így a szállí- gek a növényvédelmi munkák tapasztalatainak elemzését, s tásoknál kikapcsolhatnák a 7- , gyakorisága miatt. Végül is a ! ebből következően javaslatot Ugyani“ k£TÍ kalászosoknál keletkezett^^ a vezetőségének mintegy 1,7 milliós kieses el j az irányítás továbbfejleszté­nagycsepelyi cérnázóihoz is. A tavasz bonyolult felada tok elé állította a gazdaság lenére a szövetkezeti pénz ügyi helyzet jó. A tagok és j vezetőségét: éves és középtá- az alkalmazottak rendszere- vú tervet kellett készíteni, sen megkapták az alapmunka ügyrendet és munkarendet ki dolgozni, az alapszabályt mó­dosítani és jóváhagyatni tagsággal, közben minden anyagnak — műtrágyának, vegyszernek — rendelkezésre kellett állnia a tavaszi mun­kákhoz. Közös nevezőre hoz­ni és egységesíteni a koráb­ban eltérő bérezést — nagy bérüket. Ügy tervezik, hogy az év végén — a szociális, a I kulturális bizottság javaslata alapján segélyben részesítik az idős, munkaképtelen1 szö­vetkezeti gazdákat, s anyagi sére. Az elmúlt kilenc hónap ta­pasztalatai biztatóak a szár­szói Vörös Csillag Tsz-ben. Hét község egy akarata hozta lét­re annak idején az egyesült gazdaságot, s a jó folytatás is az összefogás erősségétől függ. Hernesz Ferenc Hivatása: pártmunkás Hosszú utat tett meg Ka- veczki János. Hosszú, küzdelmekkel teli volt az az út, melyen az egy­kori torvaji summás aratóból hivatásos pártmunkás, a Tabi Nagyközségi Pártbizottság tit­kára lett. Ö is járta — sok, hasonló sorsú társával együtt — a szü­lőfaluját, a Torvaji környező hagy óbb uradalmakat. Dolgo­zott summásként a bálványo­st az iregszemcsei földbirto­kokon, s álmodozott társaival együtt egy emberibb életről. S nemcsak álmodozott. Ami­kor azt látta, hogy elérkezett az új, emberibb életnek a le­hetősége, azok soraiba állt, akik ennék megformálásában másoknak is példát mutattak Huszonhat évesen, 1945 feb­ruárjában lett kommunista. Csendes szavú, megfontolt beszédű ember Kaveczki Já­nos. Ezekből a csendes sza­vakból azonban árad a párt politikája iránti elkötelezett­ség. Visszaemlékezése nyo­mán megelevenedik egy kis somogyi falucska. Torvaj fel- szabadulást követő történel­me. Ahogy kommunista lett, a pártvezetőségbe választották, s tevékenykedett a nemzeti bi- •zottságban is. Meggyőzni, megnyerni az embereket a párt politikájának, elérni, hogy a község választott tes­tületéinek élére a többség, az egyszerű emberek, a volt sze­gényparasztok, a földhöz jü- tottak bizalmát élvezők ke­rüljenek. — Sikerrel járt ez a törek­vésünk, jp érzés volt már ak­kor is tapasztalni, hogy az emberek hallgatnak a kom­munisták szavára, bíznak ben­nünk. Amikor 1949-ben egykori I summástársait a többi kom­munistával együtt arról győz- j te meg, hogy jobb és köny- | nyebb életük lesz, ha közö­sen gazdálkodnak, személye­sen is példát mutatott: gva- j iogmunkás, majd fogatos lelt a torvaji Táncsics Tsz-ben. í Innen került pártiskolára Nagyberkibe, majd 1950 őszén a járási pártbizottság munka­társa lett. A múltban csak hat .elemit végezhetett. Érezte, hogy ez I kevés ahhoz, hogy pártmun- j kasként eredméhyesen dolgoz- 1 hasson. Előbb a hetedik, majd I a nyolcadik általánost végez­te el, azután gimnáziumi I érettségit tett, majd a marxis­ta esti egyetem szakosítóján főiskolai oklevelet szerzett. S közben az egyéves pártiskolát meg a hivatásával járó párt- munkát végezte. Ünnepeken és vasámapo- j kon is fáradhatatlanul járta I a falvakat. Nem vqlt könnyű s nem mindenkor volt nép­szerű a kezdeti években egy I pártmunkás tevékenysége. Az 1 I idő, a járás parasztságának I megváltozott élete Kaveczki I Jánost és azokat igazolta, j akik a gondokkal teli évek- j ben sem veszítették el meg­győződésüket. Akkor is kom- | munistának vallotta magát, j amikor 1956-ban társaival együtt börtönbe zárták az el- I lenforradalmárok. Több ki- I tüntetése között a Munkás— ! Paraszt Hatalomért Emlék­éremre meg a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremre a leg­büszkébb. Ezt a karhatalom­ban teljesített fegyveres szol­gálatáért kapta. Hét eszten­deig tagja volt a munkásőr­ségnek is. Évekig volt titkára a járási pártbizottságnak, majd a já­rás megszűnte után előbb a közös községi, később pedig a a titkára lett. Nyolc község nagyközségi pártbizottságnak j és az ipari üzemek, termelő- í szövetkezetek pártszervezeteit I irányítja, segíti a pártbizotí- I ság. — Sók a tennivaló ma is. ] de összehasonlíthatatlanul | könnyebb a pártmunka, mint a korábbi években volt. Ebben a nagyközségben ahol még nem is olyan régen a párt- és a tanácsi vezetők segítségét kérték egv mMiiri sedett takarítónői állás beü­téséhez. a k őrs zeni üzem"k j ben két és fél ezer embe j dolgozik. S hovatovább a | Nem elég megdöbbenni szükséges munkaerő utánpót­lása jelenti a gondot. A múH idézésén túl a fel - adatokról szól. Arról a renge­teg tennivalóról amelyet szá­mukra is jelent a párt XI. kongresszusa határozatainak a végrehajtása. Különösen az eredményesebb, az ésszerűen takarékos gazdálkodás meg­valósításának segítése a po­litika eszközeivel. Néhány hét múlva jubilál. Éppen huszonöt esztendeje, hogy elkötelezte magát. s meggyőződéssel végzi felada­tát, mint pártmunkás. Kaveczki János életútja mások számára is példa: egv területen hosszú éveken át •sak akkor dolgozhat bárki eredményesen. ha feladaté' meggyőződéssel. elkötelezett, seggel végzi. Szálai László »A MÉM területén az el- lelt nyolc hónapban 97 ha­lálos üzemi baleset történt. A szabálytalan személyszállí­tás négy iskolai tanuló éle­tét követelte.« (Hír) Ha valaki hosszú távon tanulmányozza a mezőgaz- Sasági balesetek alakulását, akkor többek között- arra a következtetésre jut, hogy az őszi csúcsmunkák idején rendszerint magasabbra szök­ken a tragédiák száma. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok nemcsak nehezebbé, hanem veszélyesebbé is te­szik a munkafolyamatokat. Az embertől függetlenül ha­tó, külső körülmények ezek, amelyekkel számolni kell, és megelőzésükre föl keik — sajnos nem egy esetben föl kellene! — készülni. Körülte­kintőbben kell megszervezni a munkát, több gondot kell fordítani a biztonságos mun­kakörülmények megteremté­sére. Ehhez az általános, jól is­mert, de sajnos gyakran be nem tartott követelményhez nagyon sok minden tarto­zik. Közülük csak néhányra utalunk: fokozottan kell elr lenőrizni a betakarítógépek biztonsági berendezéseit, a tavaszi és a nyári gépszem­lékhez hasonlóan ismételten és folyamatosan felül kell vizsgálni a gépek, a szállító­eszközök műszaki állapotát Legalább ekkora gondosságot kíván a fogatos járművek el­lenőrzése, a fogatosok okta­tása. Sajnos újra és újra ismét­lődő probléma a közutakra felhordott sár! Igaz, hogy mind több helyen találunk kiépített sárrázókat, de ezek önmagukban nem szüntetik meg a balesetveszélyt: gon­doskodni kell a kerékabron­csok 1 tisztításáról, a felhor­dott sár azonnali lctakarítá- sáról. Ezzel együtt jár az út­tisztító dolgozók személyes biztonságának megteremtése (fényvisszaverő mellény, a munkát jelző tábla stb.). A kedvezőtlen időjárásból fakadó- veszélyek mellett van egy másik, nagyon is álta­lános: a szüret után jelentő­sen nő az ittasságból szár­mazó balesetveszély. Tanúja voltam egyszer a traktoro­sok, fogatosok felháborodá­sának, mert a reggeli mun­kakezdéskor alkoholszondá­val jelentek meg a vezetők, és volt, aki aznap nem ül­hetett sem gépre, sem fo­gatra. A baleset gyakran egy pilla­nat. sokszor egy egészén ap­rónak tűnő mulasztás követ­kezménye. Nem elég megdöbbeni a tragédiák láttán, hallatán! Többet kell tenni a tragikus pillanatok, az apró mulasz­tások elkerüléséért! V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom