Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

I Sarlós István vidékre (Folytatás az 1. oldalról.) S még mondták, sorolták: az óvoda-, a bölcsődehiányt, az általános iskolai napközi túl­zsúfoltságát, ahol 50—56 gye­reket »őriznek« egy csoport­ban, s a nyolcadikosokat már föl sem vehették. S mindez nem panaszképpen, nem ma­gatehetetlen segélykiáltásként zott egy három szavas kérdés: "Es a hitel?■* Nem borult el a homloka, de a hangszíne megváltozott: "Hát igen, egy kicsit panasz­kodni is kell. Az egyesülés óta nagy a hi­hangzott el, hanem az ember De ■ hat - kellett felelossegerzetenek, tettvagya­nak bizonyítékaként. a szárító, a tá­roló, a forgó- éreztem abból, I alap-hitel. Majd Közelséget ahogy az emberek föltárták si­kereiket, nehézségeiket a Po­litikai Bizottság tagja előtt, fis nem szeretném, ha bárki is azt gondolná: ez valami új vo­nás az életünkben. Természe­tes, feszültség nélküli kapcso­lat: azt hiszem, meghatározója életünknek. kiheverjük. A termelési szín­vonal tekinte­tében azonban gazdaságunk a legjobbak közé sorolható«. S ez a magabiz­tosság tetszett a vendégeknek, Tol»b munkás, fiaiul és nő a testületekben Nagyobb volt a tagok érdeklődése a választások iránt Október 4-én ül össze a szakszervezeti küldöttértekezlet megnyugtatja a szívósan mun­kálkodó tsz-tagokat is. Óriásgépek, rendszerek, kombájnok dicsérete. S az emberé, aki okossá alakítja a gépeket. Azután »tárlatveze­tés« a gazdaságban: bemutat­ták a rétgazdálkodást, azaz a »•zöld futószalagot«, a szárítót s a jégverte szőlőt. Várták, s nem nélkülözték a vezetők el­ismerését. A légkör, a közvet­len hang, az eszmecsere tar- I ban bekapcsolódott a tagság. Nagy a pezsgés a megye szakszervezeti mozgalmában, mindenhol a megyei küldött- értekezletre, a kongresszusra, a szakmai kongresszusokra ké­szülnek. Klenovics Imrével, az SZMT vezető titkárával a szakszervezeti választások ta­pasztalatairól beszélgettünk. — Sok szó esik mostaná­ban a szakszervezeti demok­rácia szélesítéséről. Mennyi­ben segítették elő ezt a mos­tani választások? — A szakszervezeti válasz­tásokat jó politikai légkörben és hangulatban tartottuk meg. Az egyik alapvető célunk a szakszervezeti demokrácia szé­lesebb körű kibontakoztatása volt. Ezt elértük a megyében. Miben mutatkozott meg? Pél­dául abban, hogy a szakszer­vezeti bizottságok 60. a mun­kahelyi bizottságok 73 száza­lékát közvetlenül a taggyűlé­seken választották meg. A most először alkalmazott két­szakaszos választási rendszer jól bevált: a beszámoló kül­döttértekezlet után a tagság szinte teljes egészében részt vett, a szavazásban a munka­helyén. Ez fokmérője a szak- szervezeti demokráciának. A másik jellemzőjük a választá­soknak. hogy most sokkal job Figyeltem Mohácsi Barnát: mennyi szenvedéllyel, jogos büszkeséggel, időnként szelle­mesen társalgott. Azt mondta például: *Kétezer hektár gyep­területünk van. Korábban rét­nek és legelőnek hívtuk, de változott a világ. Ma már hol legeltetjük a kaszálót, hol meg kaszáljuk a legelőt«. Az űj utakra találás örömét fejezte ki. S azt is elmondta: az egye­sülés után egy évvel hogyan és miért alakították át a szö­vetkezet szervezetét, hogyan tették felelőssé az önálló üzem­egységvezetőt a készletgazdál­kodásért is; hogyan késztette őket bátor kísérletekre, kezde­ményezésre a megnövekedett gazdaság, a tsz-tagokért, az életkörülmények javításáért érzett felelősség. Hogy 120 millió az évi árbevétele a gaz­daságnak? Hogy a szövetkezet anyagilag támogatja az öregek napközi otthonát, a művelődé­si házakat, a sportköröket, az MHSZ-t? Hogy egy tízórás munkanapra 113 forint jutott s hogy gyepgazdálkodásuk hí­rére idesereglenek a szakem­berek az égész országból? Jo­gos dicsekvés. Azután elhang­talma és jellege ragadott meg. s az űjrafölfedezés öröme. A hétköznapi munka lázában rit­kán gondolunk rá, milyen hal­latlan erő feszíti az embert. Vendégünk elégedetten bú­csúzott. S itthagyta ösztönző gondolatát: "Az ember soha semmit nem ért el harc nél­kül ...« J. B. sági vezetők jobban, tájékoz­tassák a szakszervezeti szerve­ket, sürgették az egyértelmű állásfoglalást, valamint a szak- szervezeti vezető szervek és a tagság kapcsolatának további javítását. — Az eddig elmondottak szerint nagy volt az érdeklő­dés a iagság körében. Lemér­hető-e ez a felelősség azon is, hogy a legalkalmasabb, az igazán rátermett társaikat választották meg a különböző tisztségekbe? — A szakszervezeti szervek különösen nagy figyelmet for­dítottak a helyes káderkivá- lasztásra, a káderpolitikai el­vek érvényesítésére. Az a ta­pasztalatunk, hogy minden ed­diginél nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a tagság részé­ről a testületek összetétele, a tisztségviselők személye iránt. Nagyon alaposan, s hadd te­gyem hozzá, helyesen mérle­gelték a régi tisztségviselők munkáját. Elsősorban azoknak nénk a szakszervezeti mozga­lom kongresszusára. A kül­döttértekezleten is sok szó esik majd a gazdasági élettel kapcsolatos problémákról. Ilyen a hatékonyabb termelés, a takarékosság, a munkafe­gyelem, az üzem- és munka- szervezés, s természetesen a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom, mely. az előbbieket elősegíti. Vélemé­nyünk szerint még nagy tar­talékok . rejlenek a szakszer­vezet nevelő munkájában, ép­pen ezért ennek megfelelően foglalkozunk vele. Azután ott van a szociálpolitika: egyes üzemekben javítani kell a munkakörülményeket, nagyon fontos a munkavédelmi ren­delkezések megtartása. Sok helyen gondot okoz, hogy nern gazdálkodnak helyesen a túl­órákkal. Nagy. figyelmet szen­telünk a lakás-, elsősorban a munkáslakás-épitésnek. Meg­határozzuk továbbá a dolgozók szakn^ai képzésével, tovább­képzésével. általános művelt­mint az előző időszakban. A bizalmiválasztásokon például mintegy 90, a munkahelyi bi-. zottságoké 93—96, a szakszer­vezeti bizottságok és -tanácsok választásán pedig 90—95 szá­zaléka jelent meg. A demokrácia kibontakozá­sát jelzi, hogy kevés helyen tapasztaltunk passzivitást, tar­tózkodást a vitától. Szerintünk I ségviselők 28 százaléka fiatal. szavaztak bizalmat közülük. > sógánek emelésével kapcsola- akik tevékenységükkel bebizo- j tos szakszervezeti feladatokat nyitották, hogy alkalmasak J is. feladatuk ellátására. Az érdek, j lődés megmutatkozott abban is, hogy a közvetlen termelő­munkát végzők aránya jelentő­sen nőtt, a tisztségviselők kö- j zül 56,5 százalék a munkás, míg ezelőtt 41.5 százalék volt. A jelölő bizottságok alapos, céltudatos munkát végeztek, nagyon széles körben véle­ményt kértek a választás előtt. Ennek köszönhető, hogy a tag­ság a jelöltek 98—99 százalé­kának bizalmat szavazott. Na­gyon örülünk annak, hogy fia­talodtak a testületek, a tiszt Az eredmény a legjobb reklám Növekszik a termelési rendszerek területe Gazdag hozamot Ígér a ku-1 num, illetve a Barcsi Iparszerű korica — természetesen azokon a területeken, ahol nem súj-- tóttá jégverés a növényt —, s valószínűleg ismét sikeresen vizsgáznak majd Somogybán az iparszerű kukoricatermesz­tési rendszerek. A múlt évben Burgonyatermesztő Rendszer ben 11 tsz-nél és 3 állami gaz­daságnál együttvéve 2982 hek­táron találunk. Cukorrépát a KITE-ben 7 tsz 1014 hektáron termeszt; szóját 5 termelőszö­vetkezet 5333 hektáron, búzát például az IKR (korábban CPS | egy tsz 1000 hektáron termelt néven ismert rendszer) kereté- rendszer keretében az idén. ttenSeLmekSve^Sée mond a termesztési ! rendszerek térhódításáról, hogy ily módon terem a megyében a kukorica 56,3, a burgonya 89,7, a cukorrépa 22,2 és a szó­ja 99 százaléka. ben összesen 11 850 hektáron 52,51 mázsás átlagtermést adott: ez az előző évihez képest 41,3 százalékos emelkedést je­lent! Az eredmény a legjobb rek­rendkívül komoly fejlődés, hogy a hozzászólások önkriti­kusak, nyíltak voltak, mind­össze néhány üzemben hoztak szóba egyéni problémákat ahe­lyett, hogy a mozgalmi munka színvonalának -emelését szor­galmazták volna. A tagság egyre jobban igényli a szak- szervezeti, a munkahelyi de­mokrácia további szélesítését. Ez állt a középpontban pél­dául a vasasüzemekben, a Kő­olajvezeték-építő Vállalatnál is. Azt kérték, hogy a gazda­46.6 százaléka pedig nő. Az SZMT nagy gondot fordít, az új tisztségviselők tájékoztatá­sára, felvilágosítására, képzé­sére. ' / — Sok fontos téma szóba került a szakszervezeti vá­lasztásokon. Milyen formában foglalkozik ezekkel a megyei küldöttértekezlet? — Mindaz helyet kapott a beszámolóban, ami foglalkoz­tatja a tagokat. Sőt, nem egy javaslatot továbbítani szereí­— Három hét múlva ül ősz" sze a IX. megyei küldöttérte­kezlet. Hogyan készül az SZMT a megye szakszerveze­ti mozgalmának nagy esemé­nyére? — Az elnökség, majd a ta­nács jóváhagyta az SZMT írá­sos beszámolóját., A társadal­mi bizottságok előzetesen szintén megvitatták az anya­got. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa egy hónappal ez­előtt megválasztotta a jelölést előkészítő bizottságot, mar meg is kezdte a munkáját. .4 megyei küldöttértekezlet októ­ber 4-én lesz a megyei tanács nagytermében, s ezen százhat­vanöt küldött. Somogy társa­dalmi. politikai. gazdasági, kulturális életének képviselői közül mintegy 30—40 meghí­vott vesz részt. Ennek a fó­rumnak az a feladata, hogy mérlegre tegye a négyéves munkát, meghatározza a fel­adatokat. A küldöttek megvá­lasztják a megyei vezető tes­tületeket és a tisztségviselőket is. L. G. Hiányzik az anyag, kevés a tanuló Küldöttgyűlést- tartottak a kisiparosok Segítenek bajba jutott társaikon SOMiOGYBAN több mint I anyaghof, A leginkább sürgető feladat i négyezer ^isipaites igyekszik az áfez-ekkel * »7 hnív , munkajavai a lakosság ige- pel es a ^ulonbozo kisgépekhez. Ezer. a TÜZÉP- kereskedel­íárT.’ fzér- azután, n?ttön «Ö a ; m0K.t “• a rendszerekben kielégíteni. Az ‘'elmúlt! mi vállalatokkal kötött különböző termelési, rendsze- | részt vevő és az ezután csatla­kozó gazdaságok minden fölté­telt biztosítsanak az eredmé­nyes termeléshez. S itt nem rekben részt vevő gazdaságok száma, ezeknek a növényeknek a termőterülete Somogybán. Ezt bizonyítják az idei adatok. Kukoricát 33 tsz 27 600 hektá­ron és hét állami gazdaság 10 102 hektáron termeszt össze­sen öt termelési rendszerben. Legtöbb gazdaság az IKR és a KITE tagja. Burgonyát a Sola­négy év alatt nyolc szakmából 176-an tettek sikeres mester- vizsgát. Sajnos még ma is raupán *a‘^műszaki,^ technikai I ... az úgynevezett 1 kontarellenorok ebersegere. Minderről a KIOSZ megyei tényezőkről van szó, hanem á szellemi bázisról is: a jól kép­zett szakemberek garanciát je­lenthetnek a tudományos kuta. tási eredmények, a tárgyi adottságok sikeres hasznosítá­sára. Szocialista szerződés a kampányra Több répa — gyorsabban A Kaposvári Cukorgyár és [ cukorgyár rendelkezésére. A a Volán 13. sz. Vállalat hosszú ideje szoros kapcsolatban van a cukorrépa-szállítási kam­pány alatt. A több mint két\ évtizedes együttműködés so­rán a szállítási gyakorlat már kialakult. Az idén azonban jóval több répát kell a cu­korgyárnak átvennie, mint az előző években. A megnövekedett feladatok megoldásáért a két vállalat zocialista együttműködési -zerződést kötött. A . teher- épkocsi-állomány nem növe­kedett jelentősen, a szerző­désben ezért a jobb, szerve­zést tartják fontosnak. A Vo­lán mint a szerződésben ol­cukorgyár vállalja, hogy kü­lönböző intézkedésekkel — az ávtételi állomások elhelyezé­sével, rakodógépek biztosítá­sával és éjszakai, fuvar fo­gadásával — segíti a Volán munkáját. Így csökkenni fog a gépkocsik állásideje, nem lesz üresjárat. A Volán a gépkocsik átcso­portosításával, szombat—va­sárnapi műszakok szervezésé­vel és más intézkedésekkel gondoskodik a folyamatos szállításról. A szerződés még jó néhány kérdést részletesen érint. Ha az időjárás nem nehezíti meg a munkákat, zavartalan lesz küldöttgyűlésén értesültünk tegnap, Szikora Istvánná me­gyei titkár beszámolójából. A kisiparosok legfőbb gond­ja, hogy nehezen jutnak Négyzetméterenként 480 forint vasható kiemelten áll a 1 az idén a cukorrépakampány. A Balatonnagybereki Állami Gazdaságot 1973-ban szanál­ták. Ekkor a 18 millió forin­tos veszteségből csupán a ba­romfiágazaté 7—8 millió fo­rint volt. Ez — Visnyei Fe­renc termelési igazgató-helyet­tes szerint — nem is lehetett másképp, mert az ágazat az akkori konstrukcióban csak veszteséggel zárhatott, hiszen gazdaságban, s minthogy egyetlen fajta megtartására törekszenek, a Hubard mellett döntöttek. Ez tojónként 100— 120 forinthoz juttatja a gaz­daságot, ami az istálló egy-egy négyzetméterére vonatkoztat­va 480 forintot jelent. Min­den remény megvan arra, hogy ez az év eredményesen zárul a baromfiágazatban. egy-egy törzsállományt mind- j Nem jelenthet gondot az ige- össze négy hónapig tartottak nyék kielégítése naposcsibé- a termelésben, azután kicserél- j bői, s jövőre már naposkacsá­ték. A túl gyakori váltás, tenyészegyedek beállítása más összetevők csak ráfize­téses termeléssel járhattak. Azóta számottevő változás új bői és -libából is elegendőt és I adhatnak. A tervek szerint a meglevő négy keltetőből egyet leállítanak — mivel éves vi­szonylatban még * ..'Ä Si»'jSftS£ár -TbéX. a z összes Hampshire-t. Tavaly | tetősből származó naposcsibé- még három tyúkfajta volt a i két vásárolnak. szerző­déseik sem változtattak ed­dig. Az utánpótlással is baj van, hiszen amíg 1971-ben majdnem nyolcszázan tanul­tak a mesterektől, addig ma négyszáz tanulójuk sincs. Alig van asztalos, tetőfedő, ács kö­zöttük, s egyáltalán nincs ci­pész, férfifodrász, szabó, cukrász és pék. Hiába biztosí­tott az idén a KIOSZ vezetősé­ge a kihaló szakmák utánpót­lására társadalmi ösztöndí­jat, megyénkben például csak egyetlen kádártanuló je­lentkezett. A fiatalokat megfelelő szak­mai képzésben részesítik, en­nélfogva az időszaki szakmai vizsgák eredményesek. Hasz­nosak azok az ankétok is, melyeket a KIOSZ megyei vezetősége a gyerekek részére rendezett a szülők és a mes­terek részvételével. Félszázan a Kisipari Termeltető Válla­latnak dolgoznak — a lakos­sági ellátás mellett felszaba­duló idejükben —, a belföldi hiánycikkek számát csökken­tik. Sajnos előfordul, hogy egyik-másik kisiparos nem végzi el tisztességesen a vál­lalt munkát, ezért a fegyelmi kettőnek a bizottság 14 fegyelmi határo­zatot hozott, melynek fele iparmegvonással járt. De nem ez a jellemző megyénk kis­iparosaira. Sokkal inkább az, hogy hpten a Könnyűipar ki­váló dolgozója, huszonhatan a Jó munkáért, tizenheten pe­dig a Kiváló iparitanuló-ne- velésért kitüntetést kapták. Nyolcvanan részesültek egyéb elismerésben, s több mint százötvenen, ingyenes jutalom- üdülésben pihenhettek. Ezen­kívül ötvenen tulajdonosai az Ipar kiváló mestere címnek, és a megyei tanács ipari osz­tálya több mint húsz kisipa­rosnak adott kitüntetést a jó minőségért. LASSAN CSÖKKEN a kis­iparosok száma. Többen in­kább másodállásként váltják ki az iparengedélyt, illetve a nyugdíj mellett tevékenyked­nek. 350 kisiparossal sikerült megszervezni a gyorsjavító szolgálatot, mintegy kétszázan készenléti szolgálatot tartanak, s háromszázan vállalnak ga­ranciális javításokat. Áraik kordában tartására életre hív­ták a 24 tagú árbizottságot. Majdneny kétszáz megörege­dett mestert rendszeres havi segélyben részesítenek, és minden szülő kisiparos nőnek, illetve feleségnek 500—500 fo­rintot juttatnak. A számvetés után a somo­gyi kisiparosok újabb négy évre megválasztották vezetői­ket, valamint országos kül­dötteiket. G. í. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom