Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

Sok széna alomnak se jó.~ , Az eső hátráltatja a mezei mynkákaf A kaposvár—kaposméröi Latinra Termelőszövetkezetben sem különb a helyzet ezekben a napokban, mint a megye többi gazdaságában: a sok es5 miatt bosszankodik mindenki. Szabó Zoltán főagronómus már-már kétségbeesetten te­kintett az égre, széttárta a kar­ját, s azt mondta: — Alighogy elkezdünk vala­mit, máris nyakunkban az eső. Hiába készülünk föl a munkára; mire oda jutunk, hogy most hozzálátunk. ' újból azik a föld. És semmit sem te­hetünk ... A brigád vezetőik szobájában jó néhányan összegyűltek meg­beszélésre. Az időjárás egy­általán nem hatott megnyug­tatóan a kedélyekre. Tóth Lajos elnök is mprózus volt a kén yszs Hűségből félbeszakadt, vagy kezdésre tervezett, de el­húzódó munkák miatt. Vajai László főkönyvelővel amolvan összegezésfélét készíttettünk a szövetkezet eddigi bevételeiről és kieséseiről. — Étkezési és takarmánybú­zából 57 vagon a kiesésünk. 1.3 millió forintot tesz ki az az .összeg, mely a gabonánál így elveszett. Ugyanakkor ipari borsóból — évek óta termeljük a Nagyatádi Konzervgyárnak — tudomásom szerint egyedül mi teljesítettük kötelezettsé­günket a gyár partnerei kö­zül, s így több mint 2 milliós bevételhez jutottunk. Ezzel 40 ezer forintos tülteljesitést ér­tünk el. A 35 hektár cukorré­pa előreláthatólag megadja a tervezett bevételt. A paradi­csom mennyiségénél es minő­sénél közrejátszott a rossz idő­járás, nem bízunk a terv tel­jesítésében, azonban a többi kertészeti növény ellensúlyoz­za ezt, és végső soron hozzá­juthatunk az 1,9 milliós be­vételhez ... A kukoricában is remény­kednek, egyelőre semmi sem veszélyezteti a 3.6 millió fo­rintos értéket. Hasonlóan bi­zakodnak az állattenyésztés tervének megvalósulásában is. Nem így a szálasok és pillan­gósok mennyiségében és mi­nőségében. A második kaszá- lású szénából sok elázott, a lu­cernának egy része például még alomnak se használható. Ezért növelték — silózás cél­jából — a másod- és tarlóve­tések területét, az árunövé­nyeknél jelentkező kiesések pótlására pedig 70 hold hajdi­nát vetettek — ezt a MÉK- nek adják el — azonkívül 20 I holdon kölest termelnek. A szövetkezet ez ideig rend­re visszafizette az esedékes bankhiteleket, a gazdák min- I den hónapban pontosan meg­kapták garantált munkabérü­ket. s minden más kötelezett­ségét is idejében teljesítette az üzem. Mindez annak a pénz­ügyi stabilitásnak tulajdonít­ható, mely főként a két mei- léktevékenységből ered. A szö­vetkezet kezelésében van a Phylaxia kaposvári tápszerle- rakata, s eredményesen dolgo­zik a gazdaság akkumulátor­üzeme. Az előbbi nyolc-, az utóbbi másfél millió forintos bevételtöbblettel számol a tervhez képest. Ezeken a munkahelyeken az eső nem befolyásolja a tenni­valók ütemét, a mezőn viszont ugyancsak akadoztak az idő­szerű munkák a rossz időjárás miatt. Rövid időre megszakadt például a szjénabetakaritás és az őszi vetéseket előkészítő szántás. A fö’dbabot, a para­dicsomot. a káposztát azonban ilyenkor is szedni kellett, mert a boltok áruellátásában nem állhat be törés. — Megnövekszik a feladat a talajmunkákban, mire ismét jóra fordvd az idő — mondta a szövetkezet elnöké. — Ezt a lemaradást segít behozni, ha megkapjuk a Rába-Steiger traktort. Beszerzőink már el­mentek a hozzá való ekéért Szekszárdra. Amennyiben nem jön meg idejében ez a traktor, akkor két MTZ-t kell vásá­rolnunk. H. F. Napi háromszáz ablakkeret Ajfó- és ablakkereteket készít mintegy negyvenötmillió forint értékben a Somogyi F.rttő- és Fafeldolgozó Gazdaság csu rgói üzeme ebben az évben. A termékek nagy része a Dcl- Dunántúlra kerül, de szállítanak még Vas és Veszprém megyébe is. Pásztor Ferenc FSÖI1 A LESHEGYEN Arra készüljenek, ha az éj­jel lógni akarnak, vagy leg­alább az egyik kijön a pincé­ből, rávetik magukat és hang­talanul harcképtelenné teszik. Ha tüzet nyitunk ne féljenek, nem találjuk el egyiküket sem. Mi tökéletesen látunk ma éj­jel is, hamarosan felszerelik a speciális infralámpákat. — Mi lenne, ha betörnénk? — Kockáztatja meg Csik. — Nem jó. Veszélyben van­nak önök is, az asszonyok is. Közben számoljanak azzal, hogy időnként megjelenik va­laki a pincénél, rábeszélő vál­lalkozás lesz. Lehet, hogy a plébános. Ideggyógyász feltét­lenül. — Csend — kiált az ezre­des. — Beszélnek! — Arra nem gondolsz, hogy áz; osztrák hatóságok vissza­dobnak? Akkor felhúznak. — Ez a túsz figura a te hü­• 1 fj: y *V - ó-ií? : \ Somogyi Néplap lye ötleted volt. Nem lehet megölni' őket. Akkor biztosan felhúznak. — Gyáva szar vagy! — Ha felhúznak, a földben a te szafkállas pofád is úgy ro­had majd el, mind az enyém, miért ugrálsz, gondolkodni is lehet. — Már késő. Benne va­gyunk. Vagy keresztül visszük az egészet, vagy már most dob­juk lel magunkat az őrnagy­nak., Láttad milyen magabiztos pofával jött ide. — Jobb lenne, ha takaréko- saboan bánnál a lőszerrel. Mondtam, hozzunk tartaléktá­rat. Elha'lgattak. — írja fel,. őrnagy elvtárs. A szakállas az elszántabb. A vállalkozók felszereltek. Felsőruhájuk csak pulóver cs bekecs. Kés az övükben. Pisz­toly a derékszíj alatt. Sapká­jukat letetette velük az ezre­des. Ettek, ittak, aztán nagy kerülővel elindultak a pince felé. A plébános készen állt. Meß kellett várnia, amíg a fiúk célhoz érnek. Az ezredes magához hívja Pető Lajost. — Ugve hallotta, mit mon­dott a fő gazember? Nem me­rik bántani az asszonyokat. — - Én még nem vagyok eb­ben olyan nagyon biztos, ez­redes elvtárs. — Nyugodjon meg. Maguk­nak is lesz feladatuk, csak vár­janak türelemmel. A távcsövén keresztül jól latszik, hogyan közeledik a ntgy vállalkozó. Szinte eggyé- olvudnak a sárgálló fűvel, a barnás-szürke avarral. Faludi rájuk irányítja a mikrofont. Csak halkan, szélsuhogásnak hihető libegősük hallatszik. A pince végéig együtt haladnak, egymás mellett kúsznak. Az­tán el lakarja őket a szalmate­tő. Hamarosan két oldalt búk kannak fel. Csigalassúsággal haladnak az ablakok felé. Megállnak, féltérdre ereszked­nek. A kés már a kezükben van. — Meddig kell ezeknek így várniok? — kérdezi Faludi, és tágranyílik a szeme. —• Lehet, hogy egy napig, lehet, hogy tovább — feleli az őrnagy. — Minden rajtuk múl­hat. 66. Az idő lassan, kíméletlenül lassan telik, a négy fiú vára­kozik. Mozdulatlanok, mint a szobrok. Lassan lebukik a nap Szűnjön meg a félreértés! Válaszolnak az illetékesek Lapunkban július 12-én jelent meg a Nyulhústermelés gondokkal című írás. Ezt kö­vetően több tenyésztő, szak­csoportvezető tett a témával kapcsolatban észrevételt, me­lyeket közöltünk lapunkban, ígérve, hogy helyet adunk az illetékesek válaszainak is. A tenyésztők részéről azóta is egyre-másra érkeznek a le­velek, melyekből kiderül: egyre több a baj ezen a te­rületen. Bár elsősorban az il­letékesek válaszaira térünk ki ebben az írásban, hadd álljon itt egy idézet, egy nemrég ér­kezett levélből, bevezető gya­nánt. Király Mihály mező- csokonyai nyugdíjas'írja: -A helyzet egyre zavarosabb. Nemrég volt nálunk nyúlszál- lítás és a felhozotlakból mint­egy 300 darabot nem vettek át. A vételár 28 forint volt, a táp viszont drágább lett. Általános volt az a vélemény, hogy a nyúl nem kell, a há- zinyúltenyésztéit fel kell szá- molni.« Sajnos, egyre több helyen ez a tenyésztők véleménye. A balatonboglári szakcsoport tagjainak több mint a fele abbahagyta a nyúltenyész- tést, és a többiek nagy része is igyekszik minél előbb meg­szabadulni az állománytól, Néhányan úgy vélik: függet­leníteni kellene a szakcsopor­tot az áíészektől, önálló nyúl- tenyésztő szakszövetkezetet kéne létrehozni. Az áfész-ek vezetői ezt nem veszik észre, és a MÉSZÖV sem törekszik arra, hogy észrevetesse velük. Legalábbis ez derül ki válasz­levelükből: **Az áfész-ek he­lyes tenyésztéspolitikai irány­elveket adlak a kistermelők­nek, és hatékony szervező munkát fejtettek ki.« A szá­mok valóban őket igazolják, hiszen 1971-ben 865 tonna nyulat vásároltak fel me­gyénkben, tavaly 2366 tonnát. Ez mindenképp fejlődés. Csakhogy most lenne szükség olyan, mozgató erőre, mely újra lendületet adna, hogy a -fejlődés üteme ilyen marad­jon. Ez az erő — a tapasz­talatok szerint — hiányzik. Nézzünk most néhány-zsebre-« menő kérdést. Pél­dául azfc szükség van-e idő­szakos átvételi árak kialakí­tására? A Kaposvári Húskom­binát véleménye, melyet Vaj­da Sándor osztályvezető fogal­mazott meg: -Nem állítjuk, hogy az éves időszakos árak minden szempontból tökélete­sek. Alapjaiban jónak tartjuk, és kizárólag csak ennek a se­gítségével lehet változtatni a jelenlegi ötletszerű és idény­jellegű termelésen.« Azt, hogy ez így igaz, né­hány adat bizonyítja. Tavaly az év 3. hetében 12 500 vá- gónyulat vásároltak fel, a 36. héten pedig 48 ezret. A ter­melők véleménye szerint az idényjellegű termelésre az árak ösztönzik őket. A MÉSZÖV véleménye. Bátikuti Béla osztályvezető szavaival: "A jelenleg érvény- i ben levő szezonális árakkal mi sem értünk egyet. Azon vagyunk, hogy megfelelő és több érre szóló védőárat tud­junk elérni, megteremtve ez­zel a termelői biztonságot.« Reméljük, hogy a mé­szöv ez irányú tárgyalásai sikerrel járnak, mivel1 néhány szakcsoport léte függ tőle. Mit mond erről a témáról a MÉSZÖV osztályvezetője?-A fogyasztási szövetkezetek keretében mintegy 70 nyúl- hústermelő szakcsoport mű­ködik. több mint 6000 taggal. Az elmúlt években az átvé­teli árakon felül anyagilag is jelentős támogatást nyújtot­tunk nekik, a megszámlálha­tatlan tapasztalatcsere, szak­mai bemutató, kiállítás és an­két szervezése mellett. Az áfész-ek évente mintegy 4000 vagon szemes- és keverékta­karmányt adnak el a kisgaz­daságoknak, a nyúlhústerme- lök minden községben az áj ész-egységeknél vásárolhat­nak nyúltápot.- A kisterme­lők azonban mást írtak szer­kesztőségünkbe, a rossz ta- karmányellátásra panaszkod­tak. A termelők magasnak ta­lálják az alkalmazott árrése­ket. A MÉSZÖV erről így vé­lekedik: -A fogyasztási szö­vetkezetek árpolitikája a nagykereskedelmi és az áfész- ekkel üzleti kapcsolatban álló feldolgozó üzemek árpolitiká­jától függ. Az áfész-ek a hús­kombinát, a FOKT stb. által biztosított árból alakítják ki a termelői árat, általában 6— 7 százalékos árrés mellett. Ez annyit jelent, hogy kilónként 2—2,50 forint marad az áfész-eknél.« A termelők véleménye er­ről az, hogy az árrés magas ahhoz a munkához képest, melyet az áfész a felvásárlás­sal, értékesítéssel kapcsolat­ban végez. Sokan az ígért magasabb átvételi ár remé­nyében új-zélandi, kaliforniai állományt szereztek be. A többletköltség nem térült meg, mert az átvételi árakat hamarosan egységesítették. Vajda Sándor, a húskombinát osztályvezetője ezzel kapcso­latban a következőket vála­szolja: -Azért nincs árkülönb­ség, mert a nryugali tőkés ve­vők sem differenciálnak. Az élöexport-szállításokná l • szí­nes fajtájú nyulaknál sokkal kisebb az úti veszteség, illetve a fogyasztók jelentős hányada kimondottan a színes fajtá­jú, előhűtött, bőrös, vágott nyulat igényli.« Mit mond erről a kérdés­ről a MÉSZÖV? "A piac telítődésével (?) azok a ter­melők kerülnek előtérbe, akik folyamatosan tudnak jó minő­ségű árut előállítani. Ennek érdekében történt a termelői ár olyan értelmű differenciá­lása, hogy az áfész-ek maga­sabb árat fizettek a fehér alapszínű, hústípusú nyulak Után.« Ez eddig rendben is volna, ám úgy látszik, a tenyésztő­ket félrevezették. Rábeszélték őket arra, hogy drága te­nyészállatokat vásároljanak, de ez a többletkiadásuk sehol nem térül meg. Vagy talán nem ismerték akkor a tőkés piaci igényeket? Ha így van, milyen alapon javasoltak? Viszont, ha tudták, hogy a színes nyúl úti vesztesége ki­sebb, ezt igénylik a fogyasz­tók, akkor miért az ellenke­zőjét javasolták? Végezetül álljon itt né­hány mondat a MÉSZÖV osz­tályvezetőjének, Bánkúti Bé­lának válaszából: »Talán nem veszik rossz néven a. nyúllenyésztök, hogy­ha ezúttal is ráirányítjuk a figyelmet a tartási és takar­mányozási viszonyok megja­vítására, a szakmai felkészült­ség bővítésére, és a szaporo­dás-biológiai lehetőségek jobb kihasználására. Megítélésünk szerint a nagyobb jövedelem elérését nemcsak a termelői árak növekedése hordja ma­gában, hanem a termelési költségek csökkentése is.« Talán nem veszik rossz né­ven az illetékesek, ha azt mondjuk, ezt bizonyára a te­nyésztők is tudják, és hogy az önköltségek mégis maga­sak, megítélésünk szerint nemcsak a tenyésztőkön mú­lik. Először azt kéne elérni, hogy a termelői kedv újra. a régi legyen, megszűnjön min­den félreértés. Ennek a meg- . szüntetése pedig nem a te­nyésztők dolga. Dán Tibor is. Feléled a szél, csípni kezdi a fülüket az őszi hideg. A lámpákat felszerelték. A pap elindult már. Lassan, méltó­ságteljesen lépked. Csak egy fényes, kétarasznyt feszületé visz magával. Még nem vették észre. Egészen a pincea.itóig megy. Megáll, körülnéz, meg­zörgeti az ajtót. Egy sorozal vágja keresztül a falapokat. A pap biztosan az isten kezében van, mert csak mellette csa­pódnak a földbe a golyók. — Ne lőjetek, gyermekeim! A falu papja vagyok. Eressze­tek be. Gyónjátok meg bűnei­teket. engedjétek szabadon ezt a két szerencsétlen anyát! —r— Egyedül vagy csuhás?! — Nem.-Velem van isten, aki minden felett ítélkezik. — Hülye. Az isten nem tud megnyuvasztani! — Ne káromold az istent! — Kuss! Menj oldalra, az ablak elé. Hadd lássam a po­fádat.- A pap lassan, méltóságát megőrizve az oldalablakhoz lépked. — Mit akarsz, ki küldött? — Pető Lajos és Lőricz Ist­ván. ök a férjei ezeknek az asszonyoknak. Ne akarjátok, hogy szörnyű tragédia legyen. Húsz ember áll fejszékkel, va­dászfegyverekkel felszerelve. Iszonyú mészárlást rendeznek, ha nem tértek észhez, és nem engedelmeskedtek isten, pa­rancsának. (Folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató Időszerű teendő a talajfertőtlenítés Nagyüzemeinkben a szántó­földi növényvédelmi munkák közül jelenleg az egyik leg­fontosabb feladat a kalászosok vetése előtt a talajlakó kárte­vők fölmérése és a talajferlőt- lenítés végrehajtása. A párás, csapadékos augusztusi időjá­rás különösen a gabonafut­rinka fejlődésének kedvezett. A kártevő viszonylag korán — augusztus elején — meg­kezdte már tojásrakását, mely i jelenleg is rendkívül intenzív '■és tömeges. így már az őszi kalászosok vetésének idején megkezdődhet a károsítása. A kártevő erős fellépésére lehet számítani a monokultúrás ga­bonatáblákon — a homoktar­talmú részek kivételével — megyénk minden részén. A kártevő tarackon és egyéb fű­féléken is megélj füves terüle­tek szomszédságából is jöhet fertőzés. Megyénkben évről évre na­gyobb számban fordulnak elő és károsítanak a drótférgek. Ez év tavaszán több gabonatáblán is lehetett állománypusztulást észlelni. A drótférgek fejlődé­sének is kedvezett a csapadé­kos időjárás, s fokozott kárté­telük várható. Felhívjuk a termelőüzemek figyelmét, hogy különösen monokultúrás ga­bona vetése előtt a talajvizs­gálatot végezzék el. Ha 3—5 drótíéreg- vagy gabonafutrin­ka-lárvát találnak négyzetmé­terenként, a talajt fertőtlení­teni kell. Talajfertőtlenítésre javasolt a Thimet 10 G 18—25 kg/ha, a Thimet 5 G 25—35 kg, ha, a Basudin 5 G 35 kg/ ha, a Basudin 10 G 17,5 kg ha, valamint a Furadan 5 G 25— 35 kg/ha dózisban. A felsorolt készítményeknél a dózis be­tartására ügyelni kell, ugyan­is túladagolás esetén fitotoxi- kus hatásuk lehet. A fertőtle­nítést szeptember végéig vég­re kell hajtani. A megye több pontján, a Balaton környékén, Kaposvár, Böhönye, Barcs körzetében tö­megesen észlelhetők az ameri­kai fehér szövőlepke kis her­nyófészkei. Felhívjuk a terme­lők figyelmét, hogy a kártevő elleni védekezés kötelező! A védekezés elmulasztása sza­bálysértés. A SÁG VÁRI EGYETÉRTÉS Mg. Tsz fölvesz TRAKTOROS, GÉPSZERELŐ, TEHENÉSZ szakmunkásokat, GÉP- ÉS GYORSÍRÓ adminisztrátort. Munkásszállás, esetleg lakás biztosítható. Jelentkezés: a tsz központi irodájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom