Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Hímzőfonal külföldre AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI D I ZO TT$ A G Á M A K LAPJA 7mM SOtlOK XXXI. évfolyam, 216. szám. Vasárnap, 1975. szeptember 14. A fejlett szocialista társadalom építésének útján Másfél esztendeje adták át a böhönyei Szabadság Termelő- szövetkezet orsózó-cérnázó üze­mének új csarnokát, ahol a cérnázó kapott helyet. Az üzemrészben negyvenegyen dolgoznak, három műszakban. Itt készítik a hazánkban és külföldön egyaránt keresett Megjelent Kádár János beszédeinek új kötete A napokban kerül a köny­vesboltokba Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak A fejlett szocialista társa­dalom építésének útján című kötete. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában napvilágot látó könyv a párt első titkárának 1974. szeptember 2. és 1975. jú­lius 12. között elhangzott be­szédeit és nyilatkozatait tar­talmazza. Ez a tíz hónap belpolitika életünknek igen eleven és ter­mékeny időszaka volt. Ki­emelkedő eseményei: a párt XI. kongresszusa, hazánk fel­szabadulásának és a fasizmus Aki itt yet, jó földre találjon Perié hímzőfonal alapanyagát. ■ elő. Innen Nagyatádra szállítják a cérnát, ott színezik, majd in- j ditják külföldre. Nálunk csupán Nagyatádon \ és Böhönyén gyártanak ilyen I fonalat. A cérnázó évi termelése 580 J tonna. Az üzem évente 12,5 millió forint értékű árut állít Y-alakú halgyár A gdanski hajótervező- és i kutatóközpont új típusú _ »szi- get-anyahajót« épít.. Míg a j korábbi halászflotillák általá­ban nyugodt vizeiken hajóztak és hat hónapnál hosszabb ideig nem tartózkodtak kint a vizen, a «sziget-anyahajó« évig is kint maradhat a nyílt tenge­ren. Formája egyedülálló: Y­aLakú. Az »Y« nyitott szárai a hajó farát képezik, dokként szol­gálnak a halászó csónakoknak és nagyobb szállítóhajóknak, így tartják a kapcsolatot a hazai kikötőikkel, gondoskod­nak az anyahajó ellátásáról. Az anyahajó 220 méter hosszú, a törzse közepén 40 méter szé­les, 40 db 45 méter hosszú há­lót képes tartani, s így naponta 1000 tonnányi hal kifogására alkalmas. A flotta üzemanyag-ellátása jelenleg szállítási problémát okoz. A halászflotilla egymaga ért 100 ezer tonna Diesel­üzemanyagot használ föl, s ez a tervezőket válaszút elé állít­ja: nukleáris reaktorral lás­sák-e el az anyahajót vagy az elektromos áram tökéletesített akikummulátoros raktározásra találjanak megoldásit Az Y-alakú törzs egyébként Orchideák — veszélyben Veszélybe került a leggaz­dagabb Csehszlovákiád orchi- dealelőhely. A természetben rendszeresen végzett rombolá­sok következtében, sok növény­család ökológiai egyensúlya megbomlott már Közép-Euré­pában, így a rendkívül ked­velt orchideák is veszélyben vannak. Növényföldrajzi szempont­ból Csehszlovákia legérdeke­sebb vidéke a Szlovákiában levő úgynevezett »•StraBO'vstea homatina«, ahol megfigyelhe­tő a kelet-kárpáti alpesi nö­vényzet keveredése a hőt igénylő Pannonia-nö vény zet- teL. E térségben található az is­mert -Sulovtské skoly« állami rezervátum. Közvetlen közelé­ben. az orchideának több mint 20 fajtája tenyészik szabadon. Sajnos, a környéket az üdü­lők erősen veszélyeztetik. hasznos lehet más célokra is, például parthoz közeli olaj- és gázkitermelésnél. Szomorkás, esőre hajló nap a somogyaszalói határban. A szürke földön barna sáv nö­vekszik újabb és újabb ekeha­sítékkal. A két traktor mögött egyre gyarapszik a fölszántott terület. Kovács Zoltán az együk traktoros: — Ma kezdtem a szántást, eddig a fölaprított silót hord­tam be a mezőről. Úgy tudom, őszi árpa keiül, majd ide. Ké­sőn kapta meg a föld az előző szántást, ezért most összetolja a lefordított tarlómaradványt, hulladékot. Egyébként jó a ta­laj, jól viszi az eke. Ha nincs baj a géppel, akkor a nyolc- ■ tíz hold is megvan naponta. Elégedett vagyok az MTZ-vel, négy éve dolgozom vele... Hogy nem fáj-e a fogam újabbra, korszerűbb traktorra? Megmondom ón, úgy ahogy van: bizony nem. Mert evvel szállítani, szántani, vetni tu­dok, így mindig van munkám elég. Eddig még minden ősz­szel ott voltam vele a gabona­vetésnél, csak tavaly nem . . . Melyik munka könnyebb? Ne- | kém egyformán könnyű a szán­tás is, meg a vetés is. Mind­egyik munkában lehet tisztes­ségesen keresni, ha az ember nem lazsál. Két műszakban nem dolgozunk, csak nyújtott- ban, de az aztán megvan napi tizenkét óra vagy még több is. Lehet, hogy még egyszer visz- szakerülök erre a táblára az idei őszön, de akkor eke he­lyett már vetőgép lesz a trak­torom mögött. Mindenesetre úgy végzem a szántást, hogy aki itt veti majd az árpát, jó földre találjon ... fölött aratott győzelemnek 30. évfordulója, az országgyűlési választások. A kötetben közölt első beszéd a politikai főisko­la fennállásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségen hangzott el. Ott fo­galmazódtak meg először az MSZMP XI. kongresszusa elé terjesztett legfontosabb gondo latok a hatalomról, a pártról az osztály- és tulajdonviszo­nyokról, a szövetségi politiká­ról, a gazdasági építőmunká­ról., az ideológiai valamint a kulturális tevékenység, felada­tairól. A beszédek, nyilatkozatok je­lentős részét — így például a Központi Bizottság novemberi, a KISZ kb januári, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el nökségének áprilisi ülésén elhangzott felszólalások szö­vegét — először lehet olvasni nyomtatásban. A kötetben megjelenő beszédekből, nyilat­kozatokból az olvasók nyomon követhetik, hogyan készült a párt a XI. kongresszusra, ho­gyan formálódtak és gazda­godtak azok a gondolatok, amelyeket a háromnegyed millió párttag, a sok millió pártonkírtili kívánságaként a kongresszus határozattá emelt: a párt folytatja eddigi politi­A gép füstfelhőt bodorít, s kaja fő irányvonalát, hazánk egyre gyorsuló sebesseggel ha-1 - lad k friss szántás mentén. Ókori vár Taskent alatt Barna föld fordul a barázdá­ra: nedvesen csillog, bágyadt napfény szárítja-melegíti. Az­tán. megint fakó lesz a tábla ban a fejlett szocialista társa­dalom épül. A kötet nagymér­tékben elősegíti a XL kong­resszus határozatainak egysé­ges értel mezését és következe­újra felhő tolakszik a nap elé. | tes végrehajtását. Az üzbég főváros kellős kö­zepén egy csaknem kétezer éve épített ókori fellegvár marad­ványaira bukkantak a régé­szek. A citadellát Xyi. száza­di kézműves műhelyek, ódon lakóépületek, üzletsorok veszik körül. Itt látható a Kufcel’Das med nesze és egy mecset is. Az ókori Biniketbe — így nevezik a város ősi központ­ját — a város valamennyi kör­zetéiből át kívánják szállítani az antik építészeti és egyéb emlékeket, isőt a világhírű Bokharából és Szamarikandból, valamint más egykori moha­medán kultúrközpontból is itt kap helye* néhány kiállítási tárgy. A héthektárnyi területű mű­emlékvédelmi övezet körül új lakótelepeket, kutató- és terve­ző intézeteket, valamin* más létesítményeket építenek. így él majd együtt a modem Tas­kent és az ősi Binket, illuszt­rálva azt a megbecsülést is, amellyel az atomkor embere az emberiség tegnapelőttjének adózik. Magános iroda Marcaliban Van Marcaliban a Rákóczi utcában, pontosabban: a film­színház épületében egy iroda. A cégtábla szerint a Siotour kirendeltsége húzódik meg itt. Bár ezt még a marcaliak sem nagyon tudják. Sokan azzal a kérdéssel nyitnak be az ajtón, hogy hány órakor kezdődik az előadás, s lehet-e még jegyet kapni. Amikor megtudják, hogy nem a mozi pénztára van Talajjavítók a mezőgazdaságért A ma záruló országos me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri kiállítás »-B« pavilonjában úgyszólván mindennap délelőtt helyet kapott az a szakmai program, amely a talaj ter­melékenységének fokozásáról, megóvásáról szólt. Méltán vonzotta a szakembereket és a más területen dolgozókat, sőt a diákokat is ez a téma, hiszen a mezőgazdaság alap­vető kérdésével, a talajjavítás­sal foglalkozott. A hatalmas tablók meggyőzően szemlél­tették, hogy az ország mely részén milyen arányban talál­hatók gyenge termőképességű és ezért javításra váró vagy erősen erodált és emiatt vé­delemre szoruló talajok. Megyénkben a Balatonbog- láron székelő Dunántúli Ta­lajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat látja el az említett ten­nivalókat — a mezőgazdaság szolgálatában. Működési terü­lete azonban a Dunántúlon kí­vül most már a Duna—Tisza közére is kiterjed. A kiállítá­son látott módon igyeksze­nek ők is tervezési és kivite­lezési tevékenységükkel jól szolgálni ezt az ügyet. Több mint negyedszázados munká­juk során bizonyították: ered­ményesen munkálkodnak — 1970. óta önálló vállalatként, s az idén már Nógrád. Fest és Bács-Kiskun megyében is. Messzire jutottak a mai, Tanulságos tabló szemlélteti, mennyi a javításra váró terü­let. »okos« gépeket is csatasorba állító talajjavítók a kezdettől: a Tessedik Sámuel által an­nak idején Szarvason alkal­mazott talajjavítási módtól, a digózástól. Kézzel termel­ték ki, talicskával és kordéval hordták szét a meszes márgát, s ugyancsak kézi erővel terí­tették szét a javításra váró területen. Az elmúlt 25 év alatt a ta­lajjavító vállalatok összesen 1 256 627 hektáron végeztek szakszerű és hatékony talajja­vítást, ebből a savanyú és ho­mok talaj 970 975, illetve 71 054 hektár volt, a többit pedig a szikesek kémiai javí­tása és digózása tette ki. A munka folytatódik. Ez idő szerint is sok még a ta­lajjavítók beavatkozására váró homok, szik, savanyú talaj és erodált terület. A vállalat a tennivalók komplex megoldá­sára törekszik,.' mert így még hatékonyabban elősegítheti az eredményes termelést a mező- gazdasági üzemekben. ott, csalódottan távoznak. Az iroda egyetlen dolgozója — egyben vezetője —, Sipos Zol tánné mondta el ezt. Csak né­hány adatot, bizonyítékul: 1973-ban, amikor a Siotour megnyitotta ezt a kirendeltsé­get, egyetlen csoportos utat sem szerveztek itt. A követke­ző évben öt belföldi társasuta­zás előkészítésében vett részt a kirendeltség, az idén négy ben. Az utasok nagyobbik fele diák volt. A nem-ismeréssel magyarázható az is, hogy a ta­valyi évet tizennyolcezer forin­tos veszteséggel zárták. Mivel foglalkozik a kiren­deltség itt, Marcaliban? Nem nehéz felsorolni: belföldi tár­sasutazások szervezése, fizető­vendég-szolgálat, valutavétel és -eladás, útlevélügyek intézé­se, no és természetesen az uta­zási iroda külföldi útjainak propagálása. Mert ha valaki külföldre akar utazni a Sioto- urral, azt a kirendeltségvezető vagy Kaposvárra, vagy Siófok­ra küldi. Marcali — bár lehetőségek és adottságok vannak — nem idegenforgalmi hely. A fizető­vendég-szolgálatot azok a vál­lalatok veszik csak igénybe, amelyek valamilyen beruhá­zást a járási székhelyen vagy éppen ellenőrzést tartanak itt. Talán az útlevélügyek intézése, a valuta vétele és eladása je­lenti a legtöbb hasznot. Fölösleges-e a Siotour mar­cali kirendeltsége? A kiren­deltségvezető így fogalmazott: «Nem, azt nem lehet mondani. Ma már seneki sem szeret bi­zonytalanul utazni. A marca­liak pedig igénylik is az uta­kat ... Az igaz. hogy a Siotour- nak jelenleg nem éri még, de- hiszem, hogy nemsokára nye­reséges lesz az iroda.« Annál is inkább, mert a ki- rendeltség jövőre nagyobb he­lyiségbe költözik, s ott a mar­caliak már nem nézhetik mozi­pénztárnak az utazási iroda/ki. rendeltségét. N. J. Okoskodás — Ha pénzem leime, vennék egy elefántot! — Minek neked az ele­fánt? — Nekem nem kell, de, szeretném, ha annyi pén­zem lenne... A naív kislány — Élt-e olyan férfi, aiki csak egy nőt szeretett? — Igen, szivem, egyről bizonyosan tudok. — Te? — Nem. Ádáan! A film veszélyes üzem — Ugorjon le erről a létráról! — utasítja a ren­dező a színészt. — Nagyon magas. És ha megsebesülök ? — Nincs semmi baj! Úgyis ez az utolsó jelenet. Orvosnál — Betartotta az utasítá­somat? — Igen. Pontosan 475 986- ig számoltam — így a pa­ciens. — És akkor elaludt, »gye? — Nem sikerül*. Akkor kellett felkelnem. — Meghallgattam a ta­nácsát doktor úr, s azóta nyitott ablaknál alszom. — És eltűnt a fejfájása? — Nem. A pénztárcám. Akkor már mindegy — Mit csinálsz, ha nem tudsz elaludni ? — Megiszom egy kupica pálinkát. — És ha akikor sem tudsz elaludni? — Akikor megiszom még egyet, ... még egye*... — És ha az sem segít? — Akkor már úgyis mindegy, hogy aludni aka­rok-e vagy sem. Iskolában A tanító magyarázza á gyerekeknek, hogy csak ugyanazokat a dolgokat le­het összeadni: az almát az almával, a körtét a körté­vel, a dinárt a dinárral stb. Azután felteszi a kér­dést: — Mondjátok, gyerekek, mennyi összesen három farkas és három bárány? — Három jóllakott far­kas! A „hit" bör­— Hogy került a tömbe ? — A hitem miatt. _ ? — • Azt hittem, hogy gyorsan el tudok futni, de a lábam elárult. SmmHMphp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja» Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401» Kaposvár, postafiók 31. »Telefon: 11-510, 11-511, 11-512W Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándoi? utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor» Beküldött kéziratot nem őrzünk; meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Po3ta* Előfizethető a helyi postahiv»«% tatoknál és postáskézbesítőknéf* Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft* Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda«* ipari »Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. i Felelős vezető: Barkas Béla Igazgató»

Next

/
Oldalképek
Tartalom