Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

Huszonöt éves a szocialista gyógyszerellátás Bővülő hálózat, új mogjvei raktár Az orvosok receptjével hozzájuk fordulunk, a pult mögött dolgozó gyógyszerészekhez, akik most ünneplik a szocialista gyógyszerellátás huszonötödik évfordulóját. Az évfordulón ünnepséget tartottak Somogybán is, ahol hatvanhét gyógy­szertár tesz eleget a szocialista egészségügy kívánalmainak — közreműködve a betegek gyógyításában. A huszonötödik év jó alka­lom arra. hogy bemutassuk: mennyit fejlődött a gyógyszer- ellátás az elmúlt negyedszá­zadban s milyen tervek alap­ján javítják tovább az ellátást. Ezekről beszélgettünk Knoch Arankával, a megyei gyógy­szertár-központ igazgatójával. — 1948-ban vették állami kezelésbe a gyógyszertárakat, -gyárakat és a gyógyszerkeres­kedelmet. A megyei gyógyszer­tári vállalatok két év múlva alakultak meg. A folyamatos ellátás biztosítására 1951-ben Kyógyszerraktárakat létesítet­tek s megszervezték a szak­felügyeletet. Vállalatunk éle­tében újabb fontos esemény volt, hogy 1957-ben a megyei ' anácsok hatáskörébe kerül­tünk. — A szervezeti változásokon kívül a gyógyszertár-vállalatok életében más is történt. — A gyógyszerigény növeke­dése megkövete’te a korsze­rűbb gazdálkodást. Jelentős változás volt, hogy nőtt a gyá­ri- készítmények száma, csök­kent a helyileg előállított gyógyszerek mennyisége. Az új feladatokhoz új szakembe­rek kellettek, ezért többszöri reformmal korszerűsítették — szakosították is — a gyógy- szerészképzóst. — Mit jelentett ez a huszon­öt év Somogy gyógyszertár­hálózatában? — Megyénkben 1950. július 28-án ötvennyolc volt az álla­mi gyógyszertárak száma, az idén hatvanhét gyógyszertár látja el — területi aránytalan­ságok nélkül — a megye la­kóit. Kilenc új gyógyszertár épült, huszonötöt felújítottunk. Évente három-három és fél millió forintot fordítunk rá­A !1. országos környezetvédelmi tanácskozás előtt Rólunk van szó, emberekről Előttem egy kép és egy vaskos katalógus. Mindkettő a környezetvédelemhez kötő­dik. A fotón ijedt szemű kis­gyerekek mögött sűrű füstöt okádó kémények. A kataló­gusban az I. országos termő­jük. Célunk az is, hogy foko- ; szetvédelmi tanácskozáson el ..olnro« íriziil í rtn /-»I csr~irrr\\ n lr . . , ., , . , , jen a követelményeknek — ] emberekről, akik' — ilyen nagy feladat hárult a Haza- szempontból — a természeti fias Népfrontra. környezetbe tartozóak va­Ezekben a napokban a II. gyünk, azaz védelemre szoru- országos természetvédelmi ta-1 lünk a mesterséges ártalmak­kal szemben. zato&an javuljon dolgozóink munkakörülménye. Az államo­sítás utáni évben, a gyógyszer- forgalom megyénkben 11,5 mil­lió forint volt. Nagyobb ará­nyú növekedés 1959—1960-ban következett. A" jubileum a gyógyszerészek házi ünnepe is. A szocialista gyógyszerellátás bölcsőjénél Somogybán száznyolcvanán te­vékenykedtek. közöttük het­venegy gyógyszerész. Jelenleg 649 dolgozója van a vállalat­nak; 137 a gyógyszerészek és 264 az asszisztensek száma. És hivatásukhoz való hűségüket hangzott felszólalások olvas­hatók. Ha kinézek a szerkesztőség ablakán, a forgalmas Április 4. utcában az egymás után ro­hanó járműveket látom. Han­gosan. erőszakosan, mint kon- denzcsík, húzódik utánuk a kipufogógáz... A fákat hiú' nyolom ebből az utcából. De mindjárt eszembe jut egy másik fotó: kérges, repedezett fa haldoklik — már ágak nél­kül — a gyártelep füstjében. Két évvel ezelőtt Visegrádon tartották az említett tanács­bizonyítja: a gyógyszertárköz- , kozást. Lehet mondani: majd pont dolgozóinak több mint a fele törzsgárdatag. Az ünnep­ségen 208 ezer forint jutal­mat osztottak ki a kitüntettek- nek és a törzsgárdatagoknak. A bővülő hálózatról megtud­tuk, hogy Lengyeltótiban és- Kutason átalakítási munkák folynak. Somogyjádon e mun­ka befejezésénél tartanak nem megkésve kezdtünk fog­lalkozni a környezetünkkel, annak védelmével. Itt nem esztétikáról van szó. Nem ar­ról a kelemes érzésről, amit egy sűrű, zöld erdő látványa vagy egy kék, tiszta vizű tó képe kelt az emberben. Sok­kalta inkább egy »törvényi- tervezetről«. Mert a törvény­nácskozásra készülnek. Min­den megyétől jelentést kér­tek: mit tettek ott a környe­zet védelméért. Ismereteink szerint Somogyot nem érheti elmarasztalás. A HNF me­gyei bizottságának munkatár­sa, Varga Tibor mutatott egy jelentést: állami és társadal­mi szervek közvetlenül a vi­segrádi tanácskozás után már a tennivalókat tárgyalták meg. Előadások, tájértekezle­tek, filmbemutatók követték egymást, most fotópályázatra érkeznek a felvételek. Csakhogy az elméleti mun­ka nem elég. Ez ugyanis gya­korlatilag még nem védi ha­tásosan a környezetünket! Mert attól, hogy sokan meg­nézték például az Óvjátok az erdőt! című filmet, még nyu­godtan engedhették a mérge­ző anyagot a Kapos folyóba; amellett, hogy környeztvédel- mi társadalmi őrséget szer­veztek, kivágták a tiszafákat — itt. a szerkesztőség mellet­ti sarkon. S miközben — di­csérendő kezdeményezés! — Tanműhely saját erőből TTj, mintegy 135 négyzetméter alapterületű gépiforgácso- ló-tanműhelyt adtak át szeptember 1-én a Finommechanikai Vállalat 3. számú Kaposvári Gyárában. A létesítmény elké­szítéséből a szakmunkástanulók is kivették részüket; 1200 óra társadalmi munkát végeztek. A kaposvári gyár főként alkat­részeket gyárt. Jelentős számban képez szakembereket is — ez tette szükségessé egy korszerű gépiforgácsoló-tanműhely létrehozását. Jelenleg huszonöt másodéves fiatal ismerkedik itt a gépekkel s tanulja meg a szakma minden fortélyát Nagyatádon és Marcaliban új j szerű; ha nem kíméljük | megrendezték a fák és mada gyógyszertárat építenek és So- I mindazt, ami a környezet fo- mogyszilban is hozzá’áttak — j galomkörébe tartozik, a mér- a helyi erők támogatásával — j ges mellékterméket szülő az építéshez. A jubileum évében avatják föl az új. korszerű megyei gyógysderraktárt. A huszon- hatmilliós beruházásról Árva Lóky Istvánnal, a gyógyszer­gazdálkodási osztály vezetőjé­vel beszélgettünk. — A réginél kell kezdenünk; Kaposváron az Ady Endre ut­cában egy volt asztalos bútor- bemutatótermében van a rak­tár, kétszáz négyzetméternyi alapterületen. A pincéje talaj­vízben ázik: két villanymotor dolgozik rendszeresen, hogy ne öntsön el bennünket. Szakkép­zett embereket nem kapunk; az anyagmozgatás is sokba ke­rül ilyen körülmények között. Az új raktár, amely Kapos­vár ipartelepén épült, ezeket a gondokat megszünteti. E rak­tár területe — négy szinten — háromezer négyzetméter. Ez­zel tíz-tizenöt évre megoldják a raktározás gondját. A betegek, akik cynóv­szerért mennek, mit vehetnek ebből észre? — Azokba a gyógyszertárak­ba, ahová eddig havonta csak egyszer szállítottunk, ezután havi két. alkalommal eljutunk, tehát vidéken is javulni fog az ellátás. Horányi Barna ipari fejlődés elpusztítja. Ennek fölmérére után fo­galmaztak meg egy — most már jogi értelemben használ­va a szót — környezetvédelmi törvénytervezetet. Hogy ez va­lóság legyen, valóban a kör­nyezet védelmére kötelezzen. minden tekintetben megfelel­rak napját, mázsaszám pusz­tultak a halak a Balaton­ban ... Vagyis- a természetet, kör­nyezetünket gyakorlatban kell védeni. A fák nőnek, a mada­rak, vadak, halak szaporod­nak, esetleg meglepő alkal­mazkodással harcolnak fenn­maradásukért. Az embert azonban nehéz megóvni. Mert végsősoron rólunk van szó, Vannak persze eredményei — és nem is akármilyenek — a gyakorlati munkának is. Megjelent például a Neveze­tes fali és parkok Somogybán című kiadvány, a Balaton környezetvédelméről — közö­sen Veszprém megyével — ta­nácskozást rendeztek, meg­hirdették az Ismerd meg me­gyédet! akciót és A virágos Balatonért vex'senyt. Mind­ehhez azonban idő, energia és pénz kell. A falvak fásítására több mint 800 ezer forintot költöttek tavaly, az idén 900 ezer forint áll rendelkezésre. És még egy nagyon fontos adat: a Tegyük szebbé lakó­helyünket! akcióban Somogy­bán a lakosság 32 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. Említettük: végső so­ron az emberről van szó, amikor a környezet védelmé­nek szükségességére hívjuk föl a figyelmet. Akár így is fogalmazhatnánk: Hova men­jünk pihenni? Hol találunk olyan zöld területet, olyan tiszta vizű folyót vagy tavat, ahol még nem kell félni a fertőzéstől? — Most még sok ilyen van. S hogy ezek meg is maradjanak — ez lesz ha­marosan sorfa kerülő II. or­szágos környezetvédelmi ta­nácskozás tanulságai alapján — a gyakorlati környezetvéde­lem legfontosabb feladata. Mészáros Attila A szövetkezet a fiatalokért Tanulnak, irányítanak (Tudósítónktól.) A kutasi termelőszövetke­zetben a dolgozó tagoknak csaknem egynegyede fiatal. Ez a tény — és természetesen az ifjúságpolitikai határozat — arra készteti a gazdaság veze­tőit, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak az ifjúsággal. A tsz 9 fiatallal kö­tött társadalmi tanulmányi szerződést: négyen egyetemen és főiskolán tanulnak, egy kö­zépiskolában, négy pedig szak­munkásképzőben. Hárman marxista esti egyetemre, né­gyen középiskolába járnak — közöttük kettő fizikai dolgozó. A KITE és a Solanum rendszer szervezésében 12 fiatal vesz részt folyamatos szakmai to­vábbképzésen. A tsz vezető testületéiben 12 fiatal dolgozik: ketten a veze­tőségben, hárman a vezetőség bizottságaiban, heten pedig függetlenített vezetőként. Mun. Icájukkal elégedett a tagság, bár időnként több kezdemé­nyezőkészséget vár tőlük. Az intézkedési terv szerint az if­júság képviselői részt vesznek a fiatalokat érintő döntések­ben. A juttatások odaítélésénél fontos szempont a tsz-ben, hogy a pályakezdő fiatal mun- kábaállását és letelepedését mennyiben segíti a nyújtott segély. Minden évben két-há- rom lakás épül a nagy családos fiatalok részére — ebhez köl­csönt folyósítanak. Az mari biztosítottakkal azonos szinten gondoskodnak a kisgyermekes anyák ellátásáról. A kutasi tsz fiataljai s^ép si­kert értek el az Alkotó Ifjúság pályázaton: három pályamun­kát küldtek az országos kiállí­tásra. Az állattenyésztésben és a gépeknél dolgozó fiatalok te­rületi versenyén egyaránt II. helyezést értek el, és továbbju­tottak a megyei versenyre. A területi szántóverseny D4K—B kategóriájában a tsz verseny­zője első lett. A tsz-vezetőségnek jó a kap­csolata az ifjúsági szervezet­tel. Az idén alakult újjá a kis- bajomi alapszervezet, s a fia­talok megalakították Kutason is a KISZ-alanszervezetet. Az újonnan alakultak és a már régóta jól dolgozó szabási, illet­ve belegl KISZ alapszervezet munkája ef’Jmsr y ességét iclzi a MÉM-kü'önd'j és KISZ kb emlékplakettje. Nagy figyelemre, pontosságra van szükség a marógépnél. A gazdálkodás vadhajtásai ellen A gazdasági bírság A gazdasági bírságot összeg- szerűen oly módon kell megál­lapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért jogosulat­Az új tanműhely egyik része az esztergapadokkal. (Gyertyás László felvételei) Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán a legfőbb ügyészi be­számoló — egyebek között — ráirányította a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó szervek egy része a nagyobb eredmény biz­tosítása érdekében nem min­den esetben járt el a törvé­nyesség követelményeinek megfelelően. Az ilyen — a szo­cialista gazdálkodás elveit sér­tő — jelenségek kiküszöbölé­sére hatékony eszköznek bizo­nyult a gazdasági bírság in­tézménye, amelyet 1973-ban kormányrendelettel vezettek be. A legfőbb ügyész 1973-ban 18, 1974-ben 13 esetbén nyúj­tott be a bíróságokhoz gazda­sági bírság kiszabása iránti in­dítványt, összesen több mmt 54 millió forint bírságalap fi­gyelembevételével. Mivel más szerveknek is van ilyen indít­ványtételi joguk, az említett két esztendőben a gazdasági binság kiszabására indított ügyek száma — első és másod­fokon — összesen 46 volt; a jogtalan nyereség miatt 159 millió forint bírságot szabott ki a legfelsőbb bíróság kü­lönböző gazdasági szervezetek­re. A téma hátteréről, a gazda­sági bírsággal kapcsolatos köz­érdekű tudnivalókról az illeté­keseik a következő tájékozta­tást adták az MTI igazságügyi tudósítójának: — Gazdasági bírságot akkor kell kiszabni, ha a vállalat jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elvei­vel ellentétes módon jelentős anyagi előnyre tesz szert, ille­tőleg jelentős kárt okoz. Kü­lönösen. ha árdrágítással, tisz­tességtelen haszonszerzéssel, illetőleg gazdasági erőfölényé­vel visszaélve jut jelentős anyagi előnyhöz. Azután: ha súlyosan sérti, illetve veszé­lyezteti a lakosság jogos érde­keit, különösen, ha rendszere­sen vagy jelentős mennyiség­ben rossz minőségű terméket állít elő vagy hoz forgalomba. Továbbá akkor, ha jelentősen sérti, illetőleg veszélyezteti a népgazdaság érdekeit, különö­sen ha fedezetlen kötelezett­ségvállalással, pénztartozásai­nak rendszeresen késedelmi« fizetésével, a termékforgalma­zásra vonatkozó előírások meg­sértésével számottevően meg­zavarja a pénz-, hitel- vagy termékforgalom rendjét; ha tevékenységi körét túllépve je­lentős termékmennyiséggel tiltott gazdasági tevékenységet folytat. Ugyanez vonatkozik arra is. ha jogszabályban elő­írt engedély nélkül vagy az en­gedélyben meghatározott felté­telektől eltérően végez külk? reskedelmi tevékenysége' vagy a munka egészséges és biztonságos végzésére vonat­kozó szahályokbán előírt köte­lezettségek elmulasztásával — vagy megszegésével — a válla lat dolgozóinak életét, testi ép­ségét vagy egészségét súlyosai'- veszélvezteti. Gazdasági bírság kiszabó sát indítványozhatja a legföb’ ügyész, a Központi Népi Ellen őrzési Bizottság, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a szakmai — ágazati — szak­szervezetek elnöksége és a mű ködési területükön a szakszer­vezetek megyei (budapesti) ta nácsa: feladatkörüket érintő vállalati tevékenységgel kap­csolatban a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint megvei (fővárosi) ta­nácsok végrehajtó bizottságai, érdekképviseleti feladatkörük ben a szövetkezetek országos tanácsai. A rendelet szerint két év el­teltével a gazdasági bírság ki­szabására irányuló indítványt nem lehet előterjeszteni. E ha­táridőt a bírság alapjául szol­gáló magatartás befejezésétől, beruházásokkal kapcsolatos magatartás esetén pedig a be­ruházás üzembe helyezésétől kell számítani. ág kiszabásának feltételei fennállnak, de a vállalat anya­gi előnyre nem tett szert, il­letve kár az elbírálásig nem keletkezett, a bír súg a bír­ság összegét'a veszélyeztetés jellegétől és mértékétől, illet­ve a veszélyeztetés folytán elő­reláthatólag bekövetkező kár vagy anyagi előny összegétől függően állapítja meg. Ez becs­léssel is történhet. A birsig összegét az okozott kárnál alacsonyabban is meg­állapíthatja a bíróság. Sőt mel­lőzheti is a bírság kiszabását — különös méltánylást érdem­lő esetben — leginkább akkor, ha a vállalat a hiányosságot megszüntette, a hibát kijaví­totta, a- kárt megtérítette. A gazdasági bírság kiszabá­sa nem mentesíti a felelős sze­mélyeket fegyelmi, szabálysér­tési, büntetőjogi, illetve a kár­térítési vagy más vagyoni fe­lelősség alól. A felelősségre vonásról a bíróság jogerős ha­tározatának kézbesítésétől szá­mított 60 napon belül értesíte­ni kell a gazdasági birság ki­szabását indítványozó szervet es a bírságot kiszabó bírósá­got.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom