Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

A szolidaritás politikai tett

(Folytatás az 1. oldalról)

ka eseményeihez kapcsolódóan az utóbbi időben, több nemzetközi társadalmi kezdeményezés született, elsősorban a nemzetközi demokratikus szervezet részéről. Ezekhez a felhívásokhoz a szocialista országoknak, így hazánknak is csatlakozni kell.

A világ békeszerető erői számolnak azzal a történelmi ténnyel, hogy ma már nincs olyan kérdése a nemzetközi politikának, ahol ne hatna nagyon erősen a szocialista országok véleménye. Számolnak azzal, hogy a tőkésvilágban súlyos válságok vannak, és számolniuk kell azzal is, hogy a burzsoázia ebből kiutat keres, nem válogatva az eszközökben, s megpróbál taktí'káz- ni a szélsőjobboldali erőkkel ! is. A szocialista országok vezette haladó erők ezekkel az | imperialista törekvésekkel 1

szembe állítják a BÉKE jelszavát, a békét akaró emberiség akaratát.

Több száz dolgozó hallgatta meg délután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának előadását a Finom- mechanikai Vállalat 3. számú gyáregységében rendezett szolidaritási nagygyűlésen, amelyen részt vett Honfi István, a megyei pártbizottság titkára. Prjevara Pál, a városi pártbizottság titkára, dr. Szerényt János, az SZMT titkára. Szigeti István országgyűlési képviselő és Gycnesei István, a megyei KISZ-bizottság titkára is.

— Magyarország — hangsúlyozta dr. Molnár Béla —megbecsült tagja a világ haladó politikát folytató államainak, megbecsült szövetségese a [ Szovjetuniónak. Ez nem kis ! mértékben a tudatos szolida- í ritásnalc is köszönhető. A j í szolidaritás pedig: politikai I

tett. Az is a nemes hagyományokon nyugvó szolidaritás- érzésünknek köszönhető, hogy ma már a szocializmus eszméi a kor eszméivé váltak. A szolidaritásnak pedig az a feladata, hogy támogassa a tő- késországek haladó erőinek a demokratikus átalakulás, a béke érdekében folytatott harcát.

A világ figyelme most Portugáliára irányul. Szervezett erők torpantották meg a forradalmi folyamatot. A magyar társadalom és a világ összes bók eszerető lakója szolidárisa haladó portugál erőkkel. Ez fejeződött ki abban a távi-atban is. amelyet a nagygyűlés részvevői fogalmaztak meg, s küldtek el az Országos Béketanács Szolidaritási Bizottságához: tolmácsolja a portugál ] hazafiaknak a gyár szocialista j brigádjainak, dolgozóinak szolidaritását.

i M. A.

Fiatalok nagygyűlése Bcrzencén

„A gitárok szebben fognak szólni”

160 hektár napraforgó

Kezdődik a betakarítás

Az SZK—4-esre fölszerelték a napraforgo-betakarító adaptert.

Háromszáz fiatal fáklyás — transzparens es felvonulásával kezdődött Berzencén a chilei szolidaritási nagygyűlés szombaton késő este. A nagyatádi járás majdnem minden községéből eljöttek ide az ifjúság küldöttei, hogy tiltakozzanak a chilei junta fasiszta terrorja ellen.

A Várdombon rakott hatalmas máglya tüzénél Gyenesei István, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára arról beszélt, hogy a szabadságukért küzdő népek fiai mellett mindig ott kell lennünk, segíteni kell őket igazságos harcukban.

Néhány nap választ el bennünket egy tragikus évfordulótól, szeptember 11—tői. Két évvel ezelőtt, 1973. szeptember 11-én Chilében fasiszta államcsínnyel megdöntötték Allende haladó kormányát. A berzencei nagygyűlés részvevői, a [ fiatalok erre emlékeztek. Serről beszéltek azok a chilei fia- j talok is, akiket ezekben a napokban a nagyatádi járás Iá- J tott vendégül: Félix Paz, Ser- ! gio Perez és Nelson Diaz.

— Pinochet és áruló társai j meggyilkolták Allende elnö- [ köt, eltörölték a demokratikus intézményeket, a szabadságjogokat; a fegyveres erőket a gazdagok mellé állították, hogy a szegények börtönőrei legye- j nek, hogy a hazaárulók és az imperializmus érdekeit szolgálják. Ma egész Chile kon- | centrációs tábor. Több mint negyvenezer hazafit gyilkoltak meg. Sok ezret fogva tartanak és sok ezer kényszerült száműzetésbe. Chile, a mi országunk .az inflációban világrekordot ért el: körülbelül

nyolcszázezer a munkanélküA korelnök

Gyors mozdulatokkal törli le a széket, amikor hellyel kínál. Közben magyarázatot is ad:

— Amióta itt dolgozom, nem nagyon fordul elő, hogy valaki leülne a székre.

Csodálkozom. Negyedszázada közéleti ember, mindig mások ügyeit képviselte, sokakkal tárgyalt, s most magára . maradt volna?

Kiderült: mindennek az ez oka, hogy — véleménye szerint — ülve nem lehet dolgozni. Pedig senki sem hajtja. Nyugdíjas, fél állásban a költségvetési üzem raktárosa.

Az ember azok előtt hajlik meg tisztelettel, akik nemcsak saját érdekeiket tartják szem előtt. Még inkább azok előtt, akik a köz javát szolgálják, valami belső erőtől hajtva, pusztán az eredményesség adta jó érzés kedvéért. Akik elhárítanak maguktól minden elismerést, és magától értetődő természetességgel mondják:

— Mások is dolgoznak.

— Igaz, de kevesen vannak olyanok, akik huszonöt éve tanácstagok. Akik negyedszázada várják az embereket és vállalják gondjaikat, hogy azután — néha kemény viták közben — érvényesítsék igazukat a hivatalos szervek előtt.

Rám néz, csodálkozva. Bólogat. elneveti magát: —Megöregedtünk. — Ennyit mond.

Egész Csurgó ismeri Turbék Károlyt. Már csak azért is, mert a tanácsok megalakulása óta eltelt huszonöt év alatt minden ciklusban más-más körzetben választották meg tanácstagnak. Volt ideje és módja ö.sszeismerkedni a csurgóiakkal.

Eredetileg kereskedő. Csurgón szabadult, egy magáncégnél. Most hatvanéves. A mozgása fürge, termete vékony, üacsony. Csak az állandó nun Ica, az energiák »felszínen tartása« segíthet aoban, hogy az ember lassabban öi-egedjen. A legidősebb tanácstag. A jelenlegi tanács alakuló ülésén ő volt a testület korelnöke.

Csurgóról mar mindent elmondott: többet fejlődött a harminc évben, mint az azt megelőző százban: hogy utcák, járdák, lakások épültek, elkészült a fürdő, a villanyvilágítás, a rendelőintézet, a mentő- állomás, az iparitanuló-iskola, most pedig a vízvezeték bőví- I tése szerepel napirenden — csak éppen magáról nem akar beszélni.

— »Piszkálni« kellett néha a tanácsot, de ezt csak a köz érdekében szabad! — mondja, amikor mindent felsorolt az elkészült létesítményekből.

— Ha végigmegy a község utcáin, sokszor találkozik olyan létesítménnyel, amelyről elmondhatja, hogy munkájának gyümölcse?

— Az egy egész testület eredménye, nem az enyém.

Egyik elindítója volt Csurgón a népfrontmozgalomnak, ő is volt az első elnök. Tagja volt a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak. Részt vett a szakszervezeti mozgalomban. Döntőbizottsági elnök volt az utolsó munkahelyén, a fűrészüzemben. Most nyugdíjasként dolgozik, természetesen tanácstag, és a községi népfrontbizottság elnökhelyettese.

— Mikor volt a legnehe- ] zebb?

— Amikor segíteni akartam, j és nem ment. Amikor még I voltak elintézetlen feladataim, I s ezért rosszul éreztem ma- | gam. Amikor még többet akartam tenni, és láttam, hogy nem j sikerül.

Fölnevelt két fiút. Az egyik j elektroműszerész Budapesten, j a másik a könyvtár igazgatója Nagyatádon.

Nem szeret szerepelni, most ] is nehezen állt rá a beszélge- j tésre. Ügy véli, hogy ha vala- ! ki reflektorfénybe kerül, az í már önreklámozás.

— Miből gondolja Karcsi bácsi, hogy a szereplés önreklá- í mozás? Hiszen van, aki na- j gyón is megérdemli, hogy meg- J ismerjék t nevét.

— Akkor mindenki megérdemli, aki becsülettel doigo, zik.

liek száma, csökken az ipari termelés. A gyermekek elájulnak az éhségtől, és az egyház kénytelen népkonyhákat felállítani, hogy sokuknak naponta legalább egyszer enni adjon ... — hallhattuk a chilei fiatalok beszédében.

A KISZ-esek leforgatták azt a lemezt is, amely Salvador Allende utolsó rádióbeszédét és Pablo Neruda temetésének pillanatait örökítette meg, s egy bátor mexikói újságíró magnetofonfelvétele nyomán képet ad az őrjöngő terrorról is...

A Chilének békét, Luis Corvalánnak szabadságot követelő, a Venceremost éneklő fiatalok együtt vallották: »Chile és népe győzni fog! Ismét lesz öröm és szabadság O’ Higgins és Recabarren hazájában, s a gitárok szebben fognak szólni, mint valaha.«

A Tab és Vidéke Béke Termelőszövetkezet az idén jelentős területen, mintegy 160 hektáron termesztett napraforgót. A növény lombtalaní- tását a múlt héten a NEGE repülőgépe végezte el. Erre azért van szükség, hogy köny- nyebben boldogulhassanak a betakarítógépek, hiszen így kevesebb zöldtömeggel kell megbirkózniuk. A betakarítást a héten kezdi el a gazdaság.

Három adaptere van a tsz- nek, amelyet most szerelnek

föl a kombájnokra, egy adaptert pedig kölcsön kaptak. Szeretnék tíz-tizenkét nap alatt behordani a termést, amire minden remény megvan, hiszen a négy gép na- | ponta összesen 20 hektár nap- I raíorgót vág le.

Egy hektár várhatóan 15 [ mázsa termést ad, melyet a dombóvári Vetőmagtermeltető Vállalatnak szállít az üzem. összesen mintegy másfél-két millió forintos bevételre számítanak napraforgóból.

A gépműhelyben 5avában készülődnek a kukorica betakarítására is. Javítják a kombájnokat, szerelik az adaptereket. A 748 hektár kukoricát hat SZK—4-es vágja majd, csőtörővei csupán azt a kisebb mennyiséget takarítják be, melyet a tsz-tagok kapnak. A termésbecslés szerint a hektáronkénti várható mennyiség mintegy 37 mázsa.

Elkészült az új, Bábolna típusú szárító is a gépműhely szomszédságában. Az idei kukoricát már ott száríthatják.

A munkásokkal közösen

Két évvel ezelőtt — elsőként az országban — megkapta a Hazafias Népfront Kitüntető Jelvényt. Ezt is csak halkan mondja, miután nem akartam elhinni, hogy nincsen egyetlen kitüntetése sem. Több is van.

— Most a 11. körzet tanácstagba, másodmagával.

— Igen, ez a Rákóczi utca. Nagyon hosszú, nem könnyű rajta végigmenni.

Mészáros Attila

A munkások javaslatát, a szocialista brigádvezetők véleményét kérték a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának vezetői a takarékossági intézkedési terv elkészítése előtt. Az így összegyűjtött ötletek, javaslatok sora került a tervbe. Mielőtt sokszorosították volna, megtárgyalta a vállalat párt-vég- rehajtóbizottsága és a szak- szervezeti bizottság is.

A gyár intézkedési terve a nagyvállalat terve alapján készült, s tartalmazza azokat a takarékossági, gazdaságos- sági célokat is, melyeket a Pamutfonó-ipari Vállalat kitűzött. A nagyvállalati intézkedési terv nem határozta meg a végrehajtás módját, csupán a költségek egyszázalékos csökkentését írta elő. A megoldás módjának kidolgozása a gyárakra várt. A munkásjavaslatok éppen a mindennapi tapasztalatok alapján adtak jó ötleteket arra, hogy hol és miként lehet az eddiginél takarékosabban gazdálkodni. Ha új gép került a gyárba, azt eddig mindig valamelyik külső cég emberei szerelték be. Amikor az új lengyel kártológépek megérkeztek, a tmk-brigád jelent- I kezett, hogy egy másik szocialista brigáddal közösen elvégzi a beszerelést. A munka 200 ezer forinttal került kevesebbe, és gyorsabban ment,

Félidőben az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja

Az év végére félidejéhez ér. kezik az ipari szövetkezetek tízéves fejlesztési programja.

Teljesítéséről most készítik a fölmérést az OKISZ-ban. Mivel a program egyik fő célja a szociális létesítményeket nélkülöző, szétaprózott, korszerűtlen munkahelyek fölszámolása, a kis. és középüzemi adottságokra épülő korszerű, hatékony szövetkezeti termelés jelentős eredményeként könyvelik el, hogy 1975 végén már 666 ipari szövetkezet dolgozhat saját üzemházában.

A tízéves fejlesztési program jóváhagyásának idején 1107 ipari szövetkezet működött, jelenleg 1060 szövetkezeti kollektívát tartanak számon.

, A fejlesztés szakaszos megvalósításával ez év június 1-ig 587 szövetkezet kapott végleges telephelyet, s még az idén 79 szövetkezetben fejeződik be a rekonstrukció. A jelenlegi tervidőszakban ' megkezdődött és a következő öt évre áthúzódó 102 rekonstrukciót az V. ötéves tervben további 153 szövetkezet fejlesztése követi.

A IV. ötéves tervidőszakban az ipari szövetkezetek össze- sen 1,6 milliárd forint értékű hálózatfejlesztést valósítottak 1 meg. i

| mint számították. Az áru ! csomagolásához évente száz | tonna papírt használnak fel. A szövőgyárakból azonban ' nemcsak a láda érkezik visz- sza, hanem a csomagolópapír is. Ezt eddig eldobták. A munkások javasolták, hogy használják fel újra, s hozzátették: ezzel és az új papír pontosabb darabolásával jelentős összeget lehet megtakarítani. Tetemes összeget tesz ki a gyárban a különböző segédeszközök — géptisztító kefék, kaparok stb. — költsége. A szocialista brigádok vállalták, hogy takarékosan bánnak ezekkel az anyagokkal. Az eredmény több tízezer forint lehet.

Ezek azonban csak kiegészítik az intézkedési tervet, melyben a legjelentősebb tétel a hulladék csökkentése. A gyapotot külföldről, drága pénzért vásároljuk. Gazdaságos, éssszerü felhasználása tehát devizamegtakarítást jelent. Ebből az alapanyagból hulladék nélkül nem lehet fonalat készíteni, hiszen a szennyező anyagokat el kell távolítani. Az azonban néni közömbös, hogy azokkal együtt mennyi értékes elemi szál kerül a szemétbe. Évente 120 millió kilogramm alapanyagot használ fel a kaposvári gyár: ha egy tized száza- | lékkai csökkenteni tudják a í hulladékot, ez már 12 ezer kilogramm megtakarítást, kö- I rülbelül ugyanennyi dollárt : jelent.

Ezeket a lehetőségeket | figyelembe véve — a mun- j kások javaslata alapján — az i intézkedési tervbe 2,4 millió | forint költségmegtakarítást írtak elő. A téré elkészítése után a munkásokkal részletesen ismertették, hogy milyen célokat tartalmaz. Mihalics István, a pártbizottság titkára:

— Nem volt olyan fórum a gyárban, ahol ne beszéltünk volna a takarékossági intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Ennek köszönhető, hogy a terv elkészítése után is újabb ötleteket, javaslatokat kaptunk a megvalósítás módjáról.

Eitler György főmérnök:

— Három termelési tanácskozáson és a szocialista bri] gádvezetők megbeszélésén j értékeltük, hogy miként áll a terv végrehajtása: a tapasz- I talatolc így széles körben is- ! mértté váltak. A lánccsévélő- J ben például egy ilyen tanácskozás után vetették föl, hogy az áru jelzésére hasznait segédanyagokkal is jó lenne az

| eddiginél takarékosabban Ipán. I ni. Az eredmény pénzben is mérhető.

Ez a sok apró javaslat, ész- szerűsítés tetemes összeget tesz ki: fél év alatt a tervezett I millió 207 ezer forint helyett 2 millió 304 ezer forint értékű a megtakarításuk.

— Amikor a Központi Bizottság júliusi határozatát megismertük — mondja Bajer Nándor igazgató —, ismét tanácskoztunk a munkásokkal. Akkor úgy döntöttünk, hogy az intézkedési tervünket nem egészítjük ki pótvállalásokkal, hanem arra törekszünk, hogy a már bevált módszerek segítségével takarékosabban gazdálkodjunk az anyaggal, az energiával és a munkaerővel. Mert tapasztalataink szerint a munkaerővel való takarékosságnak is nagyok a tartalékai. Amikor ez szóba került, a munkások is azokról az öt-hat percekről, negyedórákról beszéltek, amelyek kiesnek a termelésből. Ők mondták el: ha kevesebb időt töltenek például a dohányzóhelyeken, ha nem munkaidő alatt, hanem munkaidő után keresik fel az üzemorvost, s akkor hagyják ott — megtisztíva — a gépeket, amikor lejárt a munkaidő, emelkedik a termelés. A gyárban a műszakkezdés előtt vagy befejezése után is lehet ügyeket intézni; az a tapasztalatunk, hogy kevesebben hagyják ott mostanában a gépeket egy-egy papírért, melyet az irodádban kaphatnak meg.

A gyárban jelentősek a tartalékok, s ezek kiaknázása a munkásoknak és a vezetőknek egyaránt érdekük. Az év elején készült intézkedési terv a második félévben is ezt a célt szolgálja.

Dr. Kercza Imre

Somogyi Néplap! 3