Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

„Talajmívelőgép bemutatása" A népművelőképzés távlatai A z eredményes közművelő­dési tevékenység ki'bcm- . takozását igen. gyakran akadályozza a szakemberhiány. Számtalan jó szándékú kezde­ményezés jut zsákutcába a népművelés — ma már króni­kusnak nevezhető — káder- gondja miatt. Érthető tehát, hogy a múlt évben megjelent közművelődési párthatározat nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet a szakemberhiány megszüntetésére, a népműve­lő- és könyvtárosképzés kere­teinek szélesítésére. A pártha­tározat nyomán az oktatási és a kulturális miniszté­rium kidolgozta az egye­temi. főiskolai és a kö­zépfokú népművelő, könyv­tárosképzés új rendszerét. E szerint az 1975—76-os tan­évben már a tényleges társa­dalmi .igényre épülő, széles kö­rű népművelő- és könyvtáros­képzés kezdődik. Az új rend­szerű képzés elveiről, módsze­reiről és szervezeti kérdéseiről a közelmúltban tanácskozási rendeztek Győrben az egyete­mek, és a főiskolák népműve­lési oktatói részére. Az új tanévben a budapesti és a debreceni egyetemek böl­csészet-tudományi kara, a szombathelyi főiskola és a SZOT-iskola mellett további négy tanárképző es három ta­nítóképző főiskolán indul köz- művelődési szakképzés. Az egyetemeken és a tanárképző főiskoláikon tanár szakkal, a tanítóképzőkben tanító szakkal párosuló képzés kezdődik. Az új 'alapokra helyezett népmü- velőképzés kédvező helyzetet teremthet, hisz néhány év el­teltével minden munkahely számára biztosítja a megfelelő képesítéssel rendelkező szak­embereket. Az egyetemekről és a tanárképző főiskolákról főhi­vatású közművelődési szakem­berek kerülnek majd ki. a ta­nítóképzőkből pedig olyan ta­nítók, akik a képzés három éve álatt megismerkednek a falusi művelődési házak és könyvtárak vezetéséhez szük­séges elméleti és gyakorlati kérdésekkel. A tanítóképzők­ből kikerülő népművelők egy. a könyvtárosok pedig két év alatt szerezhetnek főhivatású munkakör betöltésére jogosító diplomát. A tanítóképzéssé! összekötött népművelőképzés mindenekelőtt mennyiségi igé­nyeket elégít ki. Célja, hogy olyan tanítók kerüljenek a fa­lusi iskolákba, akik korszerű­en értelmezik és értik a köz­oktatás és közművelődés egy­Óvodabővítés Tabon Felújítják az iskolákat is Egyszerre kaptuk a tájé­koztatást : bő­vítik az óvodát ' és felújítják az általános isko­lákat. Külön- külön is fog­lalkozhatnánk ' „ a gazdagodó, TF szépülő tabi gyermekintéz­ményekkel, de a tájékoztatás kimondatlanul is megsejtette: az intézkedé­sek mögött együvé tarto­zó gondosko­dást kell lát­nunk. Örömmé! hallottuk, hogy Tab erősödő ipara milyen készségesen se­gített és se­gít a falu kö­zös akaratá­nak a telje­sítésében. Itt szinte fölsonol- hatatlan — az olvasó türelmét figyelembe véve — azoknak a helyi üzemeknek a sorsa, me­lyek segítettek az óvodabőví­tésben. Ennek eredményekép­pen — várhatóan november 7- től — újabb hetvenöt gyerek­nek jut hely. Miért éppen november 7-re tervezi Sárdi Károlyné, az óvoda vezetője — akit egyéb- | ként elismert anyagbeszerző­ként is emlegetnek — a bőví­tett óvoda avatását? Az össze­fogás. a segítség szép példáját lesz délutáni tanítás, minden osztályban reggel nyolckor kezdenek. A napokban arról számol- ! tunk be, hogy tanműhelyt I avattak a tabi Rudnay Gimná­zium- és Szakközépiskolában. Hadd tegyük hozzá: a nagy­község valamennyi gyerhnek- intézménve magán hordja a j társadalmi gondoskodás jelét, i H. R. | ségét, és képesek is ennék szel­lemében dolgozni. A SZOT-iskolán a népműve­lő vagy a könyvtáros szák mel­lett pedagógia szakos végzett­séget szereznek a hallgatók, így az üzemi népművelők gaz­dagabb, neveléselméletileg és metodikailag megalapozottabb képzésben részesülnek. Ennek hatása feltehetően érződni fog a felnőttoktatásban és az üze­mi szakmai és egyéb képzési, ismeretterjesztési formák tu­datosabb irányításában is. A Kaposvári Tanítóképző Főisko­la elsőéves hallgatói többek közt népművelési és könyvtá­rosi szakkollégiumok közül vá­laszthatnak. A főiskolán ezen­kívül még ikülönböző közmű­velődési, művészeti speciális kollégiumokat is indítanak, melyekre természetesen a fel­sőbb éves hallgatók is jelent­kezhetnek. A népművelőképzés új rend­szere világos célmegjelölést is követel. Sok szó esett erről a győri tanácskozáson is. A fia­tal népművelők körében vég­zett fölmérések tapasztalatai alapján is egyértelművé vált a képzés célja: szilárd világné­zeti megalapozottságú, művé- lödcspoUtikailag jól tájékozott, korszerű tqrténetí látásmóddal és komplex közművelődési szemlélettel rendelkező, a kuT túra közvetítésére alkalmas népművelők nevelésére kell tö~ rekedni. Az Oktatási Minisztérium kidolgozta és utasításban sza­bályozta a gimnáziumok álta­lános tagozatain választható népművelési tantárgycsoport oktatásának tervét is. A gim­náziumok III. osztályaiban már e tanévben indítható a nép" művelési szervezési ismeretek és a közgyüjtamcnykezelöi tantárgy. A tanulók a harma­dik és a negyedik osztályban e tantárgyak keretében meg­ismerkedhetnek a művelődés- technika, és a művelődési ott­honi ügyvitel alapjaival, a klubvezetéssel, korunk művé­szetének, a technika és a tu­domány elméletének néhány alapvető kérdésével. A köz­csoport ismeretanyaga a levél­tári. a könyvtári és a múzeu­mi munka alapjainak elsajátí­tását biztosítja. A középiskolai közművelődési oktatás újaöb lehetőséget nyújt az érettségi utáni munkába álláshoz, de enyhítheti á kulturális intéz­mények középkádergondját, és jó előképzést adhat a felsőfokú tanulmányokhoz is. A közművelődési szakem­berképzés új rendszere fokozott feladatot ró a felsőoktatási intézményekre, de növeli a pályairányításban ér­dekelt szervek és különösen a középiskolák felelősségét is. Ezért szükséges., hogy a taná­csok művelődésügyi osztálya, a közművelődési intézmények és a középiskolák összehangoltan, tudatosan gondoskodjanak a káderfejlesztési koncepciók ki­alakításáról és a népművelői pályára való felkészítésről. Gulyás József mesélte el magyarázatul: a szovjet katonák is sokat segí­tettek az épület mielőbbi tető alá húzásában. Pásztor Ferenc FIUK A Tabi Építőipari Szövetke­zetnél Siile Károly brigádját sem hagyják ki a dicséretből, remekül helytállnak az építők. A LESHEGYEN Tab fejlődéséről beszédesen szól az óvodának a növekedé­se is. Hatvanhat gyerek szá­mára épült az intézmény, s már 1966-ban bővült, majd 1968-ban. 1971-ben, s most negyedszer. Az óvoda történe­tében ez lesz az utolsó épít­kezés. mert kétszáz gyereknél többet befogadó létesítményt nem szabad működtetni. Eb­ben az évben és jövőre min­den jelentkezőnek helyet tud­nak adni az óvodában, s mivel további ígéretre nem vállal­koztak, azt sejthetjük, hogy idővel már ez az egy óvoda nem lesz alkalmas betölteni feladatát. A Tabi Általános Iskolában felhőtlen volt a tanévkezdés. A tatarozóit, a felújítók ugyan még nem készültek el a mun­kával, de napok múltán kor­szerűbb, szebb iskolában ta­nulhatnak a gyerekek. Nem Somogyi Néplap — Hé, gazemberek! Itt Pető Lajos beszél. Annak az asz- szonyak az ura vagyok, akit kínoztok. Itt van Lőrincz Ist­ván is. Még húsz gazda van velem. Csalt azt mondom nek­tek, ha reggel nyolcig nem lesznek szabadok az asszonyok, akkor felgyújtjuk g tetőt, meg ezt a máglyát. Még benzint is öntünk be az ablakon,, hogy bizonyosan megégjetek. Ha ki­jöttök, onnan, hat vadászpus- ita vár rátok. Lelövöldözünk benneteket, akár a njiulakat. A parancsnok úr nekünk adott benneteket. Azt csinálunk ve­letek, amit akarunk. Gondol­kodjatok, reggel nyolcig van időtök! Emberek gyerünk, mu­tassuk meg magunkat. Gyújt­satok lámpát! Ha lőni mertek, azonnal megrohanunk benne­teket. 68. Libasorban indulnak vissza, hogy az ablakból felfedezhes­sék őket. Lámpát is gyújta­nak, hadd lássák, hogy nem tréfa a puska, a bárd, a ka­panyél, a bunkó. — Várjanak, emberek. Tár­gyaljunk! — ordít ki az ab­lakon az egyik. — Nekünk van egy megállapodásunk az őr­naggyal. Kétfelé nem lehet osztozkodni. — Gyertek ki, gyújtsátok meg a tüzet, tegyétek le a fegyvert, akkor tárgyalunk — ordított vissza Pető Lajos. — Nem jövünk ki, gyertek az ablak elé. — Nem megyünk, nem hi­szünk nektek, mert rálőttettek a papunkra. Aki a vallást sem tiszteli, az szarember! — Majd délután kettőkor tárgyalunk a parancsnokkal. — Nem a parancsnok fele­ségét tartjátok fogva, hanem a miénket. Reggel nyolc. Ne fe­ledjétek. Mi nem csinálunk a szánkból segget. Nem húszán leszünk ám, hanem legalább százán. Itt lesz minden férfi. üszög elleni csávázásról Tallózás a századelejei újságokban Az Újságok tükrözik a kort, amelyben íródtak. Igaz ez a mezőgazdasággal kapcso­latos írásokra is, bár a szá­zad első évtizedeiben az új­ságírói erény mércéje nem a hitelesség volt. Nem is lehe­tett az, hiszen mindent el­söprő .szempont volt a lap kelendősége. A szerkesztőknek »-kutya kötelességük« volt szállítani a napi szenzációt. Ez persze legkönnyebben a rend­őrségi tudósítónak ment. . Az 1900 és 1915 közti »Somogy- vármegyékben« lapozgatva ■kiderül, hogy a mezőgazda- sági tudósítók sem voltak hí­ján »vastagon fogó« tolinak. »Halálmars az éjszakában — Az andocsi bikaviadal — a somogyi állattenyésztés vesze­delme — Elkótyavetyélik az állatokat — Talajmívelőgép bemutatása Bárdibükkben (A hengerre erősített, 60 lóerős motor által hajtott kapasor a megjelentek között valóságos csudálkozást kellett).« Leggyakrabban ekkor még csak egy-egy bűnügy kapcsán esett szó a mezőgazdaságról! Kettős gyilkosság a bucsai szőlőben (Orvul le akarta lőni haragosát — helyette mást lőjtt le — az orvgyilkost is lelőt­ték). A lap kapósságát min­denkor fokozta, ha a cikkben a közvélemény kapott hangot: 1805: »Amióta közönségünk zúgolódik az élelmiszerek drá­gasága miatt, az elárusítók, a közvetítő kofák tagadják, hogy drágaság uralkodnék. Épp így a mészárosok. A ha­tóság pedig hallgat mélysége­sen, mintha a közélelmezés kérdése őt egy csöppet sem illetné... A mészárosok beül­tek az úgynevezett rossz ta­karmánytermés nyergébe, a tenyerükbe nevetve a legna­gyobb önkényeskedéssel álla­pítják meg az árakat. Tehe­tik, ostobák volnának, ha nem tennék, hiszen a hatóság | fülét sem billenti. A gabona- | uzsora megszüntetése végett éveken át ordítoztak az ag-1 ráriusok. Hülye az, aki nem vette észre, hogy miért kia­báltak . ..« Az újságíró így fokról fokra beleloval la ma­gát a témába, a drágaság miatt ugyancsak dühös olvasó gyönyörűségére... Tíz évvel később — midőn ; a lomb már lehullt, de a ma­gyar legények meg mindig nem voltak édes hazájukban — a drágaság olyan mérete­ket öltött, hogy a rendőrség is kénytelen volt megmozgatni a füle botját. »A Rákóczi téri vásárcsar­nokban Pavlik Ferenc rendőr- felügyelő korareggel megje­lent és kiadta a rendeletet: két koronáért legalább 18—19 db tojást kell adni. — Egy to­jásárus kijelentette, hogy ő is drágábban vásárolta az áru­ját... — Még egyszer megkérde­zem — mondta Pavlik — ad-e 18—19-et két koronáért? — Nem adhatok. — Rendőr, vigye be ezt az j embert a kapitányságra — j adta ki a parancsot a főfel­ügyelő. Ezután a burgonya­árusokra került a sor ...« Az olvasók pallérozása és különösképpen a mezőgazda- j sági szakműveltség terjesztése j nem volt a korabeli lapok j erőssége, ha mégis találunk ilyen jellegű írásokat, akkor biztosak lehetünk, hogy egy cég annak minden betűjéért pénzt fizetett. 1910-ben a So- mogyvármegye a következő »szakcikket« közölte az »üszög elleni csávázásról«: »A vetésidő közeledtével hovatovább nagyobb gondot okoz a gazdáknak az üszög elleni csávázás kérdése, any- nyival is inkább, mert az idei búza meglehetősen üszögös, amely ellen ha jó pácolással nem védekezünk, a szemes termények betegsége jövőre nagyon is számottevő kárt okozhat. Tudvalevő azonban, hogy rézgálicot kapni az egész országban lehetetlenség. Mivel lehetne tehát helyettesíteni a rézgálicot?« A lap két egy­más melletti cikke két külön­böző választ ad a kérdésre: Formaldehid 40 százalékos ol­datát és egy »Anti spóra Vi­ta« nevű csodaszert ajánl. Ezek a reklámcikkek per­sze azt is bizonyítják, hogy a háborúban eladósodott kor­mánynak ekkor már csöppet sem volt közömbös a termés. Ezért jelent meg egy későbbi lapszámban a felhívás: »Min­den földet meg kell mi vélni!"“ Mindennapra persze nem jutott a gépbemutatók­ból, bikaviadalokból vagy ép­pen aratósztrájkokból,, így az­után »csinálni kellett« a szen­zációt. A rikkancs által ki­kiáltható főcím: Tök a diny- nye! »Egy gyümölcsáruló kofa asszony állít be a rendőrség­re, s azt mondja az ügyele­tes rendőrbiztosnak: — Kérőm, panaszom van. — Adja elő — biztatja » biztos. — Kérőm, tök a dinnye — mondja az asszony. — Tök a dinnye? — kérdi a biztos, s olyan arcot mu­tat, mint aki nem tudja, mi­ről van szó. Megszólal hát újra: — Tök a dinnye? Hát hogy lehet az. S ha úgy is van, hát mi panasza lehet ellene? — Hát kérőm, az nem járja, hogy a dinnye tök lögyön ...« A három pont nagyon is indokolt, hiszen a bő lére en­gedett történetnek húsz sor­ral odébb semmiféle »poénja« nem volt. Bíró Ferenc Kluhavató a MESZÖV-nél Régi vágyuk teljesült teg­nap a MÉSZÖV fiataljainak, amikor birtokba vették han­gulatos klubjukat. Öt eszten­deje már, hogy fölvetődött a kérdés: legyen-e ifjúsági klub a MESZÖV-nél? Mindenki igennel válaszolt, csupán a megvalósulás maradt el. Ez év elején aztán úgy döntöt­tek: a pince egy részét a fia- ; talok rendelkezésére bocsát­ják. A tervek gvorsan elké­szültek — a SZÖVTERV vál­lalat fiataljainak jóvoltából, akik a tervezést társadalmi munkában végezték. A társadalmi munkából ki­vették részüket a MÉSZÖV KISZ-aiapszervezetének fia­taljai is. A klub létrehozása akiben becsület van — kiáltoz Pető Lajos remegő szájjal, majdnem sírva, mert a szíve szakad meg az asszony után. Legszívesebben megállna ő, menne vissza, hogy a fejszé­vel forgáccsá verje szét a pin­ce vastag faajtaját. A többiek nem engedik, taszigálják ma­gukkal tovább. Ügy kell ten­ni mindent, ahogyan az őr­nagy mondta. Ez a látogatás a négy vál­lalkozónak tette a legjobb szol­gálatot. Vére egy kicsit moz­gathatták elzsibbadt tagjaikat, hogy erőt gyűjtsenek, felfris­süljenek, Még csokoládét is nyomott a markukba a piros­képű hentes. Tudja, hogy meg­éhezhetnek. ha nagyon sokáig tart a dolog. Suhajda káromkodik magá­ban. Tekergeti a nyakát. Sze­me előtt.. vörös karikák tán­colnak. Már nem érez fárad­ságot. még nem ernyedt el. Pattanásig feszülnek az izmai. Egyre diihödtebb lesz. egyre haragosabban gondol arra. ho­vá, mekkorát csap majd, ha megjelenik előtte az egyik bandita. Csík. A falnak támaszkodik. Fülét a kőhöz nyomja, hallja a hangfoszlányokat. Tudja, hogy fentnől mindent látnak, mert a különleges lámpák fé­nyében. követni tudják mozdu­lataikat. Azt is tudja, hogy há­mintegy 240 ezer forintba ke­rült, ezenkívül 55 ezer forint értékű volt a társadalmi mun­ka. A szövetség elnöksége a létrehozáskor szükséges anya­giak zömét biztosította. Je­lentős támogatást nyújtott a KISZ megyei és városi bi­zottsága: a hatvanezer forint mellett magnót és egyéb föl­szerelést adtak. Az összefo­gásnak köszönhető, hogy teg­nap megyénk 25. ilyen jellegű klubját adták át a MÉSZÖV, a Cooptourist, a Szövetkezeti Közös Vállalat és a gépi I adatfeldolgozó KISZ-eseinek. A tegnap megnyílt ifjúsági klub célja, hogy az itt dolso-' 1 zókon kívül lehetőséget nyújt­romszor három bagolyhuhogás les: a jel, ha az őrnagy utá­nuk küld valakit. Neki kell visszakúsznia a patak felé húsz métert. Golubics fél. Dermedt moz­dulatlansága jelzi. A tőr dö­fésre áll a kezében. Maga is érzi, hogy mozognia kellene, hogy egy kicsit higgadtabban kellene kivárnia. Számol, ma­gában. a zajokat igyekszik megfejteni. Csodálja a nagy­darab Ángyást, aki hanyagul kaparássza a körme a 1 iái, és sokszor fél arasznyira kúszik az ablak felé. Néha megszorít­ja a vállát, vagy a kezét, bá­torítja. Talán észrevette, hogy félek? Éjfél is elmúlt már. Fáznak A mesterlövészek három irűnv- ból állnak készenlétben. Pok­rócokat. filcdarabokat hoztak, meleg vattaruhát húztak már magukra. Ha mindenki meg- gémbenedik is, nekik nem sza­bad fázniok. A különleges lám­pák remekül beváltak. Gyorsan lehozták ide a vezetékeket és felszerelték a technikusok. A fényképészek elhozták az első fotókat. Megdöbbentő, hogy ilyen körülmények között :s, viszonylag pontos portrékat készítettek a két banditáról. (Folytatjuk.) son a megye szövetkezetei­ben dolgozó fiataloknak is a klubszerű munka végzéséhez. Ügy tervezik, hogy az ifjúsági bizottság, a nőbizottság, a kül­döttközgyűlés, az ágazati vá­lasztmányok mellett működő különféle szakmai bizottságok is itt találkoznak, itt cserélik ki tapasztalataikat és hallgat­nak meg különféle ismeret- terjesztő előadásokat. Oktatás, politikai, szakmai továbbkép­zés célját is szolgálja a klub. Dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke, a megnyitón jutal­mazta azokat, akik munkájuk­kal hozzájárultak a klub el­készítéséhez. Az első napon a kaposvári Fonómunkás Kis- színpad tagjai adtak színvo­nalas műsort. Ezentúl hetente egyszer itt találkoznak a MÉSZÖV fia­taljai, egy nap pedig a Zse­be Áruház dolgozóié a klub. Autó a vízben Egy Skoda—L típusú kocsi megfigyelők és újságírók cso­portjának szeme láttára 30 km/órás sebességgel belezu­hant egy 8 méter mély meden­cébe ... A mesterséges ka­tasztrófa kinogrammjának elemzése a következőt mulat­ta: a gépkocsi csaknem 3 per­cen keresztül a víz felszínén maradt, s csak azután kezdett süllyedni. A medence fenekét 5 perc 6 másodperc múlva ér­te el. i ' Két utasnak sikerült a kocsi ablakán kimásznia még a süllyedés első percében. A többiek addig maradtak az au­tóban. ahríg az meg nem telt vízzel — ekkor már ki tudták nyitni az ajtókat, és felúsztak a víz felszínére. A megfigyelők véleménye szerint a mesterséges baleset kiválóan alkalmas volt annak bebizonyítására, hogy tíz eset közül kilencben megmenekül­hetnek az autó utasai. Ha a katasztrófa pillanatában nem esnek pánikba...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom